Magyarország, 1927. október (34. évfolyam, 222-247. szám)

1927-10-01 / 222. szám

­ 4 Pasics özvegye... Pozsony, szeptember. (A Magyarország kiküldött tudósító­jától.) Siklik a Saturnus a Dunán Pozsony felé és lent, a hajó ét­termében a hajó legöregebb utasa ti­peg, botra támaszkodva fentartott asz­tala felé. Pasics Nikolána­k, a nagy balkáni diplomatának, a néhai szerb miniszterelnöknek özvegyét kalauzolják asztalához a pincérek. Földig érő fekete ruhát, gombos cipőt hord. Hetven éves már­­jóval el­múlt, de korához képest még friss és eleven. Sima homlokából messze kisé­­rü­lve frizurás haja, amely meg nem is egészen ősz. Fekete horgolt sál csava­rodik nyaka köré. Leül. Fek­etekeretes pápaszemet vesz elé s orrára illeszti. Las­san, tempósan egy szerb nyelvű regényt húz elő retiküljéből, pápaszemét le­ereszti orra nyergére. Olvasni kezd. A pincér figyelmeztet: *- Vigyázni kell, a kegyelmes asz­­szony nagyon beteg és ha valaki be­szél vele, nem szabad Pasics őexcel­lenciáját említeni, mert ha valaki ki­ejti nevét előtte, a­­Frau Exzellenzt mindjárt rosszul lesz. De még oda sem megyünk hozzá, a Frau Exzellenz már hátrahajtja a fe­jét és rekedt hangon kiáltja a pincért. — Róbert, — mondja a hozzásiető fürgelábú férfinek — hozzon egy kis tizet, rosszul érzem magam. A fehérkabátú pincér szalad és Pa­­tiesne falfehérré halványult arccal ül. Szemüvegét leteszi. A regényt is ölébe teszi és öreg szemeinek hunyorgó révedezésével mered a villogó Dunára. Azután föláll. Ezüstvégű botjával ta­pogatja a földet. Fekete horgolt ken­dőjét még szorosabbra húzza, kiindul a hajó fedélzetére. Ott leül egy nyug­ágyba. — Budapestről! — néz reám ijedten és kezét nyújtja. Tört németséggel beszél. Nem tud más nyugati nyelven, minduntalan szerbül segíti ki magát. De sajnos, csak magát segíti ki, engem nem. — Honnan tudja, hogy én Pasics­né va­gyok? Ismer talán? — Hát Istenem, lehet — Góhajt fel. — Amikor szegény uram élt, arcké­pemmel tele voltak a hazai lapok is, a külföldi lapok is. Ezt sohasem szeret­tem. Dehát akkor még in florikus vol­tam. Ma már nem fényképez le engem senki. — Jaj de fúj a szél — rázkódik össze és elhallgat. — Honnan? ... — akarok feltenni egy kérdést, vigyázva, hogy Pasicsról ne essék szó, de a Frau Excellenz ijedten közbeszól: — Csak politikáról ne tessék kérdezni — rémül meg, s amikor befejezem a kérdést, megnyugszik. — Honnan jövök? Hazámból, Szer­biából. Honnan jöhet egy ilyen öreg­asszony máshonnan? Ott élek és remé­lem, ott is fogok meghalni, hiszen Ni­­kolájt­ is otthon temették el. Óvatosan kerültem Pasics nevét, de a Frau Excellenz minden válaszába beleszövi néha férjének nevét. A Pasics iránti rajongó tisztelet fénylik fényte­len szemében. — Beteg excelenciád! — Sajnos, mióta Nikola meghalt, na­gyon rosszabbodott állapotom. Nagyon hatott rám az ő halála. Borzasztóan hatott rám. Rám is hatott és nemze­temre is. Mert ő kettőnké volt, az enyém és nemzetéé. — Hova méltóztatik menni most? — Most Bécsbe megyek. Hajón bizony nagy az út. — Ismerősökhöz? — Orvosokhoz. Alaposan