Magyarország, 1927. július (34. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-07 / 151. szám

­ Az elegáns üző retiküljéből nem hiányozhatik az 4 T MAGYARORSZÁG Budapest, 1920. július 1. csütörtök Az ügyvéd és férje, az ügyvéd Beszélgetés Ungár Margittal, aki arra büszke, hogy ő lesz az első ügyvéd­nő Ausztriában és Magyarországon (A Megyeiről szag tudósítójától.) Szombaton a pestvidéki törvényszéken egy különben jelentéktelen polgári per tárgyalása különös érdekességet kapott azzal a jelenettel, amikor az el­nök belhívta a feleket és a vádlott jogi képviseletében egy elegáns, magas, burs cer­rykabátos, aktatáskás­­ hölgy je­lentkezett. Vági József dr. megbízottja, Vági Józsefné, Ungár Margit dr. Felkerestük az első magyar ügyvéd­nőt, aki egy bálványuccai penzió kis fehér szobájában lakik az urával. Az ügyvéd és a férjes lakásának fehérre lakkozott női íróasztalán döntvénytá­rak, ügyvédi szaklapok és periratok fekü­sznek szépen és rendesen feltor­­nyosítva és egy írógép fehér billentyűs csillognak a napfényben az ablak mellett. Sima, középen elválasztott fekete haja van az ügyvédnőnek és a tiszta szép fekete szemében ott van az a fény, amelyet csak férfi pályákon lévő nővel látni. Kém fölény ez. Inkább az okos­ság és az igazság önbizalmának biztos nyugalma. De a vékony, mosolygó száj már a nőé, a feleségé, akinek a ciga­retta wattet, ott van a csokoládé és a varrókosár a kisasztalán. Most jött a tárgyalásról. Leteszi a szigorú barna irattáskát, betelefonál az lírának és principálisának az irodába, az ügyvédjelölt referál és a feleség megkérdi: amikor jössz hasaié. Aztán leül mellém és a mondtaiba latin sza­vak keverednek, nem nagyképűen, ha­nem a hétköznapivá vált, a családi életben megszokott hangsúlytalanság­­gal. — Én tulajdonképpen hat éves ko­rom óta ügyvéd akartam lenni, — kez­di — de hiszen ismeri ezeket: abból a gyerekből, aki­ omnibuszkocsis akar lenni, száz eset közül kilencvenkilenc­ben nem lesz omnibuszkocsis. Én meg­maradtam ennél a férfipálya-álmom­­nál és­­ realizáltam. A lányok, akik­kel indultam, mind visszamentek, el­maradtak, vagy elkanyarodtak a pá­lyáról. A legtöbb férjhez ment és unt kizárólag a saját ügyeit intézi. Ha okos — a fér­jóét is. Keret: — Persze, hogy­­ igazuk van. De én hallatlan ambícióval és végtelen sze­retettel mentem­ a pályára. Érdekelt mindig, komolyan érdekelt. És nagy dolog az, hogy az érdeklődésemen kí­vül — ha szabad ezt mondanom, mert így mondják —­s tehetségems volt hoz­zá. Néha magam is megdöbbenek a memóriámon. Ha csak asszony lennék, asszony és semmi több, nem örülnék ennek ilyen nagyon. A nőknek csak baj a jó­­memória. A nőknek felejteni kell tudni. — És azonkívül: a családomnak majdnem minden férfitagja jogász. Ne­kem eredendő­ jó jogi érzékem volt min­dig és bírtam az iramot a férfiakkal. Sőt, jobban birtom. Kekünk nőknek, ha már egyszer elszánjuk magunkat, hogy férfi pályára megyünk,, jobban kell tudni mindent és jobban kell­ csinálni mindent, amint a férfiaknak. — Ezen a pályán rengeteget jelent és remekül beválik, mint praktikum, a női szubjektivitás. Én az intenzív gaz­­dálkodás híve vagyok minden vona­lon, nekünk nőknek rengeteg megkö­töttségünk van még mindig az életben. Legalább használjuk ki az előnyeinket, az apró, és érvényesíthető, eddig a nőiesség céljaira kiaknázott jó tulaj­­donságainkat: azt a pontot, ahol a­­pszichikai berendezettségünk külön­bözni kezd­ a férfitől. Itt van például a mi hallhatatlan szubjektivitásunk. Nekünk ezen a pályán egy autoszug­­­­gesztiót jelent, megerősödést: nekünk hinnünk kell magunknak is, hogy az igazság a mi kliensünké. — Itt találtam én meg az ügyvédi pályának a rokonságát a színészettel. Mert például: ha az alperes érdekelt képviselem, akkor az ő életébe kell beleélnem magam, az ö érdeke az én érdekem, az ő igazsága az én igazsá­gom. Például... És Csugár Margit dr. most eseteket” hoz fel.. Paragrafusok, számok, tör­vénycikkek olyan tömegben röpködnek a fehér szobában, mint más asszonyok­nál, a csak asszonyoknál.. a.