Magyarország, 1929. február (36. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

4 ik, hogy és tíz ügy nem áll meg ebben a teremben, hanem tovább fog menni, az egész tudományos világ előtt folytatódik és professzor Haherda, a nagy tudós, aki ebben az ügyben kimondotta mézményét, továbbra is harcolni fog ezért az igazságért. — A Wiener KlinischeWochenschrift-ben Hahorán professzor tudományos cikket írt Erstickungsied címmel. Ebben ezt írja: A szívbénulásnál ugyanezek a jelek forognak fenn... .Ezután a zsírembóliáról beszél a védő. •— Sem én vagyok köteles bizonyítani, — hangoztatja — itt van magának Miének professzornak az előadása, amelyet az orosegyesületben tartott és amelyben elmondotta, hogy egy alkalommal valaki eltörte a lábát, de mégsem a lábtörés, hanem a wiresabólia ölte meg, mert a csont eltűrésekor a zsírrétegekből felszabadult zsír jutott be a belső részekbe. Most tehát Minieli tanár úr- ezt lehetségesnek tartotta. — Én rámutattam,már a múlt alkalommal is arra, hogy itt a zsírembóliának minden egyes jelensége, minden egyes szimptómája, minden egyes tünete jelen volt. Forgács Apu atele volt zúzódással, nagy fájdalmai voltak. Nos hát akkor engem terhel itt a bizonyítás Az orvos urak azt mondják, hogy kizárják azt a lehetőséget, hogy zsirembólia ölte volna meg Forgács Annát. Milyen jogon zárják ki az orvos urak ezt? Nincs joguk kizárni. .Vem, orvos urak, önök nem diktálhatnak ítéletet, hanem majd mi következtetünk itt abból, ahd itt lejátszódon előttünk, — kiáltja a védő. Ezután arról beszél a védő,hogy nem lehet eszméletlenségre következtetni abból, hogy Erdélyi Béla lecsapta az éjjeli szekrény ajtaját és Forgács Anna nem ébredt fel. Nagyon sok olyan úr van — mondja nagy derültség közepette a védő — akik átvirrasztott éjszaka után reggel hazamenve délig alszanak. Közben a feleségük csapkodhatja a szobák ajtaját, csapkodhatja a bútorokat, ahogy tetszik, ezek az urak mégsem ébrednek fel, pedig egyáltalában nem eszméletlenek. — Volt mág hasonló eset Magyarországon - folytatja a védő. — Egy mérnököt azzal vádoltak, hogy megmérgezte a feleségét. Védője, néhai Friedmann Barnát dr. analizálta a mérgeket. A bíróság ezt mondotta: — Kérem, mindez igaz, az analízis nagyon jó és mégis elítéljük a vádlóitól -a logika örök törvénye alapján.Erre felszisszent a közvélemény, gyorsan jött a felsőbíróság és kimondatta: ■Magyarországon a logika örök törvénye alapján senkit sem lehet elítélni és felmentette a vádlottat.« Pedig abban a perben, is sok bizonyíték volt, az Erdélyi-per bizonyítékainál sokaid súlyosabb bizonyítékok. És még csak egy körülményre kívánom a törvényszék ügyeimét felhívni. A tárgyalás derekán bejött ebbe a tárgyalóterembe egy úr. Idejött hozzám, bemutatkozott nekem, hogy ő egy regény szerzője. A regényt széles körökben ismerik a külföldön is, nálunk is. A könyv magnóról is megjelent: l er Fedi Mauritius. — Tudom, hogy nincs különös szükség regények feltönutatására, azon bűn, a regények igazsága, átmegy a köztudatba. Ebben a regényben lejátszódott egy gyilkosság. Felvonul egy óriási tudású, nagy látókörű koronatanú, aki úgy játszik a vádlottal, mint a labdával, aki nemcsak előad, hanem támad,nemcsak tanú, hanem boncoló is. És megszületik az ítélet. Egy ragyogó vádbeszéd, alapján egy súlyosan marasztaló ítélet. Azonban az ítétettel nem záródik le a bűnper. Az ítélet kimegy a világba,a Mauritius-per bejárja a világot. Ügyészek, bírák, orvosok, ügyvédek taglalják és végül is — így végződik a regény, — az ügyész lemegy a fogházba és maga vezeti ki ■, cellából az elítéltet. — A VoH Maurizius bejárta a világot és a bíró felteszi a kérdést, hogy miképpen keletkezhet a tévhit, hogyan történhet meg az, hogy tömegek bűnösnek látnak valakit, aki pedig nemis bűnös. — Vannak emberek, akik fekete csillagzat alatt születtek és vgjük mézsásodik a sors, amely eltiporja őket, — idéz a védő Wassermann könyvéből. . . — Minket arra oktattak, hogy ’ a reális értékeket, a