Magyarország, 1925. október (32. évfolyam, 220-246. szám)
1925-10-01 / 220. szám
Sátrak a Garay téren Szerdán délelőtt Battenberg Lajos postafőigazgató vezetésével a XV. választókerület kereskedőinek és iparosainak népes küldöttsége kereste fel Ripka Ferenc főpolgármestert. A küldöttség elpanaszolta, hogy a Garay téren és környékén mozgó árusok az ő üzleteik előtt már kora reggel sátrat vernek, vevőiket elveszik, illetve a mai amúgy is nehéz gazdasági viszonyok között a minimumra redítik alják. Sérelmeikre orvoslást kérnek. Ripka Ferenc főpolgármester válaszában hangsúlyozta, hogy"kérelmüket, minden tekintetben méltányosnak találja, belátja, hogy ez az állapot nem tartható fenn, ígéretet tett, hogy igyekezni fog ezeket a sérelmeket reparálni. Öreg menyecske Írta: Kodolányi János Amerre totyogott, olyan füstszag támadt mögötte, mintha a kéményből akasztották volna le. Pici volt és töpörödött. Abban a bizonyos kéményben nemcsak alaposan megfüstölték, hanem ki is szárították, mint az esztendős kolbászcsonkát. S épúgy meg is feketedett. A keze? Két valóságos csontkéményre szikkadt sonkacsülök. A képe ? Kőkeményre száradt és barna svartli. Még a madzagok is ott fityegtek rajta mindenfelé, amelyekkel fölfüggesztették a kéménybe. A szoknyája korca, a reklije gombtalan s madzagokkal öszszetákolt rongyai, az elmaradhatatlan kendő két lefityegő szomorú és szakadt csücske, mintha ezek lennének a kötelékek, amelyek ezt a felfüstölt kis penészes asszonyt összefűzögették. Miből élt ? Hát abból, hogy járta a falut. Tik-takkolva, mintha valami érezhetetlen szellő himbálná az ucca kéményében. Fogatlan ajka örökké motyogott valamit, de ha egy jókedvű suhanó rászólt, hogy : — Mit mond, anyám ? ... hát úgy rámeredt, olyan csodálkozva, mintha a kéményből, amelyben füstölődött, hirtelen kiakasztották volna a ragyogó napra s most a szeme káprázna a fénytől.öreg menyecske, — így hívta önmagát... Bizony, öreg menyecske. Szegény özvegy, — ez volt a másik kedves maga megnevezése. Senki nem tudta rokonát, sógorát, komaasszonyát sehol. Magam tengődök, — motyogta szívesen. Aprócseprő haszontalan holmikat adott el. Rongyos céhkor a karján, a cekkerben dió. Fura kis kemény dió, füstszagú, de gyanúsan könynyű is, akár a pehely. — Egy kis diót hoztam, — nyitott be az úriházak ajtaján, kopogtatás és félelem nélkül, mintha otthon lenne, letette holmiját s csakhamar szétárasztotta azt a keserű füstszagot, amely a kéményt juttatja az emberek eszébe. — Jó kis dióm van, tees asszonykám, nézze meg, nem sok, félkiló az egész, odaadom... izé, mennyiér is no ... izé tizenháromér... izé tizenötér ... forintér... Rácsodálkoztak. — Mennyiért? Tizenöt forintért? Nincs már forint, néni! — Hát izé... hogyis no... tizenhárom ezer forintér... Szemébe kacagtak. Bosszankodott. Magyarázta: szép dió ez, egészséges és ő szegény öreg menyecske. Magányos özvegy. Maga tengődik. Vácon ez a dió tizennyóc ezer forint, izé száznyócvan ... A diót a kertek alatt szedegette az avarban s azért voltak olyan könnyűek és aprók. A javán régen meghízott már valaki. Aztán meg a kis tejeskannában petrezselyem zöldjét hurcolta mindenfelé. — Jó kis ződségem van, tees asszonykám... Odaadom izé.. . háromezerér... izé ötezer forintér... izé, de csak forintba fizesse, — s egyszerre elkezdett hadarni, nehogy kifogásoljanak valamit. — Mer ez igen jó ződség, Vácon nem lehet megkapni tízezer forintot... izé tíz forintér no... — Ezt a gazt ? — És nevettek rajta s nyomtak a markába száz koronát, isten hírével. Vigye a füstszagú petrezselymet. * De egy alkalommal, ideg téli, havas napon olyan ficánkolva rakta tik-takkoló öreg lábait, mintha másodszor érte volna a fiatalság tavasza. A cekkerben megkötött lábú kakas hosszú, zöldfényű farka ragyogott. Az öreg menyecske nem habozott, benyitott a mérnökök konyhájába, arcán kiragyogtak a füstös ráncok, szeme csillogott s minduntalan meghúzogatta a rongyos, füstszínű