Magyarország, 1929. július (36. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-03 / 147. szám

6 MAGYARORSZÁG 1929.júnu­s 3.szerda Búzából jó közepes, árpából igen jó, tengeriből régen látott jó termés lesz Békés megyében Több ezer aratómunkás szerződött el vasárnap Békéscsabán, ahol az idén is lesz 86 kilós búza Békéscsaba, július 2. (A Magyarország tudósítójától.) Péter-Pál napja országszerte kezdetét jelenti a magyar gazda legizgalma­sabb és­ legkeményebb munkaperiódu­­sának. Kezdődik az aratás, beteljese­dése a várakozásnak, mely a mai ne­héz gazdasági viszonyok közepette kettőzött jelentőségű. Az irgalmatla­nul kemény tél, mely egyrészt tönkre silányította az őszieket, másrészt akadályozta a tavaszi munkálatokat és jó három héttel vetett vissza min­den vegetációt s a 30 fokos hőségben tobzódó, eső nélküli békési május ép­pen nem volt alkalmas a gazda remé­nyeinek növelésére. Bizony nagy aggodalmakkal fordult az itteni gazdatársadalom június ha­vába. Ámde ezúttal a gondviselés mintha csak jóvá akarta volna tenni az előző csapásokat, pompás időjárással ked­veskedett. A májusi hőségben már­­m­ár sorvadozó vegetáció hatalmas lendülettel indult meg a jótékony júniusi esők után, u­gyannyira, hogyha a tél pusztításait nem is javította meg száz százalékig, mégis meghozta a gazdalelkekbe az elkeseredés feszültsége helyébe a jól­eső megelégedés enyhületét, hogy a verejtékes munka mégsem esett hiába. Péter Pál napjára kitűnt, hogy bár a téli fagy az őszi árpát teljesen tönkretette, a búzákban Békéscsa­bán és környékén még­sem okozott katasztrofális károkat. Igaz, hogy megritkult a búza, de viszont igen erős bokrosodásnak indult a tavaszon, úgyhogy ha mennyiség­ben az idei alatta is marad a tavalyi­­nak, minőségben azzal teljesen egyenlő rangú lesz s az emberek szá­mítanak arra, hogy Drienyovszky János kisgazdaegyleti elnök tavalyi 86 kilós rekordját az idén többen is el fogják érni. A tavaszi vetések közül különö­sen a kukorica ígér sokat. Hatalmas levélzetű, élettől duzzadó, haragoszöld levélzetű s a­ melegebb időjárás éppen a legjobb időben kö­vetkezett be rá. A tavaszi árpa se sokkal marad el tőle, nemkülönben a takarmányrépa és burgonya­­ sem. Már a takarmányfélék nem állanak ilyen jól s áll ez különösen a lucer­nára, melynek igen jó első kaszálási eredményét a második meg sem kö­zelíti általánosságban, miután az eső­zések pásztaszerűen vonultak végig Békésen s bár mindenütt volt eső, nem mindenütt egyformán kielégítő. A gerendási és sopronytanyai ret­ken például kevés is volt az eső és nem is a legjobb időben esett. Mindezek után általánosságban el­mondható, hogy Békéscsabán és környékén búzá­ból mennyiségileg jó közepes, mi­nőségileg kitűnő, árpából nagyon jó, tengeriből pedig régóta­ nem látott jó termés várható. Búzából kis holdanként 6—8, árpá­ból 0—10 mázsára számítanak az em­berek. A küszöbön álló aratást a munkásbörze vezeti be.­­A békéscsabai Hunyady téren június 30-án több ezer aratómunkás jelent meg és szerződött le a gazdákkal.