reális meggyőződéseken harcoljunk. Nagyon köszönöm, hogy az ügyész úr elismerte, hogy az én meggyőződésem tiszta. He ha ez felismerte, akkor még egy rövid lépést tegyen, mert csak, egy rövid lépés és kezet, fogunk és nem örülünk, ha eltiprunk, de annak örülünk, ha felemelünk valakit. Én erre törekszem és bízó reménykedéssel kérem a törvényszéket, hogy érveim elfogadásával méltóztassék ítéletet hozni. ,Gál Jenő ezzel befejezte replikáját. Ezután már nincs joga a replikához senkinek ,a perbeszédek pontban lelket ókor elhangzottak. MAGYARORSZÁG Seftjffff elnök most egymásután maga elé szótnja a vádlottakat Meglehetős türelmetlenség moraja futása. Árpién, amikor a legutolsórendű vádlott, Danielszky Miklós nyitja meg az utolsó szó jogán való felszólalások sorát.: J Jariclszky 'hadarva, élig' hallható hangon ,mondja. — Korrekt embernek ismertem Erdélyi Bélát, nem tudtam, hogy kérése, mire szolgál. Működésemért semmit nem kaptam tőle, sem Ali féle aláírást nem végeztem. Ártatlan vagyok, tisztelettel kérem felmentésemet. Filó József már hangosabban és igaget bizóbban mondja el az utolsó szó jogán. — Három hónapja ülök nagyságos ,elnök úr a vádlottak padján. A tarnak százait hallgatták ki és egyetlen egy sem jelentkezett, aki azt mondotta volna, hogy én szerepeltem a hamisításokban, csupán a szakértő úr mondotta, hogy’ én hamisítottaim. Hát, tévednek a szakértő urak. Én az első perctől kezdve tagadtam, tagadom, hogy a váltóhamisításokban részt vettető volna. Amit tettem, azt bevallom, azonban nem tettem sérvmit. Egy kérésem van, mondja itt nekem azonnal a szemembe Erdélyi Béla, hogy aláírtam:’ valamit... — Erre a kérdésre már régen válaszolt — szól közbe Schadl elnök. Filó nem folytatja tovább, széttárja karjait és leül. Borsos Ferenc nagy bőbeszédűséggel beszél az utolsó szó jogán. Ceruzát tart kezében, azzal gesztikulál és néha kis blokkra kopog ceruzája hegyével. Erdélyi Béla néni adott nekem egy krajcárt sem — kezdi — és tíz percig beszélt a váltóhamisításokról és részletesen igyekszik bizonyítani, hogy mennyire általlan. Kat óra előtt néhány perccel Borsos leül. Erdélyi Lérát — hangzik Schadl elnök kamata. .. térénkben egyszerremélységes lesz a csend. .Minden szem. Erdélyi tréfára Irányul. Erdélyi Béla felnyújtózkodik a vádlottak padjáról, a derekát megroppantja, egy lépést tesz oldalt. Két kezével lehúzza zakkójüt, megigazítja az egyik gombot, azután lehajtja fejét és egészen halk hangon,úgyhogy az alsó szavak mormolássá folynak, kezdi beszédét. — Nagyságos elnök úr, tekintetes királyi törvényszék! Amikor... Erdélyi Béla maga elé suttogja a szavakat. Fejét lehajtja és a bírói emelvény előtt barnuló korlátot nézi. Ádámcsutkája néha megrendül, mintha sírást fojtana el. Azonban nem sír, neni könnyezik és hangja egyre erősebbé válik. — Amikor itt állok, akkor ki kell jelentenem, hogy bűnösnek érzem magam bizonyos tekintetben. Virtus volt abban a társaságban, amelybe belesodródtam, virtus, volt úgy élni, ahogy éltem. Ehez az élethez pedig pénzre volt szükség. Elismerem, hogy hamis váltókra pénzt vettem fel. Ehijen bűnös vagyok. Bűnös vágyói tehet megérdemlem ezért a büntetési Must egyszerre felvágja a fejét és mintha előbbi , elérzékenyülésének nyoma sem volna, harsány hangon kiáltja a bírói pódium felé: — De nem érdemlem meg azt, hogy gyilkosnak kiáltsanak ki. Nem érdemlem meg, mert nem vagyok gyilkos- Ha váltót hamisítottam is és kisebb bűnöket elkövettem, azért ebből még nem következik az, hogy gyilkos vagyok. — Nagyságos Elnök úr, én hiszek az Istenben, és az Istenen kívül egy szentség van előttem az életben, az édesanyám. Nagyságos El,nök úr, édesanyám életére esküszöm, hogy feleségem halálában ártatlan vagyok. Most megáll Erdélyi Béla- A teremben egy sóhaj nem hallatszik. Erdélyi se jobbra, se balra nem néz, le sem néz többet a földre, hanem szembenéz Schadl elnökkel. — Tudtam bűnözni, tudtam váltót hamisítani, de gyilkolni nem tudtam. Nekem, nagyságos elnök úr, nem kell