Magyarország, 1928. június (35. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-05 / 126. szám
Budapest, 1928. június 5. kedd MAGYARORSZÁG . (Felavatták a fóti rokkantfalu 55-ik házát.) Szép ünnepe volt vasárnap Fótnak és a község határában levő tuur Cuiquea telepnek. Vasárnap délután avatták fel a telep 55. házát, amelyet Pest vármegye közönségének adakozásából építettek. Pár év alatt épült fel a kis telep, amely a háborúból hazakerült fóti rokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak ad hajlékot és a telep háziipari műhelyeiben kenyeret. Károlyi László grófné álma volt a telep, amely ott épült fel a fóti homokon és mint egy kis mintafalu, beszél a fóti grófnő szívéről és azokról az adakozókról, akik adományaikkal lehetővé tették a hajléképítést, a kenyérszerzést. Az avatóünnepségen Agerasztó Tivadar, Pest vármegye alispánja is megjelent, akit Erdélyi Zoltán fóti főjegyző üdvözölt. A vármegye házának felavatása után a tótújfalusi apró, kis leventék szórakoztatták játékaikkal a meghívott vendégeket. (Amikor a vonat majdnem elgázolta az indóházat.) Aradi tudósítónk jelenti: Az arad—temesvári vonalon, Mercifalva állomás mellett az Aradról Temesvár felé haladó tehervonat két kocsija kiugrott a sínekből, nekifutott, az állomásépületnek és a gyönge kis házat majdnem feldöntötte. A kisiklás a vonalat is nagyon megrongálta s ezen az útszakaszon most csak átszállással lehet közlekedni. (Anghelescu 13 erdélyi és bánsági magyar iskolát fosztott meg nyilvánossági jogától.) Kolozsvári tudósítónk jelenti: Anghelescu kultuszminiszter folytatja offenzíváját az erdélyi magyar középiskolai tanítás ellen és két nap alatt 13 kisebbségi iskolát fosztott meg nyilvánossági jogától. Tegnapi rendeletében a sepsiszentgyörgyi Mikókollégium nyilvánossági jogát vonta meg, a növendékek az év végi vizsgálatokat már csak valamelyik állami középiskola tanári bizottsága előtt tehetik le. Ugyancsak megfosztotta a nyilvánossági jogtól a temesvári józsefvárosi leánylyceumot, a tanítóképzőt, a gyárvárosi zárda polgári iskoláját, az aradi, lippai és oravicai zárdák polgári iskoláit, valamint a temesvári polgári fiúiskolát. Megfosztotta a nyilvánossági, jogtól a kolozsvári református kollégiumot is, amelynek pedig pótolhatatlan tanári kara van és amely ellen semmiféle kifogás nem emelhető még tanügyi szempontból sem. Megfosztotta ezenkívül a temesvári belvárosi leányiskolát, a nagyszentmiklósi és perjámosi leányiskolákat a nyilvánossági jogtól. Az egész Bánság tiltakozásra készül a kultúrát megfojtó és a szülőket anyagilag súlyosan sértő intézkedés ellen, amelyet nemcsak magyar, de román körökben is érthetetlennek tartanak. — A társadalmat veszélyeztető súlyos kérdések szerencsésen fognak megoldódni.) Miskolcon vasárnap katolikus népvolt. A gyűlést a Himnusz eléneklése után Szercsányi Lajos egri érsek nyitotta meg. Nem veheti tőlem senki zokon, — mondotta többek között — ha ez impozáns sokaság láttára ama reményemnek adok kifejezést, hogy itt, ahol a hitélet oly erős alapon nyugszik, a társadalmat veszélyeztető súlyos kérdések szerencsésen fognak megoldódni. Hodobay Sándor miskolci polgármester a város közönsége nevében köszöntötte a katolikus élet megjelent reprezentánsait. Andrássy Kálmán pedig beterjesztette a szakosztályok határozati javaslatait. Czettler Jenő, a képviselőház alelnöke mondott ezután beszédet a szociális bajokról. Huszár Károly volt miniszterelnök, az Országos Munkásbiztosító Intézet elnöke a katolikus család nagy hivatásáról a társadalomban, végül P. Bangha Béla jézustársasági atya fejtegette a Mária-tisztelet nemzeti jelentőségét dogmatikai és etikai alapon. A díszgyűlést Kronperger József apátkanonok, plébános