Magyarország, 1926. augusztus (33. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
2 Azok a gyárak és egyéb iparvállalatok, amelyek katolikusok kezén vannak, beszüntették az üzemet és elbocsátották a munkásokat. A mexikói Federation of Labour most azzal fenyegetőzik, hogy ha az illető gyárak szombaton nem fizetik ki a hetibéreket és nem veszik vissza munkásaikat, akkor az egész üzemet erőszakkal saját kezelésükbe fogják átvenni a munkások. (A. W. Seh.) MAGYARORSZÁG Huszonegy évig vigyázott Ferenc Józsefre színészből lett detektív lámpaláza. — Vilmos császár és Ferenc József a dunántúli gémeskút mellett. — Ferenc Ferdinánd mindig megnézte a szép hölgyeket !( Magyarország tudósítójától.) Ezüsthajú, nagybajuszú öregúr , Haluska Lajos nyugalmazott detektív felügyelő. Kispesten, zöld zsalugáteres kis házban lakik. Ez a reszkető kezű öregül, aki sok vonást őrzött meg magában a szobája falán aranyrárnába keretezett, kipödört bajuszú, békebeli arcokból. Ferenc József királynak volt az udvari detektívje, 21 esztendeig. Más dolga nem volt a régi jó világban, mint a királyra vigyázni, hogy valaki merényletet ne kövessen el ellene, vagy más akadály ne gördüljön az útjába. Haluska Lajos 21 évig hű árnyéka volt Ferenc Józsefnek. Blaha Lujza protezsál Haluska Lajos — mint ahogy .8 Mondja — Ferenc, József detektívje, nem született Sherlock Holmesnak. Eleinte a világot jelentő deszkákon próbált szerencsét, amit dokumentummal igazol. A falról veszi le a bekeretezett levelet Haluska,amelyen a Magyar Színészegyesület bizonyítja, hogy Haluska (Borsodi) Lajos 1871—1880. év ■ között mint,?színész, működött különböző társulatoknál és színészi működésével a legszebb elismerést érdemelte meg. Blahónéval is többször szerepelt együtt. Elmondja, hogy a felesége súlyos szívbajt kapott és ezért mondott búcsút Tháliának ő is. Moha Lujzából ez alatt Splény báróné lett és az ő segítségével sikerült Hluskának bekerülni a detektívtestületbe, amelynek Splény volt a főnöke. A nagyasszony nem elégedett meg azzal, hogy álláshoz juttatta volt kollégáját, hanem továbbra is figyelemmel kisérte a sorsát . 1886-ban egy szép napon Török főkapitány és Splény báró detektívfőnök Haluskát küldte ki udvari detektívnek . lyal együtt tanulmányozta a térképet egy tanyai gémeskútnak támaszkodva, idegesen szólt németül a királynak: — Eza szegény civil már megfullad a porban, haza kellene küldetie — és Haus kára mutatott. A király mosolyogva mondott valamit szövetségesének, a detektív pedig tovább nyelte a dunántúli port és vigyázott a dübörögve vonuló csapatok között a rábízott uralkodókra. Ferenc Ferdinánd rideg, magábazárkózott ember volt, sohasem viszonozta a köszöntést, azonban a szép nőket mindig megnézte — mondja. Haluska. A perzsa sah aranyérme A kispesti nyugdíjazott »udvari detektíve, azt is elmondja, hogy a kilencszázas évek elején Budapestet is meglátogató perzsa sah, Muzafter Eddin valóban excentrikus ember volt. Nem sokat törődött az etikettel. A Hungária-svrlóhím lakott, és mingjárt ,megérkezése után feltűnt neki, hogy Haluska,detektív árnyék módjára lappang utána. Tolmács segítségével meg is kérdezte a perzsák uralkodóin: — Mit akar, mért vigyáz róni? ... Vagy úgy, detektív?... Akkor adjon egy szál gyufát. A perzsa sah tolmácsától tudta meg Haluska detektív, hogy nemcsak legenda az erre szóló hír, de valóban akart akasztást látni Evesben a sah. Mikor ebbeli kívánságát megpendítette Ferenc József előtt, a király