Magyarország, 1925. április (32. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
51' ’...ív ^ .* A& *- j )$w a 2€toÖ korona llVuT^-^ MAGYARORSZAG BUDAPEST, 1925 ÁPRILISI. SZERDA XXXII. ÉVFOLYAM 74. SZÁM Ez nem politika Budapest választásra készül. A politikába belefáradt, belefásult polgár ajtaján kopogtatnak programbeszédek és választási plakátok. A politikába belefáradni, belefásulni emberi dolog. A közügyek iránti apátia mélységesen érthető ebben a városban, ahol 1914 óta szinte tíz esztendeig mindenki — és voltak idők, hogy naponként — kénytelen volt közügyekkel bíbelődni és ahol most mindenki a saját dolgaival van elfoglalva, már csak azért is, mert mindenkinek olyan rosszul megy, ahogyan még emberemlékezet óta nem. És mégis ! Nem lehet az üzletmenet olyan rossz, az ügyvédi iroda oly mélyen pangó, orvosi prakszis oly béna és műhely oly árva és üres, hogy ne kellene magát mindenkinek és ha csak egy órára is, kiragadnia politikai apátiájából és magánügyeinek vigasztalanságából. Mert nem arról van szó, hogy politizáljunk, sőt ellenkezőleg, arról, hogy politikától szabadítsuk, mentesítsük azt a városházát, ahol éppen a politika és éppen a legpártosabb, legelfogultabb, legszenvedélyesebb politika- MifM-d az adminisztrációt, a pártatlan igazgatást. Ennek a városnak üzemeibe a politika rombolt bele, kórháztól a közlekedésig, világítástól a köztisztaságig. Arról van szó, hogy politikai dilettánsok helyett újra az a gazdálkodás vonuljon be a városházára, amely az egyesítéstől fogva a háború kitöréséig tartott évtizedekben a munka és a haladás jegyében dolgozott és számottevő európai metropolissá avatta Budapestet. A háború és a háború utáni tömegpszicózis zúzta össze Budapest szabad fejlődését és haladását. A háború és a háború utáni tömegpszichó'zis hozta a forradalmat és az ellenforradalmat, hozta a kurzust, hoztaa bűnös Budapest jelszavát és hozta, azt az áramlatot, amely Budapest szeretetlenségében és a budapesti polgárság egy zömének gyűlöletében akarta igazgatni Budapestet. Ez lehetetlenség. Minden adminisztráció csak igazgathatja, nem pedig büntetheti a gondjaira került várost. Wolffék alatt évtizedekkel gurultunk, zuhantunk vissza és most nem egyszerű rezsimcseréről van szó, hanem arról, hogy a várost újra visszaadjuk a városnak, annak az urbánus műveltségnek, amely a munkát, a fejlődést, a társadalmi és a gazdasági békét jelenti. Wolffék nem azért nem, illetve nemcsak azért nem kellenek, mert rossz politikusok, hanem mert rossz adminisztrátorok és mert pártos dilettantizmusuk elpusztította a városházán a béke munkaértékeit, ugyanakkor, amikor például a legyőzött Bécs és Berlin háború utáni nyomorúság közepette is fejlődtek és haladtak. Nem politikáról van itt szó, de a városi élet és műveltség megmentéséről. Száz német borzalmas pusztulása a megáradt Weser folyóban A nehéz tüzérség alatt leszakadt a Weser hídja. Tömege katasztrófa a birodalmi védőrség hadgyakorlata közben Berlin, március 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) Ma délután két óra tájban az a rémes hír érkezett Hannoverből, hogy a Weser felső folyásánál Feldheim környékén ma reggel óriási tömegkatasztrófa történt a birodalmi védőrség több csapattestének haresseni gyakorlatai közben. Az első jelentések sok száz halottról beszéltek és csak annyit adtak hírül, hogy a Weser hídja leszakadt, mikor a gyakorlatozó katonaság, mégpedig lovasság és tüzérség ágyúkkal vonult át rajta. Szerencsére ezek az első hírek nagyon túlzottaknak bizonyultak, de még így is borzalmas a katasztrófa, mert legalább 100 katona lelte halálát a megdagadt folyóban. A katasztrofális hadgyakorlat Hannovertől északkeletre, Feldheim és Hausberge tájékán történt, ahonnan részletes jelentések délután három óráig nemérkeztek s így pontos képet alig lehet alkotni a katasztrófa méreteiről. Hitelesen csupán