Magyarország, 1925. augusztus (32. évfolyam, 171-194. szám)
1925-08-13 / 181. szám
✓ Budapest, 1925. auguuszius 13. csütörtöke Ess^3raaisaa MAGYARORSZÁG Szanatórium helyett pusztuló műemlék Perpatvarok a Migazzi körül is. Hogy néhány szóban tájékoztassuk a közönséget, mi is hát az a Migazzi, amely körül mostanában annyi szóbeszéd folyik, sőt egy-egy kis csatározás is Nógrádverőce és a váci püspökség között, meg kell említenünk a vidékszépségét mindenekelőtt, amely a kastély építőit arra a gondolatra vezette, hogy Mária Terézia királynőnek ezt a szép nyaralót felépítse. A Duna völgyét Verőcétől, sőt már Váctól, Nagymaroson, Visegrádon át vissza a budai hegyekig, Csonka-Magyarország legfestőibb, legszebb hegyei övezik. Az ősi erdőségekkel borított hegyoldalak lenyúlnak egészen a Dunáig s úgy veszik körül, mint a zalai partok kék hegygytömegei a Balatont. Ehez fogható szépséges, tiszta levegőjű, egészséges, napsugaras vidéke nincs is ma Magyarországnak, talán a Balatont kivéve. Már évszázadokkal ezelőtt épült is Visegrádon palota, ezen az innenső, tehát bal parton azonban csak a falak egyszerű népe élvezte a természet szépségét s a Duna meleg vizének simogatását, a homok szőnyegpuha csókolását. Míg aztán 1760-ban Migazzi püspök, Mária Terézia gyóntatópapja, a királynő számára nyaralókastélyt épített a Verőce mögött elterülő erdőségben. Ez az a kastély, amely ma ezen a vidéken az egyetlen történelmi nevezetességű épület. Szemben, a visegrádi várkastély ma már rom. A Migazzikastélyról ezt ma még nem lehet elmondani. Évszázados barna kövei keményen, szilárdan, jó állapotban dacolnak a téli fagyokkal és a nyári jégesővel. Azonban természetesen, ezen is meglátszik, hogy magyar műemlék. Ma is a váci püspökség birtokához tartozik, a parkkal s a mögötte elterülő erdőséggel együtt- Sajnos, a minálunk szokásos nemtörődömség alól Mária Terézia kastélya sem kivétel. Falai himlőhelyesek az idő fogától, a nap heve és a tél tördelő karmai lebontják vakolatát, hull, makik a gyönyörű ház, eső lemossa, jég porlasztó gépfegyvergolyói lazítják s nincs senki, aki gondjaiba venné. De a kastélyt körülvevő park is, amely kiegészítő része az erdőnek, a verőcei Szépítő Egyesület gondoskodása nélkül régen zegzugos, járhatatlan, úttalan, kátyús terület lenne ma már. Mert a sétautakat senki se javította, víz mosta ki mindenütt, felverte a csalán és lósóska, a csalitokban megbújó bájos kis szobrok ledőltél, összetörtek, itt-ott csonka fejek, karok, lábak találtatódnak már csak belőlük, egyszóval : szabályszerűen magyar műemlékké vált a Migazzi-kastély, amelyet annak rendje, módja szerint lassan őröl az idő malma. Más országban az ilyesféle épületet ezerféleképpen használják fel rendeltetésének. Itt a kastélyt körülvevő erdőt kiadják bérbe vadászatra, ez minden. A parkot a Szépítő Egyesület ugyan sétahellyé változtatta, hol padokat állított fel, utakat készített s mindenféleképpen azon volt, hogy eredeti céljának megfeleljen. A budapesti üdülők szerették is. Valósággal intim otthonukká vált a vadregényes, csendes, tisztalevegőjű park, ahol a tüdőbetegek erőről, szépségről, visszanyert egészségről ábrándozhattak. Míg nem tiltották a bejárást. Most aztán nemcsak a kastély, hanem a park is visszasüllyedt a hasznavehetetlenségbe. Holott, ha nem olyanok lennének a körülmények, mint amilyen az falibini országban lenne a kastély és az erdő, amelyikben van, ezt a helyet már régen szanatóriummá alakították volna át! Erre a célra szinte predesztinálja a fekvés, az erdők közelsége, a Duna odalent hömpölygő meleg hullámai, a homokszigetek és partok bársonyos puhasága s a vidék pazar, szelíd szépsége. De ma már