Magyarország, 1928. március (35. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

Budapest, 1928. március 1. csütörtök MAGYARORSZÁG Márkus Emília A Nemzeti Színház több művészével együtt ma örökös tagnak nevezték ki Márkus Emiliát is, akinek neve és művészete ma ennek a háznak legszebb hagyománya és legnagyobb fénye. Márkus Emília nem hervadó ereje és géniusza jelenti a nagy, az igazi Nemzeti Színházat. Felejthetetlen estéket, felejthetetlen éveket — a legszebbeket és legjobbakat a magyar akarás, tudás és tehetség aranyéveiből. Márkus Emília — a művész. Erről ma nem kell külön beszélni. A Sarah Bernhardok számban oly kicsiny, de rangban oly nagy családjához tartozik ő. Neve a legelsők legelsői közt és stílusával, ezzel a hősi nagy stílussal, amelynek ő fejedelemnője, az ő személyén át is bizonyára megismerkedik a külföld, Európa és Amerika, ha... Nem, ha nem születik magyarnak, mert mások is magyarnak születtek. De megismerkedik vele, ha nem ragaszkodik magyarságához, mint végzethez és sorshoz és gyönyörű pályája minden egyes percen át meg nem tartja hangszerének ezt a mi anyanyelvünket, amelynek kemény és kifejező szépségét Nagy-Magyarországon túl nem ismeri és nem érti senki sem. És itt már el is érkeztünk Márkus Emíliától, a művésztől, Márkus Emíliához, az emberhez. Illik szólni pár szót egyéniségéről ebben a világban, amelyben maholnap egyedül fog állni szerénységével, emberszeretetével, kedvességével, jóságával, szabadelvűségével. Megkell mondani, hogy ez a kiváltságos zseni mindig kerülte a klikkeket, a pártoskodást, a gyűlölködést. Amíg tehette, a hivatalos elismerést is. Mint igazi zseni megengedhette magának a luxust, hogy elkerülje a pártokat, amelyek, fájdalom, majd mindig voltak a Nemzeti Színházban, de amelyeken ő felül állt. Szuverénül minden klikk és katéria fölött. Protektora csak egy volt: zsenije. Klikkje csak egy: a közönség. Nem politizált, mint a színház körül anynyian és oly sokszor. Tanult és tanított, dolgozott és gyönyörködtetett, ez volt, ma -„szőke csoda élete és pályája. Messziről elkerült minden pártoskodást és ő igazán ártatlan abban az atmoszférában, amely jeles magyar tehetségeket expatriált, amelynek következménye, hogy sokan, akik szívesen éltek és dolgoztak volna itt, kénytelenek voltak kimenni külföldre. A magyar művészet történelme — és már régen nem beszélünk csak a színészekről — két ilyen exodust ismer. Az egyik volt Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Bulyovszky Lilla kora, amikor az osztrák szolgaságban fuldokló, a szabadságharcban vérét vesztett ország oly szegény volt, hogy nem tudott minden zseniális gyermekének kenyeret adni. A másik a világháború utáni korszak, amikor politika és pártoskodás nyomott vándorbotot sok magyar tehetség kezébe. Nem személyekről beszélünk és senki egyes ember érdekében nem akarunk írni. Márkus Emília. . ünnepnapján csak figyelmeztetünk, hogy meg kell őrizni, itthon kell tartani a magyar tehetségek blokkját, amely az integritás legfőbb és legbiztosabb biztosítéka. Nem bontani és nem különböztetni, nem pártoskodni és nem politizálni, íme: a magyar tehetségvédelem egyetlen igaz járható útja. 3 Lovászy Márton özvegye nem kap nyugdíjat állapította meg Walkó külügyminiszter Gál Jenő interpellációjára . Csak akkor járna nyugdíj, ha férje nyugdíjas állapotban fialt volna meg Az állategészségügyi javaslatot tárgyalta ma a Máz A. Magyarország tudósítóiától.) A képviselőház mai ülését csak tílz órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök