Magyarország, 1927. március (34. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-01 / 48. szám
Ma: osztály sorsjáték - - JMa: Ptetvényvátvány MAGYAORSZÁG Budapest, 1927. március 1. Kedd XXXIV. évfolyam 48. szám Egész Európára kiterjedő kommunista mozgalmat leplezett le a rendőrség Szántó Zoltán letartóztatásával a letartóztatott volt népbiztoshelyettes évek óta irányítja a kommunista szervezkedést . Százhuszan vettek részt az agitációban, eddig 60 embert tartóztattak le Látogatás Szántó budai lakásán (A Magyarország tudósítójától.) Néhány hét óta a főkapitányság nyomozó osztályát valóságos rendőrkordon vette körül. Olyan szigorúan és hermetikusan zárták el a nyomozócsoport hivatali helyiségeit, hogy oda,a politikai osztály tisztviselőin és detektívjein kívül m más osztályba beosztott rendőrségi alkalmazottak sem tehették be a lábukat. Egy héttel ezelőtt társzekerek és autók állottak meg a főkapitányság Béla utcai kapuja előtt, amelyeken halomra dobált röpcédulák, lapok és könyvek voltak. Ezeket mind felvitték a politikai nyomozóosztály helyiségeibe, amely továbbra is elzárkózott maradt. Egy hét óta még jobban megszigorították a politikai nyomozócsoporthoz való közeledést. A lépcsőházi bejáratokat teljesen elzárták, magának a politikai osztályvezetőjének, Hetényi főkapitány- helyettesnek a szobáját négyes rendőrőrszemből alkotott őrség vette körül, úgyhogy Hetényinek az előszobájába sem lehetett bejutni. S hó 26-án, pénteken 17 embert állítottak elő a főkapitányságra. Akoriban arról számoltak be a napilapok, hogy ezt a 17 embert a Vági-párt tüntetésszerű felvonulása miatt állították elő. A rendőrség ezeket a híreket nem is cáfolta meg, mert az volt az érdeke, hogy az ok, ami miatt ezek az emberek őrizetbe kerültek, egyelőre titokban maradjon. Vaáárnapra kirobbant a szenzációs hír, hogy a fővárosnak és az országnak a nyugalmát ismét fel akarták zavarni egyes emberek, élükön egy közismert kommunistával, akinek volt bátorsága Moszkvából visszatérni Budapestre, ahol pedig sok eddig talán még fel nem derített bűnéért kell majd számot adni. Ez az ember Szántó Zoltán, Szántó Bélának, a hírhedt volt hadügyi népbiztosnak, a testvéröccse, aki maga is a lakásügyeknek vett nem kevésbé hírhedt helyettes népbiztosa. A rendőrségnek két hónapig tartó lankadatlan munkával sikerült eljutni oda, hogy az utolsó huszonnégy órában hirtelen elhatározással rajtaüthetett Szántó Zoltánon, akit Hegyeshalmon, az utolsó pillanatban akkor fogtak el, amikor már át akarta lépni a magyar határt. Onnan szállították erős fedezettel Budapestre. Vasárnap reggel 11 órakor már meg is érkezett az a két határrendőr, aki Hetényi Imre főkapitányhelyettes telefoni utasítására a Budapestről szombat este Bécsbe indult gyorsvonat 7. számú I. osztályú hálófülkéjében elfogta a fülkében selyem pizsamában elhelyezkedett Szántó Zoltánt. A Budapestre szállított Szántó Zoltán egy pillanatig sem tagadott, elmondott mindent, amit el akart mondani, nevezetesen beismerte, hogy Moszkvából jött Budapestre, de semmiképpen sem árulta el, hogy kikkel állott összeköttetésben. A rendőrség Szántó lakásán Pénteken megtudta a rendőrség bizalmas besúgás alapján, hogy Csillag József egyike a legveszedelmesebb moszkvai agitátoroknak, akinek igazi neve Szántó Zoltán és aki lakásügyi népbiztoshelyettes volt a kommünben. Szántónak a lelkét egyéb bűncselekmények is terhelik, többek között két katonatisztnek a meggyilkolása is, aikkel Sopronban előre megásatta a sírjukat. Szombaton Hetényi Imre főkapitány helyettes, Schweinitzer József rendőrkapitány, Záborszky detektívfőfelügyelő, Haim és Rohos detektívfelügyelők kimentek Csillag Józsefnek legutolsó lakására, Budán a Városmajor utca 6. szám alá. Amikorra azonban a rendőrség emberei megérkeztek, Csillag, illetve Szántó már nem volt a lakásban. A rendőrség megállapította, hogy Szántó Zoltán Bécs felé vette útját. Néhány perc múlva már elment Hegyeshalomba a távirat és vasárnap délelőtt féltizenegy órakor már a főkapitányság őrizetében volt Szántó Zoltán. Szántó vallomása A rendőrségen Szántó Zoltán fölényesen viselkedett. Csak annyit mond el, amennyit jónak lát. Be, vallja többek között, hogy Moszkva küldte őt Budapestre az ifjúmunkások forradalmasítására, bevallotta azt is, hogy a pénzt Moszkvából kapta és hogy itt már annyira sikerült megszervezni az ifjúmunkásságot, hogy március 21-én úgynevezett próbaforradalomra akarta már kivinni az uccára, hogy megmutassa, milyen időereje van Magyarországon meg a kommunizmusnak. Amikor Szántó Zoltán meglátta ezt a körülbelül 50—60 embert,akik már a rendőrség őrizetében vannak, csak annyit mondott, hogy úgy veszi észre, hogy a rendőrség jól dolgozott. Többet Szántó Zoltánnal a rendőrségen nem beszéltek, nem is kérdeztek tőle semmit, ellenben elővették azokat az embereket, akiknek vallomása alapján