Magyarország, 1929. április (36. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

1929. április 28. vasárnap MAGYARORSZÁG P­olitika fFelefpgia.*á*a»m,.v» Az aradi Kossuth-szobrot Félegyháza a maga számára kéri — A Pesti Hazai Takarék 80 pengőt kapott a városháza felépítésére adott 1 millió aranykoronájáért — A városi fürdő-szálloda építkezésénél megduplázódtak az előirányzott költségek — Fontos dolgokról megfeledkezett a tervező építész Fegyelmi vizsgálat indult Kiskunfélegyháza polgármestere és főügyésze ellen Kiskunfélegyháza, április 27. — ’A­z aradi, vagy a nagykárolyi Kossuth-szobrot kérjük el a romá­noktól? — Az aradit, mert Nagykároly­t ha­marább visszakaphat­juk s akkor a szobrot­ is vissza kellene adnunk. ..­S a párbeszéd üti meg fülünket, ahogy a félegyházai főtéren Petőfi­nek — Segesvárról elhozott — szép szobrát neezgetjük. Kossuth és Petőfi, a két nagy szabadságidaál. Félegy­háza mindig független, 48-as érzelmű, liberális, demokratikusan haladó gon­­dolkozású magyarjai ma is Petőfi és Kossuth városának tekintik magukat. Így­ mondják: — Kiskőrös hiába vallja: Petőfi ná­lunk született. Bizonyíték rá, hogy atyja a nagy költő születési évében és hónapjában nálunk fizette adóját. Ha Kiskörösön lakott volna még ez­­időben is, ott űzetett volna adót. A gyönyörű városháza nagyszerű közgyűlési termében is díszült egy m­árványtábla — a kiskőrösiek örök bosszúságára — Petőfi bronz-reliefé­vel s a költő, szavaival: -- »Ez a város, születésem helye, mintha dajkám dalával váró tele ...« De Kossuthot sem hagyják meg Ceg­lédnek: — Miénk igazában Kossuth, mert tanításai itt valósultak meg, szelle­met leghivebben mi, őriztük meg. Néni Cegléd, amely a felekezeti tü­relmet­lenségnek annyi tanú jelét adta és adja ma is. Emlékezzünk csak­ a különös fürdőügyre . .. Függetlenségiből — egységespárti? S ez az ős­függetlenségi város, amely Holló Lajost ,33 éven át kül­dötte Kossuth-programmal a parla­mentbe, most behódolt volna? El­hagyta volna ellenzéki hitvallását? Ahogy beszélgetünk, a múlt választás emléke még mindig kísért. Kiskunfél­egyháza­ sokáig békés, haladó életébe beleártotta magát a Politika és szo­morú eredményeket hoz létre. A választáson— amint ismeretes — Horváth Zoltán dr. városi tisztifő­­ügyész kisebbségben maradt. Nem ment ez simán és a kortes­­kedés furcsa eszközeit kellett igénybe venni, hogy ezt az ered­ményt elérhessék, így főképpen adókedvezményeket helyeztek kilátásba a­­felelőtlen korte­sek. Különösen az úgynevezett­­­egy­házi adók körül folyt a csatározás. Ér­dekes mondanivalónk van erről a kér­désről. Egy belügyminiszteri sürgöny Kiskunfélegyháza 40.000 főnyi la­­kosságának százaléka katolikus vallásé. Emberemlékezet óta nincs is itt külön katolikus hitközség, egyhá­zi vezetőség, hanem a képviselőtestü­­let végzi e teendőket. Az iskoláknak, az apácáknak és az egyháznak eltar­tója kegyúrként a város, amely köz­adók módjára hajtot­ta mindig be a személyi és dologi kiadások fedezésé­­hez szükséges összeget. De jött a sza­nálás s vele a szigorú meghagyás, hogy a pót­adó nem lehet 50 százalék­nál nagyobb. Ebbe azon­ban nem fér­tek be az évi 170.000 pengős költsé­gek. Megállapodtak tehát a váci püspökkel, egy kegyúri szerződés ­keli, hogy 2 évig az elemi iskolákb­a Constantinum (apáca-zárdai iskolái­nak és a plébániáknak fenntartási költségeire külön adót,­­egyházi és iskolai) adót vetnek ki. Ez átlagban az állami adóknak 27 százaléka volt. A népnek nem tetszett természetesen a külön­adó, de senki sem fellebbezte meg a kivetést és miután a megye is jóváhagyta, fizetni kezdték. Nagyobb baj nem is lett volna, de jöttek a vá­lasztások és ez az adó, mint legfőbb agitációs eszköz vonult be. Rövide­sen