mosolyogva mondotta: — Most nincs készülőben akasztás.A sah azonban nem zavartatta magát: — Itt vannak a minisztereim. Bármelyiket fel lehet akasztani, Ferenc József jót mulatott felséges vendégének egyszerű megoldást ajánló szavain és felvilágosította, hogy Európában más a törvény, mint Perzsiában ... (A perzsa sah aranyérmet adományozott szolgálataiért Haluska detektívnek. Néha jó, ha az ember kilencven kilós... A kispesti magányában éldegélő detektívfelügyelő nagy elragadtatással beszél Erzsébet királynéról, akit többször kísért. — Ő ért köztük legtöbbet, — mondja. — Mikor 1895-ben Erzsébet királyné Bártfán tartózkodott, a fürdővendégek kíváncsiságukkal valósággal elállották az útját a sétáló királynénak. Szmrecsányi, Sáros megye akkori főispánja kétségbeesetten fordult Haluska detektívhez, mit csináljanak az útra csoportosuló tömeggel. — Csendőrséget mégsem hozhatunk, — mondotta afőispán. A királyné már jött udvarhölgyeivel, a tömeg mégsem tágított. Haluska detektívnek az a mentőötlete támadt, hogy végigment a sorfalat álló közönség között és a legelőt állók lábára lépett. — Kvencvenkilós ember voltam, — mondja a kis öreg, — vissza is húzódott mindenki. A királyné a kissé eredeti módszer alkalmazásából nem vett észre semmit és mosolyogva köszönte a közönség kitörő ovációját. Haluska féltő szeretettel mutat még egy megsárgult iratot, mikor már búcsúzunk. Sélley Sándor miniszteri tanácsos, rendőrfőkapitány arról értesíti Haluskát, hogy fáradhatatlan szolgálataiért elismerését fejezi ki Erzsébet királyné. Jó színész volt, legyen jó detektív! A király és a királyné együtt lőttek 1886-ban Budapestre. — Vigyázzon — mondotta Splény báró, mikor megkaptam a parancsot, — maga ügyes ember, a feleségem azt mondja, jó színész volt, most legyen jó detektív. Haluska elmondja, hogy alig futheit a lámpaláztól a lábán állni, mikor az udvarnál jelentkezett. A színpadi királyok és a festett világ után valóságos koronás uralkodó mellé kerülni és annak biztonságára őrködni, nagy feladatnak látszott. — A király őfelsége rámnézett és mikor megtudta ki vagyok, mosolyogva biccentett felém a fejé’ vel — mondja Haluska. — „Ez a szegény civil megfullad a porban...“ Nagygyakorlatokon is mindig Ferenc József nyomában járt Haluska, aki Vilmos császárra is több gyakorlaton vigyázott. A német császár kemény, katonás ember volt és a tatai nagygyakorlaton, mikor Ferenc József király Külföldi tőzsdék A frankvaluták áfabele árhullámzása Az angol írni 199 francia frank JR Magyarország tudósítójától. A nemzetközi devizapiacokon az érdeklődés előterében ma is a frankvaluták állanak. Az egy hét óta tartó viharos árhullámzás után még mindig nem jutott nyugvópontra, mert a francia frank jövőjét pénzügyi körökben még ma sem látják biztosítottnak. Párizsban a mai magánforgalomban 201 frankkal indult az angol font árfolyama, később azonban 199-ig olcsóbbodott. Zürichi paritásban a délután négy órakor érkező newyorki és londoni devizajelentések szerint a mai utolsó értékelések a következők: Párizs 12.60. Brüsszel 13.25. Milánó 16.70. taE SBW*olasz*gzatr --t:: : wirMWNirzhar naflpT* Mai amerikai gabonaárfolyamok Chicago szilárdan indul! Csikágó július 31. (A Magyarország tudósítójának távirata.) A gabonahatáridőpiac nyitóárfolyamai: Búza júliusra 147.125 (pénteki zárlat 147.125), Búza szeptemberre 145.125 (pénteki zárlat 144.375). Budapest, 1926. augusztus 1. vasárnap Hamburgi terménytőzsde Hamburg, július 31. (A Magyarország tudósítójának távirata.) A külföldi piacokról változatlanul szilárd irányzatot jelentenek és ma már a vevők is kénytelenek voltak a magasabb árköveteléseket akceptálni. Nagyobb forgalom csupán tengeriben fejlődött ki emelkedő árak mellett. Külföldi gabonában a következő árajánlatok voltak a piacon: Búza, kanadai Manitoba I. júl.