Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)

1927-08-02 / 173. szám

1 % «­s Szemere­ István? Halmos Irén? Halmos Károly Három portré Kastélynak igazában kastély az aba­­xiskéri uraság hajléka, amelyben Sze­mere István regényének első fejezetét vasárnap zárta le a kenelesszavú abaúji református esperes esketőszava. Nagy teniszpálya a kastély első udvarán, ha­talmas gondozott park a kastély mö­gött, kincsek tárháza, a gazdagság ké­nyelme, pompája a falak mögött. A kastély hatalmas verandájáról három méteres muskátlik virítanak messzire. Halmos Károly lakik itt családjával, az egykori kassai ügyvéd, aki most büszkén vallja magát 1200 kata­sztrális hold színte és­zét és 4600 hold erdő birtokosának. Kü­lönösen arra büszke, hogy 500 holdas príma vörösfenyőerdő az övé, olyan vörösfenyőerdő, amely­nek nincs párja az egész országban. Szemere István és fiatal felesége a vasárnapi esküvőt követő nászlakoma után autóba ültek és átrobogtak a cseh határon. A 21 esztendős, sápadtképű, vé­kony, igazán gyerekes kü­lsejű kis Sze­mere István, néhai legendás Szemere Miklós hatalmas m­illiárdjainak u.a. nászaira ment. Idehaza édesanyja ki­sírt vörös szemek­kel fogadja az újság­írókat és kesereg azon, hogy elvesztette Pista fiát. Valahol a csehszlovák földön húzódott meg egy időre a fiatal házas­pár. Mind a két gyerekember idegeit erősen megviselték az utolsó napok eseményei. A két fiatal Vasárnap délelőtt egy órával a kas­tély szaténjában megtartott egyházi esküvő után hozzánk lejsett a hatalmas hallban a két fiatal. — Tessék meghallgatni minket, meg­hallgatni azt, hogy mennyire szeretjük egymást. A kis Szemere István jobb karját egy pillanatra sem vonta ki fiatal felesége karja alól. Nagy, barna gyerekszemé­vel a szemünkbe kapaszkodott, nagy gyerekőszinteséggel és bátorsággal biz­­tatgatni kezdett, hogy mindent, de min­dent úgy írjunk meg, ahogy ő mondja, ugyanolyan szavakkal,­­ ugyanolyan hangon. Bizony a kis S­emere István egyáltalán nem válogatott kifejezései­ben. Nem a­ Szemere-milliárdok hatal­mas ura, de a kis 21 esztendős gyerek­ember őszinte bánata és keserűsége sírt ki szavaiból, amikor beszélni kezdte, hogy őt mennyire üldözik azok akiknek éppenséggel nem tetszett az, hogy a nagybácsi kis u­nkaöccsére hagyta mindenét: birtokait, amerikai értékpapírjait, műkincseit, a bécsi hí­res istállót. Oxford vagy Sátoralja­újhely Azt mondják, hogy nagyon szomorú fiatalsága volt ennek a gyerekember­nek. Sátoraljaújhelyen diákoskodott, az ottani főszolgabírónál, Hoyos Vik­tor grófnál igazi diákkora sem volt. Magántanuló volt. Amikor letette a matúrát, Budapestre került. Két öltö­zet ruhája, két pár cipője, pár fehér­, nemn­darabja volt minden vagyona abban a kis­­­dvari szobácskában, amit béreltek neki. Vannak a Szemerék közt olyanok, akik úgy gondolták el, hogy Szemere Miklós örökösének konn­ex­­furában kell nevelődnie, vagy valahol másutt. Szemere Miklós örököséből nagyeszű embert kell faragni. Az egyik álmodozó Szemere de genere Huba azt szerette volna, ha a fiúból diplomatát csinálnak. Semmi nem így történt. A matúra után a kis Szemere­­gyerek hónapos kis udvari szobáját nagyon elunva, éjszakai lokálok, han­gosan szerelmesk­edvű táncosnők társa­ságában ismerkedett meg az élettel. Ő maga mondja, meg azok, akik sze­retik, akik féltik, hogy bizony igaz ez. Olyan fiatal a Szemere fiú s olyan gye­rek a képe, a kézfogása, minden moz­dulata, hogy fiatalságának ezek a fel­ből éppenséggel nem látszódnak meg rajta. Tán az utolsó napok nagy her­cehurcája az oka annak, hogy amikor el-elm­osolyodik, olyan nagyon szomo­rú a mosolygása, olyan nagyon fáradt. Seb­tiben elhatározott és megkötött házasságára és sietős nászútjára Buda­pest első szabóinak egyikénél rendelte meg garderobeját. Esküvői sötétkék ru­háját a nászebéd után világosszürkére cserélte fel. Ott állt fiatal asszonya mellett és lopva be-be tekint­getet­t a hall emeleti folyosójának