Magyarország, 1928. augusztus (35. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

­ Budapest, 1928. augusztus 1. szerda MAGYARORSZÁG Vass József pótrendelettel kívánja enyhíteni a súlyos jövedéki intézkedéseket Az eredeti rendelet azért holnap életbe lép A mai tanácskozás alapján az érdekeltségek írásban előterjesztik kifogásaikat . Augusztus 20-ika után újabb értekezlet következik (A Magyarország tudósítójától.A pontban tíz órakor kezdődött meg ma a jövedéki, rendelet ügyében az értekezlet Kass miniszterelnök­­helyettes szobájában. A kormány részéről Vass József, Pesthy Pál miniszterek, Térffy Gyula á­llam­­­titkár, az igazságügyminisztérium­­ kodifikációs osztályának vezetője, Szabóky Alajos pénzügyi állam­titkár, Pollermann Gyula és Jakab László helyettes államtitkárok, to­vábbá Éimeshegyi Tibor miniszteri tanácsos vett részt a tanácskozáson. Az értekezletet Vass József mi­­nis­zter­elnökhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy az értekezlet célja: az ellentétes fel­vonások tisz­tázása. Nem szónoklatokat vár, hanem azt, hogy minden érdekképviselet mond­ja el a rendelet elleni kifogá­sait és ennek alapján kifejlődhessen az egészséges vita. A legfőbb cél af­,­­hogy a rendelet félreérthető pont­­jait teljesen tisztázták. A közér­dek és a kincstár érdekének szemb­­ mnél tartásával adták ki a ren­­­­deletek amely nem tartalmaz­­mást, mint egybegyűjtését­ a kü­­­­lönböző régebbi rendelkezésekne­k és jogszabályoknak. A közönség r­észére hozzáférhetőbbé akarták­­tenni ezeket a jogszabályokat és fezért gyűjtötték egybe. Az érdekeltségek részéről elsőnek­­­Bélatiny Artúr, a Kereskedelmi és­­ Iparkamara, elnöke szólalt fel. Kö­szönetet mondott Vass Józsefnek azért, hogy egybehívta ezt az érte­kezletet és ezáltal módot nyújtott a különböző kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek arra, hogy észre­vételeiket megtegyék. Százsnegyvenéves rendelkezések Figyelmébe ajánlotta ezután Be­­latiny a miniszternek, hogy az adó­terhek rendkívül súlyosak és a nagy adói, nehéz helyzetbe hozták a polgárságot.­­ Madarassy-Beck Gyula báró, a Kereskedelmi Csarnok elnöke vette át most a szót. Az ország polgár­sága áldozatokat hozott, olyany­­nyira, hogy költségvetési fölösle­gek is támadtak. Mégis most, ami­kor ilyen áldozatokat hozott a kö­zönség,­­újból életbeléptetnek ifi­­éves rendelkezéseket. Ezt a polgárság igazságtalannak érzi. Alkotmányjogi szempontból kifo­gásolta ezután a rendeletét és ki­fogásolta azt is, hogy a tettenérők és a feljelentők jutalmat kapjanak. Ezzel egy régi rendelkezést állítot­tak vissza, amelyet néhány évvel ezelőtt sikerült eltörölni. További kifogásai voltak, hogy az egyenes­adókra és az illetékekre is vonat­koztatják a jövedéki kihágásokra vonatkozó büntetőjogi szankció­kat. Felemlítette, hogy Pesthy Pál igazság­ügyminiszter egy hírlapi nyilatkozatában kijelentette, hogy az egyenesadókra nem vonatkoz­nak ezek a büntető szankciók. En­nek kifejezésre­ kellene jutnia a rendelet, módosításánál. Pelle­m­a­nn pénzügy­m­in­iszteri helyettes államtitkár volt a követ­kező szónok. A rendeletijén súlyos­bításról nincs szó. Elszórva meg voltak ezek a különböző intézke­dések mindig is és csupán kodifi­­káció történt. Az egyenesadókra vonatkozólag kijelentette a helyet­tes államtitkár, hogy a rendelet­ben József dr. volt, aki az OMKE ne­vében a rendelet gazdasági intéz­kedéseit kritizálta. Szerinte az a legnagyobb hiba, hogy­ évtizedek előtti jogszabályokat lépt­ettek életbe. Kéri, ne sújtsák szabad­ságvesztéssel a­ jövedéki kihágá­sok elkövetőit és a tettb­erek ne kapjanak jutalékot. Utána Görög Frigyes, a TÉBE részéről szólalt fel. A rendelet mó­dosítását kívánja abban az irány­ban, hogy az elkobzás, a lefoglalás, stb. kizárólag a­ jóhiszemű haralfi­­dik személyek jogainak épségben­­tartása mellett legyen eszközöl-­­hető.