Magyarország, 1928. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1928-02-11 / 34. szám
Budapest, 1928. február 11. szombat MAGYARORSZÁG Négyszáníhusz szereplő a balatoni kultúresten. Ma este érdekes jótékonycélű díszelőadás színhelye lesz a Városi Színház. Balatoni tündérestet rendeznek, amely ritkán látott attrakciókat gyűjtött össze, Erkel Ferenc ünnepi nyitányával kezdődik az este. Ezt Márkus Dezső vezényli, utána 28 cigányprímás vezetésével 200 zenész balatoni nótákat játszik. Rákosi Jenő ünnepi beszéde következik soron, majd Magyari Imre és zenekara kísérete mellett Balázs Árpád új dalait énekli. Nagy Endre és Lányi Viktor daljátékával fejeződik be az első felvonás. A második felvonást Nóti Károlynak erre az alkalomra írott Schneiderné vitorlázik című mulatságos bohózata fejezi be. HubayJenő Csárda jelenete kezdi a harmadik részt, amelynek keretében többek között Nagy Izabella is fellép. Az utolsó képben 420 szereplő jelenik meg a színpadon. Az ünnepségen részt vesz Horthy Miklós kormányzó és a főváros társadalmi életének számos reprezentánsa,Ha Verdi Othellója új szereposztásban. Az Operaház, legközelebb felújítja Verdinek, a nagy olasz mesternek utolsóelőtti operáját, az Othellót, teljesen új szereposztásban és betanulásban. A címszerepet, amelyet egykor Könnyei Béla énekelt, most Lauer Hubertre osztották ki. Desdemonát, Medek Anna szerepét Tihanyi Vilma énekli, Jágót: Szende Ferenc:# A könyvelő. A Magyar Színház mai napon megállapodott Fazekas Imrével, a Trojka szerzőjével, hogy az író legközelebbi darabját a jövő szezonban bemutatja. Fazekas A könyvelő címen írja hat képből álló új darabját. Műfajára nézve dráma. Az első képe a siralomházban, a második képe egy montecarlói előkelő bárban játszódik le. Az Éva grófnő* első külföldi premierje. Szirmai Albert és Martos Ferenc Éva grófnő című operettjét a skandináv államok több városa lekötötte előadásra. Ezekben a városokban nagy sikerrel játszották a magyar szerzők Alexandra című operettjét. Mint értesülünk, az Éva grófnő első külföldi bemutatója Stockholmban lesz. Az egyik ottani színházban rövidesen megindulnak a próbák az operettből. # II. magyar darab Párizsban. Betétig Henrik, a Párizsban élő és jelenleg Budapesten tartózkodó magyar zeneszerző, értesítést kapott a francia fővárosból,hogy »Commena!« című operettjéből a jövő héten kezdődnek a próbák. Berény néhány nap múlva elutazik Párizsba, hogy maga vezesse az újdonságzenei próbáit. Délutáni főpróba a „ Békesség” című legendából. A Vígszínházban vasárnap délelőtt mutatják be a Színészszövetség égisze alatt Vitéz Miklósnak Békesség című hárorafelvonásos legendáját. A költői játék főbb szerepeit Kürthy József, Halmi Margit, Somló István,Somody Pál, Horváth Éva, Darvas Ernő, és Gál Dezső játssza. Rendező Hegedűs Tibor, díszlettervező Vörös Pál. Az újdonságból szombaton délután főpróbát tartanak a sajtó képviselői részére. # A schönbrunni kastély színháza Reinhardt vezetésében. Bécsi tudósítónk jeleníti : Reinhardt#Miksáról köztudomású, hogy a bécsi színművészeti főiskola tanára." A közoktatási minisztérium most Reinhardtnak gyakorlati és kísérleti színpad gyanánt, átengedte a schönbrunni kastélyban lévő színházat.................. . NEMZETI SZÍNHÁZ | Lilla Csathó Kálmán színjátékának bemutatója Az utókorral nem találkozik az ember, — mondja Csathó Kálmán darabjában a reális észjárású Lévay István Lillának, és mint annyi más társnője a megörökítettségben, Lilla is jól járt, hogy e találkozás csakugyan nem következhet be. Mert az utókor legalább is egyben