Magyarország, 1927. május (34. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

/d' „tS^ ) y \ ■ /# jj/ f3 L,^$x jtfg£ Sasfiók v—^ Ma: rádiómeUéfelet MAGYARORSZÁG Ka; rádiómeUéfelet Budapest, 1927. május 1. . , , ,______Vasárnap___________________XXXIV. évfolyam 98. szám Ma új húszmilliós keresztrejtvény-pályázat Halva találtak a Bristol szálló­ban egy bagdadi orvost (A Magyarország tudósítójától.) Ma délután két órakor nagy izila­­lom­­támadt a dunaparti Bristol­­szállóban. A III. emelet 321. számú szobában lakott április 26-ika óta Jahroa. Abdidla dr. 11 esztendős bagdadi orvos, aki azért jött Buda­pestre, hogy itt gyógykezeltesse magát. A bagdadi orvos tegnap este, mielőtt lefeküdt, utasította Liszt Rezsőné szobaaszonyt, hogy tud délben tizenkét órakor keltse fel, mert át akar menni a Lukácsfür­dőbe. Lisztné délben be is kopog­tatott az arab orvos szobájába, de nem kapott választ. Azt hitte, hogy az orvos még nem akar felkelni, ezért abba­hagyta a kopogtatást, de jelentést tett a portásnak. Miután az orvos még délután két órakor sem adott magáról életjelt és az újabb zörgetésre sem kapott a személyzet választ, telefonáltak a IV. kerületi kapitányságra, ahon­nan utasították az őrszemed rendőrt, hogy lakatossal nyittassa ki a szoba ajtaját. A rendőr, a szobaaszony, a főpin­cér és a portás erre bementek a szobába, ahol a megvetett ágyban halva ta­lálták a bagdadi orvost. Azonnal értesítették a mentőket, akik megvizsgálták a halottat és megállapították, hogy szívszélfürdés ölte meg. Miután azonban a mentők az első vizsgálatból nem tudhatták egészen pontosan megállapítani a halál körülményeit, mint az ilyen esetben szokásos, megjelent a hely­színen Bort­ha rendőrta­nácsos egy rendőrorvossal, aki ismét megvizs­gálta a halottat és szintén azt álla­pította meg, hogy halálát szívszél­­hűdés okozta. Délután négy órakor a rendőri hullaszállító emberei megérkeztek a szállodába és a bagdadi orvos holttestét elvitték a törvényszéki bonctani intézetbe, ahol a halál körülményeit boncolás útján fog­ják kutatni. Harci életre-fáa Stew Orleans lajcósáék Állandóan robbantják a gátakat • Missisippi-tragédia­j resztelei Newyork, április 30. (A Magyarország külön tudósítójától.) New­ Orleansből több táv­irat egybehangzóan jelenti, hogy Arkansas állam egész területe árvízvesz­e­­delemben van. Tegnap Southbendnél gátszakadás történt 200 méter széles­ségben és Arkanzas délnyugati részén 10—30 láb maga­san hömpölyög az áradat. Moticello és Grady városokban egy talpa­latnyi föld sincs szárazon. A lakosság az emeletes házakba menekült s aki nem fért a laká­sokba, az a házfedeleken helyezkedett el. New­ Orleans alatt a Mississippi gátjának átvágása nagyon fárad­ságos munka volt. Hét óráig dolgoztak a mérnökök, az utászkatonák és a kirendelt lakosság, 1500 font dinamitot robbantottak fel, még­sem értek el többet néhány száz méter szélességnél, úgy hogy a Mississippi árszintje csak lassan apad. Most robbantás helyett csáká­nyokkal szélesbítik a gáton a rést. Az a nagyszerű színjáték, amelyre a filmfotográfusok és a hírlapírók, számítottak, elmaradt. A mérnökök attól félnek, hogy a gáton vágott rés nem elegendő megfelelő mennyiségű víz levezetésére és hogy New-.Orleans fölött a hatalmas víztömegek át fogják szakítani a tör­­­léseket. A Vöröskereszt gyűjtése előteremtette az 5 millió dollárt, de ez az összeg majdnem teljesen kimerült és Coolidge elnök új felhívást fog kibocsátani adakozásra. (A. W. Seb.) Az árvíz tovább London, április 30. (A Magyarország külön tudósí­tójától.) A Missisippi gátjának robbantása annyiban sikerült ugyan, hogy több mint 100 láb szé­les rést vágott a rengeteg ekrazit­a töltésen, de a nyílás nem elegendő és pén­tekről szombatra forduló éj­szaka alig vehető