kendőt. — Mit hoztam! — kiáltott lelkesen. — Mit ám! Kakast hoztam! Kakast! Szép, nehéz, gyönyörű kakast. Vegye meg, tees asszony. — S már húzta ki kakast. — Aztán mit kér érte? Halljuk. — Hát izé... ezt a kakast Vácon nem adnák kétszázezer forintér... izé... kétszázér... izé százér . . . Nézze csak, de gyönyörű kakas ez! Kövér! Kukoricát eszik. Meghagyhatja magnak. Vagy megölheti, a kukorica, ami a bögyibe van, megmarad. Rádásnak... — Mit kér érte nő! Mondja már. — Hát izé ... Százötvenet. Forintot ... Ezeret... Izé, százötven ezer forintot. Kinevette a mérnökné. — Vigye, lelkem, máshová. Nem adok annyit, az a kakas nem éri meg. Nem tudja, mit beszél. — Majd megveszi más. — Mondta hetykén s elcammogott. Ő már kitervezte magában, hogy a kakast a jóisten küldte neki éppen az ajtaja elé, hogy öregségét békében s jólétben leélhesse az ármán. Százötvenezer forintot fog érte kapni, nagy pénz az, ő még nem is látott anynyit, azelőtt vagyont lehetett vennii rajta, most olyan bolondok az eijáberek, hogy egy kakasért megják adni... Ez a kakas fogja.Míl megváltani a nyomortól. vesz. Eary kis földecskét. Kémléke valami szegény zsenléban is volt. Szép fekete ruhában jár a templomba vasárnap. Isten küldte azt a kakast. De bejárta az egész falut és senkinek se kellett a kakas, végül Jím elkeseredett s oljran pattogva bejj szélt az emberekkel, ahová m lát valaha tizenhatéves . I ■! korában, ha megeípkedt&fl | í1 nyék. , lí -- Nem ve.-xik! Azt^J j !'’■ hmott kakas... I'edjál jg.fi ,k! ál'f l'higedeti hl; I Ilii ezer forintin ... $j, j,!, l[||j • • • ízé... |, ■! 1 i a I ii i N t kései eml gélt vasni volna, ah.liü ii ’ W Ze k is/, ijfli li f fjV áll *, 1 Mr . r i Budapest, 1925. október 1. csütörtök: MAGYARORSZÁG , 1-1. A Vatikán a cseh papok politizálása ellen Prága szeptember 30. (A Magyarország külön tudósítójától.) A Narodni Politika tudnivéli hogy a római szentszéktől utasítás érkezett a cseh-szlovákiai lelkészkedő papsághoz, amely azt a rendelkezést tartalmazza, hogy szerzetesrendek tagjai egyáltalán nem léphetnek föl képviselőjelöltekül és a világi papság közül is csak azok, akik már képviselők. ______ (V. N.) Ifj. La Folette is szenátor Newyork, szeptember 30. (A Magyarország külön tudósítójától.) Az ifjabbik La Folettet 120.000 szótöbbséggel választották meg Wisconsinban szenátorrá. ______ (A. W. Sch.) Ripka és a pártok Binka Ferenc főpolgármester a közgyűlés őszi munkásságának megkezdése alkalmával bemutatkozó látogatásokat kíván tenni az összes közgyűlési pártoknál. A főpolgármester látogatásának terminusait az egyes pártok fogják megállapítani. A látogatásoknak kizárólag udvariassági jellege van. Halálozás A rákoskeresztúri izr. temetőben a részvét megható és bensőségesen őszinte megnyilvánulása mellett temették el kedden délután özv. Stroh Móriát, lapjaink igazgatójának, Sebestyén Arnoldnak hoszszas szenvedés után elhúnyt édesanyját. A temető halottasházát zsúfolásig megtöltötte a gyászoló közönség, amelynek soraiban képviseltette magát Az őst-lapok szerkesztősége, kiadóhivatala és nyomdáinak küldöttségei, azonkívül nagy számban jelentek meg az elhunyt úrasszony utolsó útjánál az irodalom és a közgazdasági élet képviselői, sok ismerős és jóbarát, akik mély együttérzéssel osztoztak a gyászoló család fájdalmában. A koszorúkkal s borított ravatalnál Hevesi Simon főrabbi mondott emelkedett hangú búcsúztatót az elhúnyt nemes, jótettekben gazdag életéről, az egyházi kar Linetzky főkántor vezetésével zsolozsmákat énekelt, majd a jelenvolt gyászoló tömeg a sírig kísérte a koporsót. A tábla is fölmentette Turcsányi Gyulát A Pesti Napló 1924 március 21-iki számában Turcsányi Gyula hírlapíró cikket írt »Csalók és fanatikusok izgalmas és jövedelmező hajszája az eltűnt Szántó Miklós után« címert. Ebben a cikkben Szántó Miklós igazgató eltűnésével kapcsolatban azt írta meg, hogy az eltűnt igazgató feleségét hogyan csapták be egyes