Magyarország, 1925. december (32. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-01 / 272. szám

Budapest, december­­ keid MAGYARORSZÁG ________________________________ _81 A kormány politikájét kitűnően megmagyarázta Isakov­­szky belügyminiszter nyíregyházai beszéde és mi olyan lojálisak­­ va­gyunk, hogy még­ azt is elismerjük, hogy a magyarázat­ tökéletes. Nem tudjuk azonban, hogy a miniszter­ úr lojalitása elismer­i-e azt, hogy a tökéletes magyarázat, a­ tökéletes érvelési , a­­ tökéletes belügyi kor­mányzat- s a tökéletes közgazda­sági politika dacára sem a legtö­kéletesebbek ebben az országban az állapotok. Mert a dolog úgy áll, hogy az országot pillanatnyilag jobban érdekli az, hogy holnap mi lesz, teját, az, hogy tegnap mi volt.­­Amit az inga kilengéseiről m­ond­hat­ a belügyminiszter úr, azt ja­varészt mindenki aláírhatja, h­a baj az volt, hogy ez az inga-elmélet .Valóságos sarktörvénye volt eszten­­­dőkön át a politikai fizikának. Azóta"azonban láttuk, hogy az inga nem lerülni ki, csak éppen ak­kor, h­a kilendítik és minél telje­sebb lett a konszolidáció, annál in­­­kább visszatért az inga is: eredeti hivatásához, az órák és percek jel­zéséhez, s a­ percm­uta­tó az időknek és tör­té­letemnek percmutatóját azonban legalább úgy kell ismerni ti politikusoknak, mint a kilengé­sek fizikai elméletét, — és nem egy jel vall arra, hogy... nem ismerik. Hogy minden szélsőségtől­­ tartóz­kodni­ kell, s ez valóban alapkövet­­elmény, de: 'kiegészít­hetjü­k így, hogy i­mhulin­­szélsőségtől és a jobboldali szélsőségtől is, .amelytől m­ost­ úgy tartózkodnak,­ hogy... i­l­­m­örítik. Pedig a szélsőségek ellen való küzdelemnek megvan a maga igazi útja,­az, amelyet K­állay­ Ti­bor nagykanizsai beszéde jelölt meg, hogy ne fegyverkezzünk egy­más ellen. Sajnos, a politikai élet­ben mindent inkább látunk, mint ezt és a Kállay Tibor igazságának erejét semmi sem bizonyítja olyan fényesen, mint az, hogy­­ a tények megcáfolják: műhelyeknek, termelő életnek kel­lene pezsegnie mindenütt; ebben a kicsi, országban, hogy minden élő értéket produkálhasson, nemzeti ja­vakat gyarapít­hasson. E helyett csend, nyomorúság, siralom, halot­tas ernyedtség feszül a lelkek fölé. Nem mozdul semmi, csak ha az égi felhő csinál csodát. De tudjuk : minden csoda három napig tart. Mi lesz, ha kisüt a nap? A gondviselés-küldötte közmunka bizony elolvad s elfogy vele az ideig-óráig tartó, száraz kenyér is. Fájdalom, még azt se mondhatjuk, hogy annak a másik, várva-várt, földi közmunkának példázata ez a hamar elmúló ajándék. Nem, az a közmunka, amely olyan reményte­lenül késik, igazán nem olvadhat el, mert hiszen még meg se szüle­tett. Annak még annyi értéke, haszna sincs, mint a csillámló hó­­pihékek. A papiroson maradó mun­kák terve nem tápláló manna. Abból nem terem kenyér egy ka­réjt­­yi sem. Csodák pedig nem tör­ténnek mindig. A közmunka végre itt van, úgy, ahogy várták, az égből lmitott alá, fehér ajándék­képpen, a munkanélküliek örömé­re. Ezrével rohanták meg az embe­rek a főváros köztisztasági hivata­lát, hogy hólapátolásra ajánlkozza­nak, hogy némi keresethez jussa­­nak, hogy az régi malm­ából­ egy kis kenyér támadjon a szegényük asztalára. És két nap óta csattog a lapát, csikordul a talicska. A mennyei ajándék fehér fénye azonban, éppen nem örülni való dolgokra világít „rá. Bántó élesség­gel mutatja meg a munkanélküli tömegek ijesztő nagyságát, az épí­tő, fllkotó közmunkák hiányát, azt a meddő tervezgetést és késleke­dést, amely — úgy látszik — min­den segítséget a jó Istentől vár. Dübörögni, forrni, zakatolni kel­lene itt már rég a gyáraknak és Titokzatos alakulatokat mi sohasem pártol­tunk, alázab­uiban­ soha semmiért sem lelkesedtünk, mert hiszen lé­nyünktől elválaszthatatlan, hogy a közérdeket a­ nyilvánosság esz­közeivel­ s minden gondolatunk, egész lelkünk ki­tárásával szolgál­juk. Éppen ezért előttünk teljesen érthetetlen az egyik miniszter úrn­­ak az a­ nyilatkozata, hogy a Társadalmi Egyesületek működé­sére a jövőben még nagyobb szük­ség lesz, mint eddig volt. Az Isten szerelméért,, hol, az a működés ?