Magyarország, 1927. november (34. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

Mar: Kep&siJ p^igény Ma: 500.000* es pályázat I*■ 7| Ma: Copfverseny^ MAGYARORSZÁG " Ml "MMMPgaBMMBMMMBgaMgaPBMaewaMMeBNJIHi'MM»llM»lliraM«WWgaMEBKgatWM««aiaCaMaB«BaCiagWMn«MMMBnMD«BMMMMWWM Budapest, 1927. november 1.________________Kedd___________________XXXV. évfolyam 2^8. szám Károlyt akarja megidéztetni Manoilescu a hadbírósági tárgyalásra Valószínűleg Párizsban fogják kihallgatni, mert a hadbíróság nem idézheti román területre Ellentétek Burlan és a régenstanács között? Bukarest, október 30. A minisztertanács elhatározta, hogy a trónbeszédről való vita befejezése után amnesztiát eszközöl kifele csak katonai bűncselekményekre, úgyhogy Manoilescura, az amnesztia nem terjed majd ki. Manoilescu pere november 5-én kezdődik a bukaresti katonai törvényszék előtt. A nemzeti caranisták körében azon a nézeten vannak, hogy nem fogják elítélni. A trónbeszédről folyamatban lévő parlamenti vitában a nemzeti caranisták csak formálisan — egyetlen előadóval — vettek részt, ami az Adevărul szerint figyelemreméltó tartózkodás az új király első trónbeszédjéről szóló vitában. Katonai amnesztia Párizs, október 30. A Zaris-iroda bukaresti jelentése szerint Károly herceg egyik legbuzgóbb hívét, Theodorescu tábornokot múlt éjszaka letartóztatták és alapos házkutatást tartottak nála. Károly herceg kísérlete nem komoly és hogy a román népet nem érdeklik a trónkövetelő , próbálkozásai. Ezzel szemben a lapok közük Filipescu nyilatkozatát, aki azt mondja, hogy Bratianu erőszakos diktatúrájának ellenzői valamennyien összefognak. Hangoztatja, hogy a parasztság körében valóságos kultusz alakult ki Károly személye körül. Ellentétek Bratianu és a régenstanács között Párizs, október 31. A Chicago Tribüne jelentése szerint Mária román királyné Sbatianu miniszterelnök ellen fordul. Az Intraisigieant és a Paris Midi szerint Bratianu miniszterelnök és a régenstanács között az ellentétek kiélesedtek. Békésebb hangulat? London, október 31. A Westminster Gazette jelenti Bukarestből: Az utolsó harminchat órában Románia helyzete legalább is külsőleg lényegesen megváltozott. A forradalmi szellem, amely az országot a legutóbbi héten lázban tartotta és már-már polgárháborúval fenyegetett, most ideiglenesen a kopromisszumos felfogásnak adott helyt- Azt hiszik, hogy Károly herceg anyagi kárpótlását felemelik. " „Károly herceg kísérlete nem komoly ’* — írja Bratianu . Párizs, október 31. A Chicago Tribüne közli Bratianunak egy amerikai íróhoz intézett magántávirattait, amelyben a román miniszterelnök hangsúlyozza, hogy Károly személyes megidéztetését kérték a francilescu-tárgyalásra Bukarest, október 31. (A Magyarország tudósítójától.) A Manoilescu-ügy legnagyobb szenzációja az a kérelem, amellyel a letartóztatott államtitkár ma délelőtt fordult a II. hadtest ügyészségéhez. Manoilescu nem kér kevesebbet, mint azt, hogy a hadbíróság idézze be személyes megjelenésre megbízóját, aki tudvalevőleg nem más, mint a száműzetésben élő Carol extrónörökös. Manoilescu kérelme a legnagyobb dilemma elé állítja a hadbíróságot, miután ez a kérés az alkotmány értelmében kivihetetlen és teljesíthetetlen. Emlékezetes, hogy Carol, miután trónöröklési jogáról lemondatták, tíz évig terjedő