Magyarország, 1926. május (33. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-04 / 99. szám

■­­ 0.007240 a magyar korona mai zárlata Zürichben Zürich, május 3. (Megnyitóárfo­lyamok.) Párizs 17, London 25.115, ■Nétkyork 517, Brüsszel 17.55, Milé­ni­ó 20.775, Hollandia 207.90, Berlin 123.05, Bécs 0.0073.10, Szófia 3.75, Prága 15.325, Varsó 47.5, Budapest 0.0072.10, Bukarest 1.­, Belgrád ,9.105. j (Záróár roh­amok): Pária 16.93, |London 25.10, Newyork 5161/s,­­Brisszel 17.25, Milánó 17.71, Am­szterdam 1­20700, Berlin 123, Bécs 0.00.73.10, Szófia 3.75, Budapest 0.0072.1Q. Belgrád, 9.11* Bukarest­ül. ! .,i . J. : , | 6 SA párizsi Salonban magyar festő vitte el a pálmát Márk Lajos: Lábass Juci *‹­‹»‹ Párizs, május 1.­­ A­ Magyarország alkalmi tudósítója- HOU Ma nyílt meg a párizsi Salon az újságírók számára, száz termével, sok ■•ezer festményével és szobrával, me­­­lyekben hiába keressük a hírhedt va­dakat, kikkel hangosak a műkereske­dők kirakatai. Az idegeneket lehet csak elrékönyíteni a borzalmakkal, melyek­kel az ide sereglett sok ezer , forrada­l­­m­­ars boldogítja a világot. A francia művészek nyugodtan dolgoznak tovább, hűen nagy tradíciójukhoz. Valami nagy megnyugvás e termekben sétálni,. .io! a természet tisztelete él és virul, "mialatt a »függetlenek«­ harci riadójá­tól hangosak a kis folyóiratok. Itt terrivel függnek sorban komoly műtár­­­gyak, jók és gyengék vegyesen, de az egyetlen. Van Dongen kivételével, her­­rhletikusan elzárták magukat az »új •‘művészettől.'. Még Van Dongen sem az •brutális mázoló, aminő azelőtt volt. Arcképeiben már ő is közeledett a ter­mészethez és csak a zöldre festett test- szinekkel demonstrálja régi modorát. .. Az arckép különben is a művészet­­ választóvize. Ott nem lehet elszágul­­dani messze a természettől. A párizsi Salon arcképeinek tömege igazolja a mai francia művészet komoly megté­rését a természethez, a szép formákhoz, a ragyogó színekhez, a nemes tónusok­hoz. Főleg az angol arcképfestők, a strynolds-ok, a Sainsborough-k­ stílusá­hoz. A tájba állított, az intericurba helyezett­ női arcképek divatja újra feléledt. A francia művészek közül sokan értenek ahoz, hogyan kell a női dámának bemutatni. Cyrien Boulet, Etcheverry, Krier, Perron női arc­képei a színek erejével jellemeznek. Közöttük azonban a legelső helyet foglalja el egy magyar festő, akinek egy arcképe kivételes helyet kapott. „Jó idei Sálon egyik sikerét jelenti Márk Lajos arcképe, melyet Lábass Juciról festett. Az ezüstszürkében tar­tott ülő alak, odalehelt tónusában, festői megjelenésében, az előadás köz­vetlenségével válik ki. Nagy sor ez­­ itt, ahol az egész világról összeserege Ieztek az arcképfestők, hogy bemutas­sák művészetüket. Az­ angol Eves, az ausztráliai Whiting, az oláh Stoenesco, az angol Woog, mind legjava munkáik­kal jöttek. Márk Lajost finom festői kultúrája azonban föléjük helyezi. A francia kritika aligha fogja ezt jó szemmel nézni. A külföldiek versenyét­­ azelőtt sem szívelték, ma — hogy fö­löttük is megnehezült az idők járása — még kevésbé. A mindenáron újat kere­sők le fogják becsülni a Salon­ t, mely­­ azonban azt igazolja, hogy az egész világon megunták már a keresők kap­kodásait és visszatértek a természet új szemmel való megnézéséhez, a form­a becsületes kultuszához, az élet nemes ^Interpretálásához. A nemes értelemben vett művészet gyakorlatát nem lehet Biel^,kv|gártyázva^erelni. _ Lázár Béla MAGYARORSZÁG Bud­apest, 1926. május 4. kedd Rágalmazásért elítélték az arany gyapjas-rend helyettes kormányzóját Liechtenstein János herceg és Salm Erich őr­gr­óf botránypere a bécsi büntetőbíróságon is , Bécs, május 3. i Ír Magyarország tudósítójától.