akarják majd megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is akart Szántó Zoltán "-vetten lépéseket tett és mit sikerült elérnie. Mindezt ma délelőttre sikerült is a rendőrségnek tisztázni. Szántó letartóztatása Szántó, Zoltán letartóztatásának érdekesek a körülményei. A rendőrség egy véletlen elszólásból megtudta, hogy Budapesten tartózkodik egy hírhedt kommunista. Hogy azonban kicsoda, ezt a rendőrség nem tudta megállapítani. Később megtudott annyit, hogy Csillag Józsefnek hívják és hetekkel ezelőtt, pontosan január 15-én jött a magyar fővárosba, és azóta itt tartózkodik. Két-három naponként változtatja lakását, mindenütt mint Csillag József jelenteti be magát. Egyik helyen azt mondja, hogy azért tartózkodik Budapesten, mert érettségizni akar, más helyen pedig földbirtokosként mutatkozott be, aki bizonyos gépeket jött tanulmányozni Magyarországra. Elegáns sport ruhájában, volurkalapjában tényleg dúsgazdag földbirtokosnak nézhették őt. A rendkívül elegánsan öltözködő fiatalember azzal tette magát gyanússá a politikai csoport előtt, hogy egy napon megjelent a Vágipárt hernáduccai hivatalos helyiségében, amelyet pedig a rendőrség állandóan szemmel tart. Az egyik detektív, aki azon a napon, amikor Szántó a Vági párton jelentkezett, ott szolgálatot teljesített, jelentette Hetényi Imre főkapitányhelyettesnek, hogy egy igen elegáns sportruhás embert látott a Vági-párt helyiségébe bemenni. Csillag József személyleírását ekkor már ismerték a rendőrségen, csak azt nem tudták róla, hogy kicsoda. Az a személyleírás, amit a detektív adott a Vági-párt helyiségében járt úriemberről, teljesen megegyezett a Csillag Józsefről kapott személyleírással. Ettől az időtől kezdve alaposabban kezdték Csillagot keresni. Hiába volt azonban a rendőrség legszorgosabb figyelme, hiába nyomozott Pest környékén és Budapesten is Csillag után 9 autón 16 detektív, nem tudtak róla közelebbi adatokat megállapítani Kiderülnek a részletek Megállapították, hogy Szántó Zoltán mintegy két hónappal ezelőtt jött Moszkvából egyenesen, Budapestre. Vele együtt jöttek Kocsis János és Glantz József. Ennek a két embernek nem volt nyitóerős szerepe, szerepük arra szorítkozott, hogy Szántó mellett testőrökként működjenek. A letartóztatott Kocsist részletesen kihallgatták. Elmondotta, hogy tudomása szerint Vági István, Lőwi Sándor és még négy Vági-párti ember minden hó 1-én és 15-én 1000—1000 dollárt kaptak fejenként az agitáció céljaira. A pénzt futárok hozták Szántótól, Becséből, illetve előbb Berlinből, amíg Szántó ott tartózkodott. Január 13-án értesítést küldtek Szántónak, hogy szükség van budapesti utazására, mire Szántó január 11-én meg is jelent a magyar fővárosban, leginkább Budán csatangolt és úgy érintkezett az emberekkel, hogy egy előre elkészített tervrajzon megjelölt dűlőúton adott találkát azoknak, akikkel beszélni akart. Kocsis János kihallgatása során fontos felvilágosításokat adott arra vonatkozólag is, hogy hogyan jutott Szántó Zoltán a Csillag József névhez. Elmondotta, hogy Bécsben él egy Csillag József nevű magyar emigráns, aki átadta Szántónak iratait, melynek alapján sikerült Szántó Zoltánnak a bécsi magyar követségen Csillag József névre szóló, szabályszerű magyar útlevelet szereznie. Szántó vidéki ssterveseS©i Kocsis János kihallgatását ezzel egyelőre befejezték és Glanz Józsefet vették elő. Glanz Józsfef s szervezkedésre vonatkozólag méndőtt el igen érdekes , a rendőrség által idáig csak alig ismert részleteket. Elmondotta, hogy az ő hivatása Merényi (Verényi) Sándorral, Köv Sándorral és Krisztu Jánossal együtt az volt, hogy forradalmárokat képezzenek ki. A kiképzésre iskolát csináltak, az iskola egyszerre csak három növendéket fogadott be és a neve konspiratív szervező iskola volt. Az iskolában kiképzett embereket leküldték vidékre, Debrecenbe Szolnokra és azokra a helyekre ahol nagyobb tömegű ipari munkásság van. Ezeken a helyeken újabb iskolákat állítottak fel amelyek neve. Forradalmastk szervező tanfolyam voltat is két-három embert, képeztél ki azzal a céllal, hogy ezek az után tovább képezzék azokat az embereket, akiket erre alkalmasoknak találtuk. Egy másik embernek, Klemmer Józsefnek a vallomásából tisztázódott a rendőrség előtt, hogy minden olyan agitáció, amely kommunisztikus jellegű volt és amelyet 1929 óta Magyarországon elkövettek, Szántó Zoltán nevéhez fűződik. Kétségtelenül bebizonyosodott, hogy Szántó Zoltán volt hét esztendő óta az, aki részint Moszkvából, részint Berlinből és Párizsból az ellenünk irányuló komutunisztikus mozgalmat vezette. Mindezt szavahihető tanúvallomások igazolták a rendőrség előtt Az őrizetbe vett, hetven" ember közül csak hatan vagy heten tudtak minderről: ezek a legfőbb vezetők. De az őrizetbe vett hetven ember majdnem mindegyike vezető szerepre vállalkozott és mindegyik Ára 10 fillér