Magyarország, 1926. szeptember (33. évfolyam, 197-220. szám)
1926-09-01 / 197. szám
— Ww MAGYARORSZAG Budapest, 1926. szeptember 1. Szerda XXXIII. évfolyam 197. »aiMwwmmnimiiiin mit mTM Három letartóztatás a kispesti szerencsétlenség ügyében A híd »Olyan nyomorúságos viszonyok közt vagyunk, hogy a kormány támogatása nélkül nem tudunk semmit sem csinálni...« A rezignáció programja ez és végtelenül csodáljuk a főpolgármester urat, hogy most evvel a programmal mutatkozik be, mint polgármesterjelölt. Tisza Istvántól Bethlen Istvánig azt hirdeti minden miniszterelnök, hogy végzetes politika az, amely mindent a kormánytól vár és »semmit sem tudnak csinálni« a kormány támogatása nélkül. Hogy a kormány nélkül semmit sem lehet csinálni — ez talán lehet főispáni vagy főpolgármesteri program, de hogyan támaszthat igényjogosultságot a polgármesterségre az a politika, amely a kormány vazallusaként jelentkezik, amelyegy új hv.-hénséget hirdet a városházán... tulajdonkép nem is tudjuk, hogy egyáltalában minek kell polgármester, ha úgyis minden csak a kormánytól függ, ha a kormány támogatása nélkül nem lehet csinálni semmit! Elmondja a főpolgármester úr, hogy milyen programot adott el a miniszterelnöknek, a kormánynak; igen, ugyanakkor, mikor Budapest felé azt mondja, hogy nem lehet semmit sem csinálni a kormány nélkül, a kormánynak megmondja, mit kellene csinálni. Megemlékszik elsősorban a lakásügyről, kijelentve, hogy tűrhetetlen a mai állapot, nem lehet tovább fentartani ezeket a barabokat, amelyekben emberekhez nem méltóan laknak; reklamálja az óbudai és Boráros téri hidat; követeli a pályaudvarok és rakpartok kérdésének megoldását, mert ez a mai helyzet tűrhetetlen. Ez mind igaz, a mai helyzet tűrhetetlen. Hidakra és rakpartokra, pályaudvarokra szükség van, a baraklakásokban emberhez nem méltó módon laknak. Ez mind igaz s a kormány is belátja, azonban, tekintet nélkül arra, hogy Budapesten ki a polgármester. Végre vagy szükség van az óbudai vagy Boráros téri hídra, — vagy nincs szükség — de semmiesetre sincs aszerint szükség, hogy a kormány emberét választja-e meg Budapest közgyűlése polgármesternek vagy nem. Le kell bontani a barakokat! *— de bizonyára Ripka Ferenc embersége és lelkiismerete tiltakoznék elsősorban az ellen, hogy csak egy nappal is tovább lakják azt a nem lakható barakot az emberek csak azért, mert... Budapest népének jelöltjét választják meg polgármesterré. Senkinek sem szabad feltételeznie a kormányról, hogy pártpolitikát követel a bároktól, a hídtól, a pályaudvartól, a rakparttól és senkinek sem szabad föltételezni a kormányról, hogy nem támogat politikátlan közgazdasági és városfejlesztési érdekeket, amelyek igenis támogatandók ... hogy nem támogat, csak azért, mert nem az ő jelöltjét ülteti Budapest polgármesteri székébe. És ha én polgármesterjelölt vagyok, megmondom, hogy én mit akarok csinálni, semmiesetre sem mondom azt, hogy a kormány nélkül nem csinálhatunk semmit Nemrég, mikor a berettyóújfalusi választás volt, a hídról írtunk ezen a helyen — nem a Herczeg Ferenc Hídjáról, hanem arról a hídról, amelyen a kormánypárti követ az országházba ballag. Valami hídról vagy országútról volt szó, amelyért fél évszázad óta folyamodott, deputációzott a kerület népe és néhány órával a választás előtt megjelent a plakát, amelyben adatik tudtul, hogy a híd vagy az országút meglesz, hogy a miniszter már intézkedett, hogy minden rendben van. Valószínűleg tényleg rendben is van már, amilyen példátlan közigazgatási menetsebességgel juttatták a folyamodók tudomására, hogy a régóta várt híd megvan, azóta már bizonyára épül is ... Hát nem megyünk bele abba, hogy Budapestből a korteskedés egy nagy Berettyóújfalut csináljon. Nekünk ne ígérjenek hidat, nekünk ne ígérjenek pályaudvarokat — személyi garanciák