Magyarország, 1927. november (34. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-18 / 262. szám
Buttanest, 1927 november 18 péntek MAGYARORSZÁG Iroyenval párizsi bankár (középen), akit a kötvényhamizás egyik tetteseként letartóztattak. Perez (balról) és Colombani detektívek között Combani detektív (középen) két társával nagy zsákokban szállítja a bírságra a hamisított kötvényeket ! „Oly örömtelenéle tűni vagyok, mint ember tán nem volt soha** Kossuth Lajos Madallam levelet A kiegyezés után kelt ez a Kossuth levél, csupa fájdalom és kétségbeesés — és mégis és máris csupa aktivitás megint. Néha úgy látszik az ezekben az időkben kelt Kossuth levelekben, hogy a nagy száműzött, aki most határozza el magát, hogy életében többé nem tér vissza hazájába, már búcsúzik ■mindentől, magától a küzdelemtől is, de aztán fellángol a régi harci kedve. A nemzet többsége Deák Ferencet követi, a kiegyezést már megszavazták; ha eddig Ausztria ellen folytatta Kossuth a harcot a magyar népért, most folytatja a harcot, saját szavával élve: Élő Tiltakozásként a kiegyezés ellen. Ezekben az időkben íródnak azok a lenyűgöző erejű jóslatok, amelyeket a világháború tragédiájában és azután olyan rettenetesen igazoltak az események. Maga Kossuth úgy érzi, hogy addig száműzött volt, a kiegyezés megszavazása után bujdosó lett, s Augusztus első fele hontalan bujdosóvá tett,« — írja az alább következő levélben.. A jászladányiakhoz szóló levél, amelyre Kossuth utal, 1867 augusztus 5-én kelt; hatása rendkívüli volt az egész országra. ..Felszólítanak önök, vessek fátyolt a múltakra és győzzem le a múltak keserűségéből merített fájdalmat Fátyolt vetni a személyes bántalmakra lehet, sőt, midőn a haza érdeke kívánja, kötelesség is. De a komoly meggyőződéssel vallott elvekre fátyolt vetni nem szabad... Az én vezérelvem, hogy hazánk állami függetlenségét s nemzeti önállását feladni, vagy annak megcsonkításába beleegyezni nemcsak nem kell, de nem is szabad... Nekem hazánk függetlensége polgári hitvallásom istensége." Említést tesz Kossuth a levélben Bihar megye átiratáról is, mint amelyre válaszolnia kell. A levélre Kossuth 1867 szeptember 15-én válaszolt. Álljanak itt válaszleveléből ezek a sorok, amelyek önmagukban olyan hatalmasan beszélnek s amelyek megérttetik, hogy senki olyan messzire előre az időben s a világpolitika útjaira nem látott, mint Kossuth Lajos.- s Nekünk magyaroknak inkább, mint akárki másnak, okunk van ellenezni, hogy háborúba sodortassunk, akár Németország egyiégi törekvése miatt, akár avégett, hogy a bécsi udvar a kelet felé terjeszkedést megkísértse... Ily célok végett (pedig csak ilyenekre mutatnak a körülmények) a háború hazánkra nézve kiszámíthatatlanul káros volna. Miután a közös ügyi alku által a bécsi politikában szolidaritásba tétettünk, hazánk kétségtelenül a bábom egyik színpadává válnék és az orosz inváziónak volna kitéve, és pedig oly körülmények közt, midőn a magyar hadsereg be lévén az osztrákba olvasztva, megvan fosztva saját géniuszának, zászlajának, vezérnyelvének lelkesítő befolyásától. Győzelem esetem egyik oldalról ismét felmerülnének a • germanizacionális irányzatok .. • megveretés esetében pedig az osztrák birodalom szétbomlanék, úgy hogy Magyarországot is belerántaná az enyészetbe.* Rendkívüli fontosságú az alább következő levél utolsó passzusa, amelyben Kossuth a már akkor sokat támadott dunai konföderáció tervének felvetését magyarázza és világítja meg. Kossuth Lajos levele a következő: 22. Via d’Angennes Turin Aug 29 . 1867. Kedves Barátom ! A napok nállam irtózatos emléknek. Augusztus első fele hontalan bujdosóvá tett. Másodikfele családi boldogságomat tette örökre semmivé. Nálam a bánaton az idő sem enyhít. Minden uj hagyat ki servesebben érzem veszteségemet. Olly örömtelen élet unt vagyok, in at ember tán nem volt soha — Kis e lelki állapotban még dolgoznom is kellett. Hókat. Felelni a Jász Ladányiaknak. Felelni a Vácziaknak (e feleletnek vannak oly részei, melyek tán nagyobb nyilvánosságot is érdemelnének). Aztán ostromoltatom rokonszenvi és adhesionális társurölönyökkel adressekkel. A pozsonyi a szegedi honvédegyletek, a Csabai polgári Cas’no. Biharmegye igen kegyes átirata, Nagyváradé stb. Nagyon nem szeretem hogy oly sokszor beszéltetnek. Ellenkezik lelkületemmel, mely balgataggá lett a bánat alatt a nevetségig. Aztán meglehet még hasznomat lehetne venni