Magyarország, 1927. január (34. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
Ma: rádiómellé MAGYARORSZÁG XXXIV. évfolyam 1. szám Budapest, 1927. január 1. Szombat_____-al\"C" Briand újévi hitvallása a Béke Tovább kell fejleszteni, a német-francia közeledést politikai és gazdasági téren egyaránt . A Majnavidék kiürítése nem áll ellentétben a versaillesi szerződéssel - „A gazdasági erők összefogása a Béke egyik első és legfőbb követelménye“ Berlin, december 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) A B. Z. am Mittag déli lapja Briand külügyminiszterrel interjút közöl, amely egyidejűleg fog megjelenni az amerikai sajtóban is. A francia külügyminiszter ezeket mondja: — 1927-ben tovább kívánom fejleszteni a német-francia közeledési politikát, amelyet Stresemann úr és én kezdeményeztünk. Ezen a politikán sok minden kivetni-valót találnak. A francia sajtó nagyrésze, amely szememre veti Locarnot, a sárga földig ránt le engem és a legnagyobb hevességgel támad miatta. Igaztalanul. Senki, sem egyes politikus, sem párt nem ajánlt nekem helyette más politikát. Kárhoztatják trendszeremet, azt azonban elhallgatok, hogy jóit lehetne helyébe tenni. Mert csak nem gondolják, hogy Franciaországra nézve kedvezőbb politika volna az elszigetelődés, a fegyverkezés versenyének politikája? "Az én politikámon kívül csak egyetlen egy volna elképzelhető: Franciaország erőteljesebben fegyverkezhetnék, hadseregének létszámát a végtelenségig növelhetné, visszautasíthatna minden együttműködést a tegnapiellenséggel, a német birodalommal. Aztán mire vezetne ez? Kétségtelenül háborúhoz. Könnyű dolog háborút előidézni, azt minden kormány meg tudja cselekedni, de a háborút elkerülni nehéz. 31 versallesi szerződés lehetővé teszi a Rajna-vész fiamatos kiürítését _ Én el akarom kerülni a háborút — folytatja Briand. — Nyomós okok igazolják az én politikámat. Clémenceau ezt mondotta: — Hogy ha a garanciapaktumot, amelynek ki kell egészítenie a versaillesi békeszerződést, Anglia és az Egyesült Államok nem ratifikálják, akkor az egész szerződés értéktelen. — Nos, hát sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem ratifikálták ezt a paktumot. Német támadás esetén nem volt semmiféle biztonságunk a Rajnán. Miben áll tehát a locarnói szerződés nagy előnye ? Anglia, Németország, Olaszország, Belgium és Franciaország aláírt egy szerződést, amely a Rajnahatárt garantálja. Sőt 100 kilométernyire is védve van ez a határ, mert a Rajna-tartományt a kiürítés után is mentesíti a katonaságtól és a Népszövetség ellenőrzése alá helyezi. — Sokat beszélnek a Rajnatartomány idő előtti kiürítéséről. A Rajna balpartjának kiürítése a versaillesi szerződésben megszabott feltételek mellett fog megtörténni. Én azonban utalni kívánok arra, hogy a versaillesi szerződés 431. fejezete még a határidők letelte előtt lehetővé teszi a korábbi kiürítést. Locarno — a gazdasági együttműködés Én tehát most is, mint mindig, feltétlenül a locarnói szerződés keretei között maradok és annak rendelkezéseihez tartom magamat. Éppen a locarnói szellem tette lehetővé, hogy német és francia kereskedők között a szerződések egész sorozata megköthetővé vált. A locarnói szerződésnek köszönhető, hogy, a két állam kereskedői és iparosai hasznos együttműködésre léptek egymással. Csak egy példát ragadok ki a sok közül. Itt van az acélkartel-Remélem, hogy a német és a francia gazdasági élet között terjedelmes érdekközösség fog kialakulni, és hogy németek és franciák eg jobban meg fogják egymást érte Miféle ok teszi kívánatossá, hog ez a két nemzet örökre ellenség maradjon? — A gazdasági erők összefogása a békének