mindenesetre messzebb tart, mint az annak idején volt jelenkor: tudja a fejleményeket, melyek akkor még a jövőben szunnyadóztak és befejeezetten látja, ami akkor még alakulóban volt. És miután e több tudással nem okvetlenül párosul egyszersmind több bölcseség is, az utókor vajmi hajlandó rossz néven venni, hogy akik a múltban benne éltek, nem ismerték fel ugyanúgy a dolgokat, mint akik az áttekinthetést engedő távolból nézik azokat, különösen szigorú pedig akkor, ha a kegyedet érzése is belejátszik az ítélkezésbe. Hálásnak lenni tudniillik jóleső érzés, mely hízeleg az öntudatának, és hát hol szerezheti meg magának az ember olcsóbban az öngratulálásnak ezt az ürügyét, mint ha másokat méltánytalanságban marasztalhat el? Ez az oka, hogy akik a maguk körében cseppet se éleslátóbbak és mivel se önzetlenebbek, mint amilyenek azok voltak kik már rég porladnak, felháborodnak a génié félreismerésén és szigorúan elítélik a Lillákat, kik a költő Csokonai Vitéz Mihályokkal szemben a tőzsér Lévay Istvánokat részesítik előnyben. Mintha nekik is már a mi szemünkkel kellett volna nézniük az embereket és mintha kötelesek lettek volna a reánk szállt örökségért a maguk szívével fizetni! Csathó Kálmán, ki új darabjában Csokonai és Lilla regényét viszi színpadra, sokkal okosabb és sokkal elfogulatlanabb, semhogy ezen a nyomon haladjon. Sőt, a finom és avatott elme érdeklődésével közeledvén tárgyához, nemcsak hogy megérti Lillát, de még előnyösebben is festi, mint amilyen az a Vajda Júlia nevű komáromi gazdag polgárleány volt, aki miatt Csokonai szíve annyit vérzett, Csathó Kálmán Lilláját nemcsak, mint ahogy a valóságban alkalmasint történt, egy szemernyi ábrándozás bajlam és sok hiúság kapcsolja Csokonaihoz, hanem igazi szerelem is. És mi sem mutatja jobban Csathó Kálmán konstruáló ügyességét és a lélek gépezetébe való belátását, mint hogy e darabban e megterhelés mellett is érthetővé, sőt mintegy szükségszerűvé válik Lilla elpártolása Csokonaitól. Természeti passzivitása, mely, mint leányt, képtelenné teszi az ellenállásra Csokonai szenvedélyes ostromával szemben, ugyanúgy, mint amiként majd, mikor már asszonnyá váltan látjuk, megmarasztalja a hitvesi kötelességekben; az események torlódása, ahogy a komoly kérő Lévay István szavai világosságot gyújtanak benne és nyomban utána Csokonai iránytalan csapongása a megismerés pillanatának villámfényében egyszerre megvillantatja vele az egész küzdés hiábavalóságát. — a külső mozzanatok és belső indítékok ez összeszövődése és együtthatása, amely természetessé teszi, hogy Lilla eljut a meredek széléig, annyira megokolja azt is, hogy a végső lépés előtt visszadöbben és Csokonait odahagyva, Lévayt választja. A lángelme tiszteletétől alátámasztott részvét sajnálja, hogy a költővel méltatlanság történt, de bizonyos, hogy Csokonait, az embert, Lilla jól ítélte meg. Mindenképpen pedig a rajz, melyet Csathó Kálmán Lilláról ad, pompás női stúdium, mely a legérdemesebben gyarapítja az írónak e tekintetben különösen gazdag galériáját. Részben Lilla alakjának e kiemelése okozza, hogy Csokonai kissé elhalványultam valamelyest egy-szerű ábrázolásban jelenik meg a darabban. Mindenesetre úgy tűnik fel, hogy míg Lilla mindentől független elevenséggel nyilatkoztatja ki magát: Csokonainál mintegy segítségül kell venni az irodalomtörténeti emlékeket. Azonban a követelések, melyeket a darab itt támaszt, a néző részéről készséges kielégítésre lelnek. Csokonai neve magával hozza a nyomatékot, melyet a festés némiképpen mellőzött. Meg aztán az arányok kitüntetésére és a