Magyarország, 1927. február (34. évfolyam, 25-46. szám)

1927-02-01 / 25. szám

a ".......•» MAGYARORSZÁG Budapest, 1927. február 1. Kedd XXXIV. évfolyam 25. szám Mussolini szenzációs nyilatkozata: „Olaszországnak terjeszkedni kell, vagy explodál „Századok néznek ránk a múltból és jövőből s hűsé­ges sáfárok leszünk-e ?“ Zsitvay Tibor székfoglaló beszéde a képviselőházban A miniszterelnök indítványára holnap még négy jegyzőt válasz­tanak — Gaal Gaszton, Farkas István és Fábián Béla tiltakoztak a kiadások szaporítása ellen (A Magyarországt tudósítójától.) A képviselőház mai ülése élénk ér­deklődés mellett folyt le, mert az igazoló bizottságok jelentésén kí­vül a Ház tisztikarának: elnök, al­elnökök, háznagy és jegyzők meg­választása szerepelt a napirenden. Nagyobb emóciót keltett az a hír, hogy az egységes párt a 320 pengő havi fizetéssel dotált jegyzői állá­sok számát 7-ről 10 re akarja fel­emelni. Különösen az ellenzéken váltott ki ez a hír nagy ellenke­zést s azzal érveltek, hogy a 453 tagú régi képviselőháznak csak 7 jegyzője volt, fölösleges tehát most a kisebb létszámú képviselőháznak 10 jegyző. A mai ülés különben há­romnegyed 11 órakor kezdődött. * A kormány tagjai közül jelen Az 1. számú igazoló­ osztály ré­széről Oberhammer Antal előadó terjesztette be jelentését. Felolvas­ta az A. jegyzékbe foglalt képvise­lők névjegyzékét, vagyis azokét, akiknek mandátumát az osztály rendben találta. A 11. osztályba Wachtler István mandátumát so­rolták, mert­­választhatósága ellen a megbízólevélben kifogás emel­tetett. A C. osztályba Pakots Jó­zsef, Héjj Imre, Kray István báró és Zsitvay Tibor mandátumát so­rolta az osztály, mert ezek ellen a rendes határidőn belül a közigaz­gatási bírósághoz petíciót nyújtot­tak be. A második igazolóbizottság je­lentését Mózer Ernő terjesztette be. A B) osztályba Káger József mandátumát sorozták, a C) osz­tályba pedig azokat, amelyeket pe­tícióval támadtak meg: Szabó Zol­tán, Szabóky Alajos, Almássy László és Meskó Zoltán mandátu­mát. A harmadik igazoló osztály je­lentését Erdélyi Aladár jelentette be. A képviselők nagy figyelemmel kísérték Erdélyi jelentését, mert ennek az osztálynak a túlságos szi­gorúsága ellen merültek fel kifo­gások. Az A) osztályba sorozott képviselők között szerepel Héjjas voltak Bethlen István gróf minisz­terelnök, Scitovsky Béla, Pesthy Pál és Bod János. Körülbelül 100 képviselő volt az ülésteremben. Graefl Jenő korelnök az ülés megnyitása után kijelentette, hogy a legutóbbi ülés gyorsírói jegyze­teiből megállapította, hogy a meg­bízólevelek benyújtása során Peyer Károly és Propper Sándor képvi­selők olyan kifejezéseket használ­tak, amelyek a parlamenti illem­mel nem férnek össze, ezért­ az il­lető képviselőket utólag rendreutasítja. Ezután következett az igazoló osztályok jelentéseinek az előter­jesztése, Iván. Ez azt jelenti, hogy Héjjas mandátuma ellen sem alaki, sem választhatósági ok­ból kifogás nem merült fel. B) osztályba sorolták a követ­kező képviselők mandátumát: Endre Zsigmond, Illés József ,Édes Antal, Huszár Károly, Mayer Já­nos kápolnai mandátuma, Mar­­schall Ferenc és Puky Endre. Az egységes párt élénk közbe­kiáltásokkal fogadta Erdélyi fel­olvasását. — Miért? — kiáltották minden­felől. Erdélyi Aladár: Azért, mert bár a választás egyhangú volt, a man­dátumok kihirdetése nem felel meg a törvényben előírt kellékek­nek. (Derültség.) A C) osztályba sorolta a bizottság Udvarán Já­nos, Madarász Adorján, Fekete Lajos és Barabás Samu mandátu­mát. Ezek petícióval vannak meg­támadva. Végül a negyedik igazoló osz­tály jelentését Szinnyey Merse