Magyarország, 1925. december (32. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-29 / 293. szám

i Hu«flobr ♦Q C t* 11 ]t ~ itMter. 22. £ éjt min IM« 3 ^nö /15 gftmrit ***** nm ©ettUi{«íe 3ett»>>g »»a Ctaatl- unb jílffrtcs <S«4u XittépUtt Interjú Georg Bernhard főszerkesztővel Berlin, december 21. (A Magyarország rendes tudósí­tójától.) Bernhard negyven és öt­­ven év közötti, igen impulzív gesz­tusokkal rendelkező úriember.­ Hellyel kínál meg íróasztalánál, a ’Vossische Zeitung szerkesztősé­gében. Maga fel-alá sétál dolgozó­szobájában és igen energikus, meggyőződéstől áthatott hangszí­­nézésével beszélni kezd. — Ö­na­ibilsevizm­us és a fasiz­mus esetleges térhódításáról sze­retné véleményemet hallani!Előbb engedje meg, hogy megállapítsam: bolsevizmus és fasizmus kö­zött nem látok lényeges kü­lönbséget. Mindkettő ugyanabból a motívum­ból fejlődött: a kontinentális de­mokrácia kríziséből. A bolseviz- csitis és a fasizmus tehát történel­mi szükségszerűség folyománya. ~~ A demokrácia kontinentális kríziséről beszélek. Mert Angliá­ban nem következett el ez a folya­mat. Anglia­­ érti, hogyan kell bánni a tömegekkel; a legkonzer­­vatívebb angol kormányok is ér­zik mindenkor a jelentős politikai reformok szükségességét és nem haboznak végrehajtásukkal. An­glia ennek a politikának köszön­heti világpozícióját. A brit biroda­lomban a tradíciónak, a tekintély­nek, a méltóságnak karaktere van. A tradíció, a méltóság, a tekintély képviselői rendelkeznek e képes­séggel, hogy önkényesen alávessék magukat az idő, a tömeg követelé­seinek. (Persze ez elsősorban az anyaországra vonatkozott eddig, de Anglia belátja már, hogy a do­míniumokat sem lehet máskép kor­mányozni és a fenti elvek alkal­mazását megkezdték az anyaorszá­gon kívül is.) Az angol kormányzó rétegek a demokratikus kiválasz­tás alapján kerültek jobbára ura­lomra. Parlamentáris rendszerük kiegészítése (az alkotmány moder­nebb és modernebb értelmezésének segítségével) minder­kor a legtöké­letesebb, népképviseleti szisztémává emelte az angolt. Ha tehát a de­mokrácia kontinentális kríziséről beszélek, a bolsevizmus és a fa­sizmus megküzdéséről úgy részben angol példák után indulva kell ke­resnem a megoldást. — Az egyes országok miniszte­reit a demokratikus kiválasztás princípiuma szerint kell az új Európában uralomra küldeni, de ha kezükben van a hatalom, en­gedni kell, hogy belátásuk szerint cselekedjenek. Nem szabad a leg­­­il­lentéktelenebb kérdésben is függ­niük a parlamenttől, a kormányt­­támogató pártvezérektől, mint­ ma Németországban például. Viszont az angol kormányok a maguk jó­szántából igen alapos bírálat alá­ szokták venni az ellenzék életké­pes kívánságait és rendszerint ele­get is tesznek ezeknek.­­ A népek háborús eredetű pszi­­chológiai defektusai: a demokrácia krízisének súlyossága két ország­ban eredményezték, hogy »Kraftmensell!.-ek, diktátorok próbálkoztak meg uralom jutással: Olaszországban és Oroszországban. Oroszországban Kerenszki kísérle­tezett demokráciával és az ő hibás egyoldalú demokráciája eredmé­nyezte a bolsevizmus kormányra­­kerülését. Ugyanez a hibás demo­krácia jelentkezett Németország infláció­ alatti politikája során, sőt , tisztán .Szocialista kormány ide­jén is. Itáliában a közeli francia példák ellenére sem dolgoztak a rozétok tisztára demokratikus­ ki­választásának lehetőségein. Ezért kerülhetett uralomra Mussolini. — Nem lehet így megformulázni a kérdést ; a fasizmus, a bolseviz­­álás,vagy a mai európai demokrá­cia kerül-e ki győzelmesen a nem­zeti, politikai ellentétek harcából... Bizonyos, hogy demokrácia nélkül nem képzelhető el Európa. De ez a demokrácia lényegesen különbözni fog a­ maitól. Parlamentáris szisz­témája — mint kifejtettem — kö­zel áll az angoléhoz. Gazdasági és politikai életét új ethosz fogja át­íratni; a vezetők föltétlenül a nyil­vánosság egészének