* Mit tett eddig a cTESz.­ az évi közgyűlések szónoklatain és egy heecelődő plakáton kívül, mely­nek aláírói ma már tekintélyes számban — hiányoznak a­­ TESzT tagjai közül ? Minket a nagy szó­lamok, akár balról hangzanak el, akár jobbról — ki nem elégítenek. Holmi misztikus célzások bizonyos aktivitásról, melyet senki sem is­mer­, bennünket egyáltalán nem hatnak meg­,­­ nem azt az időt él­jük, amikor csak Csuba alatte le­hetne társadalmi politikát csinál­ni. Tegnap a nyugdíjasok gyűlé­sén egy nyugalmazott tábornok, aki­ semmi polgári szervezet részé­ről nem remél már semmi reális támogatást, kétségbeesésében fel­kiáltott: "Uraim­, csatlakozzunk a szociáldemokrata párthoz!« Hal­lotta ezt a Társadalmi Egyesületek Szövetsége ? Ilt látnák csak a legcsekélyebb jelét is annak, hogy a »TESz,­ a társadalmi béke meg­teremtésén, a társadalom nyugal­mának helyreállításán dolgozik és valósággal tesz is­­valamit, ennek mi örülnénk a legjobban. De ha a TESz semmi komoly eredményt nem tud nyíltan felmutatni,­­ hiába minden miniszteri marasz­talás, nem várnak tőle semmit még a nyugalmazott tábornokok sem. " 300 milliós szerződésszegéssel vádolja Békéscsaba a MÁV-ot Békéscsaba városa és a­ Magyar Államvasutak között körülbelül egy esztendő előtt olyan megálla­podás jött létre, melynek értelmé­ben Békéscsaba az Államvasút nagyarányú építkezéséhez ingyen földterületet enged át, azzal a feltétellel, hogy az építke­­zésnél előforduló összes munkákat békéscsabai, munkásokkal­­végezteti el az Államvasút. Minthogy nagy­arányú, már akkor 10 milliárdnál többre becsült építkezés indult meg, a városi hatóságok azt re­mélték, hogy az összes békéscsabai munkanélküliek elhelyezkedést ta­lálnak ilyen módon. Kikötötték a megállapodásban azt is, hogy ab­ban az esetben, ha­ a munkánál más munkásokat is alkalmaznak, az Államvasút négyszögölenként 10 aranykoronát fizet a telekért. Az építkezések egyrészt­ már beee­fejeződött. Körülbelül 1000 négy­szögölnyi területen épített lakóhá­zakat és hivatalokat az Álamvas­­út, de ennél a munkánál csak ki­sebb számban alkalmazott békés­­csabai munkásokat, a munkások nagyobbik részét távoli vidékről hozatta. Ezért a város szerződésszegéssel vádolja az Államvasútat és köve­teli, hogy megállapodásuk értelmé­ben négyszögölenként 10 aranyko­ronát, összesen körülbelül 300 mil­lió koronát fizessen meg a MÁV a telekér­t. A tárgyalások megindultak, mint­­hogy azonban a MÁV nem sok­­hajlandóságot mutat a fizetésre, nem lehetetlen, hogy a­, ügy cég­eredményben bíróság elé kerül. Géni dönt a nyugdíjasokról A KANSz külföldi kölcsönt javasol (A Magyarország tudósítójától.) A nyugdíjas közalkalmazottak szervezetei: a KANSz nyugdíjas szakbizottsága, a Nyukosz és a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, vasárnap délelőtt a régi képviselő­házban rendkívül izgalmas lefo­lyású nagygyűlést tartottak, ame­lyen szokatlanul éles formában tiltakoztak a nyugdíjas szerveze­tek szerint törvényellenes státus­­rendelet ellen. A nagygyűlés során az egyik