zárta be. Este 6 órakor szentséges kömenet volt, amelyet Szmrecsányi Lajos egri érsek vezetett. WWWWWWWWWNC/V ✓WS.'V. — (Lecsapott taxiórával kocog Párizs felé a berlini flakkeres.) Hartmann, német flakkeres, úgy látszik, megirigyelte Dorange kisasszony és a többiek dicsőségét és hasonlóan eredeti ötletet valósított meg. Berlinből flakkerén elindult Párizs felé. Tegnap frakkerével átlépte a német-francia határt és most már francia területen kocog tovább Párizs felé. Többen el akarták kísérni útjára, ő azonban kijelentette, hogy erre az egy útra nem visz magával utast és ennek jeléül le is ütötte taxaméterének zászlóját. A taxaméter azóta szédületesen magas összeget mutat. (Egy fékevesztett teherautó rohanása a lejtős úton.) Frankfurtból jelenti tudósítónk : Königstein közelében, a Taunusban, egy nagy teherautomobil, amely Oppenheimer bankár versenylovait szállította a frankfurti versenyre, útközben féktörés miatt fezáguldva rohant egy lejtős úton s agyongázolt szekerestül egy falusi embert, aztán kidöntött egy fát, végigrohant egy falun, nekiment egy fás házikónak és falát bedöntötte, míg végre megázott. A sofőr és három lóápoló többé-kevésbé súlyosan megsebesült, a versenylovaknak azonban nem esett bajuk. (A háziúr, mint a kisértete.) Különös módon akart szabadulni lakóitól egy varsói háztulajdonos. Egy évvel ezelőtt hatósági rendeletre szegénysorsú tisztviselőknek kellett olcsón bérbeadnia néhány szobáját. A háztulajdonos, név szerint Skaljezki, azon törte a fejét, hogyan üldözze ki lakóit. Ezért elhatározta, hogy megrémíti őket. Éjszakánként fehér leplet borított, magára és órákhosszal sétált a lépcsőházban s a bagoly huhogását utánozta. A lakók rémülten húzódtak be szobájukba. A házban elterjedt a hit, hogy kísértet jár a folyosókon és a lépcsőházban. Mikor néhány bátrabb lakó a bagolyhuhogásra kiszaladt s üldözőbe vette a fehérleples szellemeit, ez nyomtalanul eltűnt. A lakók rémülete nem volt akkora, hogy rögtön elmeneküljenek Skaljezki házából, hanem a rendőrség segítségét kérték. A rendőrök elbújtak éjszaka az egyik lakásban, de amikor akísérteti a bagolyhuhogással jelentkezett, nyakoncsípték. Ekkor derült ki, hogy a kísértet nem más, mint maga a háztulajdonos, aki így akarta lakóit kiüldözni. (Agyonsújtotta az áram.) Nyíregyházáról jelentik: Nyíregyházán rövid idő alatt a harmadik halálos szerencsétlenség történt a villamosvezetékek javításánál. A legújabb áldozat Búcsúk János festő, aki a villanyvezeték oszlopát megfogta, közben megérintette a vezetéket és az áram agyonsujtotta. (Sodoma és Gomorrha.) Londonból jelenti tudósítónk. Széles társadalmi körökben keltett nagy feltűnést az a különös rágalmazási hadjárat, amelyet bizonyos körök Hayden aveningi lelkész ellen indítottak. A lelkészt azzal gyanúsították meg, hogy a falusi iskola tanítónőjével erkölcstelen orgiákat folytat a tantermekben előadás után. Sőt még azzal is meggyanúsították, hogy egy alkalommal a templom sekrestyéjében fogadta a fiatal, csinos tanítónőt. A fegyelmi vizsgálat teljesen rehabilitálta a papot és a tanítónőt és vasárnap délban, amikor a pap először tartott istentiszteletet a fegyelmi vizsgálat óta, hívei nagy ovációban részesítették. Néhány ember azonban az istentisztelet alatt a templom előtt zajos tüntetést rendezett a pap ellen. Folyton ezt kiabálták: — Sodoma és Gomorrha. — (Hatéves fiú mint életmentő.) Dijon közelében egy kis faluban együtt játszadozott egy ötéves és egy hatéves kisfiú. Az ötéves fiú játék közben meg csúszott és belezuhant egy mély csatornába. Barátja a hatéves Jean Coulon habozás nélkül utánaugrott és hosszas küzdelmek után elkerült Is partravisnnte játszótársát. LEO JOBB KERESZTÉ!.? hírneves