Magyarország, 1929. április (36. évfolyam, 74-97. szám)
1929-04-28 / 96. szám
1929. április 28. vasárnap MAGYARORSZÁG Politika fFelefpgia.*á*a»m,.v» Az aradi Kossuth-szobrot Félegyháza a maga számára kéri — A Pesti Hazai Takarék 80 pengőt kapott a városháza felépítésére adott 1 millió aranykoronájáért — A városi fürdő-szálloda építkezésénél megduplázódtak az előirányzott költségek — Fontos dolgokról megfeledkezett a tervező építész Fegyelmi vizsgálat indult Kiskunfélegyháza polgármestere és főügyésze ellen Kiskunfélegyháza, április 27. — ’Az aradi, vagy a nagykárolyi Kossuth-szobrot kérjük el a románoktól? — Az aradit, mert Nagykárolyt hamarább visszakaphatjuk s akkor a szobrot is vissza kellene adnunk. ..S a párbeszéd üti meg fülünket, ahogy a félegyházai főtéren Petőfinek — Segesvárról elhozott — szép szobrát neezgetjük. Kossuth és Petőfi, a két nagy szabadságidaál. Félegyháza mindig független, 48-as érzelmű, liberális, demokratikusan haladó gondolkozású magyarjai ma is Petőfi és Kossuth városának tekintik magukat. Így mondják: — Kiskőrös hiába vallja: Petőfi nálunk született. Bizonyíték rá, hogy atyja a nagy költő születési évében és hónapjában nálunk fizette adóját. Ha Kiskörösön lakott volna még ezidőben is, ott űzetett volna adót. A gyönyörű városháza nagyszerű közgyűlési termében is díszült egy márványtábla — a kiskőrösiek örök bosszúságára — Petőfi bronz-reliefével s a költő, szavaival: -- »Ez a város, születésem helye, mintha dajkám dalával váró tele ...« De Kossuthot sem hagyják meg Ceglédnek: — Miénk igazában Kossuth, mert tanításai itt valósultak meg, szellemet leghivebben mi, őriztük meg. Néni Cegléd, amely a felekezeti türelmetlenségnek annyi tanú jelét adta és adja ma is. Emlékezzünk csak a különös fürdőügyre . .. Függetlenségiből — egységespárti? S ez az ősfüggetlenségi város, amely Holló Lajost ,33 éven át küldötte Kossuth-programmal a parlamentbe, most behódolt volna? Elhagyta volna ellenzéki hitvallását? Ahogy beszélgetünk, a múlt választás emléke még mindig kísért. Kiskunfélegyháza sokáig békés, haladó életébe beleártotta magát a Politika és szomorú eredményeket hoz létre. A választáson— amint ismeretes — Horváth Zoltán dr. városi tisztifőügyész kisebbségben maradt. Nem ment ez simán és a korteskedés furcsa eszközeit kellett igénybe venni, hogy ezt az eredményt elérhessék, így főképpen adókedvezményeket helyeztek kilátásba afelelőtlen kortesek. Különösen az úgynevezettegyházi adók körül folyt a csatározás. Érdekes mondanivalónk van erről a kérdésről. Egy belügyminiszteri sürgöny Kiskunfélegyháza 40.000 főnyi lakosságának százaléka katolikus vallásé. Emberemlékezet óta nincs is itt külön katolikus hitközség, egyházi vezetőség, hanem a képviselőtestület végzi e teendőket. Az iskoláknak, az apácáknak és az egyháznak eltartója kegyúrként a város, amely közadók módjára hajtotta mindig be a személyi és dologi kiadások fedezéséhez szükséges összeget. De jött a szanálás s vele a szigorú meghagyás, hogy a pótadó nem lehet 50 százaléknál nagyobb. Ebbe azonban nem fértek be az évi 170.000 pengős költségek. Megállapodtak tehát a váci püspökkel, egy kegyúri szerződés keli, hogy 2 évig az elemi iskolákba Constantinum (apáca-zárdai iskoláinak és a plébániáknak fenntartási költségeire külön adót,egyházi és iskolai) adót vetnek ki. Ez átlagban az állami adóknak 27 százaléka volt. A népnek nem tetszett természetesen a különadó, de senki sem fellebbezte meg a kivetést és miután a megye is jóváhagyta, fizetni kezdték. Nagyobb baj nem is lett volna, de jöttek a választások és ez az adó, mint legfőbb agitációs eszköz vonult be. Rövidesen