alapján. Ez nem követválasztás Berettyóújfalun — itt arról van szó, hogy a magyar fővárosnak ki legyen a polgármestere. Már rég nem személyi kérdés ez. — Bárczy István Budapest perszonalitását jelenti és igazán nem személyi kérdés, ha a Bárczy István Budapestjéhez Bárczy Istvánt hívja vissza Budapest lakossága. Mindenki csak hálás lehet a főpolgármester úrnak, ha a kormány jóakaratát és bizalmát biztosítja Budapest számára — ehez a törekvéséhez keresve sem lehet jobb díszletet találni, mint a főpolgármesterséget. BARÁTSÁGOS VISSZHANGJA TÁMADT A KORMÁNYZÓ BESZÉDÉNEK A BELGRÁDI SAJTÓBAN Horthy Miklós kormányzónak a mohácsi emlékünnepen Jugoszláviához való viszonyunkra tett kijelentése érthető feltűnést keltett a jugoszláv sajtóban is. Zágrábban a beszédet a Morgenblatt című lap közölte a következő címmel: Horthy jugoszlávbarát? A kormányzónak feltűnést keltő kijelentése. Ezután budapesti keltezéssel közli a kormányzó beszédét, majd ahoz a következő megjegyzést fűzi: " * Ez a kijelentés politikai körökben meglehetősen nagy szenzációt keltett és úgy vélik, hogy ez a magyar politika jugoszláv orientációjának a kezdete. Ez a kijelentés annál is inkább feltűnt, mert eddig magyar politikai körökben általában az volt a meggyőződés, hogy a magyar kormány Romániával való megegyezést készít elő és Romániával óhajt közelebbi összeköttetésbe lépni. A ma reggeli belgrádi lapok ugyancsak közlik a kormányzó beszédét. A Pravda, amely Nincsics külügyminiszterhez meglehetősen közel áll, a beszéden kívül Horthy Miklós kormányzó arcképét is közli. A Vremje, amely az uralmon lévő liberális párt félhivatalos szócsöve, közli a tudósítást a mohácsi beszédről és néhány magyar képviselőnek a mohácsi beszéddel kapcsolatban tett nyilatkozatát is. A belgrádi lapok azonban bővebb kommentárt nem fűznek a kormányzó szavaihoz. Ebből magyar politikai körökben arra következtetnek, hogy a lapok szokásukhoz híven megvárják, amíg a belgrádi külügyminisztérium állást foglal és majd azután ismét visszatérnek a kormányzó beszédére. Magyar kormánykörökben a jugoszláv sajtó közléseiből megállapítják, hogy a kormányzói kijelentés, úgy látszik, barátságos visszhangra talált és ez feltétlenül örvendetes jelenség annál is inkább, mert, mint ismeretes, Jugoszláviával legközelebb folytatjuk a kereskedelmi tárgyalásokat. Csáky Károly gróf veszi át a belügyminisztérium ideiglenes vezetései (A Magyarország tudósítójától.) Pesthy Pál igazságügyminiszter, mint értesültünk, holnap kezdi meg több hétre tervezett szabadságát. Tekintettel arra, hogy az igazságügy miniszter a nagybeteg Rakovszky Iván belügyminisztert is helyettesíti, gondoskodás történt arról, hogy a belügyminisztérium vezetését holnaptól kezdve a kormány egy másik tagja vegye át. A mai nappal visszatért szabadságáról Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter és információnk szerint ő fogja a belügyminisztérium vezetését átvenni most már mindaddig, amíg a belügyminiszter át nem veheti hivatalát. Az igazságügyminisztériumot Pesthy Pál fogja továbbra is vezetni, amennyiben mint kijelentette, kétszer hetenként fel fog jönni birtokáról a fővárosba és a szükséges instrukciókat az egyes ügyosztályvezetőknek, valamint az igazságügyi szerveknek meg fogja adni. Ma délben egyébként Diószeghy János belügyminisztériumi tanácsos, a közrendészeti osztály főnöke megjelent Vass József helyettes miniszterelnöknél és hosszasan referált neki. Diószeghy jelentést tett többek között a belügyminisztériumhoz ma délelőtt érkezett táviratról, amely szerint a belügyminiszter állapotában újabban lényeges javulás állott be. A legújabb jelentések szerint a belügyminiszter betegsége még négy-öt hétig fog eltartani s csak akkor utazhat majd haza Rakovszky Iván. Hazautazása után Ara 1500 korona (12 fillér)