szolgálatában állanak. A gazdaságilag súlyos egységek (pl. vagyonok) a köz ér­dekében való hatóereje felfokozó­dik. A magántulajdon megmarad, de a nemzetgazdasági produkció eszközévé kell alakulnia. Senkinek rém, lesz joga olyan vagyont bírni, amelyet nem használ fel, az állam egységé­nek szempontjából is racioná­lisan. Érdekes, hogy úgy a bolsevizmus, mint a fasizmus intézkedéseiben megvan a tendencia: a vállalkozót és a munkást koncentrálódott né­zőszögből, mint termelőt tekinteni, akik felelősséggel tartoznak a nyilvánosságnak. Ilyen irányban fejlődik ki az új Európa gazdasá­gi ethosza is. A bolsevista propa­ganda eredménye tehát nem Euró­pa bolsevizálása lesz, hanem egy új gazdasági forma létesülése: a magántulajdon megmarad, de a nyilvánosság, (az államhatalom) ellenőrzése alá kerül.­­ Az alkotmányos rendszerek sem maradnak eszerint érintetle­nül az átalakulásban. Hangsúlyo­zom még egyszer : a jövő államfor­mája nem a mostani demokratikus rendszer, sem a fasizmus, vagy a bolsevizmus. A két (illetőleg há­rom) különböző szisztémából az szerepel a jövő államformájában, összeforrasztott állapotban, ami életképes. Jellemzőnek találom, hogy Angliában már most megpró­bálkoznak az oroszországi tanács­rendszer (Rate-System) bizonyos értelemben való átültetésével, a munkásokkal való eg­y­ütt­működés fontos jeleit láttuk a legutóbbi bá­nyakrízisek elintézésénél. Ennek az aktualitásnak az apropos­ ja kapcsán rövid, persze önkényes formulára lehetne hozni a jövő ál­lampolitikáját: a kapitalizmus és a szocializ­mus elveinek szintézise. Bernharddal való »világpolitikai konferenciám« befejeződött. Egy magyarországi vonatkozású kér­dés, a numerus clausus került, szóba. Bernhard megállóit a szoba közepén, szemei felvillan­tak és hallatlan temperamentiz­mussal, szinte kiáltva adta tud­tomra mondanivalóját: — A numerus clausust Európa szégyenfoltjának tartom. Amit a numerus clausus védelmezői újab­ban állítanak, hogy a törvény nem a zsidóság ellen készült, hanem az intellektuelek túltengését és nyo­morba jutását akarják megaka­dályozni — naiv argumentum. A numerus clausus nem az a tudo­mányos módszer, amely a legki­válóbbak, a legtehetségesebbek ki­választását elvégzi, hogy ezek az­után egyetemre kerülhessenek. Pe­dig ha tényleg csak az intellektuá­lis pályák­­ elözönlését akarnák megakadályozni, úgy ilyen tudomá­nyos módszert kellene alkalmazni. Persze, hogy nincs ilyen módszer és minthogy nincsen, az egyetem­­rejutás szabadságát meg kell hagyni bárki számára és legföl­jebb sajtópropagandával, vagy a középiskolákban kell az intellek­tuális pályákon való mai nehéz érvényesülési lehetőségeket vá­zolni. Berend Pál. Budapest 1925. december 29. kedd MAGYARORSZAT I J13RHENY Bl ellen védjük gyermekeinket^ e 0 mossuk meg kezüket, arcuk.* ; is? naponta többször lysotom­o? , vízben. A lysotorm hatásos vé­­­delmiet nyújt, kellemes szagú, p használata veszélytelen i3 abcrt yj cent támadja meg 1 ó^gaitgyenesigsiiiiieri S©©©©©©©©©©©©0©©0 ­ Francia lap Gemier budapesti útjáról A ComordU a legjelentékenyebb francia színházi lap utolsó számában az első oldalon hosszú cikkben foglal­kozik Finning Gemiernek propagandá­ul járat. A cikk keretében Gem­iernek titkára és munkatársa M. Joseph­ Cha­piro nyilatkozik középeurópai ta­pasztalataikról és benyomásaikról. A bécsi impressziók ecset­elése után Bu­­­­apestről a következőket mondotta a Comcedia, munkatársának M. Chepiro: — Budapestre­ Hehtchi úrral, aki oly kedves..volt ,és elében* utazott, együtt érkeztünk meg. A pályaudvaron az összes nagy színházi szövetségek kép­viselői vártak bennünket. Este Keltái­nak Az orvos és a halál című igen ki­váló egyfelvonásosát néztük meg és a pompás magyar operettet, az Alexand­rát. Tizenegy órakor a művészek klub­jában, mely a bájos Fészek nevet viseli, volt bankett a tiszteletünkre, deltai Jenő és Petra