Magyarország, 1928. szeptember (35. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

iA ' /niW x l­ ^ A'V 1 VV Ma: Osztátosokisjáték ^ a2^-^ MAGYARORSZÁG gggggBgggggP" M " — — ' " ■!—, mmmmmmm­msmr Budapest, 1928. szeptember 1.____________Szombat__________________XXXV. évfolyam 198. szám A drágaság ügyében a jövő kedden külön minisztertanács lesz Na csak folyó ügyeket tárgyaltak a 40.000 pengő segély a Magyar Hét céljaira (A Magyarország tudósítójától.) A népjóléti minisztériumban ma délelőtt Vass József helyettes mi­niszterelnök elnöklete alatt meg­tartották a szokásos heti minisz­tertanácsot, amelyen a miniszte­rek közül csak Scitovszky Béla belügyiminiszter jelent meg, míg a többi minisztériumot az államtit­károk képviselték. A legfontosabb és az egész or­szágot élénken érdeklő kérdés­sel, a fenyegető takarmányhiány­­problémájával és az ennek követ­kezéseképpen jelentkező drága­­sági kérdésekkel a mai miniszter­tanács nem foglalkozott és nem tárgyalta a gabonakiviteli kérdé­seket sem annak ellenére, hogy a minisztériumok illetékes referen­sei már tegnap elkészítették az összes­­idevonatkozó intézkedések tervezetét. Hír szerint, a kormány hat hónapra fel akar­ja függesz­teni a tengeri vámját­ és a vasúti díjtételeket a külföldről behozott takarmányoknál 30 százalékra akarja mérsékelni. A mai minisz­tertanácson megjelentek azonban nem tudtak megegyezésre jutni az összes kérdésekben és úgy ha­tároztak, hogy a takarmány és a drágaság egész kérdéskomplexumát a jövő heti minisztertanácson fogják letárgyalni, amikor már a szakminiszterek is részt vehetnek a tanácskozásban. Tekintettel azonban a kérdés égető sürgősségére, a mai miniszterta­nácson úgy határoztak, hogy a legközelebbi minisztertanácsot ne a szokásos pénteki napon, hanem már kedden, szeptember 4-én délután 5 órakor fogják meg­tartani. Ezen a minisztertanácson már megjelenik Bod János pénzügymi­niszter és Mayer János földmíve­­lésügyi miniszter is. A keddi mi­nisztertanács egyéb folyóügyeket is fog tárgyalni és így a jövő pén­teken nem lesz minisztertanács. A ma délelőtti minisztertaná­cson, amely­­ féltizenegytől egy óráig tartott, csak folyó ügyek szerepeltek a napirenden. Ezek között említésre méltó csak egy volt: a minisztertanács 10.000 pengőt szavazott meg a Magyar Hét rendezésének támogatására. A Magyar Het­et tudvalévően a budapesti kereskedelmi és ipar­kamara égisze alatt Budapest, ke­reskedői és iparos érdekeltségei fogják re­idézni novemberben, a magyar iparcikkek prorriválása céljából.­­ A mai 2.i inimztértanácsról a­ kö­vetkező hivatalos jelentést adták ki: A kormány tagjai Vass Jó­zsef helyettes miniszterelnök el­nöklésével ima délelőtt minisz­tertanácsot tartottak. A minisz­tertanács folyó ügyeket tár­gyalt és ennek során negyven­ezer pengő segélyt szavazott meg a kereskedők által novem­ber hátlapban­ rendezendő Ma­gyar Hét céljaira. '|'' Ára 10 litér­ ­c­ CTH Kr.aer-3K ­ Stinnes Hugót ma délben szembesítették volt magántitkárával, aki súlyosan terhelő vallomást tett ellene Hogyan pusztult a legendás vagyon az öreg Stinnes halála óta ? Berlin, augusztus 31. (A M­agyarország külön tudósító­jától.) Leírhatatlan nagy feltűnést keltett ifjabb Stinnes Hugó tegnap történt letartóztatása. Atyjának halála óta ő volt a család birtokában meg­maradt bányák és vállalatok szellemi vezetője , mint­ ilyen, igen nagy szerepet játszott ipari körökben, noha tá­volról sem olyan, mint néhai atyja. Ifjabb Stinnes Hugó szerdán Ham­burgból, ahol a­ vállalatok székhe­lye van, a vizsgálóbíró idézésére Berlinbe utazott, de nem egyene­sen, hanem kerülőt tett és meg­állapodott Mü­hlheimban. Szerdán érkezett oda s­ első dolga az volt, hogy az ottani iparvállalatainak több vezető tisztviselőjével tanács­kozzék. Mindezeket a tisztviselőket a­ német hadikölcsönkötvénycsa­­lás bünnerében az ügyészség bűnrészességgel vádolja. A berlini ügyészség még aznap este tudomást szerzett arról, hogy ifjabb Stinnes Hugó Mühlheimban van és hogy kikkel tárgyalt. Ezért történt másnap, hogy Berlinbe érkezve, a vizsgáló­bíró elrendelte őrizetbe vételét azzal a megokolással, hogy az összebeszélés veszélye forog fenn. A törvényszéki palotából ma csak annyi szivárgott ki, hogy a vizsgálóbíró ismét kihallgatta ifjabb Stinnes Hugót és másod­szor is szembesítette egykori magántitkárával, Waldow-val és a szintén letartóztatásban lévő tramburgi cégvezetővel. A kihallagatás idején a védők a vizsgálóbíró előszobájában vára­koztak. Stinnes Hugó, amikor visz­­szavezették a cellába, csak egy-két percig beszélhetett védőjével, a vizsgálóbíró engedelmével és csu­pán annyit, hogy