Magyarország, 1926. február (33. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-02 / 26. szám
Ara3000 korona MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1926. FEBRUÁR 2. KEDD_________________XXXIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM Zadravetzet felmentették a tábori püspökség (A Maanarornál! tudósítójától.) Az ügyészség vádirata P. Zadravetz István tábori püspök szerepére teljes világosságot derít és kiemeli, hogy nemcsak esküt vett ki a szereplőkből, hanem megengedte, hogy a hamis frankokat a térképészeti intézetből az ő lakására vigyék, továbbá eltűrte, hogy ott azokat osztályozzák és ezekben a munkálatokban személyesen is részt vett. Az ügyészség vádiratának közlése után politikai körökben különösen az tűnt fel, hogy Zadravetzet még mindig nem mentették fel tábori püspöki állásától. Munkatársunk érdeklődött illetékes helyen, hogy miért, késik Zadravetz felmentése. Úgy értesültünk, hogy Zadravetzet már régebben felmentették, sőt erről a külügyminisztérium sajtóosztálya külföldre hírt is adott. A honvédelmi, illetve kultuszminisztérium annak idején azonban elmulasztotta, hogy erről a tényről a miniszterelnökség sajtóosztályát értesítse és ezért Zadravetz felmentéséről a hivatalos jelentést csak ma délután közölték a sajtóval. A hivatalos jelentés a következőképpen hangzik: — A frankhamisítás ügyében a királyi ügyészség által benyújtott vádirattal kapcsolatosan illetékes helyen annak közlésére hatalmazták fel a. s Magyarországa munkatársát, hogy P. Zadravetz Istvánt ügyosztályának vezetése és a római katolikus tábori püspökséggel kapcsolatos teendők ellátása alól már január 14-ik napján felmentették. Ezzel természetesen nincs érintve P. Zadravetz István egyházi juriszdikciója, melyben kizárólag a szentszék illetékes intézkedni. Eddig terjed a hivatalon kommüniké, amelyből kiderül, hogy Zadravetz tábori püspököt körülbelül három héttel ezelőtt, tehát egyidejűleg az ügyészségen történt kihallgatásával mentették fel állásától. A külföldi sajtó részére ez ügyben kiadott információ, mint ezt megállapíthattuk, január 27-én jelent meg a londoni lapokban. Zadravetz ideiglenes utódja: Árvai Nagy Bálint ezredes-lelkész Zadravetz István tábori püspök már hetek óta nem jár be hivatalába. Pasaréti út 10. szám alatti lakásában tartózkodik. A honvédelmi minisztériumban a tábori püspökség hivatalos helyiségében helyettese dolgozik. Zadravetz István tábori püsnök helyettesítésével Árvai Nagy Bálint ezredes lelkészt bízták meg, aki eddig a parancsnokság lelkészi hivatalának volt a vezetője. Zadravecz István Pasaréti úti lakásán majdnem teljes visszavonultan él, látogatói közül csak legbizalmasabb ismerőseit fogadja. A franciák véleménye a vádiratról Ismét a titokzatos Schultze! (A Magyarország tudósítójától.) A királyi ügyészség vádirata, mely hétfőn reggel jutott a kormány félhivatalosa révén a nagy nyilvánosság elé, természetesen a Budapesten tartózkodó francia megbízottak kezeihez is eljutott. A francia megbízottak hétfőn délelőtt a maguk számára azonnal lefordíttatták a Magyar Távirati Iroda által teljes egészében kibocsátott vádiratot. Annak dacára, hogy a királyi ügyészség vádirata a legrészletesebben és a legalaposabban foglalkozik a frankhamisítási bűnüggyel és sorolja fel az egyes vádlottakra és terheltekre vonatkozó adatokat, beavatott helyről úgy értesülünk, hogy a franciák mégis elégedetlenek a vádirattal. A franciák nem látják tisztáznának azt a kérdést, hogy a hamis ezerfrankosok előállításához szükséges papirost honnan szerezték. Azt mondják a franciák, hogy Windischgrätz 400 millióért egy német, papírgyártó cégtől megvásárolta azt a szabadalmat, amellyel