Magyarország, 1927. december (34. évfolyam, 273-297. szám)

1927-12-24 / 292. szám

I­o .t®SS33RBSffi2S2E­­ B­ezeih-Huszágh, i­ buda­pesti főkapitány ny­ilatkozata munkájáróli programjáról is a sajtóval való jöviteli viszonyáról (A Magyarország tudósítójától.) Mint a Magyarország előre jelezte, a tegnapi minisztertanács véglege­sen döntött Budapest új főkapitá­nyának kinevezése dolgában. A minisztertanács Betegh-Huszágh Miklós dr. az igazságügy miniszté­riumba berendelt királyi főügyész­­helyettest Budapest főkapitányá­vá leendő kinevezésre Horthy Miklós kormányzóhoz felterjesz­tette. Az új főkapitány kinevezé­sét, értesülésünk szerint, a kor­mányzó hamarosan aláírja és az már a legközelebb meg is jelenik a hivatalos lapban. Hajniki Bezegh-Husságh Miklós főkapitány Hajnikon, 1881-ben szü­letett, tehát mindössze 16 éves. Ős­régi felvidéki nemesi családból származik Bezegh-Huszágh Mik­lós, akinek édesapja Bezegh Pál földbirtokos és tiszteletbeli főszol­­gabíró volt .Bezegh-Huszágh Mik­lós ötéves korában elvesztette édesatyját, mire anyai nagybáty­ja, Huszárih István földbirtokos, orzággyűlési képviselő adoptálta. Ezen az alapon vette fel a Bezegh családi név mellé a Huszágh nevet. Gimnáziumi tanulmányait rész­ben Besztercebányán végezte, rész­ben pedig a­ Selmecbányai evangé­likus líceumban. Itt tett érettségit. Ezután megkezdte egyéves önkén­­tesi katonai szolgálatát Miskolcon, a 6. számú lovas­ tüzéreknél. Egye­temi tanulmányait a budapesti tu­dományegyetemen végezte el és 190­­-ban letette a gyakorlati bírói vizsgát. Utána joggyakornoknak nevez­ték ki a balassagyarmati törvény­székhez, azután a losonci járásbí­rósághoz, majd pedig aljegyző lett a salgótarjáni járásbíróságon. 1907-ben a pozsonyi királyi tör­vényszékhez helyezték át, majd az ottani ügyészséghez. Így lett azu­tán Bezegh-Huszágh­ Miklós tör­vényszéki jegyző és ügyészi megbí­zott. 1912-ben alü­gyésszé nevezték ki Sopronban. Itt léptették elő ki­rályi ügyésszé. Rövidesen felismerték Bezegh-Huszágh kitűnő ügyészi képessé­geit. Áthelyezték a budapesti ki­rályi ügy­­szséghez. 1018-ban be­rendelték az igazságügyminiszté­­rium­ba, ahonnan az országos köz­ponti árvizsgáló bizottsághoz, majd a közélelmezési miniszté­riumhoz delegálták, mint az ár­vizsgáló bizottság rendészeti osz­tályának, majd pedig a közélel­mezési minisztérium gazdasági osztályának vezetőjét. Itt teljesí­tett szolgálatot a kommün kitöré­sekor. Utána visszakerült a buda­pesti királyi ügyészséghez, ahol szolgálaton kívüli viszonyba he­lyezték. A kommün alatt Betegh- Husnághot letartóztatták és több napig fogvatartották. A diktatúra bukása után ideiglenesen ismét az ügyészséghez rendelték be szolgá­­lattételre, ahol a kommunista bűnperek irányításával bízták meg. 1821-ben Bezegh-Huszágh Miklós ismét visszatér az igazságügymi­­nisztérium bün­tető és ügyészi főfel­­ügyeleti osztályába, ahol az ügyé­szi adminisztráció, a büntetőjogi szakvélemények, a kegyelmezési ügyek körében fejt ki tevékenysé­get. Hatáskörébe tartozott a kom­munista- és emigráns-ügyek irá­nyítása és felülvizsgálata is. Kü­lönleges megbízás alapján minisz­teri biztosi hatáskörben részt vett az úgynevezett duna—tiszaközi atrocitások kivizsgálásában és ezzel kapcsolatban a katonai fog­házak megvizsgálására kiküldött miniszterközi bizottságban. Az 1921-es amnesztia végrehajtá­saként, a kommunista elítélteknek az egyes fegyintézetekből való sza­­badlábra helyezését is ő irányította és ugyancsak ő vezette azt a felül­vizsgálatot, amelyet a zalaeger­szegi internálótáborban hajtottak végre. Miniszteri bízódként szere­pelt a kényesebb politikai perek­ben, így a Márffy-ügyben, a frank­­hamisítási ügyben és általában a bizalmasabb és kényesebb termé­szetű politikai bűnügyekben az i­gázsu­­gy a­y m­i­ni­sztér­iu­m és a többi minisztériumok között az össze­kötő szerepét töltötte be. 1924-ben főügyészhelyettesi cím­mel tünteti ki a kormányzó, egy ,éivel később' pedig­ 'az igazság­ügy­m­­inisztérium személyzeti létszámá­ban, budapesti királyi főügyészhe­lyettessé nevezték ki. Bezegh-Huszágh Miklós a világ­háború kezdetétől 1916 december 20-ikáig, felmentése ellenére sz­l­­gálatot teljesített mint tüzérhad­­r­agy, majd pedig főhadnagy. A há­ború első hónapjaiban a szerb had­színtéren, mint a péterváradi had­sereg parancsnokságához beosztott párán csőrtiszt, majd pedig részint az orosz, részint az olasz