Magyarország, 1925. december (32. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-29 / 293. szám
i Hu«flobr ♦Q C t* 11 ]t ~ itMter. 22. £ éjt min IM« 3 ^nö /15 gftmrit ***** nm ©ettUi{«íe 3ett»>>g »»a Ctaatl- unb jílffrtcs <S«4u XittépUtt Interjú Georg Bernhard főszerkesztővel Berlin, december 21. (A Magyarország rendes tudósítójától.) Bernhard negyven és ötven év közötti, igen impulzív gesztusokkal rendelkező úriember. Hellyel kínál meg íróasztalánál, a ’Vossische Zeitung szerkesztőségében. Maga fel-alá sétál dolgozószobájában és igen energikus, meggyőződéstől áthatott hangszínézésével beszélni kezd. — Önaibilsevizmus és a fasizmus esetleges térhódításáról szeretné véleményemet hallani!Előbb engedje meg, hogy megállapítsam: bolsevizmus és fasizmus között nem látok lényeges különbséget. Mindkettő ugyanabból a motívumból fejlődött: a kontinentális demokrácia kríziséből. A bolseviz- csitis és a fasizmus tehát történelmi szükségszerűség folyománya. ~~ A demokrácia kontinentális kríziséről beszélek. Mert Angliában nem következett el ez a folyamat. Anglia érti, hogyan kell bánni a tömegekkel; a legkonzervatívebb angol kormányok is érzik mindenkor a jelentős politikai reformok szükségességét és nem haboznak végrehajtásukkal. Anglia ennek a politikának köszönheti világpozícióját. A brit birodalomban a tradíciónak, a tekintélynek, a méltóságnak karaktere van. A tradíció, a méltóság, a tekintély képviselői rendelkeznek e képességgel, hogy önkényesen alávessék magukat az idő, a tömeg követeléseinek. (Persze ez elsősorban az anyaországra vonatkozott eddig, de Anglia belátja már, hogy a domíniumokat sem lehet máskép kormányozni és a fenti elvek alkalmazását megkezdték az anyaországon kívül is.) Az angol kormányzó rétegek a demokratikus kiválasztás alapján kerültek jobbára uralomra. Parlamentáris rendszerük kiegészítése (az alkotmány modernebb és modernebb értelmezésének segítségével) minderkor a legtökéletesebb, népképviseleti szisztémává emelte az angolt. Ha tehát a demokrácia kontinentális kríziséről beszélek, a bolsevizmus és a fasizmus megküzdéséről úgy részben angol példák után indulva kell keresnem a megoldást. — Az egyes országok minisztereit a demokratikus kiválasztás princípiuma szerint kell az új Európában uralomra küldeni, de ha kezükben van a hatalom, engedni kell, hogy belátásuk szerint cselekedjenek. Nem szabad a legillentéktelenebb kérdésben is függniük a parlamenttől, a kormányttámogató pártvezérektől, mint ma Németországban például. Viszont az angol kormányok a maguk jószántából igen alapos bírálat alá szokták venni az ellenzék életképes kívánságait és rendszerint eleget is tesznek ezeknek. A népek háborús eredetű pszichológiai defektusai: a demokrácia krízisének súlyossága két országban eredményezték, hogy »Kraftmensell!.-ek, diktátorok próbálkoztak meg uralom jutással: Olaszországban és Oroszországban. Oroszországban Kerenszki kísérletezett demokráciával és az ő hibás egyoldalú demokráciája eredményezte a bolsevizmus kormányrakerülését. Ugyanez a hibás demokrácia jelentkezett Németország infláció alatti politikája során, sőt , tisztán .Szocialista kormány idején is. Itáliában a közeli francia példák ellenére sem dolgoztak a rozétok tisztára demokratikus kiválasztásának lehetőségein. Ezért kerülhetett uralomra Mussolini. — Nem lehet így megformulázni a kérdést ; a fasizmus, a bolsevizálás,vagy a mai európai demokrácia kerül-e ki győzelmesen a nemzeti, politikai ellentétek harcából... Bizonyos, hogy demokrácia nélkül nem képzelhető el Európa. De ez a demokrácia lényegesen különbözni fog a maitól. Parlamentáris szisztémája — mint kifejtettem — közel áll az angoléhoz. Gazdasági és politikai életét új ethosz fogja átíratni; a vezetők föltétlenül a nyilvánosság egészének szolgálatában