Magyarország, 1927. július (34. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

,­­ J­­­M »M­agyarország új húszpengi&számai MAGYARORSZÁG Budapest, 1927. július 1. Péntek 1­9­­4T*C XXXIV. évfolyam 146. szám 157 milliárd fölösleget mutat ki a főváros 1926. évi zárszámadása A főváros­ tanácsa mai ülésén tár­gyalta a főváros 1926. évi zár­számadását. A tanács megállapí­totta, hogy a főváros 1926. évi be­vételei 1.848.322.850.245 korona 20 fillért, kiadásai 1.690.394.349.153 ko­rona 89 fillért tettek ki és ehhez­képest az 1926-os zárszámadási év 157.928.501.091 korona 31 fillér fö­lösleggel zárult. Ez a fölösleg előreláthatólag módot fog nyújtani arra, hogy a főváros megvalósít­hassa azokat a részben közgyűlési határozatokon is alapuló tételeket, amelyekkel a főváros lakosságá­nak kulturális, szociális és közle­kedési igényeit kívánja a jövőb­en fokozottabb mértékben kielégí­teni, szolgálván ezzel egyúttal a főváros iparának és kereskedel­mének érdekeit is. Byrd óránként 200 kilométeres sebességgel közeledik Európa felé Óráról-órára jelentik az óceán átrepülé­sinek eseményeit A Niss America gyorsabban repül mint a Spirit of St. Louis (A Magyarország tudósítójától.) Lindbergh és Chamberlin óceán­repülése még bravúr volt. Ők vol­tak az elsők, akik bebizonyították, hogy megvalósítható a lehetetlen­nek hitt óceánrepülés is és most ennek hatása alatt Amerikában megindult a mozgalom a bravúros trükknek gyakorlati értékesítésére. Ezt a célt szolgálja Byrd kapitány útja. A star. Amerikai időszámítás szerint szerdán éjjel 5 óra 19 perckor, kö­zépeurópai időszámítás szerint csütörtökön délelőtt 10 óra 25 perc­­■ kor indult el Byrd kapitány, az északsarki repülő negyedmagával a ne­wyorki repülőtérről, hogy át­keljen az Atlanti óceánon s a pári­zsi Le Bourgen­ repülőtéren leszáll­jon. A startnál­ körülbelül 3000 em­ber esődült össze a repülőtéren. Már útrakészen állott a gép, az America, mikor megjelent Byrd kapitány útitársai, Ascot, Bard­en és Neville társaságában. Velük volt Byrd és Ascot felesége is. Egyik óceánrepülő sem volt mér annyira megterhelve, mint az Ame­rica. Eltekintve attól, hogy négy utast visz magával, mikor a start előtt lemérték, 7 és fél tonnát nyo­mott. A gépnek 3 Wright motora, van, kitűnően megkonstruált h­ Csőké­­szü­lékkel, minden egyes mot­rix.­ 200 lóerős. A szárny átmérője 71 láb. A főtankban 3600 liter benzin van, de ezenkívül négy póttankban 95 gallon üzemanyagot visz magával, összesen tehát több mint 6000 liter benzint vis­zek az útra a ..el a motorok­­ként 120 . ,r ben­zint fogyasztanak, America 75 óráig képes leszállás nélkül a le­vegőben maradni. A repülőgépen van még egy rádió leadókészülék és a newyorki repülőállomással történt megegyezés értelmében Byrd W. T. W. hívójelre hatper­cenként 690-es hullámhosszon je­lentéseket fog leadni. Az óceánrepülés k­öltségeit v­s. Wannemaker viseli és körül­­belül 780.000 dollárt szánt az útra. Az indulás előtt a repülők életét 10—10.000 font sterlingre bebiztosí­tották a londoni Lloydnál. A start kitűnően sikerült **­­ nagy súly ellenére a ■ 84 másodperc alatt a levegőbe emelkedett. A búcsúzásnál Byrd és Ascot fele­sége hősiesen viselkedtek és egy könnyet sem hallottak. Az útnak a pontos célja bizonytalan, mert Byrnek az az elhatározása, hogy Számítottak motorvezetésre is, mert van az Americán egy össze­hajtható gumicsónak és egy nagy kék gumizsák és egy nagy palack­­komprimált levegővel. Baj esetén a repülőgép néhány óráig tud a víz színén maradni, amíg a lebo­­csátott­ gumicsónakból a javítási munkát elvégzik. Az első rádiójelentést 8 óra 41 ha marad benzinje, nem száll le Párizsban, hanem tovább­ re­­e­pül Bécs felé. A gép óránként átlag 140 kilomé­teres sebességgel halad. A starttól kezdve Byrd ül a kormánykerék­nél, de úgy vannak felosztva a sze­repek, hogy időnként pihenhessen. Mialatt ő kormányoz, Ascot a meg­figyelő, Baldhen ellenőrzi a moto­rokat, Neville hadnagy kezeli a rá­diót s a kinofényképezőt­ perckor fogták fel a newyorki repülőtéren. Közölték, hogy a Cape Rod (Yarmouth) fölött vannak New­ Foundlandban. 