megvizsgál­tatom magamat, azután elutazom vala­melyik fürdőhelyre. — Mi­ újság otthon? — Én csak azt tudom, hogy mi újság magam körül. Én beteg vagyok, nem­zetem egészséges. Én csak ezt tudom. Ez az egész, amit én mondani tudok. Ugy­e, ettől a választól nem lesz sok­kal okosabb? Mosolyog, sárgás fogai villognak és nagyokat lélegzik. Kimerült. A szelet sem birja, amely a kék ég alatt röp­köd a partok között. Visszamegy a szalonba, felteszi szemüvegét orra nyergére, a szerb regényt veszi elő és olvasni kezd. Ahogy itt ül a Saturnus éttermében összehúzódva, gombos cipőjével, hor­golt kendőjével a nyakán, olyan, mint egy munkából kiöregült nyugdíjazott tanítónő , Pasics Nikola, a minden­ható szerb miniszterelnök özvegye: Frau Exzellenz Nikola Pasics... Sz. R MAGYARORSZÁG Budapest, 1927. október 1. szombat „Kispest közbiztonsága kifogástalan“ — mondja a kispesti kapitányság vezetője (A Magyar­ország tudósítójától.) Az utóbbi napokban riasztó hírek terjedtek el a Kispesten uralkodó közbiztonsági állapotokról. Az el­terjedt hírek szerint, hónapokon át napirenden vannak a késelések, rablótámadások, útonállások és szinte alig akadt nap, hogy a haj­nali órákban ne találtak volna ösz­­szurkált vagy kirabolt áldozatokat a külváros utcáin. E mindennapos esetekből arra következtettek, hogy Kispesten egy jól szervezett úton álló bűnszövetkezet működik s tartja rémületben a város lakos­ságát. A sorozatos szurkálások és rabló­támadásokról elterjedt hírek ügyé­ben érdeklődtünk a kispesti kapitányság vezető­jénél, aki a következőket mondotta: — A legnagyobb megdöbbenés­sel értesültem arról, hogy olyan hírek terjedtek el a városban és a­­ fővárosban, hogy­­ Kispesten, erősen­­ megszervezett útonálló bűnszövet­kezet működne, amely már a vá­ros közbiztonságát is veszélyezteti. A legerélyesebben meg kell cá­folnom ezeket a híreket, amelyeknek, sajnos, már a lakosság körében is hitelt adtak, úgyhogy este félnek kimenni az utcára, a fővárosból pedig már alig mernek bejönni Kispestre. Szó sincs arról, hogy Kispesten sorozatos rablótá­madások lennének, mert az utóbbi hat évben csak egyetlen­egy eset, a trafik kifosztása fordult elő. A verekedések és a szurkálások kö­zött sincs semmiféle összefüggés, ezek olyan közönséges esetek, ame­lyek kocsmai verekedéseknél, hara­gosok találkozásánál napirenden vannak. A kispesti rablóvilágról közölt hírek tehát alaptalan kohol­mányok, mert a­ város közbizton­sága a legteljesebb mértékben biz­tosítva van, annyira, hogy sem razziákra, sem semmiféle különö­sebb intézkedésre szükség nincs. Kétszáz elítéltnek ad kegyelmet Hindeschbsurg, Berlin, szeptember 30. