Magyarország, 1928. március (35. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
4 n g-würp' i&fr „ Mas Osztály sorsjáték fa «13 ' «yMas M szülő szive MAGYARORSZÁG Budapest, 1926. március 9. Csütörtök XXXV. évfolyam 50. szám Bethlen debreceni beszámolóiánk programja Kik kisérik el a miniszterelnököt? L4 Magyarország tudósítójától.) Bethlen miniszterelnök debreceni beszámolójának programját végre megállapították. Az egységespárt vezetősége megtette a szükséges előkészületeket és megállapította azoknak a képviselőknek és felsőházi tagoknak , névsorátis, akik a miniszterelnököt március 4-én Debrecenbe elkísérik. . Ezek a következők: Kálmán István, Fenisek Pál, Tamássy József, Petrovics I György, Brandt Vilmos, Gál Mihály Herczeg Béla, Tóth Károly, Jékey Sándor, Hoffer László, Héj Imre, Vojnich Miklós báró, Szepessy Géza, Farkas Elemér, Madarassa Gábor, Jókay-Ihász Miklós, Szinnyey-Merse Jenő, Simon András, Sokorópátkai Szabó István, Zeőke Antal, Kuna P. András. A miniszterelnök feleségével, Bethlen Margit grófnővel szombat délután 2 órakor indul, mert szombat este Bethlen grófnő a Református Templomegyesület felkérésére felolvasást tart. A képviselők csoportja este 11 óra 10 perckor indul a nyugati pályaudvarról. Vasárnap délelőtt 11 órakor az Arany Bika szálló nagytermében mondja el Bethlen beszámolóját, amelyben információnk szerint a belső és külső politikai helyzettel egyaránt behatóan kíván foglalkozni. A beszámolót bankett követi és délután 5 órakor a miniszterelnök kíséretével együtt visszatér a fővárosoa. Húszezer dollárért akarják megvenni az amerikaiak Beöthy Zsolt világhírű egyiptológiai gyűjteményét (A Magyarország tudósítójától.) A parlament folyosóin ma délelőtt nagy érdeklődéssel tárgyalták, hogy Beöthy Zsolt híres egyiptológiai gyűjteményét meg akarják vásárolni egy amerikai múzeum számára. A hír szerint az amerikai múzeum kiküldöttjei már Budapestre is érkeztek és tárgyalásba bocsátkoztak Beöthy Zsolt örököseivel. Beöthy Zsolt egyiptológiai gyűjteménye büszkesége a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek, amelynek hallgatósága számára Beöthy Zsolt a nyűjterlényt ideiglenes használatra átengedte. 541 ritka egyiptomi régiségből áll ez a gyűjtemény, amelyről Mahler Ede, a híres egyiptológus, vaskos kötetnyi tanulmányt írt. »Egyetemi ifjúságunknak — írja Mahler Ede — ez a gyűjtemény megadja a lehetőséget arra, hogy az egyiptomi kultúra és művészet történetét olyan anyag kapcsán tanulmányozhassa, amely az egyiptomi történelem minden korszakát felöleli. Főképpen az anyag sokoldalúsága vonja magára ügyelminket, mert minden van itt, ami az egyiptomiak vallására, halotti kultuszára, valamint Egyiptom művészetének és kultúrájának fejlődésére vonatkozik. A Beőthy-féle egyiptológiai gyűjtemény koporsókat, koporsórészeket, múmiákat, múmia-maszkokat, különböző művészi kidolgozásű dísztárgyakat, síremlékeket, domboműveket, szobrokat, halottas szobrocskákat. Isten-képeket, amuletteket, szent állatok ábrázolatait és rendívül értékes papirusz-okmányokat tartalmaz. Nyolcvan tárgy van a gyűjteményben a görögrómai korszakból. Úgyszólván egész, Európában alig található hasonló gyűjtemény s ezt a gyűjteményt Beöthy Zsolt évtizedek szorgos munkájával, ritka szakértelemmel tervszerűen gyűjtötte össze. 1896-ban a magyar középiskolai tanárok egyiptomi tanulmányútja során vetette meg Beöthy Zsolt ennek a nagyszabású gyűjteménynek az alapjait, azóta évenként megfordult Beöthy Egyiptomban és a nagy karnak lelete alkalmával is ,Luxorban tartózkodott. Az ott felszínre került kincsekből is igen értékes darabok jutottak Beöthy gyűjteményébe. Az amerikaiak 10.000 dollárt ígértek a gyűjteményért, azonban ajánlatot tett az örökösöknek a szovjet kormány is, amely a szentpétervári egyetem számára akarja a gyűjteményt megszerezni. A képviselők, különösen a kormánypárton, azt hangoztatták, hogy Stlebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek minden körülmények közt sürgősen közbe kell lépnie, hogy ezt az értékes gyűjteményt ne kótyavetyéljék el potom áron, hiszen