kétszeresen predesztinálja az is, hogy igazi tüdőbeteg vidékünket, a Tátrát, Csehországhoz csatolták. Ma ez a vidék, a hegyek, az erdők, a Duna, s a kastély és park együttvéve olyan ritka találkozása a körülményeknek, hogy ama érzékkel bíró nemzet kezében már régen aranybánya lenne. Nem üzletet értek ezalatt, hanem az egészség aranybányáját. Nem beszélek arról, hogy külföldiek is szívesen felkeresnék a falut. Arról se, hogy hány százmilliót lehetne rajtuk keresni. Ezek a szempontok nem érdekelnek, hiszen a külföldieknek van külföldön mindenük. Nekünkazonban semmink sincsen. Csak betegeink. Kötelességünk volna, hogy a Migazzi-kastély szépsége és áldásos békéje minden magyar beteg számára hozzáférhetővé váljon, főképpen a tüdőbeteg gyermekek számára. Felhívom a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy az Alföld hegy-völgy nélküli porsivatagában ezrével, tízezrével pusztulnak el a gyermekek tüdővészben. Színmagyar, szegény zsellérgyerekek s ugyanakkor itt, Verőcén, a Duna paradicsomi völgyében felhasználatlanul áll száz éven át a Migazzi-kastély s néptelenül ásít a csodálatos park. Elsősorban nekünk kötelességünk, hogy a tüdőbeteg gyermekek szanatóriumot kapjanak, nekünk, akik itt szemtanúi vagyunk a műemlék pusztulásának s a bezárt parak ürességének.. Nemcsak a művészember sajnáltatja bennem a kastély pusztulását, hanem mások, nem művészek is sajnálattal látják a romlást. Sok száz ember, aki itt megfordul évtizedek óta, szomorúan veszi tudomásul a falak omlását, a szobrok eltöredezését s a park némaságát, felburjánozottságát. Ahelyett tehát, hogy a váci püspökség ügyes-bajos dolgaiban kényszerítő, alkalmatlan fegyver lenne ez a kastély és park, ahelyett, hogy vadászterület kiegészítő itató-etetőhelye lenne, ahelyett, hogy a fák simogató árnyéka és lelket-testet frissítő szépsége után epedő embereket kitiltanák onnan, ebből vagy abból az okból, kőműveseket vigyenek oda, állványokat, maltert, téglát és cserepet, aztán ágyakat, orvosi felszerelést, mindazt, ami életet s nem pusztulást jelent! Soha el nem múló emléket állítana magának a püspök s a lakosság s az ország szívében soha el nem múló szereidet és hálát fakasztana, ha az Alföld portengerében fulladozó tüdőbeteg magyar gyermekek hangos kacagása csengene ezután a sima utakon s fogócskajátéka a fák között, ehhez pedig csak akarat kell és szív. Semmi egyéb. S hit. Hit abban, hogy a jócselekedet nemcsak szép, de hasznos is. Kodolányi János Akvízicióképes uraknak az iinali jó megélhetési lehetőség ! RossiJlfuls fi megtudhatók VII. kerület, fi Mfíció ,KV* tizenegy, földszint kettő M fi Sí Bútor garanciával beállítási árban elad: faragott és berakott, nagyon tetszetős és hálót. IX., Ráday ucca 58. sz. 11 Ez lesz a szeptemberi kalapdivat Párizsban Kalauz az új postai díjszabás útvesztőjében Most jelent meg a Posta és Távíró Tarifák című szaklap legutóbbi száma, amely az augusztus 1-től érvényes új posta- és távíródíjszabást tartalmazza. A csinosan kiállított füzet a díjszabástáblázatokon kívül egy egész sereg hasznos útmutatást és felvilágosítást is tartalmaz. Eszerint a levelezőlap díja helyben 000 korona, vidékre 1000, Ausztriába, Németországba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Olaszország és gyarmataiba,továbbá Romániába 2400, egyéb , külföldié 3000, korona. A levél dija helybe 1000, vidékre 2000, a fentebbi államokba 4000, egyéb külföldre 5000 korona 2 gramig. A levél súlyhatára egyébként 2 kilogram. Ajánlási díj helyi forgalomban 1500, vidéki távolsági forgalomban 2500, külföldre .,000 korona. Express díj belföldre tiltH, külföldre 10.000 korona. Expressz küldeményeket ezidőszerint