­ Az osztrák Jockey Club tagjai ma délelőtt korán keltek szokásuk el­lenére, hogy tanúi legyenek egy csúnya becsületsértési körnek, ré­szint mint hallgatóközönség, részint pedig mint megidézett tanuk. A pa­naszos Salm Erich őrgróf volt, a vádlott pedig Liechtenstein János herceg, a per tárgya pedig a kö­vetkező : Salm Erich őrgróf egy, dél előtt nyílt levelezőlapot kapott ezzel a címmel: A Salm őgróf család házi titkárságának Bécsben. Az írás tartalm­a pedig a következő: Fi­gyelmeztetni kívánom a Salm őr­gróf család titkárságát, hogy Bécsben különféle helyiségekben egy alak ténfereg, aki magát Salm Erich őrgrófnak nevezi, aki azon­ban nem más, mint :»Tatti« (az osztrák arisztokrata társaságok­ban ez a becéző neve Salm Erich őrgrófnak) és aki olyan külsejű, mint egy fü­tyülős zsidó és úgy viselkedik, mint egy fecsegő vén asszony. Az aláírás ez: Liechtenstein Já­nos herceg magántitkári hivatala. A panaszos őrgróf előadja kere­setében, hogy­­­ a nyílt levelezőlap írása feltét­lenül a herceg kezeírása s tanukul kéri megidézni Stern­­berg Adalbert grófot és Lónyay Károly grófot. Azt kívánja velük bizonyítani, hogy Liechtenstein János herceg, aki szeret mint az osztrák monarchista párt vezére szerepelni, megátalkodott rágalmazó és mindig névtelenül támad. A háborúban azonban nem szere­pelt, különben jó is, mert még al­tisztnek sem vált volna be. A herceg szégyenére válik az aranygyapjas-rendnek, amely­nek helyettes kormányzója, Lichtenstein János herceg szemé­lyesen jelent meg a tárgyaláson és beismerte, hogy a nyitott leve­lezőlapot maga címezte és írta és ő adta a postára. Védője bizonyítási eljárást indít­ványozott, de a bíróság azt mellőz­te és rövid tanácskozás után más­­félmillió korona pénzbüntetésre ítélte a herceget, nem fizetés esetén 48 órai elzárásra, egyben elmarasz­talta a költségek viselésében. Eny­hítő körülménynek vette a bíróság a herceg töredelmes vallomását. Szatmár­ katolikus társadalma tiltakozott a püspöknél egy jezsuita páter szónoklata ellen--­ • A püspök a hívek fellépésére eltiltotta a­páiért­­ a nyilvános szerepléstől 5 Szatmár, május 2. (A­­Magyarország tudósítójától.) Olasz P. jezsuita páter néhány hó­nap óta a szatmári püspöki székes­egyházban tart szentbeszédeket olyan modorban, hogy már-már sikerült felborítania, a feleke­zet­­közi békét a városban. A páter erősen antiszemita tendenciával beszélt, de nem kímélte a reformá­tusokat sem. Az uszítást folytatta lapjában, egy vallásos időszaki folyóiratban is é­s tanítása termé­keny talajra talált az ifjúság lel­kében, aminek bizonysága az a tá­madás, melyet nemrégiben intéz­tek a szatmári zsinagóga ellen, melynek összes ablakait és ajtóát bezúzta egy csapat garázda ifjú. Szatmár nyugodt társadalmi életének teljes felborulására ve­zetett volna a páter további sze­replése s épen hogy ennek elejét vegyék, a Magyar Párt szatmári tagozata lépett fel s tegnap tartott ülésében foglalkozott a felekezeti rendbontók destruktív munkájá­nak megakadályozásával. Az ülésen Bakó Ignác elnök re­ferálta az ügyet, kijelentve, hogy a Magyar Pártnak kötelessége ál­lást foglalni Olasz páternek­­az el­len a tevékenysége ellen, amely a papi tekintélyt is mélyen sérti. Előadta, hogy Olasz nemcsak a­­ zsidók ellen, hanem a reformátu­sok ellen is izgat s az ő füle halla­tára tett ilyen kijelentést: — Hála Istennek, nem Magyar­­orsz­ágon élünk, ahol a reformá­tusok ellensúlyozzák a katolikusok zsidóellenes