produkáltak is egy belügyminisz­teri sürgönyt, amely — állítólag az ' " vésespárt helyi vezetőségének közbelépéséi­g — eltiltotta a várost az adó további szedésétől. „Jogorvoslati beadvány“ A v­áros vezetősége — kényszerhely­zetében — manim az iskolákat fenn kellett tartani, a tanítókat,­­a papokat és apácákat sem lehetett éheztetni, saját különböző alapjait vette segítsé­gül, kimerítette azokat és fizetett. Megindultak azután — a választások elmúltával — a tárgyalások a kor­mány illetékes tagjaival és a jogügyi igazgatósággal. S bár szabályszerűen és idejében senki sem fellebbezett és így a belügyminiszternek tulajdon­képpe­n nem is volt felülvizs­gálati joga, most a közigazgatásban eddig ismeretlen indokolással ,jogorvoslati bead­vány címén vették tárgyalás alá az ügyet. Végre tavaly — évek után — megszületett a döntés: a város az i­skolaadó­” címén szedheti a külön adót. Visszamenőleg is, de egy­­jelen­téktelen hányadot, 15.000 pengőt papi fizetésekre ,egyházi adó­” címén a költségvetésbe kell beállítani. Az elmaradt adók behajtása — bár­mily tapintatosan is végzik — annyi évről összegyűlve — elkeseredést kelt errefelé. —•­jra kell fizetni, amikor a rendes adót nem győzzük. Annyira lement a búza ára. Akkor sokkal inkább tudtak volna fizetni, s ma már elszenvedtük volna. Ezért kellett hát feladnunk ősi ellenzéki politikánkat? Ez a jutalom érte? Városháza 80 pengőért Kiskunfélegyházát soha sem érte el az állami kegy. Mindig ellenzéki volt, s így soha sem­­jutott ide — még béké­ben sem— állami ajándék. Amije van, önerejéből teremtette. Gyönyörű pél­dául a városháza. Egyike a legszeb­beknek az országban, s van még egy nagy nevezetessége:'80 pengőbe került. A Pesti Hazai adott rá egy millió korona építési kölcsönt 1911-ben, s szabályos felmondással 1924-ben visszafizették az egymillió koro­nát. Papírban: 80 pengővel. Nagy büszkesége ez a félegyházi ma­gyarnak, aki szeret mulatni az ilyen »úri huncfutságon«. ■ ■ — Ez egyszer jól megtréfáltuk a pesti urakat. Megemlegetik a félegy­házi városházát . Az alkotás évei... A második nemzetgyűlésbe Hor­váth Zoltánt küldte Félegyháza. So­kat vártak, a város népszerű főügyé­szétől s nem is csalódtak. Holló Béla dr. polgármesterrel­ együtt annyit al­kottak it­t, mint nem sok helyütt. Gyö­nyörű bérházat emeltek egy a főtéren éktelenkedő istálló helyén. Építettek­­jéggyárat és modern vágóhidat, gaz­dasági iskolát, tanyai iskolák töme­gét. Elvégeztettek tekintélyes utca­­kövezéseket, kibővítették a villa­ny­világítási hálózatot, polgári iskolát létesítettek. Téglagyár, strandfürdő, közkórház, új járásbírósági épület jutott, hogy csak néhány intézményt felemlítsünk. A Speyer-kölcsönbő­l végre egy igen modern fürdőt is épít­tettek, mert ilyen intézményt ez a 40.000 lakósú város, addig nem ismert. Hogy rentábilisabb legyen, szállo­dát is terveztek melléje. Összesen 5,5 milliárd költséggel. Legalább is ilyen összegre szólott a tervezésre felkért országos hírű szakember költségveté­se. De most valami érthetetlen baj történt, u­gyan­ez a tervező építette a­­ békés­csabai Árpád­ és a szelnok, Tisza­für­dőt is...Mindenütt ba­i volt. Szolnokon éppen úgy fegyelmi járt a nyomában, mint most Félegyházán. Kitűnt ugyanis, hogy a végelszá­molásnál a tervezett 440.000 pen­gős költségvetés elérte a 880.009 pengőt is. Vizsgálódásunk eredményei kissé megvilágítják, hogy mi is történt tulajdonképpen az építkezésnél. Furcsa költségvetés A város főmérnöke, Dóczy Pál ter­mészetesen kultúrmérnök, aki egy­részt nagy elfoglaltsága miatt, más­részt pedig, miután hasonló építkezés­ben gyakorlata sincs, nem vállalkoz­hatott a tervezésre és építés-vezetésre. Felkérték tehát a Gellért-fürdő