Magyarország, 1926. április (33. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

­ A franciák fontos tényeket akarnak még, tisztázni Ismerni akarják Hír György szerepét is (A Magyarország tudósítójától.) Teleki Pál gróf tegnap feltűnést keltő vallomást tett kihallgatása alkalmával a rendőrségen a frank­­üggyel kapcsolatban, saját szere­pére vonatkozóan. Tegnap estefelé újból kihallgatták az ügyészség fogházában a francia kiküldöttek jelenlétében Gerőt és a késő este kiadott jelentés szerint a kihallga­tás során sikerült tisztázni azokat az ellenmondásokat, melyek Teleki Pál és Gerő eddigi vallomásai kö­zött Teleki Pál szerepére vonatko­zóan fennállottak. Teleki Pál sze­mélyével kapcsolatban azonban a vizsgálat ezzel még nem ért véget, — mert mint már jelentettük — szembesítésre kerül a sor Gerő és Teleki között, amit a francia kiküldöttek a nyo­mozás érdekében feltétlenül szük­ségesnek tartanak. A francia kiküldöttek már kora reggel megjelentek a főkapitány­ságon és tanácskozást folytattak Katona Rezső rendőr főtanácsossal, akivel közölték, hogy az ő vélemé­nyük szerint rendkívül sok meg­lehetősen súlyos kérdés került tisztázásra a nyomozás során. El­tekintve a Teleki szerepével kap­csolatban felmerü­lt politikai mo­mentumoktól, valamint Sigraynak a vizsgálóbíró előtt tett vallomá­sától és az ezzel kapcsolatban szin­tén felmerült politikai momentu­moktól, olyan tárgybeli tényeket kell még a pótfigompaás során a hatóságoknak tisztázni, melyek feltétlenül szükségesek az ügy teljes felderítéséhez. Közölték a francia kiküldöttek Katona Rezső rendőrfőtanácsossal, hogy feltétlenül tisztázni kell a frankklisék előkerülésének egyelő­re még egészen homályos ügyét is. Tisztázni kell azt is, hogy a két rajzos kőklisé és a két sima rajz­­nélküli kőklisé milyen körülmé­nyek között jutott végeredmény­ben a franciákhoz. Hivatkoztak a francia kiküldöttek arra, hogy azok a fiatalemberek, akik a kőklisék előkerülésével kapcsolatban szere­pet játszottak, valamennyien Hir Györgyhöz közel állottak. Juhász László jelenleg is Hir György tit­kára, Szendey László pedig Hir György titkára volt. Az új előke­rült kőkliséket is eddig még isme­retlen személyek lakásán helyez­ték el és noha. Hir György a két klisék elhelyezésekor már beteges­kedett, mindazáltal a franciák vé­leménye az, hogy Hir György sze­repére vonatkozólag is még feltét­lenül felvilágosítást kell szerezni a rendőrségnek. A főkapitányságon közölték a francia kiküldöttekkel, hogy a rendőri nyomozás során mindent elkövettek a klisék előkerülésének felderítésére, kihallgatták Szen­­deyt, Fekete Györgyöt, Juhász Lászlót és Szentpály Károlyt, aki a csomagot a hordárnak átadta, de nem sikerült megoldani, hogy hon­nan származtak a kövek és hogyan kerültek Hír György lakására ? A rendőrség ki akarta hallgatni Hír képviselőt is, et azonban betegsé­géből kifolyólag nem lehetett ki­hallgatni. A rendőrség további eré­­lyes intézkedéseket tesz a klisék előkerülésének tisztázására. A nyo­mozás érdekében feltétlenül szük­ségesnek tartják annak a pontos megállapítását is, hogy a két raj­zos és a két rajznélkü­li klisé mi­lyen úton került elő. A francia kiküldöttek ezenkívül még több pontra vonatkozóan fel­­világosítást kérnek és a rendőrség a franciák előterjesztései értelmé­ben a mai napon újabb intézkedé­seket tett, amelyek a frankügy pót­nyomozásának végleges lezárására irányulnak. A jelek azonban arra vallanak, hogy a pótnyomozást nem lehet rövi­desen befejezni és az el fog hú­zódni legalább is az április vé­gén megtartandó főtárgyalásig. A francia kiküldöttek délelőtt tizenegy órakor távoztak a főkapi­tányságról és Lakatos rendőrkapi­tánnyal együtt az ügyészség fog­házába mentek át, ahol tovább­ folytatják Gerő László kihallgatá­sát, Teleki Pál gróf tegnapi nagy­jelentőségű vallomásával kapcso­latban. Ki fogják hallgatni ezen­kívül Rába Dezsőt, akinek szintén tudnia kell azokról a kérdésekről, amelyek most a frankügyben nyo­mozó hatóságokat elsősorban ér­deklik. ■) ir""7 / •/ • /) , i ,-v 77'" J ,r r A ' //k jfo** w «8bh««v y 2 ^ 17­//,r /J f'\r/ V átviT'V­' ^jpg 2000 korona MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1926. ÁPRILIS 1 CSÜTÖRTÖK XXXIII. ÉVFOLYAM 74. SZÁM ­ Újabb huzavona a Kossuth-szobor felállítása körül Kertész államtitkár ketté akarja osztani az egész művet. Izgatott hangulatú helyszíni szemle az Országház téren. A bizottság nem engedi ketté­bontani és tönkretenni a szobrot (A Magyar­ország tudósítójától.)