Magyarország, 1925. április (32. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

5­1' ’...í­v ^ .* A& *- j )$w­ a 2€toÖ korona llVuT^-^ MAGYARORSZAG BUDAPEST, 1925 ÁPRILISI. SZERDA­ XXXII. ÉVFOLYAM 74. SZÁM ­ Ez nem politika Budapest választásra készül. A politi­kába belefáradt, belefásult polgár ajtaján kopogtatnak programbeszédek és válasz­tási plakátok. A politikába belefáradni, belefásulni emberi dolog. A közügyek iránti apátia mélységesen érthető ebben a városban, ahol 1914 óta szinte tíz esztendeig mindenki — és voltak idők, hogy naponként — kényte­len volt közügyekkel bíbelődni és ahol most mindenki a saját dolgaival van el­foglalva, már csak azért is, mert minden­kinek olyan rosszul megy, ahogyan még emberemlékezet óta nem. És mégis ! Nem lehet az üzletmenet olyan rossz, az ügy­védi iroda oly mélyen pangó, orvosi prak­­szis oly béna és műhely oly árva és üres, hogy ne kellene magát mindenkinek és ha csak egy órára is, kiragadnia politikai apá­tiájából­ és magánügyeinek vigasztalansá­gából. Mert nem arról van szó, hogy poli­tizáljunk, sőt ellenkezőleg, arról, hogy po­litikától szabadítsuk, mentesítsük azt a vá­rosházát, ahol éppen a politika és éppen a legpártosabb, legelfogultabb, legszenvedé­lyesebb politika- MifM-d az adminisztrá­ciót, a pártatlan igazgatást. Ennek a vá­rosnak üzemeibe a politika rombolt bele, kórháztól a közlekedésig, világítástól a köztisztaságig.­­ Arról van szó, hogy politikai dilettán­sok helyett újra az a gazdálkodás vonul­jon be a városházára, amely az egyesítés­től fogva a háború kitöréséig tartott év­tizedekben a munka és a haladás jegyében dolgozott és számottevő európai metropo­lissá avatta Budapestet. A háború és a háború utáni tömegpszicózis zúzta össze Budapest szabad fejlődését és haladását. A háború és a háború utáni tömegpszichó­'­­­zis hozta a forradalmat és az ellenforra­dalmat, hozta a kurzust, hozta­­a bűnös Budapest­ jelszavát és hozta, azt az áram­latot, amely Budapest szeretetlenségében és a budapesti polgárság egy zömének gyűlöletében akarta igazgatni Budapestet. Ez lehetetlenség. Minden adminisztráció csak igazgathatja, nem pedig büntetheti a gondjaira került várost. Wolffék alatt év­tizedekkel gurultunk, zuhantunk vissza és most nem egyszerű rezsimcseréről van szó, hanem arról, hogy a­ várost újra vissza­adjuk a városnak, annak az urbánus mű­veltségnek, amely a munkát, a fejlődést, a társadalmi és a gazdasági békét jelenti. Wolffék nem azért nem, illetve nem­csak azért nem kellenek, mert rossz poli­tikusok, hanem mert rossz adminisztráto­rok és mert pártos dilettantizmusuk el­pusztította a városházán a béke munka­értékeit, ugyanakkor, amikor például a le­győzött Bécs és Berlin háború utáni nyo­morúság közepette is fejlődtek és haladtak. Nem politikáról van itt szó, de a vá­rosi élet és műveltség megmentéséről. Száz német borzalmas pusztulása a megáradt Weser folyóban A nehéz tüzérség alatt leszakadt a Weser hídja.­­ Tömege katasztrófa a birodalmi védőrség hadgyakorlata közben Berlin, március 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) Ma délután két óra tájban az a rémes hír érkezett Hannoverből, hogy a Weser felső folyásánál Feldheim környékén ma reggel óriási tömegkatasztrófa történt a birodalmi védőrség több csapattestének haresseni gyakorlatai közben. Az első jelentések sok száz halottról beszéltek és csak annyit adtak hírül, hogy a Weser hídja leszakadt, mikor a gyakorlatozó katona­ság, még­pedig lovasság és tüzérség ágyúkkal vonult át rajta. Szerencsére ezek az első hírek nagyon túlzottaknak bizonyultak, de még így is borzalmas a katasztrófa, mert legalább 100 katona lelte halálát a meg­dagadt folyóban. A katasztrofális hadgyakorlat Hannover­től északkeletre, Feldheim és Hausberge tájé­kán történt, ahonnan részletes jelentések dél­után h­árom óráig nem­­érkeztek s így­­ pontos képet alig lehet alkotni a katasz­trófa méreteiről. Hitelesen