száműzetésbe ment, amelyből eddig csak két év telt el. Az extrónörökös tehát még nyolc évig nem lépheti át Románia határát. Ezt egyébként apjának, Ferdinánd királynak, becsületszó terhe alatt is megígérte. Jogászkörökben azon az állásponton vannak, hogy Manoilescunak, mint vádlottnak, joga van bárkinek tanúként való kihallgatását kérni. Miután azonban itt egy rendkívüli esetről van szó, a bíróság valószínűleg arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy Károlyt valamelyik párizsi bíróságnál hallgattatja ki. A »Politica« című lap vasárnapi száma bejelenti, hogy ez a hadbírósági tárgyalás egyike lesz az utóbi évek legnagyobb eseményeinek, mert Románia újabb történelmének minden számottevő alakja megjelenik ott. A per iránt máris óriási érdeklődés mutatkozik. A védők a tanúk százainak kihallgatását fogják, kérni, ami előreláthatólag több napig eltart. A Manoilescu-ügy egyébként külföldön is óriási érdeklődést keltett, amiiknek bizonysága az, hogy egyre- másra érkeznek a külföldi lapok kiküldöttei Bukarestbe. A kormány a külföldi sajtótudósítók működése elé egyelőre nem gördít semmiféle akadályt. Nagy viharok közt folyt le a spanyol nemzetgyűlés első teljes ülése * Madrid, október 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) A nemzetgyűlés első teljes ülésén már kiütköztek az ellentétek. Elsősorban Yanguas elnök és Guyarro volt karlista képviselő között támadt összekoccanás, mikor ez a képviselő azt az indítványt tette, hogy az interpelláció ne legyen egy képviselő személyéhez kötött, hanem bárki részt vehessen a vitában. Yanguas elnök figyelmeztette az indítványozót, hogy a házszabályok egyelőre ideiglenesek, de most nincs helye az ilyen vitának, mire Guyarro ingerült , azt válaszolta, hogy Spanyolra szánban minden ideiglenest azt önt véglegessé válik az őrszem romjti sora. Alig csillapodott a fölháborodás zaja, mikor a szabad munkás szervezetek egy képviselője arról panaszkodott, hogy a kormány csak a nagyipart és a munkaadót védi, a munkásokat ellenben nem is megakadályozza .A munkásokat az egyesülés szabadságában, ami által a munkásmozgalmakat, földalatti üregekbe, rejtekhelyekre kényszeríti. ' ' Príma de Rivera miniszterelnök szenvedélyesen válaszolt a munkásképviselőnek. Azt mondta, hogy a kormány göncöt fordít a vmlikások jólétére és ■jondofkodik arról, hogy meglegyen mi mindennapi kenerük. Alaptalan az avád, hogy a kánnány ihtyoni,ha a szabad véteményny il rá nitíst. " Még élesebb volt a szóváltás Horres Bueno egyetemi tanár és danguas elnök között, mikor ez a képviselő a közoktatási miniszter beszéde közben szót kért. Az elnök figyelmeztette, hogy alkalmazkodjék a házszabályokhoz. Primo de Riceid miniszterelnök pedig így kiáltott át a renitenskedő egyetmes tanár-képviselőnek: — Minden polgár és a nemzetgyűlés minden tagja tartozik ismerni a fegyelmet, ez az első kötelesség! Miután Primo de Rivera három óra hosszat jelen volt az ülésen, távoznikészült s ekkor a kormánypárti képviselők — majdnem az egész nemzetgyűlés csak ilyen képviselőkből áll — felkerekedtek és menni akartak, az elnök azonban felszólította képviselőket, hogy mindenki maradjon a helyén. (E. F.) A Ára I0 fillér II Jós nem vagyok, de remélhetőleg sikerül rendet teremteni — mondta Szily műegyetemi rektor (Tudósítás a 9. oldalon)