Albániába, Bulgáriába, Lettországba, Spanyol- és Törökországba, továbbá Romániába, még nem, lehet küldeni. Pontos küldeményekért a hiányzó súlydíj kétszerese jár, de belföldi levelekért legalább 1500 korona. Értékleveleket ,és értékdobozokat, amelyeket a tartalomellenőrzése végett külföldé nyitva kell feladni, már minden államba el lehet küldeni. Utánvétel is kiköthető. A legkisebb távirati díj 10 szóig belföldre 10.000, Ausztriába 15.000, CsehországbólJugoszláviába, Romániába20.000,Németország és Lengyelországba 25.000 korona. Az európai távíróforgalomban a távirat szódíja 1260—6715 korona között vállakozik, országok szerint. Vasárnap és Szent István napján magánfelek által feladott belföldi magántáviratokért a tarifa szerinti díjon felül 5000 korona pótyáit fizetendő. A távbeszélési díjak a következők: ■helyi beszélgetés 2400, interurbán beszélgetés díjév szerint 15—40.000 korona. A külföldi távbeszélő díjak a következők: Budapest—Bécs 41.650, Budapest—Prága 52.700, Budapest—Berlin 91.800, Budapest—Zürich 107.950, Budapest—Belgrád 51.000 korona. Azonnali beszélgetés belföldön, kapcsolás 10 percen belül, a rendes díj 18-szorosa, rapid beszélgetés csak belföldre, Ausztriába és Cseh-Szlovákiába, kapcsolás 30 percen belül 9-szeres, sürgős beszélgetéseknél 3-szoros díj. Vasárnap és Szent István napján a belföldi mangántelefonbeszélgetésért a tarifán felül 10.000 koronányr díj jár. Hitelezési díj az ablaknál feladott, utólagos leszámítolási táviratoknál 500 korona, telefonon bemondott táviratoknál a telefonközvetítési díjjal és űrlappal együtt 2700 korona. A külföldre szóló postautalványt a rendeltetési ország pénznemében kell kiállítani, de az összeg befizetése koronaértékben történik, amit a felvevő postahivatalok, a vekik időközönként közölt átszámítási kulcs alapján állapítanak meg és jegyeznek fel az utalványra. 1 milliót meghaladó összeg külföldi postautalványhoz csatolni kell a Magyar Nemzeti Bank engedélyét. Az engedélyt 2000 koronás díj ellenében a posta is megszerzi. A postacsomagok súlydíja a belföldi forgalomban: A rendes csomag díja díjévenként változik és 5 kilogramig 5—10.000 koronát tesz ki. Terjedelmes csomag díja 7500—15.000 korona díjévenként. Egy Ausztriába szóló 5 kilós csomag 10.800, Romániába 18.000, Jugoszláviába pedig 22.500—3500 korona. Sürgős csomag díja a rendes súlydíj háromszorosa úgy belföldre, mint külföldre. Csomagot különben ma már minden állambalehet küldeni. A súlyhatár országonként különböző. .Minden külföldre szóló csomaghoz vámárunyilatkozatot kell mellékelni. Légipostán küldhetők Bécsbe, Züricchbe, Lausannéba, Genfbe, Párizsba, Münchenbe, Danzigba, Prágába, Varsóba, Belgrádba és Bukarestbe, vagy e helyeken túl szóló bármely helyre szóló levelek, levelezőlapok, nyomtatványok, üzleti papírok és áruminták. A címzés fölé feltűnően »Post# Aerjennec megjegyzés írandó. A díjazás a rendes postai díj a kötelezik expresszdíjjal, azonkívül légiposta pótdíj, amely levelenként 20 gramig 10.000, levelezőlapokért 6000 korona. A külföldi csomagok soron kívül is vám kezelhetők. A címzett ugyanis csomagjának expressz kézbesítését kívánhatja a postahivatal vámosztályában, Verseny utca 3., I. cm. Ezért 9000 korona expresszdíj fizetendő, amely esetben a csomagokat a beérkezés napján soronkívül vámkezelik. A Magyar kir. Posta és Távírda különben hivatalos felvilágosítást, ad, panaszokat és reklamációkat azonnal elintéz postai ügyekben 78—91, távírdái ügyekben 78—92, telefonszám alatt, vagy szóban és írásban a tudakozó iroda, Főposta, I. em. 3. Az idült székrekedés kortana és OrVOSlása Irta : Dr. Izsák Cde. Ara 56 000 kor. Kapható Az Est könyv kereskedése! bgi