hatalmas ve­lencei tükrébe. Tetszett magának a jólszabott, jól álló új ruhában. Ujján a vékony karikagyűrű, amely­­lyel két évvel ezelőtt eljegyezte már magát Halmos frénké ■cl­­ fi fiatalasszony Csupa szőkeség, okos nagy kék sze­me, ideálisan szép termet, csupa báj és kedves szavú teremtés a fiatalasszony. Anya nélkül nevelkedett fel. Akinek szépségét örökölte, szőke loknijait, kék szemeit, az már jó pár esztendeje csen­desen alszik a családi sírboltban. A társalkodónő és a német házikis­asszony voltak az anyai szeretet he­lyettesítői Halmos írónké szívében. Egyszer már nagyon szerelmesek voltak Halmos írünkébe, az egyik ,Putty-fiú — házasember már — na­gyon kurizált a szép Halmos lánynak. Akkor a kis Szemere István még csak 17 esztendős gyerek volt. Ez a Putty­­fiú mutatta be Szemere Pistát az írün­kének. A Halmos-lánynak nem tetszett a régi gavallér, kiadta az útját, nagy kosarat akasztva a nyakába, amikor a gavallér megkérte a kezét. Szemere Pista piros kis gyerekszívében már ét­kor lángra lobbyott a szerelem. Beszélgettünk a minap a család el­yik nagyon jóakaró emberével. Ilye­neket mondott: — A fiú édesanyja, meg mindenki a legjobban tudták azt, hogy a Szemere­­fiú mennyire szerelmes a Halmos­lányba. Soha senkinek egyetlen szava ez ellen nem volt. Soha senki nem ál­lott elő a famíliából azzal, hogy mégis csal, jó volna a­ fiút külföldre küldeni, tanuljon a gyerek, mi­ értelme van en­nek a koravirágzású, kora érésű ko­molynak induló nagy szerelemnek. Szemere István, amikor csak tehette, mindig menyasszonya társaságában volt. Vagy egy hónappal ezelőtt is egyszerűen lement a kéri kastélyba, ahol szobát nyitottak neki és mint csa­­ládtagot tartották. Ekkor már elhatá­rozták a kastélyban, hogy augusztus 10-én megtesz az esküvő, akkorra ter­vezték a másik Halmos-lány esküvő­jét is. Ültünk a nászlakoma asztalánál, gyöngyözött előttünk a pezsgő, illato­zott a majd százesztendős tokaji asszú és nagyokat bólogattunk, amikor a kör­nyéki csentriurak csak azt hajtogat­ták, hogy a fiatal menyecske, akinek minden mozdulata, szeme pillantása el­árulja azt, hogy az energikus apjának energikus lánya, embert, akarni-akaró embert farag a kis Szem­ére Istvánból. — Oda tessék nézni — neszegették­ in­nen is, amonnan is — hát oda tessék nézni, hát nem gyönyörű szép egy pár ezek a fiatalok? Keresve sem lehet messzi vidéken különbre akadni. fiz öröm apa A csupaindulat, lobogás, tűz ember Halmos Károly, az örömapa, ilyenkor oda-odapislantott a gyerekek felé. Azt mondják, hogy sok mindenkivel meg­gyűlt már a baja ennek az embernek, ráfogták ezt, ráfogták azt, de nincs párja apai szívének. Mindent a gyere­keiért. A gyerekeinek vette meg Aczél Béla műgyűjtő híres gobelinjeit, azt a hetven dar­ab gyönyörűséget, amellyel tele a kastély minden szobája. A gye­rekeinek szánta azokat a hatalmas meisseni porcellánokat, amelyek , már nem is magánlakásba, de múzeumba, illenek. A gyerekeire gondolt ,amikor V­elencében egy árverésen amerikámi­­sok és mások elől megvásárolta egy XVI. századbeli dogó gyöngyh­ázdíszes, intarziás hálószobáját. Szemere István május 10-én lett nagykorú. Minden szava csak azt mondja, hogy őt el akarják tenni el­lenségei láb alól, hogy így megkapa­­rítsák a Szemere-vagyont. Amikor er­ről beszél, elárulja arca minden vo­nása, hogy ez meggyőződése. Elmeséli, hogy a múltkorában egy pesti sofőr maga dicsekedett el kótyagos fővel a­ faluban, hogy egy nap majd az lesz a feladata, hogy a Szemerefiút jól gyomronvágja, az autóba hajítsa és elvigye Abaújkorral. — Meggyilkolni, meggyilkolni akar­nak! — és hozzásmrult a fiú­ feleségébe* — Do­m­.