­ ruha­anyagok franciás nevei. De Ungár Mar­git dr. izgatottabban, lelkesebben és nagyobb szakértelemmel mondja el a jogi példákat, mint az asszonyok a ruhák színét, anyagát és szabását... — Hogy hol tanultam? Debrecenben érettségiztem, ott jártam egyetemre, aztán Pesten is, a diplomát a kolozs­vári egyetemen kaptam. Ó, ez külön büszkeségem. Megmutassam? A kulcsokat keresi a varrókosárbait és kinyit egy, fiókot. Leteszi a diplo­mát elém az asztalra*. Minden betű külön művészi munka, Kék-arany szín­­bel csillog, kiemelkedve az első mon­dat : Lecturis salutem. — Mikor ledoktoráltam, — folytatja — a fivérem, Ungár Ferenc dr. irodá­jába kerültem, mint ügyvédjelölt. ..Bojtárnő­, mondták az öregek. Ott Debrecenben, a régi családi házban, ahol esténként vacsora után a nővéreim zongoráztak, vagy regényt olvastak a kertben, én néha hajnalig vitatkoztam az irodában a fivéremmel jogi kérdé­sekről. Ő volt­ az első principálisom,­­ akinek rengeteget köszönhetek —­­ a má­sodik pedig — az uram. — A fivéremtől kaptam az első ügyet is. Akkor nagyon drukkoltam. Egy borbélyt kellett védenem, aki betöréses lopással volt vádolva. Azt mondja a fivérem: Margit, t­e fogod ellátni ezt a büntetőügyet. Áttanulmányoztam az iratokat, hónom alá csaptam az akta­táskát: start. Amikor először álltam ott a védői pulpitus előtt, ahol még nő nem állt Magyarországon, elszorult szívvel, de erőse hangon indítványoz­tam a bizonyítás kiegészítését. — Azóta már nagyon sok ügyem­ volt. Vannak klienseim, akik Debre­cen­bál egyenesen hozzám jönnek Pest­re. Virágot hoznak, csokoládét. — Ősszel teszem le az ügyvédi vizs­gát és akkor megnyitom önállóan az ügyvédi irodámat. Az első női ügyvédi irodát Magyarországon, sőt: Magyar­országon és Ausztriában. Mert ott sincs még nőügyvéd, Marie Beth úr­ is, aki könyvet írt most Neues Ehe­­recht címen, — Marie Beth is csak­ ügy­védjelölt... 1 . Kern is olyan régen, néhány évtized előtt, amikor még lezárt és érdektelen pálya volt a nők számára a jog, ami­kor még nem cikáztak olyan tömege­ken a Palais di Justice komor folyo­sóin a­.feketetaláros, rövidhajú, rúzstól csillogó szájú avouce-k és advoc­ate-k, amikor még Németországban is inkább a nagyra nőtt lábukon keseregtek a nők, mint könyvet írtak a büntetőjog és a h­ázasságjog problémáiról és álta­lában a művelt családok lányai In­kább ezüstcsattos emlékkönyvet, mint ügyvédi diplomát tartottak a titkos fiókban, — akkor talán Ungár Margit nem arra lett volna bü­szke, hogy ha­­m­arább lesz kész ügyvéd, mint Marie Beth, hanem inkább arra, hogy hama­rább ment férjhez, után tovább folytatva szédítő sebessé­gét, elrobogott. Az utánunk jövő Ford-autón szállí­­tottak be engem és feleségemet Sió­fokra, ahonnan a Ford utasai érintke­zésbe léptek telefonon 3 székesfehér­vári rendőrséggel és Fülöp detektív­­tívnek leadták a jelentést az esetről. Fülöp kijelentette, hogy Fehérváron az összes befutó autókat fel fogják tar­tóztatni. Veigl Gyula­ét, felesége, vala­­mint Vögler egybehangzóan kijelen­tették és vallhatják bármikor, hogy a Mi­nerve-kocsi őket is szédítő tempóban előzte meg. Benyovitsékat ugyancsak ezen a helyen és ebben az időpontban elhagyta a száguldó Minerva, amely­ben négyen ültek. A Magyarország munkatársának sikerült megállapítania, hogy­ kö­­rülbelü­l kérdéses időben a­­sió­foki orszá­gút-szakaszon Mánál Sámuel, főrendiházi tag földbirto­kos Minerva autója is igyekezett Budapest felé. Az autóban F­inczi, Béla miniszteri tanácsos, Mándy Samu fia és a sofőr ült. Alkalmunk volt­ beszélgetni az üggyel kapcso­latosan beszélni Mándy Samu fiá­val, aki a­ következőket mondotta: — Tény az, hogy vasárnap este hét óra tájban elhajtottunk Siófok mellett. Budapestre igyekeztünk, azonban sem­miféle motorkerékpárral nem találkoz­tunk ezen az útszakaszon. Én a sofőr mellett ültem és föltétlenül láttam vol­na azt is, ha csak megelőzünk egy mo­torkerékpárt. Ha pedig elütöttük volna Szerdahelyiék motorosát, természetesen hogy azonnal segítségükre