tevékenységét. Bakó elnök élesen elítéli a páter antiszemita magatartását. A zsi­dókat — úgymond — méltatlanul éri a hántalom, mert ők a hatalom ellenkező irányú megfélemlítése ellenére is kitartottak magyarsá­guk mellett és a magyar ügy gyil­kosa _ az, ak­i Olasz „peletéhez hű­"A- • ‘ * ' ’ ••.......a­sonló működést fejt ki. Beszéde végén, amelyet a közön­ség nagy tapssal fogadott, határo­zati javaslatot nyújtott be ebben az értelemben. A javaslathoz felszólalt Ilosvay Lajos kanonok is, aki bejelentette, hogy Olasz páter működése egyéni akció volt, amelyről a püspökség is, s a felszólaló is a katholikus hívek panaszaiból szerzett tudo­mást. Közli a közgyűléssel, hogy Olasz pátert eltiltották a nyilvános szerepléstől és a szószéktől is. Glatz József dr. a szatmári kato­­likusság nevében hozzájárul Bakó elnök indítványához. Hivatkozik arra, hogy ő maga volt az, aki kül­döttséget vezetett a püspök elé s kérték­ Olasz páter megrendszabá­­ly­ozását, ami meg is történt . A javaslatot egyhangú határo­zattal elfogadták s a püspök eré­lyes eljárása, valamint a katoli­­kusság lelki és világi képviselői­nek ez az egyöntetű állásfoglalása a városban igen­­­agy megelége­dést keltett. ______ A háború óta az első­ cenzúramentes orosz sajtó­termék: a Biblia ’A szent szidónus által 1907. évben jóváhagyott szövegű bibliát a háború előtt Oroszországban szabadon terjesz­tették, de a háború és különösen, a bol­­sevizmus óta a biblia új kiadására Oroszországban gondolni sem lehetett. Az amerikai bibliai társulat képvisele­tében dr. Nuelsen I. L. methodista püspök tárgyalásokat kezdett Oroszor­szágban és Csicserin külügyi népbiz­tos nemrégiben megengedte, hogy az új helyesírás szerinti bibliák megje­lenhessenek és a terjesztésükre is meg­adta az engedélyt. A háború óta ez az első cenzúramentes sajtóterméke az orosz nemzetnek. Enyhébb, zivataros idő­ s A Meteorológiai Intézet jelenti ! Az egész Európa különösen­ ala­csony légnyomás alatt áll, mely­ben több csekély depresszió van’. Közép-Európa felett az általános nyomású terület az északnyugat­ról terjeszkedő nagy nyomás ha­tása alatt ketté fog válni. A maximum Izlan­d és Grönland tá­ján meghaladja a 270 milimétert. Az európai időjárás esőre és zi­vatarra hajló. Közép-Európában a hőmérséklet délen sülyedt.­­ Hazánkban csak szórványosan­ fordultak elő kisebb esők. A hő­mérséklet jóval magasabb a ren­desnél. Jóslat: Jobbára felhős, esőrét, zivatarra hajló idő, a meleg csök­kenésével. ______ / A*holnapi rádió 1926 május 4. 3.30 Budapest (560): Hírek, közgazdaság*, 11.00 Bécs (531—582.5): Hangverseny.­­ 12.00 Budapest (560): Hírek. 2.00 Róma (425): Tőzsde,­­hangverseny.­­ 3.00 Budapest (560): Hírek, közgazdaság. 3.30 Majna-Frankfurt (470): Mesék. 4.00 München (493): Előadás nők részére. 4.10 Bécs (531—572.5): Hangverseny. 4.30 Berlin (504—571): Hangverseny. 5.00 Párizs (458): Előadás Victor Hugóról 5.30 Prága (368): Mesedélután. 5.45 Toulouse (430): Mezőgazdasági előadás. 6.00 Róma (425): Jazz-band.­­ 6.10 Barcelona (325): Hangverseny. 6.30 Budapest (560): Hindy Zoltán előadása?, a sajtójogról. ' / 7.00 Berlin (504—571): Angol nyelvóra*. Budapest (560):'Rózsalovag. ,/ 7.30 Berlin (504—571): Operaelőadás. y 7.40 London (365): Előadás. 7.55 Berlin (504—571): Előadás a­­ világ*­gazdaságról. , / 8.00 Oslo (382): Hangverseny. 8.30 Zürich (515): Hangverseny. 9.00 Párizs (458): Szimfonikus hangversíy Milánó (320): Hangverseny. 1 IBI . 'ZSF? ' 1 !; ' ti­f Jgjj | AZ Uj iiiw SPIRÁLIS FONÁLLAL (15-25-40 WATT) Kapható mindenütt! : EiSililliK fiimillis!

Next