s az elnöki előterjesztések után harmadszori olvasásban elfogadták a numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd folytatták az állategészségügyi javaslat tárgyalását. Malasits Géza helyesnek találná, ha az állami és helyhatósági állat-, orvosokat eltiltanák a magánprakszistól, legalább is átmeneti időre, mert ezzel a magánállatorvosok megélhetését valamivel javítani lehetne. Frühwirth Mátyás az állattenyésztésfejlesztésének fontosságáról beszélt, az állatorvosok szaporítását kívánja, majd határozati javaslatot nyújt be, amelynek értelmében a Ház utasítja a földművelésügyi minisztert, hogy az ebadót ne csak állategészségügyi, hanem emberegészségügyi célokra is fel lehessen használni. Le kell küzdeni a babonákat és a nép sok tévhitét az állatgyógyításról. Népszerű előadásokat kell tartani. Az állatgyógyszerek olcsók legyenek. Szégyenletes állapot az, hogy ezer év óta foglalkozik a magyar nép, állattenyésztéssel és, mér a legprimitívebb gyógymódokat sem tanulta meg. Ajánlja, hogy filmekkel tanítsornak. Idevonatkozókig határozati javaslatot nyújt be és a törvényjavaslatot elfogadja. Karaván egy ilyen szép tavaszi napon végigvonul valamelyik vidéken, megfertőzi beteg lovaival és teheneivel a vidék egész állatállományát. A cigánykérdés megoldása nélkül hiábavaló tehát az állategészségügyi törvény is. Határozati javaslatotnyújtott be, amelyben kéri kimondani, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy a cigányok helyhezkötéséről és megrendszabályozásáról nyújtson be törvényjavaslatot. Ezután arról panaszkodik, hogy esnek az állatárak, majd a tejről beszélt. Mint nagy sérelmet említi meg, hogy míg a vidéki gazda csak 36—17 fillért kap egy liter tejért, addig a közvetítőkereskedelem ugyanezt 40 fillérért árusítja. Itt valami bajnak kell lenni, amin segíteni kell. A pénzügyminiszter szűkkeblűsége miatt nem lehet az állatorvosokat államosítani. A miniszter állategészségügyi célokra sem ad elég pénzt. i Tanácskozásképtelen a Ház Reisehl Richard a következő szónok. Kéri a tanácskozóképesség megállapítását. A teremben mindössze 13—20 képviselő ül . Zsitvay házelnök nyomban ki is hirdeti, hogy a Ház tanácskozásképtelen és ezért az ülést öt percre felfüggeszti. Csak félórás szünet után nyithatta meg újból az ülést Zsitvay Tibor házelnök, eddig tartott, amíg 40—50 képviselőt össze lehetett toborozni. A szünet után Keisehl belekezd beszédébe és kijelenti, hogy 25—30 millióra becsülhető a veszteség, ami Magyarországot az állatbetegségek miatt éri. A pénzügyminiszter mindig elzárkózott, ha agrárkérdésekről volt szó. Az állatbetegségek túlnyomó részének a cigányok a terjesztői- Ha egy cigány A titokzatos központi csekkszámla Az állami állatorvosi kiszállások alkalmával mindig bizonyos díjakat kell egy központi csekkszámlára befizetni. Mi történik az így befolyt pénzzel? Tart tőle, hogy ugyanaz történt ezekkel a pénzekkel, mint a forgalmi büntetéspénzekkel. Gaál Gaszton: Igaz ez, miniszter úr? Reisehl Richard: Ellenzi, hogy állami hivatalnokok, akik megkapják a kiszállásra járó díjakat, még ezenfelül is jutalomban részesüljenek. Jánossy Gábor: Külföldi tanulmányútra küldik az állatorvosokat. Gaal Gaszton: Az csak nem helyes, hogy fürdőkbe utazgatnak. Jánossy Gábor: Az a helyes, ha tanulnak. Reisehl Richard: Elfogadja a törvényjavaslatot. Jókai-Ihász Miklós: Az állategészségügyi javaslat egyben közegészségügyi célokat is szolgál. Éppen ezért a javaslatnál is szigorúbb intézkedéseket követel a veszettség terjedésének megakadálya