szépművészeti államtit­kár és mások mondtak francia nyel­vű beszédeket. Majd koncert követke­zett, amely után a színészek szövetsé­gének elnöke egy kávéházba vezetett bennünket , amikor elbúcsúztunk egy­mástól, öt óra­ reggel volt. Szerdán Klebelnberg grúz közoktatásügyi­ mi­niszter adott dezsőnét. Jelen volt a mi ügyvivőnk, M. Gueyraud és M. Ber­­zevicza, az Akadémia elnöke. Öt óra­kor fogadtatás volt­ a Nemzeti Szín­ház stúdiójában, amelyet a színház igazgatója, Hevesi Sándor rendezett. Itt tartotta meg Gemier előadását. Majd látogatás a Zeneakadémiában, az Operában, a­ Renaissance Színházban következett. — A művészklubban bál volt, majd újra kávéházba mentünk, ahol cigány­zenét hallgattunk. A következő napon a Hat szerep keres egy szerzőt egyik próbáján vettünk részt. Ebben a da­rabban láttuk a bámulatraméltó mű­­­vésznőt, Gombaszögi Fridit. Meg­látogattuk a Nemzeti Múzeumot, később Hevesi igazgató adott de­­zsönét, este Hevesinek egy darabját tapsoltuk meg a Nemzeti Színházban, azután pedig a szép és gyönyörű hangú operettprimadonna, Péchy Erzsi, akit az Alexandrá­ban bámultunk meg, lá­tott bennünket vendégül ssupom. itt órakor hajnalban tértünk haza és hét órakor elutaznunk, Budapestről. Védje meg vagyonát, épületeit, termését stb. az időjárás, csapadék, jégeső, h­ó és vihar ellen Eternit-tetővel Az Eternit-ftetésk több mint negyedszázad óta mindenütt fényesen beváltak, még a leg­súlyosabb éghajlati viszony­ -­ között is. Viharbiz­tos, javításmentes, könnyű, ezért a használatban a legolcsóbb. Nagy a m­egtakarí­­tás a könnyű tetőszéknél és kényelmes odazaava­­rozásnál, úgyszintén a tűzbiztosítási díjnál is. A valódi Eternit-pala minden darabja az •Eternit, szóvédjeggyel­ van ellátva Felvilágosítások és díjmentes költségvetések minden nagyobb helyiségben lévő­ elárusítótól,­ valamint közvetlenül Eternit­rraívek Hatschek Lajos cég központi irodájától (Budapest, VI. ker., Andrássy út 33.) kaphatók Mielőtt CSIlLAa szükségletet beszerzi, tekintse meg ILEKTIt® jBB£ SSILL^a ^ _a«vÁRkiállitásit, Dob :.*. 4 2 A házszánira kéretik f­gyaelni. Kérjen képes árjegyzéket -Gyors-fakörnöző és árszámitó Szerkesztette: Krammer Jenö.—Zsebkiadás. — Ara 103.000 korona. Kapható Az Est könyvkereskedései* ben, VII. ker., Erzsébet körút 38—20, VII., Rákóczi 6134. IV.ker.,Váci ucca 12, V.,Vilmos császár út 14 K­ottákat is vás­árol Lizat ezentúl a 40 éve fennálló Masz­a•A könyv- cs r.p.nem­ükereskedés­ben. V., Dorottya ucca 12. Telefon 45-53 Ra hl áron vannak a klasszikus és modern zimeirod­alom művei, mindenféle zen­etlen- s anyag é.­ az összes megjelent táncdarabok Automobil-atlasz (Continental) Közép-Európa. 1 átnézeti. 46 fő*. 19. melléktérkép pc 1. : • Egész vászonban, kötve 130.000 korona. Kapható: Az Est könyvkereskedésében, Erzsébet korus ló—"20 FÜZT . minden tárgyra és árura : 1%‘Sf f ollósát arennsi a. j fj j HVELSmÁNYi | VII, Dohány ucca 57.87. N­ aBBKB8aaag^K^^a5gg3^,a^ig«ai Diétás tanácsadó cukorbetegek, elhízottak és kösz­vén­yesek számára* írta • ifj. dr. Molnár Béla. — Ára 24.$#0 korona. Kapható »Az Est« kört ^kereskedéseiben M Wu­ lLS* iv-ök­ WT K$ H IWk Min Sílil ■ <-«ÖHze‘i,elallás és­ B IPLSISÍI vétel Eü.­um, Jiá- M roly b­öjmt 13. fölöm, dózsk 3­2-34 RádióKlózatéret és alkatrészeket ne vásároljon addig, amíg áraim ol­csóságáról meg nem győződikú Fikid­ataott Svule VII. kerület, Dohány ucca 63/a szám. I Journal 1 delaBourse I Athén Tőzsdei és kereskedelmi Napilap. B Görög és francia nyelvű­ ki- B adás. Ez utóbbiban angol szöveg­e is van Az egyetlen a görög lapok B közül, amelyet az ország keresk­e- ■ delmi, ipari és pénzügyi körei olvas-­­ nak. Feltétlenül hasznára válik a kül­ a­földi iparnak és kereskedelem-­­ nek, ha Görögországban, ot­­m­­ani tőkésekkel együtt a akar gyárakat alapítani E á-Sváéácais'.emíí Seí'jfsáasiísssitás- t­­­sál szívesen sztorjá't

Next