szónoktól, Ujfalussy Ist­ván tábornoktól, aki elkeseredett beszédében a szociáldemokrata párthoz való csatlakoznám szólítot­ta fel a nyugdíjas­ tömegeket, va­lamint Lammer Ödön nyugalma­zott postatiszttől, aki azt hangoz­tatta, hogy ököllel kell kivívniuk a nyugdíjasoknak jogaikat — a je­lenlevő rendőr-tisztviselő megvon­ta a szót. A nyugdíjasok felháborodását egyetlen szónok sem tudta lecsilla­pítani és elkeseredett, viharos han­gulatban ért véget a nagygyűlés, amelynek lefolyásából arra lehet következtetni, hogy amennyiben a kormány sürgősen nem­ segít ezek­nek a nyomorgó embereknek a tö­megein, prédául dobja oda őket a különböző szélsőséges irányzatok­nak. A Magyarország munkatársa ma délelőtt kérdést intézett a tegnapi izgalmas nagygyűlés várható fej­leményeiről Javorniczky Jenő dr.­­hoz , a KANSz vezér titkára a következőket mondotta: — A nagygyűlésen a KANSz nyugdíjas szakbizottsága által képviseltette magát, magam is fel­szólaltam ezen a gyűlésen, ame­lyen a KANSz részéről jelen vol­tak Reményi Imre államtitkár és Kosinszky Viktor is. Aki tárgyila­gos érvekkel és megfontolásra intve a­ nagygyűlés résztvevőit, tárták fel a helyzetet. A Nyukosz egy-két tagja a szociáldemokrata párthoz való csatlakozást sür­gette, mások részéről pedig szo­katlanul éles formában bírálták a nyugdíjasok súlyos helyzetét. Azonban ezt a vehemens állásfog­lalást enyhítette a Nyukosz egyik képviselőjének, Krompecher Ödön­nek a felszólalása, aki kijelentette, hogy a szociáldemokrata párthoz való csatlakozás álláspontjával a Nyukosz nem­­Honosítja­ magát. — Nyugodt lelkiismerettel állít­hatom, hogy a KANSz kellő idő­ben minde­n egyes tényezőnél el­járt és minden módot és lehetősé­get felhasznált arra, hogy a nyug­díjasok helyzetét előbbre vigye. Ezen a szomorú helyzeten pedig a törvényben meghatározott elvek alapján kell feltétlenül segíteni. A legutóbbi, törvényes rendelkezé­sek kimondják, hogy 1923 július 1-től kezdve a nyugdíjasok, özvegyek és ár­vák ellátási díját mindenkor a tényleges szolgálatban lévők illetményeihez igazodóan kell megállapítani. Ugyanezt kimondja és megerősí­ti a szanálási törvény is. Ezzel szemben az történt, hogy a státus­­rendelet 1925 július 1 -től kezdve az addig nyugalmazottaknak csakis ■az 1925 június havában járt illet­ményeknek megfelelően állapítja meg járandóságuknak. Ez minden­­esetre az eddig érvényben volt tör­vényes rendelkezésekkel ellentét­ben áll. A nyugdíjasok helyzete valóban rendkívül súlyos, amin sürgősen segíteni kell. A kormány azonban már nyilatkozott ebben a kérdésben és hangoztatta, hogy a mostani genfi tárgyalásokon a ked­vező megoldás tekintetében előter­jesztés fog tenni. — Ali mindent el fogunk követni továbbra is —­ fejezte be nyilatko­zatát Javorniczky vezértitkár —, hogy a nyugdíjasok, özvegyek és­ árvák nagy sérelmeit orvosoltak­-­ Suk. A kormány többféle tervezetet vitt magával Genfbe. Ezek között van a KANSz javas­lata is, amely — mint ismeretes — a nyugdíjasok számára előterem­tendő anyagi eszközüket kül­földi kölcsön útján akarja biztosítani. A legjobb sorsjegy a Diák-Sorsjegy Az 1. főnyeremény: 12 vágón­yú a melynek értéke bármely takarékpénztár­ban a szokásos S­ano kamatozás mellett évi 37.000.000 Korona Kamat jövedelmet biztosít és emellett a tőke megmarad. Ezenkívül 1598 nagyértékű­ nyeremény­tárgy összesen 2.000.000.000 Kor. ártérben Egy sorsjegy ára £©©© Korona. Húzás már 3 hét múlva, 1925 december 20-án! Mindenki vegyen diáksorsjegyet! Sorsjegyek mindenütt kaphatók. Sorsjegyiroda, Budapest,V.,Vécsey utca 4. Tel. 91-2.

Next