Magyarország, 1928. október (35. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
Budapest, 1928. október 2. kedd MAGYARORSZÁG A politikailag kedves... Attól félek, mondta nagykanizsai beszédében Kállay Tibor, hogy a politikailag kedvest ölelik magukhoz... Ha a politikailag kedvest a pártpolitikában ölelik magukhoz, ebben nem volna semmi, de Kállay Tibor közgazdasági dolgokról szólt, mikor ezt az aggodalmát kifejezte s amitől fél, az, hogy közgazdasági politika intézésénél ölelik majd magukhoz a politikailag kedvest . . . Márpedig érzelmi alapon közgazdasági politikát csinálni nem lehet. Politikailag senki nem lehet kedves, vagy kegyeli, vagy kegyenc, mikor közgazdaságról van szó. Semmiféle körülmények közt nem lehet politikailag vagy éppen pártpolitikáikig intézni közgazdasági ügyeket, legalábbis nem lehetne. De hogy lehetett, arra következtetni lehet Kállay Tibor ama nyilatkozatából, hogy »e tekintetben keserves tapasztalataim vannak«. Kállay Tibor pénzügyminiszter volt s bizonyára mélyebben látott bele a dolgokba. " De a dolgoktól messzi élő közönség is látta, esztendőkön át látta a múltban, mint akarta kiszorítani a jelszó — a közgazdaságot s mint nyomult bele, a jelszó a közgazdaságtanba. Látoi»politikailag kedvest”, amint érdemeire hivatkozva megjelent a gazdasági életben, látta a sok gründolást, folytonos alapkőletételi ünnepélyeit ennek a politikai közgazdaságtannak s látta, mint nem lehetett valódi közgazdaságot csinálni — a politika miatt. Tessék csak ,visszaemlékezni Korányi Frigyes első pénzügyminiszteri búcsúbeszédére az első nemzetgyűlésen, amely alapjában keserű vádbeszéd volt a pártpolitika ellen, amely közgazdaságot csinált (a nemzet valódi közgazdasági érdekei ellen), tessék visszaemlékezni arra a drámai jelenetre, mikor Hegedűs Lóránt vett búcsút a parlamenttől, a pénzügyminiszterségtől, jórészt ez a búcsú is vádbeszéd volt a politika ellen, amelytől és amely miatt nem lehetett azt a közgazdasági politikát folytatni, amelyre az országnak szüksége volt. Sajnos, a politikailag kedves intézménye nem monogám intézmény volt, több politikailag kedvesről beszéltek , amit időkben, márpedig közgazdasági politikát csak úgy lehet pártatlanul vezetni és intézni, ha egyformán kedves minden polgára az országnak, ha egyformán kedves minden komoly érdem és egyformán kedves minden jogos érdek. Legkevésbé a közgazdasági politikánál lehet politikailag minősíteni az érdemeket, legkevésbé a közgazdasági politika tűr kegyencrendszert s és közgazdaságilag leginkább helytálló a Kállay Tibor programja, amit most Nagykanizsán hirdetett: »olyan kormányzatot kívánok, amely megértő és igazságos, amely nem protezsál senkit igaztalanul, nem viseltetik gyanakvással, igyekszik megadni mindenkinek a jogot, amely a polgárt megilleti«. Mindehez az kell, hogy gazdaságilag erősítsék meg a társadalmat — Kállay Tibor ezt úgy mondja, hogy »gazdaságilag vigyék önállóság felé a társadalmat«. Fájdalom, sok jel arra vall, hogy ép gazdaságilag gyengítik az emberek önállóságát. A normális időknek megfelelő normális gazdasági politika elképzelhetetlen, ha nincsenek meg a normális időknek megfelelő szabadságjogok, ha nincs meg a normális időknek megfelelő kritika ereje, objektivitása és bátorsága, ha mintegy a párthatalom túlerejével találja magát szemben minden ellenvélemény, minden kritikai hang, vagy aspiráció. A Kállay Tibor kanizsai beszédének jórészt az az ereje, hogy együtt lép fel benne a közgazdasági kritika, a szabadságjogok követelésével, a demokratikus fejlődés követelésével, vagy amint ő mondja, »a közvéleményre alapított kormányzati politika« követelésével. Amit egy választókerületben hirdet Kállay, abban egy országos közvélemény visszhangzik s ezt a közvéleményt észre kell venni, ha talán nem is éppen »politikailag kedves«. Kedden délben hittéletet a Wiener Commerzial Bank ügyében (A Magyarország tudósítójától.) A Wiener Commerzial Bank igazgatóinak