a legprimitívebb eszközökkel és a legprimitívebb helyen a hamis frankok gyártásához szükséges legprímább papirost Budapesten előállíthassák. A franciák szerint a bűnügyben szereplő Schultze szerepe sincs tisztázva. Szerintük Schultze volt Windischgrätz mellett a lelke a frankhamisítóknak. Schultze útmutatásai és utasításai alapján dolgozott a frank-gyár. Schultzenak nagy jártassága volt ezen a téren, ugyanis a franciák szerint ő valamikor a cári birodalomban a jegybanknál dolgozott. Windischgrätz herceg rejtélyes körülmények között ismerkedett meg ezzel az orosz-német emberrel, akit jól megfizetett, terveibe beavatott és a frankhamisításhoz felhasznált. Windischgrätz és a fekete börze Délután 2 órakor, amikor a főkapitányság hivatalos órája tulajdonképpen véget ért, a munka a frankhamisítás ügyében teljes erővel folyik. A főkapitányság vezető személyei, továbbá a frankügy kijelölt referensei és a beosztott detektívcsoportok nem távoztak el a főkapitányság épületéből, hanem a pótnyomozás lefolytatásával megbízott rendőrségi közegek várják az utasítást a főkapitánytól a kihallgatások megkezdésére. Olyan nagy apparátussal indul meg a rendőrség munkája, hogy abból arra is lehet következtetni, hogy a pótnyomozással a legsürgősebben végezni akarnak. Minthogy értesülésünk szerint majdnem kizáróan olyan kérdések további tisztázásáról van szó, amelyek az első nyomozás alkalmával piát behatóan foglalkoztatták a rendőrséget, valószínű, hogy néhány napon belül a legfontosabb kérdőpontokra is pontos választ fog adni a rendőrségi pótnyomozás. Értesülésünk szerint egészen új momentum is merült fel a rendőrségen a frankügy egyik titokzatos szereplőjére vonatkozóan. Mint emlékezetes, Windischgrätz hercegajánlatára bevontak az ügybe egy Schultze nevű, állítólag német vagy orosz származású embert, aki a Térképészeti Intézetben is megfordult néhányszor és mint szakértő felvilágosításokat és útbaigazításokat adott Gerő Lászlónak, a Térképészeti Intézet helyettes vezetőjének. A rendőrség ma délelőtt olyan adatokat kapott, amelyek nagyon érdekesen megvilágítják ennek a Schultzénak a szerepét. A rendőrség értesülése szerint ez a Schultze nem más, mint a volt orosz cári nyomdának egyik igazgatója, aki minden valószínűség szerint az orosz forradalmi időkben részt vett azokban a pénzhamisításokban, amelyekkel tudvalevőleg az orosz forradalmi kormány hosszú időn át kísérletezett. Schultzot Windischgrátz herceg vonta be a frankhamisítás ügyébe, az a Windischgrátz, aki a frankok elkészítése után az úgynevezett fekete börzéről akart frankterjesztőket szerezni. Ez a fekete börze, amely Budapesten a Wesselényi és Rombach utca környékén van, csupa olyan egyénekből áll, akik a legtöbb pénzhamisítás ügyben szerepeltek és akiknek nagy gyakorlatuk van a hamis pénzek terjesztésében. Windischgrätz hercegnek az volt a számítása, hogy ha ezeket külföldön el is fogják, könnyen kijutnak a csávából és nem kompromittálják az ügyben szereplő magasállású személyeket. Windischgrätz tervét azonban nem fogadták el, nem a fekete börze embereit bízták meg a külföldi frankterjesztéssel, hanem Marsovszky társaságát. Ez a Schultze a Térképészeti Intézetben néhány napig működött, mint szakértő Gerő László mellett, utasításokat és tanácsokat adott a hamisítás kivitelére nézve, azután nyomtalanul eltűnt. Egyes vallomások szerint Párizsba ment és ott mint besúgó elárulta a frankhamisítás részleteit. A rendőrségazonban erre vonatkozólag pozitív értesülést nem tudott szerezni és nem tudja, hogy jelenleg Schultze hol tartózkodik. A nagyarányú pótnyomozás során minden valószínűség szerint ez a titokzatos, kérdés is tisztázódni fog. "