ez a magyar államnak is megbecsülhetetlen értéket jelent. i Bud további tisztviselői létszámapasztást tart szükségesnek, de nem erőszakolt B-tistákkal Bethlen a rémkédésekor beszélt a pénzügyi Mzottságban Ji halámosságban elfogadta a a Bizottsá g A Magyarország tudósítójától.) A pénzügyi bizottság a költségvetési javaslat vitáját folytatta ma délelőtt. Elsőnek Gaal Gaszton szólalt fel, aki a középosztály és a földbirtok rettenetes eladósodásáról beszélt.. Kifogást emel az adó nagysága és az adórendszer áttekinthetőségének hiánya miatt. Félgyártmányokat csempésznek be az országba a kikészítési eljárás leple alatt. Ezután kérte Gaal Gaszton, hogy a kormány hajtsa, végre a megszállott részekről visszavándorolt nyugdíjasok igényeiről szóló törvényjavaslatot. Kifogásolja a tisztviselők nagy számát és ismételten kéri a kormányt ti takarékosság elvének szigorú megtartására. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Bíró Pál, akinek beszéde közben Bethlen István gróf miniszterelnök is megjelenik a pénzügyi bizottság ülésén, majd Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár is. * Biró Pál védelmébe veszi a kormányt az ellenzék támadásaival szemben és hangsúlyozza, hogy a trianoni helyzet az oka azoknak a visszásságoknak és bajoknak, melyekért az elírnék a kormányt teszi felelőssé. Megállapítja, hogy Ára 10 fillér ♦ a fogyasztóképesség az országban növekedőben van, ami a gazdasági élet teherbírását mutatja. Helyteleníti azt a pesszimisztikus hangulatot, amelyet be akarnak vinni a nemzetbe. Tiltakozik Gaal Gasztonnak ama megállapítása ellen, hogy a nagyipar külkereskedelmi passzivitásra törekszik. A mezőgazdaság terén az értékesítés megszrvezése a fontos. Az export finanaszírozását az exportbank alapítása révén az állam a maga feladatának tekinti. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy az exportlehetőségeket használja ki és legyen segítségül a kivitel megszervezésében. A vámok egy részének a lefaragása megtörtént anélkül, hogy a mezőgazdaságnak ebből megfelelő haszna lett volna. Kiemeli a Nemzeti Bank helyes vezetését, bízik a nemzet nagy jövendőjében, bízik a kormányban és a költségvetést elfogadja. A következő szónok Sándor Pál. Felszólalását, azzal kezdte, hogy 8 optimista még a költségvetéssel szemben is. Az a baj, hogy a társadalom pesszimista a büdsével szemben. Az állam gazdag, de a társadalom egyre jobban elszegényedik és nem bírja a terheket. A feleslegeket nem beruházásokra, de adóelengedésekre, adócsökkentésekre kellene a kormánynak fordítani. Bizalonmij it viseltetik a Nemzeti Bankkal szemben. Elismeri, hogy az egész világon, nincsen olyan jólvezetett pénzintézet, mint a Magyar Nemzeti Bank, de az egyre jobban növekedő társadalmi bajok és az egyre jobban romló vagyoni viszonyok bizalmatlanságot kelthetnek minden téren. Nem tartja helyesnek a túl magas vámok megállapítását. A mezőgazdaság rossz helyzetben van, hiszen 5 százalék haszonnal dolgozik és 16 százalékos kölcsönt kénytelen felvenni. Ha a gazda mezőgazdasági üzeméhez szükséges eszközeit exorbitáns áron tudja csak megszerezni, nem tudja fedezni az üzemi költségeket és újabb és újabb adósságokba kénytelen magát verni. Bethlen István gróf miniszterein® emelkedett fel ezután szólásra. Kifejtette, hogy a mezőgazdaság helyzete azért vált nehezebbé, mert a közös vámterület megszűnt a monarchia felbomlásával. A kormánynak nem volt szándéka a magas iparvámok forszírozása. Az autonóm vámtarifa nem annyira a kormány politikájának kifejezője volt, e téren az OMGE és a GyOSz kiküldötteinek tárgyalásai alkalmával jött létre megegyezés, amely az autonóm vámtarifában csúcsosodott ki. — A bennünket környező államokban — folytatta a miniszterelnök —belpolitikai szempontból bizonyos hangulatváltozás következett be és így ezek az államok nem voltak hajlandók főkép agrárius körök nyomására megtenni azokat az engedményeket, amelyekre az öszszes érdekeltségek és a magyar kormány is számított. A magyar kormány más politikát nem követhet, minthogy a mezőgazdaság és a fogyasztás szempontjából meg-