Magyarország, 1928. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

4 n g-w­ürp' i&fr „ Mas Osztály sorsjáték fa «13 ' «yMas M szülő szive MAGYARORSZÁG Budapest, 1926. március 9. Csütörtök XXXV. évfolyam 50. szám Bethlen debrec­eni beszámolóián­­k programja Kik kisérik el a miniszterelnököt? L4 Magyarország tudósítójától.) Bethlen miniszterelnök debreceni beszámoló­jának programját vég­re­ megállapították. Az egységes­­párt vezetősége megtette a szüksé­ges előkészületeket és megállapí­totta azoknak a képviselőknek és felsőházi tagoknak , névsorát­­is, akik a miniszterelnököt március 4-én Debrecenbe elkísérik. . Ezek a­­ következők: Kálmán István, Fen­­i­sek Pál, Tamássy József, Petrovics I György, Brandt Vilmos, Gál Mi­­­­hály Herczeg Béla, Tóth Ká­roly, Jékey Sándor, Hoffer László, Héj­ Imre,­ Vojnich Miklós báró, Szepessy Géza, Farkas Elemér­, Ma­darassa Gábor, Jókay-Ihász Mik­lós, Szinnyey-Merse Jenő, Simon András, Sokorópátkai Szabó Ist­ván, Zeőke Antal, Kuna P. András. A miniszterelnök feleségével, Bethlen Margit grófnővel szombat délután 2 órakor indul, mert szom­bat este Bethlen grófnő a Refor­mátus Templomegyesület felkéré­sére felolvasást tart. A képviselők csoportja este 11 óra 10 perckor indul a nyugati pályaudvarról. Vasárnap délelőtt 11 órakor az Arany Bika szálló nagytermében mondja el Bethlen beszámolóját, amelyben információnk szerint a belső és külső politikai­ helyzettel egyaránt behatóan kíván foglal­kozni. A beszámolót bankett követi és délután 5 órakor a miniszter­­elnök kíséretével együtt visszatér a fővárosoa. Húszezer dollárért akarják megvenni az amerikaiak Beöthy Zsolt világhírű egyiptológiai gyűjteményét (A Magyarország tudósítójától.) A parlament folyosóin ma délelőtt nagy érdeklődéssel tárgyalták, hogy Beöthy Zsolt híres egyipto­lógiai gyűjteményét meg akarják vásárolni egy amerikai múzeum számára. A hír szerint az ameri­kai múzeum kiküldöttjei már Bu­dapestre is érkeztek és tárgyalásba bocsátkoztak Beöthy Zsolt örökö­seivel. Beöthy Zsolt egyiptológiai gyűj­teménye büszkesége a budapesti Pázmány Péter Tudományegye­temnek, amelynek hallgatósága számára Beöthy Zsolt a nyű­jte­­r­lényt ideiglenes használatra át­engedte. 541 ritka egyiptomi régiségből áll ez a gyűjtemény, amelyről Mahler Ede, a híres egyiptológus, vaskos kötetnyi tanulmányt írt. »Egyetemi ifjúságunknak — ír­ja Mahler Ede — ez a gyűjtemény megadja a lehetőséget arra, hogy az egyiptomi kultúra és művészet történetét olyan anyag kapcsán ta­nulmányozhassa, amely az egyip­tomi történelem minden korszakát felöleli. Főképpen az anyag sokol­dalúsága vonja magára ügyelm­in­ket, mert minden van itt, ami az egyiptomiak vallására, halotti kul­tuszára,­ valamint Egyiptom mű­vészetének és kultúrájának fejlő­désére vonatkozik­. A Beőthy-féle egyiptológiai gyűj­temény koporsókat, koporsórésze­ket, múmiákat, múmia-maszkokat, különböző művészi kidolgozásű­ dísztárgyakat, síremlékeket, dom­­bom­űveket, szobrokat, halottas szobrocskákat. Isten-képeket, amu­letteket, szent állatok ábrázolatait és rendívül értékes papirusz-okmá­nyokat tartalmaz. Nyolcvan tárgy van a gyűjteményben a görög­római korszakból. Úgyszólván egész, Európában alig található ha­sonló gyűjtemény s ezt a gyűjte­ményt Beöthy Zsolt évtizedek szor­gos munkájával, ritka szakértelem­mel tervszerűen gyűjtötte össze. 1896-ban a magyar középiskolai ta­nárok egyiptomi tanulmány­útja során vetette meg Beöthy Zsolt ennek a nagyszabású­ gyűjtemény­nek az alapjait, azóta évenként megfordult Beöthy Egyiptomban és­ a nagy karnak­ lelete alkalmá­val is ,Luxorban tartózkodott. Az ott felszínre került kincsekből is igen értékes darabok jutottak Beöthy gyűjteményébe. Az amerikaiak 10.000 dollárt ígértek a gyűjteményért, azonban ajánlatot tett az örökösöknek a szovjet kormány is, amely a szent­pétervári egyetem számára akarja a gyűjteményt megszerezni. A képviselők, különösen a kor­mánypárton, azt hangoztatták, hogy Stlebelsberg Kunó gr­óf kul­tuszminiszternek minden körül­mények közt sürgősen közbe kell lépnie, hogy ezt az értékes gyűjte­ményt ne kótyavetyéljék el potom áron, hiszen ez a magyar