milyen szükség­leti cikkeket küldjön be neki a fogházba. A fiatalember panasz­kodott védőjének, hogy az éjszakát nag­yon rosszul töltötte. A fogház orvosától csillapítószert kapott. A védők azután együttes tanács­kozásra ültek össze és elhatároz­ták, hogy most, miután a kihallga­tás és a szembesítések megtörtén­tek, tehát az összebeszélés vesze­A még nem is nagyon régen fé­nyes nimbusszal övezett Stinnes­­család tragédiája betetőződött Stinnes Hugó letartóztatásával. A család öszeomlása teljes. Alig hunyta be szemét az öreg Stinnes, megindult a lavina és elsöpör­te a legendás vagyont. Az apa halálos ágyánál, két nap­pal a halál bekövetkezése előtt, delme már nem fenyeget, védenceik szabadlábra helyezé­­séért fognak folyamodni. A vizsgálat már teljes egy hónap óta tart és a bűnügy minden rész­letére világosságot derített. Tény az, hogy Waldow helyzete lényege­sen javult ifjú Stinnes Hugó letar­tóztatása következtében, aki a ter­helő bizonyítékok és a lefoglalt üzleti könyvek tanúsága szerint negyedmillió birodalmi márkát adott magántitkárának hadi­­kölcsönkötvények vásárlására, tehát nem igaz, hogy sejtelme sem volt arról, mire kellett a pénz. Waldow a­ szembesítéskor megis­mételte azt a vallomását, hogy a vásárlásokat ifjabb Stinnes Hugó útmutatásai szerint hajtotta végre. Ha a vizsgálóbíró nem fog helyt adni a szabadlábra helyezésnek, ak­kor a védők a­ fellebbviteli törvény­székhez folyamodnak, megeskette a két legidősebbik fiút, Stinnes Ödönt és Stinnes Hugót, hogy nem fognak pörösködni és hogy a vállalatok vezetését a csa­ládi tradíciók értelmében a másod­­szülött, tehát Hugó fogja átvenni. Ez nem volt meglepetés az időseb­bik fiú számára ,mert atyja még életében Hugót nevelte föl az üz­let vezetésére, minden üzleti titok­ba beavatta és mellette dolgozott. Az anya Hugóban látta férjének képmását s minden reménységét. Mikor aztán a gazdasági válság első hullámai a Stinnes-konszern fölött is kezdtek átcsapni, ifjabb Stinnes Hugó olyan vak­merő és egyáltalán nem üzleti vállalkozásokba kezdett, ami­nekre édesatyja soha sem lett volna képes, noha a kockázatos vállalkozásoktól ő sem riadt vissza. A frankspekuláció Egyes iparvállatokat értékesí­­tett, hogy mentői nagyobb kész­pénzre tegyen szert és belevetette magát a frankspekulációba, amely­ katasztrófával végződött. Az apa régi jó barátai, köztük elsősorban Goldschmidt Jakab, közbeléptek, tanácsokkal látták el ifjabb Stin­nes Hugót s anyagilag is mellé ál­lottak, hogy a család számára megmentsék a tengerhajózási részvénytár­saságot, a szénkereskedelmet és a bányákat. A fiatalember megígérte atyai barátainak, hogy mindenben taná­csukat követni fogja, de nem így történt. Ehez járult hogy az öreg Stinnesné megbántotta néhai fér­jének barátait s azzal gyanúsí­totta őket, hogy a mentőakció ürü­gye alatt nyerészkedni akarnak a Stinnes-családon. A jóbarátok erre visszavonultak és sorsára hagyták ifjabb Sin­­nes Hugót. Akkor azután a fiatalember ameri­kai tőkeérdekeltségekhez folyamo­dott, amelyek igen súlyos feltéte­lek mellett nyújtottak, hitelt és egyik vállalat a másik után az amerikaiak tulajdonába jutott. Kitör a harc a családban Az­ anyagi romlás végkép feldúl­ta a Stinnes-család békéjét. A csa­ládtagok között kitört a harc. A két legidősebbik fiú közös meg­egyezéssel döntőbíróságot kért föl a köztük lévő vagyoni nézeteltéré­sek elbírálására, hogy elkerüljék a port, amint atyjuknak halálos ágyán megfogadták. Amikor meg­érett az ügy­ az ítéletre, ifjabb, Stinnes Hugó elállott a döntőbí­ráskodástól és a két testvér végleg szakított egymással. Az örökösödési per már javában folyik. A két testvér haláló­, gyű­löli egymást és mind a kettűjüket megveti és utálja legidősebbik nő­vérük, Clairenove. Ez a nagyra­vágyó és üzletekben rendkívüüi jár­tas nő a saját örökrészén vállalko­zásokat finanszírozott, amelyek mind balul ütöttek ki. Excentrici­­tásában elindult autón a világ körül és most valahol Szibériában jár. A calád meghitt emberei mondják, hogy nem is ír haza, övé­vel még levélben sem érintkezik. A fiatalab­bik leány, Hilde, szintén össze­ve­szett anyjával, és fivéreivel. Az aty­jától örökölt vagyont könnyelműen elherdálta­ és azután egyre pénzt követett, aminek szakítás lett a véne. A ha­rr­­madik fiú, Ottó, hónapokkal e­eialt Mexikóba utazott. Az volt a terve, hogy új életet kezd és helhelyezke­­dik édesanyja délamerikai tsabad­­jánál, mert a mexikói Wiegen­­knecht-familiának Dél-Amerikában kiterjedt üzleti vállalatai vannak. Még két gyermeke van a néhai Stinnes Hugónak, mind a ketten kiskorúak és anyjuknál élnek. A Stinnes-­család tragédiája

Next