jósok, jósnők, hipnotizőrök, akik ebből a szomorú esetből anyagi hasznot igyekeztek szerezni. Többek között megemlítette, hogy Ignácz Géza és a felesége megjelentek Szántónénál és felajánlották neki, hogy a hipnotizmus segítségével férje nyomára vezetik. Ezért pénzt kértek és fogadtak el. A cikk miatt IgnáczGéza és felesége sajtópert indított a hírlapíró ellen, akit annak idején az elsőfokú bíróság felmentett, mert a panasztók a vádindítványt elkésve adták be. Fellebbezés folytán ma tárgyalta az ügyet a budapesti kir. ítélőtábla Gadó-tanácsa, amely az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Javul az idő A Meteorológiai Intézet jelenti: A légnyomás maximuma tovább húzódik kelet felé és ma Német-, Lengyel- és Déloroszországot borítja. A déli depresszió elsekélyesedett és több részre töredezett. Hatása alatt Déleurópában esős idő uralkodott. Északon is emelkedett a légnyomás, ahol a depressziók inkább a sarkvidékre vonulnak. Az egyiknek másodlagos képződménye a Finn-öbölig nyúlik le. Hazánkban országos eső volt. Tíz miliméternél nagyobb csapadékot mértek: Veszprém 18, Pécs 15, Salgótarján 12, Nagykanizsa 12, Kaposvár 12 miliméter. Egyebütt a mennyiség tíz miliméteren alul maradt. Ma reggel a Dunántúlon esik. Az állandó borultság mellett a hőmérséklet nagy ingadozással a legtöbb állomáson alig néhány fokt volt. Jóslat: Az időjárásban javulás várható. _____ Villamosvasúti összeütközés Berlinben 42 sebesülttel Berlinből jelenti tudósítónk. Az északi városrészben ma délelőtt súlyos villamosvasúti szerencsétlenség történt. Egy villamoskocsi a lejtős úton a megengedettnél gyorsabban haladt és a motorvezető nem volt képes fékezni, úgy hogy teljes erővel beleszaladt az előtte veszteglő villamoskocsiba. Mind a két kocsi erősen megrongálódott. Az utasok közül 12 többékevésbé súlyosan sebesült meg, köztük különösen hat sebesült állapota aggasztó. Agyvéptétmus félelemérzet, idegesség, migrén, álmatlanság a természetes „Ferenc József“ keserűvíz használata által rövidesen megszüntethetők. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a Ferenc József-víz a megrögzött székrekedés mindenféle káros következményeinél is a legjobb szolgálatot teszi. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben Eltűnt a szalámi Rövidesen megkezdődik az „idei" gyártása (A Magyarország tudósítójától.) Napok óta panaszkodik a közönség, hogy a hentesüzletekből szinte egy csapással eltűnt a szalámi. Senki sem tudja ennek az okát. A Magyarország munkatársa érdeklődött egy előkelő hentesüzletben a szalámihiány okai felől és a következő magyarázatot kapta: — Tény, hogy nincs szalámi.A legnagyobb üzletek is áru nélkül, állanak. Áll ez elsősorban a hentesüzletekre, míg a kisebb forgalmú csemegések és büfések még rendelkeznek bizonyos rejtett készletekkel. A gyárakban sem tudnak tavalyi szalámit kiszolgáltatni. Az árak éppen ezért nem emelkedhettek, mert hiszen nincs is áru, amelyet drágábban adnának el Az egyik nagy budapesti szalámigyár viszont a következőket mondotta. — Sajnos, elszámítottuk magunkat és mielőtt még az új idény megindult volna, kifogytunk a készletekből. A szeptember eleji meleg időjárás tartotta vissza a szalámigyárakat üzemük megindításától. Most, hogy beköszöntött a hűvös időjárás, rövidesen megkezdődik az új szalámi gyártása és ezáltal megszűnik majd a közönség panasza is. _____ „Gálffy Klára hazajáró lelke", A Magyarország 1925 szeptemberi 3-iki számában »Gálffy Klára hazajáró lelken címmel cikket írtam. A cikkben Lenkey Géza honvédezredes, ludovikai tanár és nejének neve is szerepel. Mint értesülök, az ezredes úr nevének szerepeltetése különböző félreértésekre adott alkalmat. Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy sem az ezredest sem feleségét a cikkben megbántani nem akartam. Annál is inkább, mert szerepük teljesen makulátlan és minden rosszhiszemű vonatkozástól mentes. Lukács István, a Magyarország munkatársa.