észre a víz színének apadása. Egész éjszaka dolgoztak az utász­katonát szakértő mérnökök veze­tése alatt, sok ezer polgári mun­kást és menekültet is alkalmaztak a rés tágítására, ma reggel mégis arra kellett magukat elhatároz­­niuk a mérnököknek és a műszaki tiszteknek, hogy még ma Poydarsnál folytatni fogják a robbantásokat, mert másodpercenként 300.000 köb­láb vizet kell levezetni, ha meg akarják menteni Netc-Orleans vá­rosát a biztos pusztulástól. A tegnap délutáni robbantás után háromszáz méternyire sike­rült kiszélesíteni a rést a Missi­sippi gátján. Magához a robbant­ ott Tirfeanzas áttörte gátjait London, április 30. (A Magyarország külön tudósító­jától.) A Missisippi legnagyobb mellékfolyója, az Arkanzas, amely­nek gátjain két hét óta egész se­reg­munkás dolgozott, hogy a töl­téseket megerősítse, ma reggel 290 méter szélesség­ben átszállította a gátat. Ar­kansas állam délkeleti részét az árvíz elöntötte. A lakosság menekül a hömpölygő áradat elől. Repülőgépek figyel­meztetik a messzebb fekvő hely­ségek népét a veszedelemre. Az országutakon szekérkaravánok és automobilok rohannak emberekkel megrakodva északnyugat felé. (W. H. E.) táshoz 144 darab dinamitpatron kellett, minden egyes patron 5 font ekvazitót, illetőleg dinamitot tar­talmazott. __ 9000 négyzetmérföldnyi terület került víz alá a Missisippi men­tén, tehát körülbelül egyötöde egész Anglia területének. A hajléktalanok száma máig meg­haladta a félmilliót. A szegény la­kosság szekereken és teherautomo­­bilokon siet New­ Orleans felé az árvíz elől, a gazdagok Floridába utaztak. (W. H. E.) B bencések rendházat is főgimnáziumét Építenek a Baross uccai régi dohánygyár helyén (A Magyarország tudósítójától.) A pannonhalmi főapátság kultúrát és istenfélelmet hirdető keresztjé­nek árnyéka végigkúszott egész Dunántúlon, plébániákba, gimná­ziumi katedrára, az egyetemi elő­adószékbe küldte Szent István fe­­ketereverendás, festői fekete áltat­­ve­tő­s bencéseit. Az első király föl­det, erdőt, Balatont, Dunát adott a barátoknak és parancsolatot adott, hogy hirdessék az igét és a tudományt. Huszonhat plébániát bíztak szent Benedek rendjére, Pannonhalmán komolyan vették Szent­ István parancsát és azért a negyvenezer hold földért, vízért­, erdőért, amit a rendnek adomá­nyoztak a királyok, Komáromban, Esztergomban, Kőszegen, Sopron­ban, Győrött, Pápán. Pannonhal­mán gimnáziumot építettek. Négy esztendő előtt, a világháború és a proletárdiktatúra rombolása után, mikor olyan kevesen gondoltak al­kotó munkára, a pannonhalmi ke­reszt árnyéka Budapestig kúszott, a fővárosban megnyitották a nyol­cadik bencés gimnáziumot. A Baross utca 62. számú házban a főváros adott hajlékot a bencé­seknek, ma is ebben a hajlékban tanítanak a pannonhalmi barátok. Négy esztendő előtt jöttek Buda­pestre, ma már a negyedik osztály küszöbét tapossák azok a kis diákok, akiket az első esztendőn a bencések gondjaira bíztak. Meg­szűkült a hajlék, kicsi a ház, a rend terjeszkedni akar, hogy to­vább terjeszthesse a tudományt. Az igazgatói szobában Kemenes Illés, a Bencés gimnázium fiatal igazgatója fogadja a hírlapírót és lelkesedéssel beszél a legújabb ter­vekről. Klebelsberg Kunó gróf kultusz­­miniszter Tihanyban, a Balaton partján halbiológiai intézetet ala­pított. Az intézet elhelyezésére a bencésektől kért tíz hold földet. A bencések földet adtak,­­ telket kértek. A gimnásiism stí­hben ér... A Baross u uccában, a mai bence­­gimnázium tőszomszédságában áll a régi józsefvárosi dohánygyár, később dohányraktár ormótlan, ko­pott, vedlett épülete. Az épület telke: 2600 négyszögöles, másfél ka­­tasztrális holdas hatalmas telek. Ezt a telket ajánlotta fel a kul­tuszminiszter a tihanyi tíz hold földért. A Baross utcai telek töb­ m Ára 10 fillér

Next