állanak. A gazdaságilag súlyos egységek (pl. vagyonok) a köz érdekében való hatóereje felfokozódik. A magántulajdon megmarad, de a nemzetgazdasági produkció eszközévé kell alakulnia. Senkinek rém, lesz joga olyan vagyont bírni, amelyet nem használ fel, az állam egységének szempontjából is racionálisan. Érdekes, hogy úgy a bolsevizmus, mint a fasizmus intézkedéseiben megvan a tendencia: a vállalkozót és a munkást koncentrálódott nézőszögből, mint termelőt tekinteni, akik felelősséggel tartoznak a nyilvánosságnak. Ilyen irányban fejlődik ki az új Európa gazdasági ethosza is. A bolsevista propaganda eredménye tehát nem Európa bolsevizálása lesz, hanem egy új gazdasági forma létesülése: a magántulajdon megmarad, de a nyilvánosság, (az államhatalom) ellenőrzése alá kerül. Az alkotmányos rendszerek sem maradnak eszerint érintetlenül az átalakulásban. Hangsúlyozom még egyszer : a jövő államformája nem a mostani demokratikus rendszer, sem a fasizmus, vagy a bolsevizmus. A két (illetőleg három) különböző szisztémából az szerepel a jövő államformájában, összeforrasztott állapotban, ami életképes. Jellemzőnek találom, hogy Angliában már most megpróbálkoznak az oroszországi tanácsrendszer (Rate-System) bizonyos értelemben való átültetésével, a munkásokkal való együttműködés fontos jeleit láttuk a legutóbbi bányakrízisek elintézésénél. Ennek az aktualitásnak az apropos ja kapcsán rövid, persze önkényes formulára lehetne hozni a jövő állampolitikáját: a kapitalizmus és a szocializmus elveinek szintézise. Bernharddal való »világpolitikai konferenciám« befejeződött. Egy magyarországi vonatkozású kérdés, a numerus clausus került, szóba. Bernhard megállóit a szoba közepén, szemei felvillantak és hallatlan temperamentizmussal, szinte kiáltva adta tudtomra mondanivalóját: — A numerus clausust Európa szégyenfoltjának tartom. Amit a numerus clausus védelmezői újabban állítanak, hogy a törvény nem a zsidóság ellen készült, hanem az intellektuelek túltengését és nyomorba jutását akarják megakadályozni — naiv argumentum. A numerus clausus nem az a tudományos módszer, amely a legkiválóbbak, a legtehetségesebbek kiválasztását elvégzi, hogy ezek azután egyetemre kerülhessenek. Pedig ha tényleg csak az intellektuális pályák elözönlését akarnák megakadályozni, úgy ilyen tudományos módszert kellene alkalmazni. Persze, hogy nincs ilyen módszer és minthogy nincsen, az egyetemrejutás szabadságát meg kell hagyni bárki számára és legföljebb sajtópropagandával, vagy a középiskolákban kell az intellektuális pályákon való mai nehéz érvényesülési lehetőségeket vázolni. Berend Pál. Budapest 1925. december 29. kedd MAGYARORSZAT I J13RHENY Bl ellen védjük gyermekeinket^ e 0 mossuk meg kezüket, arcuk.* ; is? naponta többször lysotomo? , vízben. A lysotorm hatásos védelmiet nyújt, kellemes szagú, p használata veszélytelen i3 abcrt yj cent támadja meg 1 ó^gaitgyenesigsiiiiieri S©©©©©©©©©©©©0©©0 Francia lap Gemier budapesti útjáról A ComordU a legjelentékenyebb francia színházi lap utolsó számában az első oldalon hosszú cikkben foglalkozik Finning Gemiernek propagandául járat. A cikk keretében Gemiernek titkára és munkatársa M. Joseph Chapiro nyilatkozik középeurópai tapasztalataikról és benyomásaikról. A bécsi impressziók ecsetelése után Buapestről a következőket mondotta a Comcedia, munkatársának M. Chepiro: — Budapestre Hehtchi úrral, aki oly kedves..volt ,és elében* utazott, együtt érkeztünk meg. A pályaudvaron az összes nagy színházi szövetségek képviselői vártak bennünket. Este Keltáinak Az orvos és a halál című igen kiváló egyfelvonásosát néztük meg és a pompás magyar operettet, az Alexandrát. Tizenegy órakor a művészek klubjában, mely a bájos Fészek nevet viseli, volt bankett a tiszteletünkre, deltai Jenő és Petra szépművészeti