Magyarország, 1926. november (33. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-02 / 249. szám

/ r *­­T MAGYARORSZÁG Uttdassest, 1926. trovemfesz 3. Ssserda XXXIII. évfolyam 249. szám _ WEESSES­'”SSSIe A béke drótsövény ellen Tizenkét hősi halottat hoztak haza a­z olasz­­földdől, akik már halhatatlanságukban tépték ki szívükből — és nemzetük­­szívé­ből — az olasz front lövész­árkáinak és­­szöges dróthálóinak Utolsó tüskéit. A régi lövész­­árkok, amelyeknek véres labi­rintusában ősi barlanglakóként húzódott végig az európai em­ber egy­ világrészen keresztül, a régi lövészárkok, amelyekben a halál térképének vonalai szán­tották keresztül és kasul Euró­pa földjét, eltűntek. De mint Vass miniszter tegnapi beszé­dében mondta: »?Új lövészárko­kat ástak a társadalmi és nem­zeti élet terén s a harcterén fel­­göngyöltött és el­rozsdásodott drótsövények helyébe megint drót­sövények vannak keletkező­ben a nemzet társadalmi életé­ben.« Igaz, csaknem minden nemzet életében — de mi töb­bet vesztettünk minden nemzet­nél, nekünk tehát több egység­re és több harmóniára van szükségünk, mint bármely más országnak. Igaza van a népjóléti mi­niszternek, mikor a lövészárkok ellen beszél, de nincs igaza, mi­kor azt mondja, hogy ’»kletke­­zőben vannak« politikai éle­tünkben a lövészárkok és drót­sövények, mert nem keletkező­ben vannak, hanem már rég megvannak és politikai életünk öt esztendeje alig is más, mint egy állóháború ezekben a lö­vészárkokban, egy megmereve­dett front, amelyben jórészt még az első ellenforradalmi idők hadállásai vannak kiépítve. Mi már akkor megmondtuk — és minden józan ember meg­mondta, hogy ha egyszer a gyű­lölet megkezdi a maga építke­zéseit a választóvonalakban, akkor ezt az építkezést nem le­het parancsszóra beszüntetni. A gyűlölet fúriáinak nincs me­netrendjük és nincs szabályos munkaidejük, se nyolcórai mun­kaidő, se más, itt nem lehet egyszerűen hátra arcot vezé­nyelni és ha a gyűlölet építi te­rüld­ a lövészárkok labirintu­sait és összekötő vonalait, egy­szerre csak megnyílik a föld olyan területeken is, amelyek soha sem voltak és soha sem is lehetnek bent a politika had­műveleti zónáiban. Mi rémülettel láttuk, hogy a­ lövészárkok vonala hogy fut végig a legszentebb sírhalmok tövében és láttuk, hogy a lö­vészárok futóvonalát olyan he­lyekre tolják előre, amelyek valóban szent helyek maradnak mindaddig, amíg az ember em­ber és amíg az örök ideálok tel­jesen ki nem vesztek szívéből, és most megrendüléssel halljuk Vass miniszter beszédét, hogy a szakadékok támadtak a nem­zetben, amelyek osztályokat, fe­­lekezeteket választanak el s hogy a­ templomokból, amelyek­nek bástyáknak kellene lenni minden veszedelemáradat ellen, nemcsak az imádság hangja száll fel és nemcsak az imára szólító harangszónak lágy sza­­v­a, hanem lövöldözés is hangzik be­­le.« Megrendítő tény s ha valaki elénk festi, nem is von­hat le belőle más következte­­tést, mint azt, amit a népjóléti miniszter is mondott, hogy: ne lövöldözzön magyar a magyar­ra és drótsövények, lövész­­árkok ne legyenek a magyar társadalomban.* A magyar tár­­sadalom­nak ma valóban több szüksége van a békére,­ mint­ valaha... .Azt szeretnék azonban, ha a társadalmi életnek szánt igaz­ságok a politikai életben is va­­lorizáltatnának, de nehéz erről beszélni, a­mikor a politikában meg meginga­tatlan a vae victis törvényé; amikor a szeretetnek intvetett szavával szemben áll az a szeretetlenség, amely oly tukar a jogban és szabadság­ban, amikor visszahívjuk szép szavakban a békebeli élet béké­jét a békebeli életnek jog­egyenlősége nélkül, liberaliz­musa nélkül, de a háborús élet­nek, a lövészárkos életnek — kivételes hatalmaival: azok a si­rst akadályok, amelyekről a népjóléti miniszter beszél, sú­lyos sebeket hasítottak végig a nemzet testén — de ezekre a súlyos sebekre nem szabad a gyűlölet vitriolját rácsöpögtet­­ni, ezeket a sebeket csak a béke a jog és szabadság géniusza kö­töznek be. . Ódon német városokban a vá­ros