­­ A szerződések általában véve a csap­­lósi munkálatokig köttettek és pedig az aratásra és hordásra együttesen. Az aratómunkások iránt megnyilvá­nult élénk keresletnek megfelelően alakultak a keresetek is. Arató páronként és kis holdanként 65 -70 kiló búzát és a szokásos konvenciót kapják az aratómun­kások. A konvenció pedig ugyancsak páron­ként hordásig 25 kiló búza, sőt 2 kiló szalonna, 1 kiló só hetenként s az egész szezonra 5 liter bab és 5 liter lencse. A hordásra fele konvenció jár. Né­hány nagyobb birtokon tized és tizen­egyed részre is történtek szerződések. Az egyezkedés olyan gyorsan tör­tént, hogy a több ezer aratómunkás egy-ket­tőre szerződéshez jutott, aminek az az oka, hogy Békéscsabán szívesebben aratnak kézi-, mint gépi erővel. Mindössze néhány 20—30 hol­das gazda arat géppel, ezek is csak azért, mert a kis földecske hozama alig bírná el az aratókereseteket. A többi gazda szerint a kézierővel való aratás megbízhatóbb is és gazdaságo­sabb is, aminek az az oka, hogy míg a kézierővel történő aratásnál a hordás is elintéződik, addig a géppel való aratásnál a hordásról külön kell gon­doskodni. Nem csekély részben oka azonban a csabai gazda helyes szociá­lis érzéke is, melynek következtében arra igyekszik, hogy mennél több gazdasági munkás jusson kenyérhez s így az aratógéptől talán még akkor is eltekintene, ha az gazdaságosabbá tenné számára az aratást. F. Serényi Béla gróf szobra, amelyet vasárnap lepleztek le Putnokon. Jobboldalt: a Serényi-család tagjai Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszterrel, aki részt­ vett az ünnepségen Kanadában a normális átlag alatt marad a termés Elkéstek a kanadai esők? London, július 2. A Reuter Iroda winnipegi jelen­tése szerint a kanadai prairie-tarto­­mányokból érkező legújabb vetésje­lentések arról számolnak be, hogy a gabonaárak bushelenként há­rom centtel emelkedtek egy nap alatt. A jelentések szerint a legutóbbi na­pok esőzése már elkésett, úgyhogy Észak- és Közép-Alberta, továbbá Saskatchewan tartományok termése a legutóbbi nagy szárazság után nem tudott magához térni és minden valószínűség szerint a prairie-termés a rendes átlag alatt fog maradni. Egy szökött fegyenc kalandos útja Havidtól Hartáig Minden nyáron „vakációt“ tartott az elítélt híres falbontó Szolnok, július 2. (A Magyarország tudósítójától.) Boros István mezőtúri legényt 1914-ben rab­lás miatt tizenkét évre ítélte a szol­noki törvényszék. A büntetés egy részét elengedték neki, szabadlábra került, meg­nősült, de már 19- ben ismét tizenkét, évi fegyházra ítélték. A jóviselésű rab Hartára került, ahol gazdasági munkákat végzett. Egy ideig nem volt rá semmi panasz 1927 május 4-én azonban megszökött, nem tudtak nyomára akadni. Boros István — mint később kiderült — Gyöngyösre ment, ahol néhány hónapig Kádár Antal név alatt egy szanatórium építkezésénél dolgozott. A felfedezéstől való félelem nem hagyta nyugodni, átszö­kött cseh megszállott területre, itt azon­ban elfogták és miután a tiltott határát­lépés miatt rászabott kétheti fogházbün­tetést kitöltötte. Hidasnémetinél áttették a határon. Boros hazafelé indult Mező­­túrra. Útközben, 1927 szeptember 27-én Túrkevén késsel kibontotta Neuwirth Jenő rőföskereskedő üzletének falát és 1300 pen­gő értékű rőfösárut, kendőt, szövetet lo­pott el. A lopott árukat három zsákban Budapestre szállította és ott a Teleki té­ren egy kereskedőnek eladta. A kapott 600 pengővel újra Csehországba, majd Len­gyelországba ment, de a honvágy nem en­gedte tovább. Visszajött. Mikorra hazaért, a rablás miatt elítélt paraszti­ból szak­képzett falbontó betörő lett. Októberben Endrődön, novemberben Új­­szászon, decemberben