egyik első és legfőbb követelménye, ez az alap, amelyre kétségtelenül szükség van, ha azt akarjuk, hogy a közeledési politika ne maradjon üres és az igazi életnek meg nem felelő puszta formula. Kormánypárti akció a sajtóamnesztiáért A kommSin után indult sapperek megszüntetendők, a politikai sajtóperekben hozott késetek felülvizsgálandók, a „kijengés** és s ,fraak“-sa"töps?ek mspiSin e'emlők — ezt kívánják az akcióban résztvevő képviselők (A Magyarország tudósítójától.) Karácsony előtt jelentette azl Magyarország, hogy az egységes párt úgynevezett liberális szárnyán mozgalom indult meg, amelynek célja, hogy mindazok a sajtóeljárások, amelyek a kommün bukása óta indultak, valamint azok az ítéletek, amelyeket sajtóvétségekből kifolyólag újságírók ellen hoztak, sürgősen revízió alá vétessenek. Marschall Ferenc országgyűlési képviselő állott ennek az akciónak az élére, aki érintkezésbe lépett a kormánypárt számos tagjával, ennek a revíziónak a megvalósítása céljából. Különösen a jogászképviselők foglalkoznak élénken ezzel a kérdéssel, amely most már állandóan bizalmas megbeszélések tárgya és úgy látszik az országgyűlés összeilléséig most már nem is kerül le a politikai élet napirendjéről. A Magyarország munkatársa a folyamatban lévő és már befejezett sajtóeljárások revíziójára irányuló akcióról igen érdekes részleteket tudott meg, amelyek elsősorban arra vonatkoznak, hogy a kormánypárt vezető tagjai milyen módon gondolják keresztülvihetőnek a sajtóperök és ítéletek általános revízióját. /WWWWWWWWWS.AAAA^. Ára 1500 korona (12 fillér) ! A képviselők, akik ehez a mozgalomhoz csatlakoznak, január végén az országgyűlés összeillésének első napjaiban döntő lépésre készülnek Pártértekezleten akarják felkérni Bethlen István gróf miniszterelnököt, hogy a revízióhoz, a meghozott sajtóitéletek felülvizsgálatához járuljon hozzá, mégpedig a következő keretek között: 1. Mindazok a sajtóperök és eljárások, amelyek a kommün utáni időben indultak meg és még ma is folyamatban vannak, megszüntetendők. Ezt a kívánságot legfőképpen azzal támasztják alá a képviselők, hogy a forradalom utáni idők atmoszférájában megjelent közlemények alapján ma már annál kevésbé vonható felelősségre az újságíró, mert azok a kilengések, amelyek annak idején ezeket a közleményeket szülték, olyan izgalmas levegőt teremtettek, hogy az azokban írott cikkek semmi esetre sem szolgálhatnak bűnvádi eljárás alapjául. 2. Az összes politikai sajtókörökben a kommün bukása után hozott ítéletek feülvizsgálandóvk -revíziós bizottság által. 3. A különböző kilengésekkel kapcsolatban, így elsősorban a franknerrel összefüggésben írott közleményekért megindított sajtóeljárások azonnal felfüggesztendők, illetve megszüntetendők. Ebben a három pontban foglalják össze az akcióban résztvevő képviselők, akiknek száma naprólnapra növekszik, a legsürgősebb kívánságaikat, amelyeket a miniszterelnök elé terjesztenek. Marschall Ferenc és a többi képviselő erőteljesen folytatják a mozgalmat, amelybe már igen komoly és a miniszterelnökhöz közelálló politikusok is belekapcsolódtak. A karácsonyi ünnepek idején egyetlen újságíró sem kapott amnesztiát. A kormánypárt komoly gondolkodású tagjai most már messzebb mennek az amnesztia követelésénél. Minden sajtóeljárásra kiterjedőleg kívánják a felülvizsgálat elrendelését és ha akciójuk sikerrel jár, a sajtószabadság helyreállítása terén olyan jelentős lépéssel haladunk előbbre, amelyek kihatása a többi közszabadságok teljes rekonstrukciójánál is érezhető lesz. A 78. szám Magyarország Hármas könyv-szelvénye Negyvenöt szelvény ellenében minden olvasónk megkapta ma Az Est új Hármas könyvét