produkáltak is egy belügyminiszteri sürgönyt, amely — állítólag az ' " vésespárt helyi vezetőségének közbelépéséig — eltiltotta a várost az adó további szedésétől. „Jogorvoslati beadvány“ A város vezetősége — kényszerhelyzetében — manim az iskolákat fenn kellett tartani, a tanítókat,a papokat és apácákat sem lehetett éheztetni, saját különböző alapjait vette segítségül, kimerítette azokat és fizetett. Megindultak azután — a választások elmúltával — a tárgyalások a kormány illetékes tagjaival és a jogügyi igazgatósággal. S bár szabályszerűen és idejében senki sem fellebbezett és így a belügyminiszternek tulajdonképpen nem is volt felülvizsgálati joga, most a közigazgatásban eddig ismeretlen indokolással ,jogorvoslati beadvány címén vették tárgyalás alá az ügyet. Végre tavaly — évek után — megszületett a döntés: a város az iskolaadó” címén szedheti a külön adót. Visszamenőleg is, de egyjelentéktelen hányadot, 15.000 pengőt papi fizetésekre ,egyházi adó” címén a költségvetésbe kell beállítani. Az elmaradt adók behajtása — bármily tapintatosan is végzik — annyi évről összegyűlve — elkeseredést kelt errefelé. —•jra kell fizetni, amikor a rendes adót nem győzzük. Annyira lement a búza ára. Akkor sokkal inkább tudtak volna fizetni, s ma már elszenvedtük volna. Ezért kellett hát feladnunk ősi ellenzéki politikánkat? Ez a jutalom érte? Városháza 80 pengőért Kiskunfélegyházát soha sem érte el az állami kegy. Mindig ellenzéki volt, s így soha semjutott ide — még békében sem— állami ajándék. Amije van, önerejéből teremtette. Gyönyörű például a városháza. Egyike a legszebbeknek az országban, s van még egy nagy nevezetessége:'80 pengőbe került. A Pesti Hazai adott rá egy millió korona építési kölcsönt 1911-ben, s szabályos felmondással 1924-ben visszafizették az egymillió koronát. Papírban: 80 pengővel. Nagy büszkesége ez a félegyházi magyarnak, aki szeret mulatni az ilyen »úri huncfutságon«. ■ ■ — Ez egyszer jól megtréfáltuk a pesti urakat. Megemlegetik a félegyházi városházát . Az alkotás évei... A második nemzetgyűlésbe Horváth Zoltánt küldte Félegyháza. Sokat vártak, a város népszerű főügyészétől s nem is csalódtak. Holló Béla dr. polgármesterrel együtt annyit alkottak itt, mint nem sok helyütt. Gyönyörű bérházat emeltek egy a főtéren éktelenkedő istálló helyén. Építettekjéggyárat és modern vágóhidat, gazdasági iskolát, tanyai iskolák tömegét. Elvégeztettek tekintélyes utcakövezéseket, kibővítették a villanyvilágítási hálózatot, polgári iskolát létesítettek. Téglagyár, strandfürdő, közkórház, új járásbírósági épület jutott, hogy csak néhány intézményt felemlítsünk. A Speyer-kölcsönből végre egy igen modern fürdőt is építtettek, mert ilyen intézményt ez a 40.000 lakósú város, addig nem ismert. Hogy rentábilisabb legyen, szállodát is terveztek melléje. Összesen 5,5 milliárd költséggel. Legalább is ilyen összegre szólott a tervezésre felkért országos hírű szakember költségvetése. De most valami érthetetlen baj történt, ugyanez a tervező építette a békéscsabai Árpád és a szelnok, Tiszafürdőt is...Mindenütt bai volt. Szolnokon éppen úgy fegyelmi járt a nyomában, mint most Félegyházán. Kitűnt ugyanis, hogy a végelszámolásnál a tervezett 440.000 pengős költségvetés elérte a 880.009 pengőt is. Vizsgálódásunk eredményei kissé megvilágítják, hogy mi is történt tulajdonképpen az építkezésnél. Furcsa költségvetés A város főmérnöke, Dóczy Pál természetesen kultúrmérnök, aki egyrészt nagy elfoglaltsága miatt, másrészt pedig, miután hasonló építkezésben gyakorlata sincs, nem vállalkozhatott a tervezésre és építés-vezetésre. Felkérték tehát a Gellért-fürdő tervezőjét, mint