­­ Keffler Károly dr. főtitkár a, GyOSz nevében kifogásolta a ren­delet második szakaszát amely sze­­­rinte úgy forgatható, ahogy akar­ják, tehát nem más, mint a köpön­yegszakasz. Még a bűn­cselekmények tény­áll­a­n­dékát sem állapítja meg. tényleg vonatkoztatják a jövedéki kis­hágások büntető szankcióit az egyenes adókra is. A gyakorlatban azonban ezeket fogják alkalmazni, csupán­­elvileg szerepelnek a rendeletben. A tettenérők jutalékával a­ túl­zott jutalékokat akarták korlá­tozni. Jutalmat kell adni a köze­geknek, hogy serkentsék­ őket­­az eredményes működésre. Az alkotmányjogi kifogásokra­­reflektált ezután. Kiemelte, hogy­­egyenesadókra­ vonatkozó kihágás alig van és így a rendelet büntető­jogi szankciói csak elvi jelentősé­gűek maradnak. Valószínűen a jö­vőben sem fogják ezeket a szank­ció­k­a­t a­lkalm­a­zni. Madarassy-Beck Gyula báró, fen­tartja alkotmányjogi aggá­lyait. Aggályosnak tartja azt is, hogy e f a rendelet súlyos jövedéki kihá­gásnak minősít olyan kihágáso­kat, amelyeket a törvény máskép­pen két üteg. Fábián Béla pótrenddetet követel Ezután Fábián Béla országgyű­lési képviselő szólalt fel. A felha­talmazási törvény rendelkezése szerint ez a rendelet bemutatandó lett volna, a törvényhozásnak. A bűnvádi perrendtartás rendelkezé­seit hatályon kívül helyezi a ren­delt Azt is kifogásolta, hogy a vizsgáló­biztosok, akik bírói funkciót teljesítenek, jutalékot kapnak. Ezután reflektált arra a megálla­pításra, hogy az egyenes adókra vonatkozó büntető szankciók csak elvileg vannak a rendeletben. Ha eddig nem voltak az egyenes adó és illetékügyekben szankciók, ak­kor mire való volt ezeket bevenni a rendeletbe. Pótrendeletet kell kiadni, amely intézkedik, hogy az egye­nes adókra és illetékekre nem vo­natkoznak ezek a rendelkezések. A pótrendeletnek azt is tartalmaznia kell, hogy m személyes szabadságot ne bízzák ,egy pénzügyőri szemlész judiciumára. Téffy Gyula igazságügyi állam­i­titkár válaszolt Fábián Bélának.­­Igazat adott neki abban, hogy a rendeletet be kellett volna mutatni a törvényhozásnak. A­z azonban a rendelet érvényessé­gét­­­nem­ érinti. Azt meg lehet­ően- e, hány a minisztert felelősségre toonták.­­ Festhy, FAI igazságfigyrainiszter­ezután Fábián Bélának a nyilvá­nosság kizárására vonatkozó érve­léseire adott választ. Pollermann Pál államtitkár rá­mutatott arra, hogy bűnvádi per­­rendtartás nincs ellentétben a ren­­­­deletek rendelkezéseivel, majd Új­laki­ Béla az ügyvédi kamara ne­vében­ csatlakozott Fábián Béla fel­szólal­ásához.­­ I­M-A­ következő­­ felszólaló-Bodriggis 3 Vass Józs©f helyettes miniszterolítok válaszol el.után a­ felszólalásokra. Kijelenti, hogy a rendelkezés holnap életbe­lép mivel azonban úgy látja, hogy igen sokan félreértik a rendeletet, ezeket a félreértéseket pótrendelet­tel­ véli elő sd alkotónak. Nyidásza János, a­ TÉBE nevé­ben szólal fel. Nem lehet azt kí­­vánni az adózótól, hogy ismerjék a rendelet labirintusát, hiszen Vargha Imre is azt mondotta, hogy nem ismeri teljesen az egész magy a jövedéki jogot. Marschall Ferenc a gazdaközön­ség szempontjából kifogásolta, a rendeletet és azt kérte, hogy csak taxatíve lehessen felsorolni a bűn­cselekményeket. A rendelet revízió alá vételét kéri. Madarassy-Beck Gyula báró a következő felszólaló. S­zeretné, ha a