Dévaványán tört be. A zsákmány körülbelül ötezer pengő értékű rőfös- és szövöttáru. Januárban, pi­hen Mezőtúron a feleségénél. Februárban Kunhegyesen, márciusban Izsákon, ápri­lisban Jászladányban bontja ki egy-egy vőföskereskedő boltjának falát és visz el hatezer pengő értékű szövetet. Májusban Kúnmadarason szerepel; eredmény: há­romezer pengő értékű ruhanemű. Specia­lizálja magát a vörösáruk lopásában. Szeptemberben Püspökladány, októberben újra Jászladány, novemberben Mezői Ko­­vácsházán tört be és amikor elérte a huszonötezer pengős jubileumot, a csendőrök elfogták. — Bűnösnek érzem magam, — mondotta a szolnoki törvényszék Bodnár tanácsa előtt tegnap tartott főtárgyaláson — Har­­tán nagyon elfogott a szabadságvágy, élni akartam még egy kicsit, szabadon. — Maga sokat lopott össze, mit csinált azzal a rengeteg pénzzel — kérdezte Bod­nár elnök. — Drága volt az élet, — felelt a vádlott könnyedén, sokba került az életem és főként a szálloda, ahol lak­tam. — Minden hónapban betört egyszer, kivéve a nyári hónapokat. Mit csinált akkor? Boros István elmosolyodott. — Pihentem. Nyáron az én módszerem szerint nem lehet betörni. Rövidek az éj­szakák, nincs elég idő a falbontáshoz és az áru elszállításához. A törvényszék Boros István négyévi fegyházra ítélte. Négy új sietni iskolát és óvodát építenek (A­ Magyarország tudósítójától) A főváros középítési ügyosztálya most tette meg az előkészületeket,, hogy a kétmilliós iskolaépítési hitel igénybevételével hozzákezdhessen az új iskolák építkezéséhez. Négy elemi iskolát építenek ebből az összegből, még­pedig a Farkasréten, Német­völgyi úton, Miskolci utcában és az Ihász utcában. Ezenkívül a Maglódi úti elemi iskolára új emeletet húz­nak. A Maglódi úti városi bérházak mellett és a Miskolci úti iskolával kapcsolatban óvodát is fognak épí­teni. A­z iskolák közül kettőt, a farkas­rétit és az Ihász utcait a középítési ügyosztály saját mérnökeivel tervez­teti meg, a másik két épület terveit magán­építészekkel dolgoztatják ki. A Miskolci úti iskola tervezésével a ta­nács már meg is bízta Kauser Andor építészt, a Kőbányai úti új iskola ter­vezésével pedig Kommer József épí­tészt. Többet isznak Finn­országban, amióta tilos az alkohol Kopenhága, július 2. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) Néhány nappal ezelőtt nyílt meg az első nemzetközi antiprohibiciós kongresszus. Az üléseken a legszo­morúbb alkoholviszonyokról számol­­nak be a szakértő szónokok. Nagy fel­tűnést keltett Ernroot dr. finn dele­gátus előadása a finnországi alkohol­tilalom bukásáról. Tíz éve van alko­holtilalom ebben az országban, de a várt eredmények teljesen elmarad­tak. Sőt a helyzet sok tekintetben rosszabbodott. A prohibició előtt a gyógyszertárak orvosi célokra 14.000 gallon szeszes italt mértek ki, most pedig ugyan­csak „orvosi célokra« évi ■­■■7.009 gall­on alkoholt adnak ki a­ gyógyszertárak. Tavaly a finn rendőrség több mint százezer embert ítélt el tiltott alko­hol fogyasztásért és az alkoholos el­mebetegek száma néhány év alatt 25 százalékkal emelkedett. A nyerskoszt mint természetes gyógyt­igyező. Táplálkozási reformunk elfogulatlan tanácsadója és teljes szakácskönyve. Irta : Ducsányi Lajos dr. Ara 3 pengő. Kapt­ató Az Fst könyvkereskedésében, Erzsébet körút 2.­ Vidékre csakis az összeg előzetes beküldése ellenében szállítunk

Next