Jenő terjesztette elő. Ez az osztály a B) csoportba egy mandátumot sem helyezett, a C) osztályba pe­dig Hegedűs Kálmán és Pekár Gyula mandátumait sorolta. Következett a Ház elnökének megválasztása. A titkos szavazás megejtése után nyílt ülésen szá­molták össze a szavazatokat. Az összeszámlálás után a korelnök bejelenti, hogy összesen 144 szava­zatot adtak le, ebből 137 Zsitvay Tiborra esett. Nagy éljenzés fo­gadta a kormánypárt részéről ezt a bejelentést. — Üres volt két szavazólap, a többi szavazat megoszlott, — mond­ja a korelnök. Ezzel Zsitvay Ti­bort a Ház megválasztott elnöké­nek jelentem ki. Következik a Ház alelnökeinek megválasztása. Alelnökök: Puky Endre, Huszár Károly Áttérnek az alelnökök megvá­lasztására. Nyílt ülésen összeszám­­lálták a szavazatokat, azután az elnök jelenti, hogy leadtak 150 szavazatot és ebből Puky Endrére esett 112. Huszár Károlyra 135, üres lappal szavazott 8 képviselő. Puky Endrét és Huszár Károlyt megválasztott alelnököknek jelen­tik ki. A korelnök ezután az ülést fel­függeszti. Graefl Jenő korelnök a szavaza­tok megszámlálása után kihir­dette a háznagyi és jegyzői válasz­tás eredményét. Beadtak összesen 143 szavazatot , ebből a jegyzőkre a következő számú szavazatok estek: Petrovics Györgyre 143, Urbanits Kálmánra 141 Perlaky Györgyre 140 Héjj Imrére 138 Griger Miklósra 130 Esztergályos Jánosra 130. A többi szavazat megoszlott. A háznagyi állásra leadtak 143 szavazatot, ebből Karafiáth Jenőre esett 141. A többi megoszlott. A választás eredményeként a korelnök kijelentette, hogy Kara­­fiáth Jenöt háznagynak. Esztergá­lyos Jánost, Griger Miklóst, Héjj Imrét, Perlaky Györgyöt, Petro­­vics Györgyöt és Urbanits Kál­mánt pedig jegyzőknek megválasz­tották. A tisztikar megválasztásával vé­getért a körjegyzők és a korelnök működése. — Mielőtt helyünket — állott fel Graefl Jenő korelnök — a Ház megválasztott tisztikarának átad­nánk, úgy magam, mint körjegyző társaim -nevében hálás, köszönetet mondok a Ház minden tagjának jóakarata támogatásáért. Felkérem a megválasztott tisztikart, hogy helyüket elfoglalni méltóztassanak. A korelnök beszéde közben a jobboldali keresztfolyosón megje­lent Zsitvay Tibor, a megválasz­tott elnök, díszmagyarban. Mögöt­te alelnöktársai, a háznagy és a jegyzők. A képviselőház ugyanis ragaszkodott a régi hagyományok­hoz, ezért határozták el, hogy a megválasztott elnök díszmagyar­ban von­ul, az elnöki emelvény­re és vele együtt az egész megválasz­tott tisztikar is elfoglalja az elnöki emelvényt, amint ez a múltban történt. A díszmagyaros hagyománnyal csak Rakovszky István és Gaal Gasztov szakított a nemzetgyűlés idején, példájukat követte Sci­­tovszky Béla és Zsitvay Tibor, a nemzetgyűlés másik két elnöke.­­ Háromnegyed egy óra után Zsit­vay Tibor vezetésével a jobboldali­ bejáratnál megjelent a Ház megválasztott tisztikara. Az elnök fölment az emelvényre, 24 mandátumot kifogásolnak Zsitvay Tibor elnök Puky Endre dselnél: Huszár Károly alelnök Elnök: Zsitvay Tibor Az igazoló osztályok előadói je­lentései után a korelnök összefog­lalta, hogy az osztályok összesen 216 képviselő 237 megbízólevelét vizsgálták felül. Az A) osztályba soroltak 213 mandátumot, a B) osz­tályba 9-et, a C) osztályba 15-öt, a D osztályba egyet sem. Ennélfogva azok a képviselők, akiknek man­dátuma az A), B) és C) osztályba soroltatott, tagsági jogukat ideig­lenesen gyakorolják. A korelnök enunciációjából ki­derült, hogy a 15 mandátumon kívül, ame­lyek ellen petíciót nyújtottak be a közigazgatási bírósághoz, még kilenc mandátum kerül a közigazgatási bíróság elé. Ára 10 fillér !

Next