pénzügyminisztérium több meg­értéssel kezelné az eddig felmerült panaszokat. Kérdi, hogyan lehet kiadni olyan ren­deletét, amely felett magasabb intelligen­ciájú emberek is vi­­tatkoznak. A pénzügyőri intelligencia mellett nem nagy bizonyíték a jutalék. Rettenetes igazságtalan­­ságokat okozhat a rendelet Belatiny Artúr szerint az egész gazdasági társadalomnak súlyos aggályai vannak a rendelettel szemben. A kormány szempontjá­ból is előnyös, ha a­ rendelet élet­beléptetését elhalasztják. Ha any­­nyi évtized elméd­hatott a rendelet életbeléptetése nélkül, úgy ez a né­hány hét már nem lesz katasztro­fális. Az egész gazdasági élet és annak minden osztálya, nevében kéri, halasszák el a rendelet életbe­léptetését. Kotzer Károly dr., a Baross Szö­vetség nevében ugyancsak az elha­lasztást kéri, mert rettenetes igazságtalanságok okozója lesz a rendelet. Vass József m­iniszterelnökhe­­lyettes szólalt fel ezután. :— Minthogy — úgymond — azt látom, hogy az érdekképviseletek kiküldöttei aggályoskodnak a ren­delettel szemben, leghelyesebbnek tartom, ha nyolc napon belül az összes érdekképviseletek beadják a maguk észrevételeit a­ rendeletre vonatkozóan. Ezek az észrevételek szakaszonként volnának elkészíten­dők. A Szakminisztériumok egy hét alatt írásban válaszolnak. Augusztus 20-ika után új értekez­letre fogom egybehívni a mai érte­kezlet résztvevőit. A reparácl© fontosabb a nyári szabadságnál A jelenlevő miniszteriális tiszt­viselők megjegyezték, hogy a mi­nisztériumokban nyári szabadság van és így a szakvéleményeket nehéz volna elkészíteni. Vass mi­niszter azonban kijelentette, hogy­ ez a kérdés sokkal fontosabb országos érdek, m­­int a nyári szabadság. Az értekezleten résztvevők a mi­niszternek ezt a propozícióját elfo­gadták és elhatározták, hogy ész­revételeiket írásba foglalják. Már holnap reggelre a Kereske­delmi Csarnokba meghívást kap­nak az érdekképviseletek. Ott tár­gyalják meg, hogy közösen vagy pedig külön-külön terjesztik-e fel megjegyzéseiket a kormányhoz a rendelet ellen. Fél háromkor végződött az érte­kezlet. A Magyarország munka­társának alkalma volt beszélősét Fábián Béla dr. országgyűlési képviselővel, akit tudvalévően külön meghívtak, hogy résztve­­gyen a kormány és az érdekkép­viseletek tanácskozásán. Fábián­ Béla a következőképpen nyilatko­zott a megbeszélésről: " A mai értekezleten kiderült, hogy ez a rendelet tarthatatlan, vissza kell vonni és helyébe olyan újat kell kibocsátani, amely a sza­badságjogok figyelembe vételével készült s a visszaéléseknek még a lehetőségét is megszünteti. A bíró­ságok kezébe a jövedéki eljárást­ ez a mi kívánságunk. Az érdekképviseleteknek az érte­kezletről eltávozott megbízottait, szém­nel láthatólag nem elégítette ki a tanácskozás eredménye. Azon­ban mégis úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül írásba fog­lalják kívánságaikat és ezt a me­morandumot eljuttatják a kor­mányhoz. Egy borbélysegéd szerelmi bánatában főbelőtte magát (A Magyarország tudósítójától.) Ma délben éles revolverdörrenés riasztotta meg a Gellérthegyen sé­tálókat. Többen a lövések irányá­ba futottak és a Citadella falának aljában, , a füvein nagy vértócsában esz­méletlenül találtak egy fiatal­embert, aki kezében revolvert szorongatott.­­• Csakhamm-*TimgáMamtothak, -itgay, öngyilkosság történt. A fiatalem­ber — akinek neve Simokő István 22 éves , borbélysegéd — revolveré­vel halántékon lőtte magát. Búcsú­levelet nem találtak nála. A vizs­gálat szerint szerelmi bánatában vált meg az élettől. Már nem lehetett segíteni rajta*­ mert a halál,pillanatok alatt be*

Next