bors gyanánt. De a borsot nem jó étekké tenni. Azonban kényszerítenek. Pedig irtózatos munkámba kerül, mert lelkem nagyon beteg, mi persze visszahat az agyvelőre is. Fáj neki a gondolkozás. "■ Ezeket mentségül említem, hogy leveledre még nem feleltem. Tán most sem tenném meg, hanem Salzburg nagyon aggaszt. Bizony nyakunkra hozzák az oroszt, uszályában a Románnal, Szerbet, Horváttal és a polgárháborúval. Ezt az Osztrák politicával magát azonosított nemzet nem bízja meg. Hatalmas erkölcsi rugókra volna szükség ily veszéllyel szemben, ’s azt a dualistikus birodalmi egység lehetetlen a gondolatba , bizony nem adhatja meg. Napóleon nem menti ieg az Osztrákot »elle est jugée« de megöli Magyarországot. A legégetőbb szükségnek tartom: megakadályozni a csapást, ha lehet, amortírozni, ha nem lehetne. Az elsőre teszek amit től sem kitelhetik — a másodikra a »49* illető cikkeinek francain vagy német fordításában megjelenése is epitrion áhatna valamit. Ez az oka, hopy e tárgyra viszatérek és kérlek értesíts mit várhatok baráti közremunkálásodtól e részben He határozottan kijelentem, hogy ingyen munkát el nem fogadok.Vagy pénzel vagy a kiadási jog átengedésével (ha akad kiadó a ki megveszi) kívánom honorálni. — Kérlek, ne utasítsd visza ajánlatomat mert máskép azt mondom: hagyjuk abba. Nem tartanám czélszerűnek a belviszonyokra tartozó részt is mind leforditatni. — Ezzel nem gondol Európa. Egy rövid előszóban meg kellene mondani, hogy a Negyvenkilenc czimü politicai folyóirat Marcziusi számában megjelentek , volt Kossuth nézetei az Osztrák Magyar*transactióról, jó részben saját tollával egészben az ő sugalmazásai szerint írva . Ezen analiticus dolgozatnak azon részeit, melyek az Európai viszonyokat közelebbről érintik, kívánta a fordító az Európai közönséggel megismertetni. Ez értekezésnek rámája a következő: Megmutatja Kossuth hogy ,a kérdéses transactio Magyar-Országnak állami personalitását ’s függetlenségét semmivé teszi mert elemelje. Aztán megmutatja, hogy ez nem szövetkezés az Osztrák birodalom népeivel, hanem az Osztrák ház családi ambitioja számára a Szolgaság repartitioja, melynek kulcsa abban fekszik, hogy az Osztrák ház nem akar megnyugodni Németországbóli kizárulásában ’s terjeszkedni akar kelet felé. ( Erre nézve kivonatilag levőin, fordítandó a 22-ik lap. Aztán: megemlíttetnék hogy ezt ekkér constatirozva K. vizsgálat alá veszi, hogy minő helyzetet készít, ez a transactio Magyarországnak. 1. a közigazgatás, 2. a Horvát Országgal! kiegyezkedés, a Nemzetiségi kérdés kiegyenlítése. 4. az Osztrák birodalom népeivel a barátságos viszony tekintetében és 5. az Európai bonyodalmak szempontjából. Mellőzve a közigazgatási tekintetek a többiekre nézve. Kossuth még molt Márciusban következőleg nyilatkozott: Itt aztán le volna fordítandó a 2.) 15.) 4.) 5.) fejezete. a 24ik lap második hasábjától kezdve a32ik lap első hasábjának közepéig, hol a végszavak ezek ,mint préda, melyet a győztesek remdelkezendnek. Ennyi volna az egész. — Ha szükségét látnád Írhatnál hozzá vagy írhatnék én egy rövid epilogot a bokszét mai állása szempontjából. Hanem persze a dolognak nem kellene késni — mert már proximus aráét Vcalenon, Mit mondasz hozzál Azt a lehurrogatott Dunai confederatiót én egyszer fáradságot veszek magamnak el nei dalai ’s meg vagyok győződve f hogy még Te is helyeselni fogod. — Persze ez nem volt egyébb mint alkalmi suggestio értekezleti básis gyanánt az evemtuális háborúra való előkészítés szempontjából. — minthogy az olasz király és kormány mindig azt vetették ellenünkbe homy ki,viliről nem lehet hóna alá nyalni a Magyarnak neographiai fatális helyzete miatt. Iga alkalmi exvediens lévén azon eszme, csak indisere- Hóval jöhetett nyilvánosságra, — de miután jöt, én nyomban megmagyaráztam, hanem perso űrről nem vettek tudomást a Magyar lapok, hanem neki álltak a nem de›* Ilmált vázlatnak. Majd egyszer megmagyarázom. Barátod Kossuth. ››,W/WWWWStWWWWfWWWW 13 J IA csiniyán színezett fogak 1 jl A kellemetlen szájszag vissza- nyiltaszítóan hat. Mindkét szépség BT ji ghibát azonnal megszünteti a W M ”CH LO R O D O NT” fogpasztá- K jinak már egyszeri használata, gj A csúnyán színezett fogak a legszebb arcot is elcsúfítják. A kellemetlen szájszag visszataszítóan hat. Mindkét szépséghibát azonnal megszünteti a ”CH LO R O D O NT” fogpasztának már egyszeri használata. ------Mindenütt kapható. —:—