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) Elkészült a birodalmi igazságügyi minisztériumban azoknak az elítéltek­nek névjegyzéke, akik Hindenburg el­nök 80-ik születésnapja alkalmából ke­­g­yelemben fognak részesülni és a név­sort Hergt birodalmi igazságügyi m­i­niszter ma terjesztette Hindenburg tá­bornagy elé. A birodalmi elnök jóvá­hagyta az amnesztiát, amely nem ál­talános, hanem egyes esetekre szól és október 1-én fognak szabadulni a meg­­kegyelmezettek, szám szerint mintegy kétszázan. Közöttük vannak mindazok, akik az 1923. évi, középnémetországi, majd hamburgi kommunista puccsok miatt ülnek fogságban, de nincs köztük Höltz Miksa, a kommunista puccs egyik vezére, akinek megkegyelmezé­­séről is szó volt. Azért maradt ki a neve az amnesztiából, mert Höltz egy ízben, mikor értésére adták, hogy ha kegyelemért folyamodik, valószínűleg sikeres lesz, visszautasította azt és per­újításért folyamodott. Meg is indult ügyében az új eljárás és a tárgyalást már nemsokára megtartják. AZ IDEI KÖNYVPIAC LEGIMPOZÁNSABB KÖNYVE LESZ HÁRMASKÖNYVE JOOO OLDAL, RENDKÍVÜL ÉRTÉKES TARTALOM INGYEN KAPJA LAPUNK MINDEN ELŐFIZETŐJE! OKTÓBER 1-ÉN ÚJ NEGYEDÉV KEZDŐDIK A berlini községtanács — Hindenburg ellen Berlin, szeptember 30. (A Magyarország külön tudósítójától.) A városi képviselőtestület tegnapi ülé­­sén szóba került Hindenburg birodalmi elnök SO-ik születésnapja, amelyet októ­­ber 2-án fog megünnepelni Németor­­szág és ebből az alkalomból az agg tábornagynak album formájában át­nyújtják a Hindenburg-alapítványról szóló elszámolást. A városi közgyűlés, amelyen tudvalevőleg a szociáldemok­raták és a kommunisták vannak több­ségben, napirendre tért a fölött az in­dítvány fölött, hogy Berlin városa megfelelő összeggel járuljon az alapít­ványhoz, amelynek szétosztása fölött Hindenburg rendelkezik. A s­áros hatá­rozata politikai körökben kínos fel­tűnést kelt. . _______ Egy nézőt megöltek a Rapid— Slavia mérkőzés izgalmai Prága, szeptember 30. (A Magyarország külön tudósí­tójától.) A prágai Slavia, és a bé­csi Rapid tegnapi labdarúgó ver­senyén a nézőközönség soraiban a nagy izgalomtól elájult egy fiatal­ember. Mire orvosi segítség érke­zett, már meghalt. A nála talált írásokból megállapították, hogy Sh­edigy - ne­k hívják, egy autó­­taxivállalat sofőrje volt és szív­bajban szenvedett. (W, NJ MAGYARORSZÁG Előfizetési áraink : A Magyarország vagy Az Est 1 hónapra 3 pengő (37.500 K) 3 » 7 , (87.500 K) 6 » 12 , (150.000 K) Pesti Napló 1 hónapi­ 3 4 pengő (50.000 K) 8 » 10 (125.000 K) 6 » 18 » (225.000 K) A Magyarország és Az Est 1 hónapra 5 pengő (62.500 K) 3 » 14 , (175.000 K) 6 » 24­­ (300.000 K) A Pesti Napló a Magyarország­­nál vagy Az Est-tel 1 hónapra 6 pengő (75.000 K) 3 » 15 » (187.000 K) 6 » 26 » (325.000 K) A Magyarország. Az Est és Pesti Napló 1 hónapra 8 pengő (100.000 K) 3 » 20 » (250.000 K) 6 » 36 » (450.000 K) Az egyes példányok árai: A Magyarország és Az Est naponta 10 fillér. A Pesti Napló hétköznap 16 fillér, ünnepnapokon 20 fillér, vasárnap 30 fillér. Előfizetőink számára az Én Új­ságom (4—12 éves gyermekek számára) 1­60 pengő, a Magyar Lányok (10—18 éves lányok számára) 2 pengő. A külföldi előfizetők -- a porta­­költségek miatt — ezeknek az árak­nak másfélszeresét fizetik. ZOLA A Rangon Macquart család XVII. kötete: Az emberi dúvad Ára 7*BO pengő Kapható Az Est könyvkereskedéseiben: VII. ker., Erzsébet körút 18—20 és V., ker., Vilmos csiszár út 14

Next