terve­zőjét, mint speciális szakértőt. Az elkészített terveket és költség­­vetéseket fölülbírálták a város ta­nácsa és közgyűlése, a megye és az illetékes pénzügyi, népjóléti és belügyi minisztériumok kétségte­lenül hozzáértő szakemberei. Mindenki jóváhagyását adta, mire megkötötték a szerződést a tervező építésszel... Lassanként bajok mutatkoztak. Ki­tűnt,­hogy a jóváhagyásnak hónapo­kig való késedelmezése miatt a vál­lalkozók nem voltak hajlandók az ajánlati áron vállalni a munkát. — A közszállítási szabályzat értel­mében nem vagyunk hónapokig obligóban. Drágultak az anyagok és a munkabér is magasabb lett— A város kénytelen volt elfogadni a jogos követeléseket, mert hiszen új pályázat jóváhagyása ugyancsak hó­napokba került volna s akkor is a régi helyzet áll elő. Ez a­ különbség 120.000 pengőt tesz ki. De nem szerepel a do­log természeténél fogva a tervező és munkavezető építész 5%-os honorá­riuma 10.000 pengő sem. Kitűnt végül az a furcsa tény, hogy a tervező építész nem­ vette fel költségvetésébe az artézi kút fu­­ratásának 4000, a szenyvízlevezető berendezés és a területrendezés 20.000, a gyárkémény 20.000 pengő stb. költségeit. A fü­rtősz­álloda 7 S mindezek hiányát a felettes szak­értő fórumok mind nem látták meg! A belső berendezésre a tervező építész által kitűzött összeg duplája ,árii csak elég, ami ugyancsak furcsa fényt vet benyújtott költségvetésének realitá­sára. Nem igazság! Most azután fegyelmit rendeltek m eg a­­­­polgármester ellen. Aki pedig igazán nem szakember, hanem csak becsületesen végrehajtotta, amit a mi­nisztériumok kitűnő szakemberei jó­váhagyóim előírtak. Mondják is erre­felé: — Ez nev­ igazság! Ha hibák történ­tek, elsősorban Budán felelősek. Ne­kik kellett volna meglátni a tévedése­ket, nem a jogász-polgármesternek. De megint a Politika szól itt bele. A Városháza ugyanis híven­ kitartott a választáson is az ellenzék mellett. Fegyelmit fegyelmi követ... S fokozza­­az elkeseredést, hogy szinte egyidejűleg egy másik — ta­lán még sokkal, furcsább -a fegyel­minek is híre terjedt el éppen a na­pokban. Ezt a fegyelmit­ magának a volt­­ellenzéki képviselőnek a nyaká­ba sózták. Az alispán egy most érkezett le­iratában fegyelmi alá vonja Hor­váth Z­oltán dr. városi főügyészt. A fegyelmi háttere pedig ez :­­ Horváth Zoltán a saját költségért kiment Amerikába a Kossuth-zarán­­dokokkal. Hazaérkezve nagy ünneplés­sel fogadták és tiszteletére többszáz te­rítékes bankettet rendeztek. Ezen v­agy 2 órás nagyszabású beszédben ismer­tette amerikai tapasztalatait. Elmon­dotta őszintén, ami már különben is­meretes is volt ,hogy a ■megérkezésnél egy nagyobb tömeg szélsőbaloldali gondolkozása amerikai magyar élénk tüntetést rendezett a zar­ádokok ellen és sértő feliratú táblákat is mutogat­­ak. Horváti Zoltán igen elítélően nyi­latkozott­ a vacsorán e tüntetésről, úgyhogy senki beszédén fenn nem akadt. Most azonban, kerek egy évvel később ,­ jön ez a fegyelmi, amelyet a főügyész megfellebbezett. íme egy nagy alföldi város békésen haladó ,csendes életébe milyen éles és elkeserítően disszonáns hangokat vet a Politika. Nem ok nélkül, mondják rá, hogy csúnya mesterség... Lévai Jolu. Végig apad a Duna °A földművelési minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna végig apad, Bajáig alacsony, lejjebb közepes vízállású. ■ Mai dunai vízállások: Passau 200 Stéin —11, Becs —58, Fózsany Itt, Komárom 270 P~-*~-nsf Paks 119, Baja 253, Mohács 281, Barcs —32. A Tisza Tisza,becsnél árad, lej­jebb apad, Tokajig alacsony, lej­jebb közepes vízállásét. Mai tiszai vízállások: Tisza­becs 36, Vásárosnmnény­­ 58, Tokaj 227, Tiszafüred 260, Szol­nok 306, Cson­g­rád 261, Szeged 320, Csenger 60, Gyoma 212. I­T­USSH

Next