lettünk volna. — A legnagyobb gazságnak és ember­telenségnek tartom azt, ha valaki ilyen esetben nem nyújt azonnal segítséget. Amikor Székesfehérvárra értünk,­­ a Magyar király-kávéházban leültünk fagylaltozni és röviddel ezután megér­kezett Schmitt Richárd Peugeot autója, melyen a tulajdonoson kívül felesége, leánya és egy vendégük ült.. Együtt tet­tünk kirándulást Balatonszemesre, a Peugeot kocsi utánunk néhány per­cet startolt. A kávéházban találkoztunk össze Schmidtékkel, akik elmondották, hogy motorkerékpár-szerencsétlenség történt az országúton Siófok előtt, így értesültünk a dologról. Áruskor Budapest felé, a fehérvári vámhoz ér­tünk, kocsinkat feltartóztatták a­ de­tektívek, bevittek bennünket a rendőr­ségre, jegyzőkönyvet vettek fel, meg­vizsgálták a kocsit, és azután útnak engedték mindnyájunkat Budapest fe­lé. A kocsi egyébként ma is Budapes­ten van az egyik garázsban, ahol téli karosszériáját, szerelik fel. A rendőrség már harmadik nap­ja nyomoz a titokzatos fekete Mi­nerva után, amelyet mindezidáig, nem sikerült kézrekeríteni. A sé­rülési osztály detektívcsoportja vette kézbe a munkát és ma meg­tekintették a közigazgatási osztá­lyon az összes Magyarországon forgalomban levő Minerva-kocsik listáját. A rendőrség egyik detektívje megjelent a Minerva-aut­ók ma­gyarországi vezérképviseleténél is. Sima igazgató azonban nem volt hajlandó a Minerva-kocsik jegy­zékét kiszolgáltatni. A budapesti rendőrség állandó érintkezést tart fenn a székesfehérvári rendőrha­tóságokkal, és a jelek szerint, egy­két napon belül feltétlenül tisz­tázni fogják a ma még titokzatos­nak látszó siófoki szerencsétlenség bonyodalmait. Egy fekete Minerva-kocsit gyanúsítanak a siófoki gázolással (A Ma­gyár­országi tudósítójától.) A siófoki motorkerékpár - szeren­csétlenség rendőri nyomozása so­rán különböző kombinációk kerül­tek felszínre, így többek között egy fehér Bugatti-kocsit is gya­núba fogtak, mint a szerencsétlen­ség előidézőjét. Szerdára a sérült tisztviselő, akit a Pajor-szanatóriumban ápol­tak, már annyira jobban lett, hogy saját lábán bejöhetett szerkesztő­ségünkbe és a következőképen adta elő a szerencsétlenség lefo­lyását: " Kiránduló társító águnk két motor­ral igyekezett este hét óra tájban Sió­fok felé. Budapestre akartunk még az éjszakára beérkezni, de­ úgy határoz­tunk, hogy Siófokon rövid állomást tartunk. Elől haladt Benyovits Sándor budapesti motorkerékpár-kereskedő,­­ol­dalkocsijában ugyancsak motorszakér­tő barátja foglalt helyet. Benyovitsot, aki ismert férfi motorversenyző, előre en­gedtük, hogy ő vezesse a menetet. Te­kintettel arra, hogy az ő motorkerék­párján, mint az enyémen utast is szál­lítottunk, nem haladtunk 30 kilométer­nél nagyobb sebességgel . Én körülbelül 500 lépésnyire Be­nyovits mögött hajtottam. Tőlem ugyanilyen távolságra futott egy pécsi Ford-kocsi, amelyben ismerőseim, Veigl Gyula és Arnold, valamint egy Vögler nevű úr ült. Egyszerre felesé­gem figyelmessé tett, hogy autó közele­dik mögöttünk. Lelassítottam motoro­mat és az országút bal szélére tér­tem le. Hátranéztem, de ekkor már alig né­hány méternyire volt tőlem az autó, amelyről határozottan megállapítha­tom, hogy sötétszínű, sőt úgy emlékszem, fe­keteszínű­ Minerva túrakocsi volt. Nem tévedhetek a kocsi gyártmányá­ban, mert a jellegzetes hűtőn jól lát­tam a Minerva-fejet is. Ebben a pilla­natban azonban már szédítő iramban nekünk száguldott az autó és mi az árokba zuhantunk. A Minerva, bár az országút jó hat méter szélességben sza­bad volt, ugyancsak teljesen a botol­­­­dalra hajtva, ütött el bennünket. Ez­ Újból megjelent én Az Est könyvkereskedé­seiben ismét kapható A KÖNYVESMESTERSÉG TANKÖNYVE NÉMETHY JÓZSEF főmérnök kitűnő szakkönyve 535 oldal, 920 ábra.­­ Népszerű, alapos, kimerítő A kőműveseknek nélkülözhetetlen, összefoglaló vastag kötet ára 12 pengő _ " Ezenkívül a kőm­­vesszakma m­inden magyar és kül­földi szakkönyve kapható Az Est könyvkereskedései­ben Erzsébet körút 18—20 és Vilmos császár út 14

Next