szívében van a temető , mi azt hisszük, tegnap a »vá­­ros szive« valóban a temető volt ,nálunk is s ha a halhatat­­lanságok küszöbéről visszahoz­tak szivükben valamit az embe­­rek azokból az örök igazságok- t örök ideálokból és örök ta­­maisokból, amelyek a temetői mécsesek lángjaiban fellobban­­tak, akkor nagyon hamar le­omolhatnak azok a drótsövé­­nyek, amelyekről a népjóléti miniszter beszél. A halottak kibékítik az­ élőket is, de csak a Szeretet jegyé­ben, az igazi szeretet­­jegyében amely nem deklamál, mint a po­litikus szeretete ... Igen, csak az igazi szeretet hozhatja visz­­sza a társadalom békéjét, nem pedig a­ deklamáló szeretet, amely végül is csak szó, néha nagyon szép szó, néha nagyon megrázó. Ső­, de mindaddig csak szó, amíg a pártpolitika ■sortuzei ropognak és rivalnak benne vissza. Nagy Vince szenzációs beszédre késadn­ a holnapi ülésen Ma érkezett haza külföldi álfáról (A Magyarország tudósítójától.) Nagy Vincének a felsőházi vita so­rán holnap elmondandó beszédéről már napok óta különböző híreket kolportáltak politikai körökben. Különös­en élénken vitatták­­azt a körülményt, hogy Nagy Vince fel­sőházi beszéde előtt néhány na­pra elutazott Magyarország területéről és bizalmas barátai úgy tudták, hogy a beszédéhez beszerzendő ada­tokért utazott külföldre. Munkatársunk megkérdezte Nagy Vincét elmondandó beszédét ills­­főleg, ő azonban elzárkózott a nyi­latkozattétel előtt, megjegyezvén munkatársunk előtt, hogy "beszéde három-négyórás terje­­­delm­ű lesz és abban olyan kérdésekről fog szólni,­ amelyek a felsőházi javas­lattal kapcsolatosak, de a törvény­­javaslat érdeménél sokkal súlyo­sabban érintik a nemzeti közvéle­ményt. külcsot mondga.­ (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán délután ülést tart, amelyen elsősorban a népszövetségi egyez­ségi okmányon fognak bizonyos k­r­r­ktúrákat végezni. Tízt az ok­mányt ugyanis a kormányzó visz­­szaküldte a nemzetgyűlésnek a korrektúrák eszközlése céljából. Arról is beszélnek politikai kö­rökben, hogy a külügyi bizottság holnapi ülésén Walko Lajos hosszabb expozét mond és ebben szólni fog Ma­gyarország külpolitikai orien­tációjáról, a magyar-cseh kereskedelmi tár­­gyalásokról,­ stb. A hírek szerint Walko külügy­­miniszter ismertetie a a m­a­­gyar-francia kereskedelmi szerző­dés revíziójára vonatkozó tanács­kozások anyagát is. Nick­l Artúr követségi­ tanácsos vezetésével ugyanis a magyar delegáció va­sárnap utazott Párizsba, hogy ott november 3-án megkezdjék a fran­cia-magyar kereskedelmi szerző­dés revíziójára vonatkozó tárgya­lásokat. Degré Miklós kinevezése a szerdai hivatalos lapban jelenik meg. A szegedi és pécsi táblai elnökök egy fizetési fokkal előlépnek Pesthy Pál miniszter Bethlennél járt ma (A Magyarország tudósítójától.) A bírói karban régóta aktuális ki­nevezések és előléptetések dolgát, mint a Magyarország már megírta, a legutóbbi minisztertanács már le­tárgyalta. Ezen a minisztertaná­cson végleges döntés történt a bu­dapesti királyi ítélőtábla elnöki ál­lásának betöltése tárgyában is. A tábla elnökévé Degré Miklós dr. kúriai bírót, a tábla jelen­legi alelnök­ét nevezik ki. A Magyarország munkatársának információja szerint Degré Miklós kinevezése a hivatalos lap egyik legközelebbi, valószínűleg már a pécsi és a szegedi királyi ítélőtáblák elnökeinek előlépte­tését határozta el a minisztertanács és ebben az irányban meg is történ­tek a felterjesztések a kormányzó­hoz. A két vidéki tábla elnökének a bírói státus VI. fizetési osztályá­ba való előléptetése, ugyancsak Degré kinevezésével egyidejűleg fog megjelenni a hivatalos lapban. A pécsi tábla elnöke Félix Au­lai, a szegedié Hamza Géza, akik eszerint kegyelmes urak lesznek, éppen úgy, mint Térffy Gyula kú­t szerdai számában jelenni. Ezzel egyidejűleg fog meg­ Ara 1500 korona (12 fillér) r 28. szám a Magyarország M Hármaskönyv-szelvénye | Negyvenöt szelvény ellenében jk minden olvasónk megkapja /M­S& Az Est új Hármaskönyvét .mISS ------­

Next