államnak is megbecsülhetetlen értéket je­lent. ­i Bud további tisztviselői létszámapasztást tart szüksé­gesnek,­­ de nem erőszakolt­­ B-tistákkal B­ethlen a rémké­désekor beszélt a pénzügyi M­zottságban Ji halámosságban elfogadta a a Bizottsá­ g A Magyarország­ tudósítójától.) A pénzügyi bizottság a költségve­tési javaslat vitáját folytatta ma délelőtt. Elsőnek Gaal Gaszton szólalt fel, aki a középosztály és a földbirtok rettenetes eladósodásá­ról beszélt.. Kifogást emel az adó nagysága és az adórendszer átte­kinthetőségének hiánya miatt. Fél­gyártmányokat csempésznek be az országba a kikészítési eljárás leple alatt. Ezután kérte Gaal Gaszton, hogy­ a kormány hajtsa, végre a­ meg­szállott részekről visszavándorolt nyugdíjasok igényeiről szóló tör­vényjavaslatot. Kifogásolja a tisztviselők nagy számát és ismételten kéri a kormányt ti takarékosság elvének szigorú meg­tartására. A költségvetést elfo­­gadja. A következő szónok Bíró Pál, akinek beszéde­ közben Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök is megje­lenik a pénzügyi bizottság ülésén, majd Sztranyavszky Sándor bel­ügyi államtitkár is. * Biró Pál védelmébe veszi a kor­mányt az ellenzék támadásaival szemben és hangsúlyozza, hogy a trianoni helyzet az oka azoknak a­ visszásságoknak és bajoknak, me­lyekért az elírnék a kormányt te­szi felelőssé. Megállapítja, hogy Ára 10 fillér ♦ a fogyasztóképesség az ország­ban növekedőben van, ami a gazdasági élet teherbírását mutatja. Helyteleníti azt a pesszi­­misztikus hangulatot, amelyet be akarnak vinni a nemzetbe. Tilta­kozik Gaal Gasztonnak ama meg­állapítása ellen, hogy a nagyipar külkereskedelmi passzivitásra tö­rekszik. A mezőgazdaság terén az értékesítés megszrvezése a fontos. Az export finanaszírozását az ex­portbank alapítása révén az állam a maga feladatának tekinti. Fel­hívja a kormány figyelmét arra, hogy az exportlehetőségeket hasz­nálja ki és legyen segítségül a ki­vitel megszervezésében. A vámok egy részének a lefaragása megtör­tént anélkül, hogy a mezőgazda­ságnak ebből megfelelő haszna lett volna. Kiemeli a Nemzeti Bank he­lyes vezetését, bízik a nemzet nagy jövendőjében, bízik a kormányban és a költségvetést elfogadja. A következő szónok Sándor Pál. Felszólalását, azzal kezdte, hogy 8 optimista még a költségvetéssel szemben is. Az a baj, hogy a tár­sadalom­ pesszimista a büdsével szemben. Az állam gazdag, de a társada­lom egyre jobban elszegénye­dik és nem bírja a terheket. A feles­­legeket­­ nem beruházásokra, de adóelengedésekre, adócsökkenté­sekre kellene a kormánynak fordí­tani. Bizalonmij it viseltetik a Nem­zeti Bankkal szemben. Elismeri, hogy az­ egész világon, nincsen olyan jólvezetett pénzintézet, mint a Magyar Nemzeti Bank, de az egyre jobban növekedő tár­­sadalmi bajok és az egyre jobban romló vagyoni viszonyok bizalmat­lanságot kelthetnek minden téren. Nem tartja helyesnek a­ túl magas vámok megállapítását. A mezőgaz­daság rossz helyzetben van, hi­szen 5 százalék haszonnal dolgozik és 16 százalékos kölcsönt kénytelen felvenni. Ha a gazda mezőgazda­sági üzeméhez szükséges eszközeit exorbitáns áron tudja csak megsze­rezni, nem tudja fedezni az üzemi költségeket és újabb és újabb adós­ságokba kénytelen magát verni. Bethlen István gróf miniszterein®­­ emelkedett fel ezután szólásra. Kifejtette, hogy a mezőgazdaság helyzete azért vált nehezebbé, mert a közös vámterület megszűnt a monarchia felbomlásával. A kor­mánynak ne­m volt szándéka a ma­gas iparvámok forszírozása. Az­ autonóm vámtarifa nem annyira a kormány politikájának kifeje­zője volt, e téren az OMGE és a GyOSz kiküldötteinek tárgyalásai alkalmával jött létre megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki. —­ A bennünket környező álla­mokban — folytatta a miniszter­­elnök —­belpolitikai szempontból bizo­nyos hangulatváltozás követ­kezett be és így ezek az államok nem voltak hajlandók főkép agrárius körök nyomására megtenni azokat az en­gedményeket, amelyekre az ösz­­szes érdekeltségek és a magyar kormány is számított. A­ magyar kormány más politikát nem követ­het, minthogy a mezőgazdaság és a fogyasztás szempontjából meg-

Next