ennyit tudnak. Hannoverben. Ma reggel nagyszabású táborni gyakorlatok kezdődtek Feldheim és Hansberge között. A manőverekben résztvettek a következő csapattestek : Osimbrückből és Dortmundból a 16., illetőleg 18. gyalogezredek műszaki csapatai, az osnabrücki 18. gyalogezred három zászlóalja, a Hamelnben állomásozó 6. gyalogezred, a lindeni gyalogezred és egy műszaki csapat. Hannoverből a 6. gyalogezred, a paderborni 13. és a hannoveri 15. lovasezred több osztaga, mint felderítő. Javában tartott a harcszerű hadgyakorlat, mikor a csapattestek egy része a Weserhez ért, amelyen át kellett kelnie a hidászok által épített katonai hídon. Lovasság vágtatott át, utána egy üteg következett és a híd végig meg volt terhelve, mikor leszakadt. A katonaság teljes tábori felszerelésben volt, ami megnehezíti az úszást. Délután három óráig még nem lehet tudni, hogy hány katona fúlt a Weserbe. A környékein sok száz Uaiottról beszélnek, de egy más verzió szerint az áldozatok száma nem több száznál. 4 M Belvárost és Ehrlickék nagyon megerősítette a demokratikus Mi rejlik a pártok plakátharca mögött? Lipokk letiltotta, Rakovszky miniszter engedélyezte a vallási kérdések plakátokon való tárgyalását (A Magyarország tudósítójától.) A fővárosi választások előkészítése valamennyi pártban megindult. Különösen hatalmas lendülettel vezztették magukat a választási küzdelembe az egyesült demokratikus ellenzéki pártok, melyek közül elől jár a választási harcban a nemzeti demokrata párt. A párt a legszélesebben kiépített hálózattal a főváros választókerületeiben olyan nagy felkészültséggel látott hozzá, a választások előkészítéséhez, hogy a legnagyobb eredményekre van kilátása. A Magyarország munkatársa ma a demokratikus ellenzék választási irodáiban érdeklődött a harc mai állásáról és az erők eloszlásáról. A következő információkat szereztük : — A demokratikus ellenzéki pártok a jelölőlistákat mindeddig térég nem állították össze, és úgy mint a többi párt sem tette azt, tekintettel arra, hogy a listák összeállítása előtt feltétlenül be akarják várni a belügyminiszternek a legközelbbi napokra ígért rendeletét, az ajánlóívekre vonatkozóan. Mindaddig, amíg az összeállításra vonatkozó rendelkezés meg nem jelenik, a listák összeállítását illuzóriusnak tartják. Az ellenzéki pártok harci erőiben meglehetős eltolódás állott be az utóbbi napokban. A legnagyobb átcsoportosulást Bárczy Istvánnak a demokratikus ellenzéki blokkhoz való csatlakozása idézte elő. Ez a csatlakozás különösen a vízivárosi IV. választókerületben rendkívüli mértékben elősegítette a demokratikus ellenzék választtási esélyeit. Bárczy István csatlakozása ugyanis maga után vonta Harrer Ferencnek és Nagy Ferenc volt közélelmezési miniszternek, továbbá Wildner Ödön volt fővárosi tanácsnoknak a csatlakozását is. Ugyancsak Bárczyval jött Balkányi Kálmán, az OMÉE igazgatója is. Mindezek a nevek természetesen tömegeket jelentenek a demokratikus ellenzék számára és egyben jelentik a fővárosi szabadelvű pártnak teljes térvesztését a Vízivárosban, ahol pedig azelőtt ■tudvalévőén Rassay Károlynak meglehetősen nagy terrénuma volt. Ugyancsak nagy eltolódást idézett elő az Esfrlich-csoport nyílt színvallása a demokratikus pártok programja mellett. Ez a csatlakozás különösen erősen gyengítette a szabadelvű párt, esélyeit mert Rassayék nagyon számítottak az Erzsébetvárosi Kör támogatására. A fővárosi szabadelvű párt bomlásának krónikájába tartozik még az is, hogy Kőbányán a szabadelvű párt az elmúlt napokban teljesen feloszlott és az ottani párt tagjai úgyszólván teljes számban csatlakoztak a demokratikus ellenzéki pártokhoz. Nagy erőgyarapodást jelent a demokratikus ellenzéknek a fővárosi választási küzdelemben a belvárosi kereskedővilágnak úgyszólván egyöntetű állásfoglalása a demokratikus ellenzék mellett. A belvárosi VI. választókerüetben Vértes.