államtitkár és mások mondtak francia nyelvű beszédeket. Majd koncert következett, amely után a színészek szövetségének elnöke egy kávéházba vezetett bennünket , amikor elbúcsúztunk egymástól, öt óra reggel volt. Szerdán Klebelnberg grúz közoktatásügyi miniszter adott dezsőnét. Jelen volt a mi ügyvivőnk, M. Gueyraud és M. Berzevicza, az Akadémia elnöke. Öt órakor fogadtatás volt a Nemzeti Színház stúdiójában, amelyet a színház igazgatója, Hevesi Sándor rendezett. Itt tartotta meg Gemier előadását. Majd látogatás a Zeneakadémiában, az Operában, a Renaissance Színházban következett. — A művészklubban bál volt, majd újra kávéházba mentünk, ahol cigányzenét hallgattunk. A következő napon a Hat szerep keres egy szerzőt egyik próbáján vettünk részt. Ebben a darabban láttuk a bámulatraméltó művésznőt, Gombaszögi Fridit. Meglátogattuk a Nemzeti Múzeumot, később Hevesi igazgató adott dezsönét, este Hevesinek egy darabját tapsoltuk meg a Nemzeti Színházban, azután pedig a szép és gyönyörű hangú operettprimadonna, Péchy Erzsi, akit az Alexandrában bámultunk meg, látott bennünket vendégül ssupom. itt órakor hajnalban tértünk haza és hét órakor elutaznunk, Budapestről. Védje meg vagyonát, épületeit, termését stb. az időjárás, csapadék, jégeső, hó és vihar ellen Eternit-tetővel Az Eternit-ftetésk több mint negyedszázad óta mindenütt fényesen beváltak, még a legsúlyosabb éghajlati viszony - között is. Viharbiztos, javításmentes, könnyű, ezért a használatban a legolcsóbb. Nagy a megtakarítás a könnyű tetőszéknél és kényelmes odazaavarozásnál, úgyszintén a tűzbiztosítási díjnál is. A valódi Eternit-pala minden darabja az •Eternit, szóvédjeggyel van ellátva Felvilágosítások és díjmentes költségvetések minden nagyobb helyiségben lévő elárusítótól, valamint közvetlenül Eternitrraívek Hatschek Lajos cég központi irodájától (Budapest, VI. ker., Andrássy út 33.) kaphatók Mielőtt CSIlLAa szükségletet beszerzi, tekintse meg ILEKTIt® jBB£ SSILL^a ^ _a«vÁRkiállitásit, Dob :.*. 4 2 A házszánira kéretik fgyaelni. Kérjen képes árjegyzéket -Gyors-fakörnöző és árszámitó Szerkesztette: Krammer Jenö.—Zsebkiadás. — Ara 103.000 korona. Kapható Az Est könyvkereskedései* ben, VII. ker., Erzsébet körút 38—20, VII., Rákóczi 6134. IV.ker.,Váci ucca 12, V.,Vilmos császár út 14 Kottákat is vásárol Lizat ezentúl a 40 éve fennálló Masza•A könyv- cs r.p.nemükereskedésben. V., Dorottya ucca 12. Telefon 45-53 Ra hl áron vannak a klasszikus és modern zimeirodalom művei, mindenféle zenetlen- s anyag é. az összes megjelent táncdarabok Automobil-atlasz (Continental) Közép-Európa. 1 átnézeti. 46 fő*. 19. melléktérkép pc 1. : • Egész vászonban, kötve 130.000 korona. Kapható: Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet korus ló—"20 FÜZT . minden tárgyra és árura : 1%‘Sf f ollósát arennsi a. j fj j HVELSmÁNYi | VII, Dohány ucca 57.87. N aBBKB8aaag^K^^a5gg3^,a^ig«ai Diétás tanácsadó cukorbetegek, elhízottak és köszvényesek számára* írta • ifj. dr. Molnár Béla. — Ára 24.$#0 korona. Kapható »Az Est« kört ^kereskedéseiben M Wu lLS* iv-ök WT K$ H IWk Min Sílil ■ <-«ÖHze‘i,elallás és B IPLSISÍI vétel Eü.um, Jiá- M roly böjmt 13. fölöm, dózsk 32-34 RádióKlózatéret és alkatrészeket ne vásároljon addig, amíg áraim olcsóságáról meg nem győződikú Fikidataott Svule VII. kerület, Dohány ucca 63/a szám. I Journal 1 delaBourse I Athén Tőzsdei és kereskedelmi Napilap. B Görög és francia nyelvű ki- B adás. Ez utóbbiban angol szövege is van Az egyetlen a görög lapok B közül, amelyet az ország kereske- ■ delmi, ipari és pénzügyi körei olvas- nak. Feltétlenül hasznára válik a kül aföldi iparnak és kereskedelem- nek, ha Görögországban, otmani tőkésekkel együtt a akar gyárakat alapítani E á-Sváéácais'.emíí Seí'jfsáasiísssitás- tsál szívesen sztorjá't