­­A Kossuth-szobor ügyében ma dél­ben döntés készül, de félő, hogy a szobor­bizottság megint nem tud megállapodásra jutni és tovább folytatódik a huzavona, melyet a magyar közvélemény megütközés­sel figyel. Legutóbb felmerült az a fantasztikus terv, hogy Horvay János pályanyertes Kossuth-szob­­rát nem az Országház főkapuja előtti téren állítják fel a maga mo­numentalitásában, hanem két rész­be osztva a jobb- és balfelé eső parkban helyezik el. A teljesen ért­hetetlen terv szerint jobbfelé ke­rülne négyméteres talapzaton Kos­suth Lajos alakja, balfelé pedig a mellékalakok, az első felelős ma­gyar minisztérium tagjai. Ma délre az Országház téren az Operaház munkásai felállították a pályaterv vászondíszletét. A dísz­letet szürkére mázolták és vázlato­san fehér alapon kék kontúrokkal láthatók voltak a szobormű alak­jai is. A különös vászonszobrot hamarosan kíváncsi tömeg állta körül és fél egy tájban egymásután érkeztek meg a szoborbizottság tagjai, hogy a helyszínen győződ­jenek meg a Kossuth-szobor miliő­­hatásár­ól Az elsők között volt Sitider Jenő polgármester, Busáik alpolgármester, Liber tanácsnok, majd megjött a bizottság többi tagja: Szentgyörgyi István és Tóth István szobrászművészek, Petrovics Elek, Kertész K. Róbert államtitkár, Rákosi Jenő, Lyka Károly, Sümegi Vilmos és Bánó­­czy László. A bizottság tagjai több csoportba oszolva élénk vitatkozást kezdtek, amelynek folyamán szenvedélyes kifakadások hangzottak el. Kertész államtitkár határozottan tiltakozott az ellen, hogy a szobrot az eredeti tervnek meg­felelően a tér közepén helyez­zék el, mert — mint kifejtette — ez az el­helyezés teljesen elrontaná a par­lament homlokzati kövét. Rákosi Jenő az eredeti terv mellett foglalt állást és azt vitatta, hogy minden más elhelyezés csak arra jó, hogy a felállítást még harminc évig ki­húzzák. Liber tanácsnok Rákosi Jenő szavaira a következőket fe­lelte : — Garantálom, hogy amíg Sipőcz a polgármester és amíg a mai ta­nács marad hatalmon, a Kossuth­­szobor felállítását halogatni nem­­ lehet. Láthatja mindenki, hogy a szoborbizottság komolyan veszi fel­adatát és amint lehet, dönteni fog. Erre többen, közöttük Sümegi Vilmos izgatottan megjegyezték: — Ma kell dönteni és dönteni is fogunk. Sipőcz Jenő polgármester nem látta ilyen egyszerűnek a kérdést. — Először utána kell nézni a jegyzőkönyvekben — mondotta — milyen felhatalmazása van egy­általán a bizottságnak. Vélemé­nyem szerint ha a terven valami változtatás történik, a közgyűlés­nek kell jelentést tenni és az vál­lalja a felelősséget. — Ez a baj — fakadt ki Rákosi J­enő. A formaságok megint megölik majd a lényeget és a Kossuth-szobor akkor fog állni, amikor már mindnyájan meghaltunk ... Horvay János szerényen hátra­­húzódva hallgatja a véleményeket, melyek élete művének sorsáról dön­tenek. Végre kitör belőle az elke­seredés, remegő hangon mondja: — Tiltakozom minden olyan terv ellen, mely az eredeti pá­lyanyertes megoldástól külön­bözik. A pályaművet erre a szo­borra és erre a helyre kaptam, nem engedem, hogy máshová tegyék, vagy szétdarabolják. A baloldali parkban próbaképpen felállították a köríves talapzaton a nyolc mellékalakot, a jobboldalon pedig felhúzzák faállványokra Kossuth főalakját a hatalmas négy­­méteres alapra. Kertész államtit­­kár egy csoportban magyarázza, hogy a szétosztás lenne az egyetlen megfelelő megoldás, Sipőcz pol­gármester is, határozatlanul, de mégis helyesel, különösen az ott le­zajló ünnepek miatt nem akarja hogy a monumentális szobor elfog­lalja a középső teret. — A köztársaságot is itt kiáltot­ták ki utóvégre — mondja keserű gúnnyal Rákosi Jenő és fel­teszi a kérdést: — Uraim, tulajdonképpen mire valók önök szerint a terek­et ugy­e azért, hogy szobrokkal díszítsük fel őket. A szobrok pedig azért, hogy a tereket feldíszítsük velük. Teret máshol is lehet csinálni, de a Kossuth-szobor csak itt állhat az eredeti helyen. A bizottság több tagja helyesel, de Kertész államtitkár és a szob­rászművészek még mindig fen­­tartják, hogy a legjobb megoldás

Next