9 órakor jött egy másik jelentés az Americáról, majd 9.20 órakor újabb jelentés érkezett, mely a következőkép szólt: Az idő kedvezőtlen. Szelet ka­punk északnyugati irányból. Az égbolt felhős. Időről-időre Az első jelentések Byrd kapitány ­ Byrd szikratávira­tai Newyork, június 30. Newyorki időszámítás szerint 12 óra 30 perckor Byrd repülőgépe körülbelül 1400 mérföldre Chatlam­­tól volt látható. Catham, június 30. Byrd szikratávirata, amelyet amerikai időszámítás szerint két óra 39 perckor adott fel, a követke­zőket jelenti: Tegnap délután négy óra óta a sűrű köd és az a­l­a­sony felhők miatt nem l­á­t­n­i sem földet, sem vizet. Newyork, június 80. 6.39 órakor newyorki időszámítás szerint Byrd szikratávírója jelen­tette, hogy az America ködbe ke­rült. Newyork, június 30. Cape­ Race drótnélküli állomás­ról jelentik, hogy az America new­yorki időszámítás szerint­­este 8 óra 10 perckor Saint Johnstól 200 mérföldnyire volt látható és teljes sebességgel haladt tovább. Berlin, I’’ s 30. (A Magyarország külön tudósí­tójától.) A nyílt óceánon lévő Ber­lin gőzös szikratávirattal jelenti, hogy ma sikerült kapcsolatba jut­nia Byrd repülő­gépével s így álla­pította meg, hogy az America ma délelőtt 9 óra 20 perckor (közép­­európai időszámítás) az északi szé­lesség 48. fokán és 15. percén, a nyugati hosszúság 25. fokán és 15. percén tartózkodott, a Berlin gő­zöstől 50 mérföld távolságra. Byr­dék azt válaszolták a Berlin mar­­conistájának, hogy tegnap délután óta a sűrű köd miatt sem a ten­gert, sem szárazföldet, egyáltalán sem­­­mit sem láttak, csak minden­felé köröskörül ■ áthatolhatatlanul sűrű ködöt. (II.) Ára 10 fillér záporeső zúg végig felettünk. Ezután néhány óráig nem jött rádió,jelentés az Americáról, ehe­lyett a közbenső hajóállomások ad­tak le értesítést a newyorki repü­lőtérnek, az óceánrepülőkről. Tíz órakor a New Scottlandon levő Menghangró­l jött jelentés New­­yorkba, 11.30-kor pedig Halifax­ fölött. 11.50-kor Bedford fölött re­pült el Byrd. 12.15 órakor jelentették az Am­e­­ricáról, hogy szerencsésen túl­haladtak Shrelbrook fölött és a Canso tengerszoros felé re­pülnek. Ezután megint hosszabb ideig nem jött jelentés s csak délután 5.30 órakor fogták fel a legközelebbi rádiógramot az America készülé­kéről. Ekkor a gép a Cap Breton felett repült, tehát 860 mérföldet tett meg Newyorktól. 13.30 órakor jött jelentés, amely így szólott: Scafari-sziget fölött elrepül­­t­­ünk, tisztul az idő, lejebb ereszkedünk és figyeljük, hogy New­ Foundlandon nem talál­juk-e meg Nungesser és Coli­­ nyomát. 18.39 órakor a Roosevelt Fielden jelentette, hogy az America, sze­­rencsésen túl van repülőútjának első harmadrészén. Ködben . Ezen az­ útvonalon frisvegesid őket a legnagyobb veszedelem, mert New-Foundland fölött sűrű ködbe jutott és olyan nagy volt a sötétség, hogy a kormánykerék mellől a szárnyak végéig sem le­hetett látni és a heves szél pedig majdnem lehetetlenné tette a navi­gációt. A Chalutier gőzösről 20.30 órakor látták Byrd repülőgépét Saint Johnstól 200 mérföldnyire keleti irányban. A tengeren járó gőzösök többször érintkezésbe lép­tek az Americával, kérdéseikre mindig azt a választ kapták, hogy minden rendben van. Az első 1200 mérföldből 95—100 mérföldes átlagos sebességgel ha­ladt s így valószínűleg amerikai időszámítás szerint csütörtökön 17.30 órakor érnek Párizsba. Párizs, június 30. A Le Bourget repülőtéren láza­san készülődnek Byrdék fogadá­sára. Úgy számítják, hogy csü­törtökről péntekre véradó éjje 3 órakor érnek Le Bourget fölé.

Next