senkinek a szánalma, az irgalma, a könyörülete, mert én nem követtem el olyan bűnt, amiért vezekelni kellene. Én nem tudok vezekelni a gyilkosságért, mert nem gyilkoltam. — Igaz, hogy talán itt a főtárgyaláson modortalan voltam, hogy olyan magaviseletet tanúsítottam, amiért az elnök úr megrótt engem, azonban méltóztassék elképzelni, hogy 17 hónap óta ülök magánzárkában és akkor ne méltóztassék rossz néven venni tőlem, ha néha megfeledkeztem a jó modorról. — Én nem ismerem a törvényt, nem vagyok jogtudós, csak annyit tudok, hogy sem májusban a szállóban, sem májusban a szanatóriumban, sem a millstatti szállóban nem mérgeztem meg a feleségemet, sem a sétányon, sem a szállodai szobában, nem törtem feleségem életére. Feleségemet még azok után is, amiket itt a zárt tárgyaláson elmondottak, még haló poraiban is szeretem, imádom. Vagy egy bolond szobaleány, vagy a biztosítótársaság embere tálalta ki ezt a szörnyű rém mesét. — Csak egy körülményre akarok még rámutatni. Augusztus 24-én, tehát az állítólagos gyilkosság napján nem egy percig, de egy másodpercig sem voltam egyedül szállodai szobámban feleségemmé, ne fogja tehát rám senki, hogy volt egy nerc vagy másodperc időm, hogy megöltem azt, akit legjobban szerettem a világon. Az én lelkiismeretem tiszta, nyugodt és várom a bíróság ítéletét. Erdélyi Béla újból meghúzza kabátját, meglazítja a kék sakkot, összeüti a sarkát, megfordul és két fenyőre közé áll. ■ A terem izgalma felszakadó mozgásban robban most ki. Alig hallani, amint Schadl elnök emmedálta: — A tárgyalást kedden délelőtt 11 órakor folytatják. A két fegyőr az ajtó felé fordul és köztük az ajtó felé fordul Erdélyi Béla. Még mindenki bent ül a teremben, senki sem moccan helyéről. A feji nőrök megindulnak, Erdélyi Béla közöttük. Azután egyszerre mindenki féltig ült a teremben és megindul az áradat Erdélyi Béla után, . fegyőrök valósággal fűlni kezdenek, közöttük Erdélyi Béla. Végig a lépcsőn, a folyosókon és hét perc múlva a Markó utcai fogháznak a törvényszék épületéből, nyitó vasajtaja bezáródik Erdélyi Béla után. Negyedóráig, tart, amíg az izgalmakban valósággal elcsigázott közönség elhagyja elemül. Negyedhárom órakor kiürül a terem, a bíróság tagjai is elhagyják azt. Az ügyész, a védő is. Az Erdélyi-per három hónapig tartó tárgyalása véget ért, most már csak az ítélet van hátra. Az ítélet, amelye páratlan izgalommal vár az ország az ítélet, amelyet kedden délelőtt pontban 11 órakor hirdet ki Schadl dr. .a törvényszék tanácsérnöke. Erdélyi Béla lllipiiHiatiiiiitt! | \fe « * 1|b.)| | iseljen: Használjon: yÉmI II Wizard**5pfi&eté*eta mely Wizard-lábfürdőt w |J "llfí fémnélküli, azért nem (folyadék nem só) ha |5ffl rozsdásodik, nem törik, Vwzard-láb-zappntt /Mzjíg!s ufm A könnyű, rugalmas, Wizard-lábkrémet jf jfí jg fl 4| szabályozható, bármely WizanHabpádot , W/ cipőben viselhető. . Wizard-fagybalzsamot // jffVJ Wf*3*«5**Bnfc©*j?dtop0S xborireményedés,tyúkszem és fyüliadt büív!töke!Jen. & h* 3é Páidslomcslltopffő! — Forduljon bizalommal lábhylléniái pezt-í lyiulikli^z E?TIPS 1 orvosi mfiszergyár il bGose 18 la Budapest, 9V, Petőfi Sándor u. 17. Telefon 880-13 Ha a munkáspárt győzne!... London, január .)' (A Magyarország tudósítójától ASunday Graphic legújabb számában MacDonald hatalmas cikke irt. Ebben a cikkben vázolja heg mi volna a munkáspárt kormányyjogra,úja, ha választások ezt pártot juttatnák uralomra. A mukáskormány mindenekéiül. megálmodást kötne a dominiomokkal. Aky lehetővé tegye a munkanélküli nagyobb arányú kivándorlásai. munkáskormány békés külpolitik folytatna, felvenné a kapcsolatot az orosz gazdasági élettel, rációt. Utálná a szénbányászatot és oly bankpolitikát követne, amely könnyítené az ipari hiteleket Kifele az új munkáskomány föl rakná az U21-es munkás kormány ki politikáját. Nemzetközi szerződés irán odaná meg a háborús adósok kérdését, döntőbírósági szerződssel szabályozná a nemzetközi diffenciákat és elősegítené mindenütt a szerelés munkáját.