speciális szakértőt. Az elkészített terveket és költségvetéseket fölülbírálták a város tanácsa és közgyűlése, a megye és az illetékes pénzügyi, népjóléti és belügyi minisztériumok kétségtelenül hozzáértő szakemberei. Mindenki jóváhagyását adta, mire megkötötték a szerződést a tervező építésszel... Lassanként bajok mutatkoztak. Kitűnt,hogy a jóváhagyásnak hónapokig való késedelmezése miatt a vállalkozók nem voltak hajlandók az ajánlati áron vállalni a munkát. — A közszállítási szabályzat értelmében nem vagyunk hónapokig obligóban. Drágultak az anyagok és a munkabér is magasabb lett— A város kénytelen volt elfogadni a jogos követeléseket, mert hiszen új pályázat jóváhagyása ugyancsak hónapokba került volna s akkor is a régi helyzet áll elő. Ez a különbség 120.000 pengőt tesz ki. De nem szerepel a dolog természeténél fogva a tervező és munkavezető építész 5%-os honoráriuma 10.000 pengő sem. Kitűnt végül az a furcsa tény, hogy a tervező építész nem vette fel költségvetésébe az artézi kút furatásának 4000, a szenyvízlevezető berendezés és a területrendezés 20.000, a gyárkémény 20.000 pengő stb. költségeit. A fürtőszálloda 7 S mindezek hiányát a felettes szakértő fórumok mind nem látták meg! A belső berendezésre a tervező építész által kitűzött összeg duplája ,árii csak elég, ami ugyancsak furcsa fényt vet benyújtott költségvetésének realitására. Nem igazság! Most azután fegyelmit rendeltek m eg apolgármester ellen. Aki pedig igazán nem szakember, hanem csak becsületesen végrehajtotta, amit a minisztériumok kitűnő szakemberei jóváhagyóim előírtak. Mondják is errefelé: — Ez nev igazság! Ha hibák történtek, elsősorban Budán felelősek. Nekik kellett volna meglátni a tévedéseket, nem a jogász-polgármesternek. De megint a Politika szól itt bele. A Városháza ugyanis híven kitartott a választáson is az ellenzék mellett. Fegyelmit fegyelmi követ... S fokozzaaz elkeseredést, hogy szinte egyidejűleg egy másik — talán még sokkal, furcsább -a fegyelminek is híre terjedt el éppen a napokban. Ezt a fegyelmit magának a voltellenzéki képviselőnek a nyakába sózták. Az alispán egy most érkezett leiratában fegyelmi alá vonja Horváth Zoltán dr. városi főügyészt. A fegyelmi háttere pedig ez : Horváth Zoltán a saját költségért kiment Amerikába a Kossuth-zarándokokkal. Hazaérkezve nagy ünnepléssel fogadták és tiszteletére többszáz terítékes bankettet rendeztek. Ezen vagy 2 órás nagyszabású beszédben ismertette amerikai tapasztalatait. Elmondotta őszintén, ami már különben ismeretes is volt ,hogy a ■megérkezésnél egy nagyobb tömeg szélsőbaloldali gondolkozása amerikai magyar élénk tüntetést rendezett a zarádokok ellen és sértő feliratú táblákat is mutogatak. Horváti Zoltán igen elítélően nyilatkozott a vacsorán e tüntetésről, úgyhogy senki beszédén fenn nem akadt. Most azonban, kerek egy évvel később , jön ez a fegyelmi, amelyet a főügyész megfellebbezett. íme egy nagy alföldi város békésen haladó ,csendes életébe milyen éles és elkeserítően disszonáns hangokat vet a Politika. Nem ok nélkül, mondják rá, hogy csúnya mesterség... Lévai Jolu. Végig apad a Duna °A földművelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna végig apad, Bajáig alacsony, lejjebb közepes vízállású. ■ Mai dunai vízállások: Passau 200 Stéin —11, Becs —58, Fózsany Itt, Komárom 270 P~-*~-nsf Paks 119, Baja 253, Mohács 281, Barcs —32. A Tisza Tisza,becsnél árad, lejjebb apad, Tokajig alacsony, lejjebb közepes vízállásét. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs 36, Vásárosnmnény 58, Tokaj 227, Tiszafüred 260, Szolnok 306, Csongrád 261, Szeged 320, Csenger 60, Gyoma 212. ITUSSH