csupán ennyit tudnak. Hannoverben. Ma reggel nagyszabású táborni gyakorlatok kezdődtek Feldheim és Hansberge között. A manőverekben résztvettek a következő csapat­­testek : Osimbrü­ckből és Dortmundból a 16., il­letőleg 18. gyalogezredek műszaki csapatai, az osnabrücki 18. gyalogezred három zászlóalja, a Hamelnben állomásozó 6. gyalogezred, a lin­­deni gyalogezred és egy műszaki csapat. Han­noverből a 6. gyalogezred, a paderborni 13. és a hannoveri 15. lovasezred több osztaga, mint felderítő. Javában tartott a harcszerű hadgyakorlat, mikor a csapattestek egy része a Weserhez ért, amelyen át kellett kelnie a hidászok által épí­tett katonai hídon. Lovasság vágtatott át, utána egy üteg kö­vetkezett és a híd végig meg volt terhelve, mikor leszakadt. A katonaság teljes tábori felszerelésben volt, ami megnehezíti az úszást. Délután három ór­áig még nem lehet tudni, hogy hány katona fúlt a Weserbe. A környékein sok száz Uaiottról beszélnek, de egy más verzió szerint az áldoza­tok száma nem több száznál. 4 M Belvárost és Ehrlickék­­ nagyon megerősítette a demokratikus Mi rejlik a pártok plakát­harca mögött? Lipokk letiltotta, Rakovszky miniszter engedélyezte a vallási kérdések plakátokon való tárgyalását (A Magyarország tudósítójától.) A fővárosi választások előkészítése valamennyi pártban megindult. Különösen hatalmas lendülettel vez­z­tették magukat a választási küzdelembe az­ egyesült demokratikus ellenzéki pártok, melyek közül elől jár a választási harcban a nemzeti demokrata párt. A párt a legszélesebben kiépí­tett hálózattal a főváros választókerületeiben olyan nagy felkészültséggel látott hozzá, a vá­lasztások előkészítéséhez, hogy a legnagyobb eredményekre van kilátása. A Magyarország munkatársa ma a demo­kratikus ellenzék választási irodáiban ér­deklődött a harc mai állásáról és az erők eloszlásáról. A következő információkat szereztük : — A demokratikus ellenzéki pártok a jelö­lőlistákat mindeddig térég nem állították össze, és úgy mint a többi párt sem tette azt, tekin­tettel arra, hogy a listák összeállítása előtt fel­tétlenül be akarják várni a belügyminiszter­nek a legközelbbi napokra ígért rendeletét, az ajánlóívekre vonatkozóan. Mindaddig, amíg az összeállításra vonatkozó rendelkezés meg nem jelenik, a listák összeállítását illuzóriusnak tartják. Az ellenzéki pártok harci erőiben meglehe­tős eltolódás állott be az utóbbi napokban. A legnagyobb átcsoportosulást Bárczy Istvánnak a demokratikus ellenzéki blokkhoz való csat­lakozása idézte elő. Ez a csatlakozás különösen a vízivárosi IV. választókerületben rendkívüli mértékben elősegítette a demokratikus ellenzék választ­­tási esélyeit. Bárczy István csatlakozása ugyanis maga után vonta Harrer Ferencnek és Nagy Ferenc volt közélelmezési miniszternek, továbbá Wildner Ödön volt fővárosi tanácsnoknak a csatlako­zását is. Ugyancsak Bárczyval jött Balkányi Kálmán, az OMÉE igazgatója is. Mindezek a nevek természetesen tömegeket jelentenek a de­mokratikus ellenzék számára és egyben jelen­tik a fővárosi szabadelvű pártnak teljes tér­vesztését a Vízivárosban, ahol pedig azelőtt ■tudvalévőén Rassay Károlynak meglehetősen nagy terrénuma volt. Ugyancsak nagy eltolódást idézett elő az Esfrlich-csoport nyílt színvallása a de­mokratikus pártok programja mellett. Ez a csatlakozás különösen erősen gyengítette­ a szabadelvű párt, esélyeit mert Rassay­ék na­gyon­ számítottak az Erzsébetvárosi Kör támo­gatására. A fővárosi szabadelvű párt bomlásának krónikájába tartozik még az is, hogy Kőbá­nyán a szabadelvű párt az elmúlt napokban teljesen feloszlott és az ottani párt tagjai úgy­szólván teljes számban csatlakoztak a demok­ratikus ellenzéki pártokhoz. Nagy erőgyarapodást jelent a demokrati­kus ellenzéknek a fővárosi választási küzde­lemben a belvárosi kereskedővilágnak úgyszólván egyöntetű állásfoglalása a demokratikus el­lenzék mellett. A belvárosi VI. választókerüetben Vértes.

Next