bünpörében a mai tárgyaláson a védőbeszédekre került a sor. Először Gál Jenő úr„ Báron Ottó védője beszélt, aki azt hangoztatta, hogy nem történt egyéb, mint hogy egy konjunkturális időszak konjunkturális felfogása belesodródott az ügyészi felfogásba. Egyszerre indult ez az eljárás a bank bécsi centruma és a budapesti fiók ellen. Bécsben megállapították, hogy bűncselekményről szó sincsen, csupán az akkori idők divatos tőzsdei utáljáról. — Ezek a vádlottak nem tartoznak abba a kategóriába, — mondotta Gál Jenő - - akik ellen hivatalból üldözendő a hűtlen kezelés bűntette. Kétségtelen, hogy amikor a sértett visszavonta indítványát, további eljárásnak nincs helye. Nem igazi jogérdek az, amit itt a vád védelmez, amikor a Wiener Commerzial Bank vezetőségét védi a vádlottak padján ülő emberekkel szemben, akik maguk is áldozatai annak a bécsi vezetőségnek. Gál Jenő ezután felsorolta minden vádpontra vonatkozóan azokat az érveket, amelyek alapján szerinte felmentő ítéletet kell hozni. Gergely Ödön dr., Márkus Sándor védője ugyancsak felmentő ítéletet kér. Fábián Séta dr., Pogány Miklós védője azzal kezdte beszédét, hogy az ítélkezésnél számolni kell azokkal az időkkel, amelyben az állítólagos bűncselekményeket elkövették. A bíróságnak figye',--ube kell venni, hogy mi az », uri« vádlottak mentalitása. A vádlottaknál a fizetés mérvét nem lehet bűntudatnak tekinteni, hanem csupán annak, hogy a család'■ nem bírta már tovább, hogy a vádlottak, üljenek. Az álkontókat sem lehet terhelő körülménynek tekinteni, mert a legelőkelőbb pestis külföldi bankokban is mindennapi dolog, hogy jeligék alatt helyeznek el egyesek pénzt. A védő arra kérte a bíróságot, hogy ne azon az alapon mentse fel a vádlottakat, hogy nincs bizonyíték, hanem azért, mert ártatlanok. Egymásután állanak fel most a, védők és előadják védőbeszédeiket. Sebestyén Richárd ügyvédje, Géczey Lajos dr. csak azt hangoztatja, hogy a megvádolt vezérigazgató egy krajcárral sem károsította meg a bankot, sőt a vizsgálatra ő adott utasítást és ő kérte a bécsi központot, hogy küldjenek ki valakit, aki megvizsgálja, miből eredtek a bank veszteségei. Orova Zsigmond dr. Gál László védője ugyancsak védence ártatlanságát hangoztatta és hasonló értelemben beszél a többi védő is, kérve a vádlottak fölmentését. A védőbeszédek befejezése után Boronkay ügyész reflektált és ismét hangsúlyozta, hogy a főtárgyalás adatai alapján el lehet ítélni a vádlottakat. Gál Jenő dr. viszonválaszában rámutatott arra, hogy az igazgatók egyén olyan ügyfelei voltak a banknak, mint mások. Nem bonyolult az ügy, csak a vád kaszálta össze. Nem lehet olyan szakértői véleményre építeni, amelyért a sértett fizetett. . . A vádlottak közül csak Sebestyén Richárd kívánt szólni. Kifeléntette, hogy harmincötéves pályája alatt sohasem károsított meg senkit és minden rendelkezést felettes hatóságának tudtával adottki. A bíróság holnap délben tizenkét érerkor hirdeti ki az ítéletet Az els© lépés Horvátország gazdaságii elszakadása felé Zágráb, október 1. Tíz horvát tartomány tegnap közgazdasági konferenciára gyűlt össze Zágrábban, közöttük Dalmácia, Bosznia egy része és egész Horvátország. A gyűlés elhatározta, hogy az ezután kibocsátandó minden közmunkát Belgrádtól teljesen függetlenül együttesen adják ki és együttesen finanszírozzák, hogy emancipálják magukat Belgrádtól. Ez a határozat az ellenzék első hivatalos és önálló megnyilatkozása a szkupszínán kívül s ezért hordereje igen nagy. A fogorvos és az újságíró sajtópere Egy tévesen közölt kérdés helyreigazítása A Magyarország szombati tudósításában Vajda Ödön dívnak Radvánszky Béla báróihoz intézett egyik kérdése nyomdahiba miatt téves szövegezésben jelent meg. Megállapítjuk, hogy az ügyvéd nem azt kérdezte a bárótól, hogy segélyezte-e őt pénzbel meg Schrankné, hanem ellenkezőleg azt, hogy segélyezte-e ő a Schrank-házaspárt? Radvánszky bíró erre a kérdésre határozott nemmel válaszolt. 3