zongoratermében mms csAssAr frrai 9 Mary Pickford két évig hordja a ruháit és házivarrónővel ,frissitteti Látogatás Amerika Legnépszerűbb mozi sztárjainál Párizsban Párizs, június elején. (A Magyarország párizsi szerkesztőségétől.) A szobában összesen tizenhét mozis, újságíró, rajzoló és divatcégalkalmazott várakozott. Teljes másfél óráig. Mert Miss Mary Pickford és Mister Fairbanks, a világ legnépszerűbb mozisztár-kettőse nem ad randevút Párizsban. Várni kell reájuk. Végre mégis betoppan Miss Pickford. Tigrisbőrkabátot visel és apró, fehérbetétes fekete lakktopánt. Hátulról olyan, mint egy kislány. Elölről már elmúlt tizenötéves. A Rivierán most kigömbölyödött egy kicsit az arca, de a szemei körül már aprós ráncok futkároznak. Kétéves ruhák Félóráig még a dolgait intézi, aztán beül egy hatalmas dívány sarkába, folytonosan csicsereg, hatalmas kontyba kötött szőke haját igazgatja és sugárzik a megelégedéstől, ha nevetnek az ötletein. Elmeséli, hogy: — Jaj, ezek a párizsi szabók! Boldog lehet az ember, ha hetek múlva megkap tőlük valamit. Ma is egész nap fagyoskodtam és minden táplálékom egy csésze csokoládé volt. Pontatlanok és méregdrágák, de azért mégis érdemes velük dolgoztatni. — Miért? — csodálkozom udvariasan. — Azért, mert elsőrangú munkát szállítanak. Évekig eltart minden darab. Két évvel ezelőtt, amikor utoljára jártunk Párizsban, csináltattam vagy negyven ruhát és mondhatom, egyetlenegy sem kopott még el belőlük, pe dig sokat hordtam mindegyiket, — Nem gondolja, Asszonyom, hogy két év óta változott egy kicsit a divat? — Csak egy egész kicsinykét. Az is Inkább csak az estélyi ruháknál. Kicsit sleppesebb lett, mint ezelőtt. De hát az igazán csekélység. Házivarrónő is fel tudja frissíteni. Sokkal nagyobb baj, hogy minden ruhámat kétszer fizetem ki. Először Patounak Párizsban, másodszor pedig Uncle Sarunak, az amerikai partraszállásnál. 90 százalék vámot kell fizetnem, minden darab után. Megkérdem, igaz-e az a hír, hogy végkép visszavonul a filmtől és bankigazgató lesz Hollywoodban. — Mindeét film, után elhatározom est, — nevet Mary — de aztán mégis újabb filmet csinálok. Tudja, kérem, — teszi hozzá komolyan — alkotni nem öröm. Fájdalom. Ezentúl felnőtt leszek ! — Most milyen filmet fog csinálni? — Valami újszerűt. Felnőtt szerepeket. Eddig elmaradt gyerekkoromat akartam visszaélni a filmen, hiszen én mindig dolgoztam, ötéves korom óta és pénzkeresés mellett ott a játékra sosem jutott idő. De most már kárpótoltam magam és ezentúl 16—17 éves lányokat fogok játszani. Szerelmet, Rómeót és Júliát — halál nélkül, végjen Douglas Fairbanks. Szörnyen rosszkedvű, mindenkit barátságosan üdvözöl. A figyelem feléje fordul Douglas azonban igen szórakozottan sétál körül a szobában, végre mintegy öt percnyi izgatott hallgatás után dühösen felkiált: — Micsoda rettenetes rossz golfot játszottam máma! Nem is beszél azután többek Ilyenkor hagyni kell! — mondja a titkára. Nem beszél. Mogorván visszautasítja azt a két francia urat, aki meghívja őket a Matin-hoz ebédre. Aztán egy amerikai újságíróval veszekszik valami interjú miatt. — Ilyen jó témát — mondja — megírok én magam is. Hisz én újságíró voltam. Egy ember szcenáriumot ad át Marynak. Csakhamar visszakapja s mikor elmegy Mary Pickford ismét hozzám fordul: — Tehetséges fiú. Azt szeretné, ha kivinnénk Amerikába. De nem viszünk senkit, mert nagy felelősség az ilyesmi. Az európai tehetségeknek itt kell elhelyezkedést találniok, mert az amerikai miliőken legtöbbjük elsekélyesedik és semmit sem tud produkálni. Aigner László Mary Pickford Douglas Fairbanks #>&s^B?asa20gss#k2sxíasss£!Us&isOt3&&!OtaBsiinyzs?iXOH^gaaggss!oa& ife. Minden más csak talán — biztos szer a SÁLÁN !