kép teljessé tételére a könnyedén régies nyelv palástjában ott van a tömérdek figura, mely Csokonai mellett és körülötte tolong, megelevenítve a kort és felélénkítve a darabot. És ha Lilla rajza a lélek litográfusának kitűnő műve. itt viszont annak az elmés, szeretetreméltó, elegáns és kiváltképpen okos írónak a humora mosolyog át a nézőre a darabon, akit Csathó Kálmán írásaiban mindig megtalálunk és aki itt is bőven gondoskodik a néző felderítéséről. Az előadás igen jó rendezésben és a szereplők részéről egész sereg kiváló alakítással mutatja be a darabot. Dísze és nemes ékessége az egésznek Bajor Gizi csodálnivaló Lillája. Szó és gesztus a járástól a szemek felvetéséig, minden !’z *■* Msóbiilá is te fejd 9 *** Fipira sill firett Siiibíi » i Berky UH Solly Ferenc „ _ 66llon Gyula Belvárosi Színház: __ _ _ _ Nászéjszaka t! Somlat/ Arhiv •csupa tartózkodó merészség, oda-, adó önérzet, ábrándos , caterzák. Komplex, mint a valóság, és meg- győző, mint az igazság. A legorga-t nikusabb elképzelés a legközvetle- nebb kifejezésben. Csokonai, szerepében Pothce Attila unitát de igen érdemes, hévvel és bellsőséggel teljes alakítást, míg Lévay Istvánnak Csontos Gyulaművészete ad maszszív megjelenést és igazolt tekintélyt, Cs. Aczél Hana a megnyerő humor nagy elevenségével játssza, a költőnő Hédi Juliannát, Vasszary Piroska kitűnően mulatságos egy sipítozó vénasszony szerepében, míg a többiekre nézve nagy számuk miatt be kell érnünk a summás elismeréssel, melyből leginkább Kiss Irén, Ághy Böske, Vízvári Mariska, Gömöry Vilma, Gát Gyula, Hajdú József és Matony Antal igényelhetnek részt. _____Salgó Ernő Oybuk An-Ski drámai költeményének magyar bemutatója az Új Színházban Egy rajongó zsidó fiatalember szerelmes egy ifjú hajadonba. Amikor megtudja, hogy szíve választottja, aki magasabb hatalmak által neki ssendeltetett, máshoz megy feleségül, a fájdalomtól meghasad a szíve. A halott lelke nem talál megnyugvást, ha nem végezte el hivatását a földi életben — mondja a rejtelmes kabbala. Kém tér pihenőre az ifjú lelke sem, hanem adybulia lesz belőle, vándorló lélek, amely idegen testekben kóborol. A megbántott szerelmes lelke a hajadon testében keres menedéket, megszállva tartja a fiatal szervezetet és a legtudósabb főrabbi földöntúli erejének koncentrálására van szükség, hogy a gonosz lélek kifizessék a testből. A lány elköltözik az élők világából, követi halott szerelmesét. A fiatalok a halálban egyesülnek. Minden misztikuma és túlfokozott vallási ceremóniái mellett is voltaiképpen szerelmi dráma a Dybuk. A babonák világa, a kísértetek és a halottak birodalmának felidézése és a vallási téboly kultusza csak keretül szolgál a zsidó Romeo és Júlia megfcapóan szép hisiitriájához. A hit csupán eszköz annak a tételnek a megerősítésére, hogya szerelem mindent legyőz. An-Ski, a hányatott életű szerző, a zsidó Gorkij, nemcsak költő volt, hanem bányász is. Régi hivatására emlékeztető buzgalommal tárta fel ebben a világjáró darabjában az emberi lélek és az ősi zsidó vallás rejtett titkait. Poéta beszél a színpadról és ösztönösen jeles drámaíró, akinek a vonalvezetése ugyan sokszor elvész a kabbalisztikus Vallásfilozófia tekervényes útvesztőin, de mondanivalóival mindig egy,magasabb eszmét vél szolgálni. Harsányi Zsolt nagyszerű filológiai érzékének és bámulatos nyelv,technikájának köszönhető, hogy ezt a szimbolikus drámát a magyar nyelven keresztül is meg lehetett közelíteni. Az II. Színház fiatal gárdája Bársony István gondos vezetésével tiszteletreméltó munkást végzett. A rendező mint pompás idő-