— aug. 17.15, II. júl.—aug. 16.75, III. júl.—aug. 16.25, északamerikai hardwinter II. júl. 15.30, argentínai Barletta Russoloko 15.10, rozs, északamerikai Western II. lökd 12.10, árpa, dunai aug. 9.10, tengeri argentínai Laplata aug.iszapt. 8.35, dunai aug. 8.50, zab, kanadai takarmányáru I. aug. 9.80, Western II. aug. 10.90, argentínai Laplata aug. 8.75, holland forint of Hamburg. Tegyük nemzeti parkké az aggteleki cseppkőbarlangot Írta: Haftemarger Mihály dr. egyetemi tanár, a Magyarországi Kárpát- Egyesület főtitkára Ct munkta hazánk egyedüli megmaradt természeti kincsét, az aggteleki csepp- kőbarlangot meg kell mentenünk. De ezt csak egyesült erővel tehetjük. A barlang földhözragadt szegény tulajdonosaitól, a turistatársadalomtól és az agyonszanált szerencsétlen ország kormányától ne várjuk ezt a mentőakciót, mert nem is várhatjuk. De megköveteljük ezt a magyar társadalomtól, az egész Csonka,Magyarországtól. E lap hasábjain Lévai Jenőtollából június 23., 25., 27-én három cikk jelent meg az aggteleki barlangról. Az előd kellő affelől panaszkodik, hogy cihanyár volt a barlang, a harmadik pedig a jelen munkálatokkal kapcsolatban a jövő kérdésére vet világot. Sok igazság van az egyes cikkekben, de a beállítás nem egészen helyes. Tény és való, hogy a mostani óriási esőzés miatt sokat szenvedett a barlang járhatósága, de ezt nem szabad az intéző körök számlájára írni. Ilyen időjárásban még inkább turistamódra kellfelöltöznünk , nem pedig szűk szoknyában, magassarkú cipőben. Ami pedig két vármegyének állítólagos féltékenykedését illeti, mi sem egyszerűbb megoldás, minthogy a barlang felvirágoztatásának ügyét országos üggyé tegyük. Ismételten az Amerikai Egyesült Államok példáját kell itt említenem, nekünk is nemzeti parkká kell deklaráltatnunk a természeti kincseinket, s ezek között is legelső helyen a legértékesebbet, az aggteleki cseppkőbarlang csodavilágát. Ne törődjünk azzal, hogy a gömöri s nem az abaúji oldalról építették ki az új utat, a mai szerencsétlen viszonyaink között arra kellett tekintenünk, hogy aránylag kevés befektetéssel kettős célt is szolgáljunk, s ne fájjon azt se nekünk, hogy egyelőre még kissé költséges a barlang hozzáférhetősége, hanem igenis, törődjünk azzal, hogy az aggteleki barlang kultuszát minél népszerűbbé tegyük. A Magyarországi Kárpát Egyesület s ennek Gömöri osztálya, valamint Soldos Béla dr. borsodgömöri főispán lelkes közbenjárására mind a kultuszminszter, mind a kereskedelmi miniszter megtették már az első lépéseket, az a pár száz millió papírkorona azonban csak igazán egy csepp volt a tengerben. A, magyar társadalomijaik kell összefogni:), a magyar sajtónak kötelessége ennek a propagálása. Vegye a sajtó kezébe e társadalmi akciót s tegye ez ország fiainak nyelvi és felekezeti különbség nélkül egyaránt szent kötelességévé, hogy az aggteleki cseppkőbarlangból magyar Adeliusberget csináljunk. S ekkor nemcsak önmagunkat tiszteltük meg vele, hogy hazánkat naggyá és ismertté tettük, hanem lendítettünk az igazán súlyos gazdasági életen is, mert az aggteleki barlang elsősorban alkalmas arra, hogy idegenforgalmat teremtsen.