hadszínté­ren, mint öntíi­zó üteg parancsnok és k később mint egy tüzérségi csoport parancsnoka, teljesített szolgálatot. Ütegével végigharcolta az egész gorlicei áttörést, majd a doberdói fensíkon és a San Mich­elén öt ison­zói csatát. Csak súlyos megbetege­dése miatt tért vissza 1916. év nya­rán a frontról és ekkor mentették föl végre a katonai szolgálat alól. A háború alatt több kitüntetést ka­pott. Ma délben Bezegh-Huszágh rö­vid ideig tanácskozott Pesthy Pál igazságügyminiszterrel, majd hi­vatali dolgozószobájában fogadta a Magyarország munkatársát. Az új főkapitány mindenekelőtt a következőket jelentette ki előt­tünk: — Ezidőszerint érdemi nyilatko­zatot tenni még nemigen áll mó­domban mindaddig, amíg kineve­zésem a hivatalos lapban meg nem jelenik és ezzel véglegessé nem vá­lik. Huszonöt éves igazságügyi szolgálatom után meglehetősen ne­héz szívvel válok meg az igazság­ügyi kormányzattól, hiszen úgy ér­zem, hogy jelenlegi helyemen is csekély erőmmel szolgálatokat, te­hettem volna az igazságügyi kor­mányzatnak. A sors azonban úgy hozta magával, erre az új pályára hívott engemet és remélem, hogy új működési körömben is a köznél­ szolgálatokat fogok tudni tenni. Az új főkapitány működési irányelveiről kérdezősködtünk ezután, amire Be-S­zegh-Huszágh a­ következőképpen, válaszolt:­­ — Nem érzem magam hivatott­nak arra, hogy programnyilatko-, zatot adjak. Azokat az irányelve­ket, amelyek működésem­en vezé-­ relni fognak, székfoglalóm alkal­mával fogom kifejteni. Felmenté­sem tárgyában még nem történt intézkedés. Előreláhatóan instal­lációm csak január 1-én vagy 2-án történik meg. Erre vonatkozóan sem történt még megállapodás. Az új főkapitány ezután a sajtóval való jövőbeli viszo­­­­nyáról a következőket mondotta: — A sajtó és a főkapitány vi­szonyát illetően részletes kijelen­téseket még nem tehetek. Teljes tudatában vagyok a sajtó nagy jelentőségének, a rendőrségi igaz­­gatás és szolgálat terén. Ezúttal is szeretném a legnagyobb meg­értésemről és szeretetemről bizto­sítani a sajtót és ha majd aktuá­lissá válik a kérdés, a sajtó és a főkapitányság között az összhang és együttműködés szempontjából szükséges lépéseket a legnagyobb megértéssel fogom megteni. Az új főkapitánynak ez a nyi­latkozatta mintegy jelzése akar lenni annak, hogy a főkapitány­ság és a sajtó között való viszonyt Bezegh-Huszágh egészen új ala­pokra kívánja helyezni, sokkal szorosabb barátságot óhajt Be­­zegh-Huszágh a sajtóval fentar­­tani, mint amilyen a múltban a főkapitányság és a sajtó között fennállott. Befejezésül még megjegyezte az új főkapitány, hogy különös gon­dot fog fordítani azoknak az irány­elveknek a megállapítására, ame­lyek a sajtó és a főkapitányság, kapcsolatát a legszorosabbra fog­ják fűzni. Vásárhleyi, Ferenc.­ ­ ­­jgnkik. "­­.. "lrÁGYAfelsZÁfí Budapest, 1927. december 24. Szombat XXXIV. évfolyam 292. Molnár Ferenc kihallgatáson volt Coolidge elnöknél Newyork, december 23. (A Magyaroszág tudósítójának kábeltávirata) Molnár Ferenc szerdán wa­­shingtonból értesítést kapott, hogy Coolidge elnök külön ki­hallgatáson fogja fogad­­n­i. Molnár csütörtök reggel érke­zett Washingtonba, ahol előbb látogatást tett a magyar követségen. Onnan Széchenyi követ dél­ben a Fehér Házba kísérte. Azonnal bejelentették és az el­nökhöz vezették őket. Szé­chenyi tradicionális bemutató sza­vai után az elnök Molnárt rend­kívül szívélyesen üdvö­zölte és hosszasan beszélgetett vele. Negyedóráig voltak az elnöknél. A fogadtatás után Molnár Széche­nyihez volt ebédre hivatalos Gil­­bert Millerrel együtt, aki útjára elkísérte és vele az elnöknél megjelent. Délután Molnár visszautazott Newyorkba. A Hearst-lapok ajánlatot tettek Molnárnak állandó vasárnapi európai levelek írására. Több­éves szerződést kötöttek. Mol­nár azonnal megkezdi munkáját. Mostanában egymásután tizen­egy estélyt rendeztek Molnár tiszteletére: írók, szerzők klubja, képzőművészklub, lapkiadók, szer­kesztőségek, magyar mérnökök, a Columbia-egyetem tanárai, Be­­lasco, Miller és a Theatre Guild. Január 8-án búcsúestély lesz Condé Nast lapkiadó palotá­jában. Condé Nast Amerika leg­nagyobb színházi képeslapjának, a »V­a­n­i­t­y Fai­r«-nak és a vi­lághírű V­o­g­u­e-nak a kiadója. Az estélyre száznál több meghívót kültek széjjel s azon híres színészek a palota háziszinpadán előadják Molnár Ferenc egyfelvonu­lásos darabját. Fodor Nándor úr Ára 10 fillér .

Next