-»t pontot tett­m, megnősül­tem,­­a kis asszonyka égszínkék selyemru­hájában, az utolsó napok izgalmaitól kissé megsápadt arccal méltatlankodva traktál­ja a nászvendégeket, hogy édes­apjáról azt merték mondani, h­ogy de édesapja szuggerálta a Szemere-fiút a házasságba. — Én, én szuggeráltam­ a Pistát! — kacag fel. — Mi szuggeráltük egymást.. Igaz-e, Pista? A kis Szemere Pista bólint egyet, mit tudja ő, mi vár még reá. Gyerek­­lelke valami kielégülést érez, hogy megmutatta, hogy ő maradt felül. Szemere Istvánnak három testvére. Mind­két leány és egy fiú. A nagyobbik leány állítólag az édesanyjával tart, a két kisebbik Szemere István pártján áll. Szemere Pista nagyon hálás ezért a pártállásért. Az a terve, hogy vala­mit jut.lat a vagyonból két testvérének is, hacsak valamit ad, ez is nagy aján­dék lesz Szemere Gáspár két szegény árvájának. Fenyegető a hangja, ami­kor azt mondja, hogy a történtek után most m­ár meggondolja, hogy mit csi­náljon az idősebbik nővérével, meg az édesanyjával. , Sz­ítosan mellébújik a felesége: — Pista, ne mondj ilyet! Pista, az édesanyád, aki állandóan hangoztatja, hogy engem is milyen nagyon szeret, mégis csak az édesanyád. A gazdag nászlakomán illatozott a virág, hangzottak a tósztok, koccantak a poharak, de a­ szépberendezésű gordai ebédlő nagy világossága mintha felhős lett volna. De az biztos, hogy esete patán, családi háborúságon, nagy ihóu­­atoskodásokon, célokon, terveken, min­deb­eken Szemere Pista és Halmos írónké tüzes fiatal szerelme dalol. (b. á.) 4 társaságában én magam mentem Dajkovich Istvánhoz, hogy vállal­ja el az ügyek vezetését és ugyan­csak én kértem meg Putty Sándort, hogy legyen segítségemre sok ba­jom között. Putty felkérésére vál­lalkozott aztán Jony László is ar­ra, hogy mindenben az én érdekei­met szolgálja. Dajkovich István úr„ aki Halmos Károly szerint szintén tagja a m­affiának«, ezeket mondotta : — Engem maga Szemere István bi­­zott meg anyja társaságában, hogy ügyeit intézzem és a tízmilliárdos köl­csönt azért vettük fel a Magyar-Olasz Banknál, hogy az elh­únyt Szemere Mik­­lós adósságait törlesszü­k. Maga Hal­mos Károly is sürgette akkor a kölcsön felvételét. Szemere István volt az, aki megbízta anyját, hogy a tízmilliárdos kölcsön felett diszponáljon és abból egyenlítse ki a tartozásokat. Ami azt a vádat illeti, hogy rá akartam venni az örököst a pestszentlőrinci birtok eladá­­sára, hogy őt megkárosítsam, ez valót­lanság. A vagyonkezelés dolgába két esetben csakugyan beavatkoztam Sze­mere István érdekében. Tanácsoltam neki, hogy adja el a pestszentlőrinci bir­tokot, mert ez az ötven milliárdos bir­tok mindössze 500 milliót jövedelmezett évenként. Azt ajánlottam neki, hogy a Dunán­túlon vásároljon földbirtokot. Másik tanácsom az volt, hogy hozassa haza amerikai értékpapírjait, amelyek mind­össze két és fél százalékot kamatoznak. A befolyt összegből vásároljon három bérházat és hét százalékos dolártding­­leveleket. Ebből kényelmesen és szépen megélhet. Tanácsaimmal ez volt rá szándékom. Egyébként Halmos Károly ellen a mai napon megindítottam a rá­galmazási pert, azok miatt az állítások miatt, amelyeket Hajós Lajos profesz­­szor előtt tett. Megírta a Magyarország, hogy a­ családi viszálykodásból lova­glás ügyek is származtak. Szeme­re Kálmán provokálta­tta Putty Sándort és Jóny Lászlót, Halmos Károly pedig ifjabb Dankovich Istvánt, Puttyt és Jónyt. Szemere és Halmos segédei Körmendi­ La­jos dr. és Szappanos József dr. ügyvédek.­ Puttyék segédei Szep­sicst Károly vezérkari ezredes és Kenessey István Lajos földbirto­kos. Már-már úgy látszott, hogy Sze­mere István és Halmos Irén há­zasságkötése egyelőre pontot tett a családi viszálykodás regényes története után. De Hoyos grófnő tiltakozik az ellen, mintha elvesz­tette volna a csatát. Betegen és­ kétségbeesetten tovább harcol a fiáért. Ha kell, utána utazik még a nászútra is... (r. g.) MAGYARORSZÁG budapest, 1927. augusztus 2. kedd l­ ­ft, \x\ Ily­est könnyen \ ] lés gyorsan ol­dódnak [Jvvvvk­ a valódi I A$párisi­­tabletták egy pohár vízben. A szer bevé­telének ez a módja különösen biztosítja annak közismert kiváló hatását. Csak valódi Aspirin­­tablettékat vegyen, az eredeti Bayer - csomagolásban, a zöld szalaggal!

Next