Magyarország, 1929. július (36. évfolyam, 146-171. szám)
1929-07-03 / 147. szám
6 MAGYARORSZÁG 1929.júnus 3.szerda Búzából jó közepes, árpából igen jó, tengeriből régen látott jó termés lesz Békés megyében Több ezer aratómunkás szerződött el vasárnap Békéscsabán, ahol az idén is lesz 86 kilós búza Békéscsaba, július 2. (A Magyarország tudósítójától.) Péter-Pál napja országszerte kezdetét jelenti a magyar gazda legizgalmasabb és legkeményebb munkaperiódusának. Kezdődik az aratás, beteljesedése a várakozásnak, mely a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette kettőzött jelentőségű. Az irgalmatlanul kemény tél, mely egyrészt tönkre silányította az őszieket, másrészt akadályozta a tavaszi munkálatokat és jó három héttel vetett vissza minden vegetációt s a 30 fokos hőségben tobzódó, eső nélküli békési május éppen nem volt alkalmas a gazda reményeinek növelésére. Bizony nagy aggodalmakkal fordult az itteni gazdatársadalom június havába. Ámde ezúttal a gondviselés mintha csak jóvá akarta volna tenni az előző csapásokat, pompás időjárással kedveskedett. A májusi hőségben mármár sorvadozó vegetáció hatalmas lendülettel indult meg a jótékony júniusi esők után, ugyannyira, hogyha a tél pusztításait nem is javította meg száz százalékig, mégis meghozta a gazdalelkekbe az elkeseredés feszültsége helyébe a jóleső megelégedés enyhületét, hogy a verejtékes munka mégsem esett hiába. Péter Pál napjára kitűnt, hogy bár a téli fagy az őszi árpát teljesen tönkretette, a búzákban Békéscsabán és környékén mégsem okozott katasztrofális károkat. Igaz, hogy megritkult a búza, de viszont igen erős bokrosodásnak indult a tavaszon, úgyhogy ha mennyiségben az idei alatta is marad a tavalyinak, minőségben azzal teljesen egyenlő rangú lesz s az emberek számítanak arra, hogy Drienyovszky János kisgazdaegyleti elnök tavalyi 86 kilós rekordját az idén többen is el fogják érni. A tavaszi vetések közül különösen a kukorica ígér sokat. Hatalmas levélzetű, élettől duzzadó, haragoszöld levélzetű s a melegebb időjárás éppen a legjobb időben következett be rá. A tavaszi árpa se sokkal marad el tőle, nemkülönben a takarmányrépa és burgonya sem. Már a takarmányfélék nem állanak ilyen jól s áll ez különösen a lucernára, melynek igen jó első kaszálási eredményét a második meg sem közelíti általánosságban, miután az esőzések pásztaszerűen vonultak végig Békésen s bár mindenütt volt eső, nem mindenütt egyformán kielégítő. A gerendási és sopronytanyai retken például kevés is volt az eső és nem is a legjobb időben esett. Mindezek után általánosságban elmondható, hogy Békéscsabán és környékén búzából mennyiségileg jó közepes, minőségileg kitűnő, árpából nagyon jó, tengeriből pedig régóta nem látott jó termés várható. Búzából kis holdanként 6—8, árpából 0—10 mázsára számítanak az emberek. A küszöbön álló aratást a munkásbörze vezeti be.A békéscsabai Hunyady téren június 30-án több ezer aratómunkás jelent meg és szerződött le a gazdákkal. A szerződések általában véve a csaplósi munkálatokig köttettek és pedig az aratásra és hordásra együttesen. Az aratómunkások iránt megnyilvánult élénk keresletnek megfelelően alakultak a keresetek is. Arató páronként és kis holdanként 65 -70 kiló búzát és a szokásos konvenciót kapják az aratómunkások. A konvenció pedig ugyancsak páronként hordásig 25 kiló búza, sőt 2 kiló szalonna, 1 kiló só hetenként s az egész szezonra 5 liter bab és 5 liter lencse. A hordásra fele konvenció jár. Néhány nagyobb birtokon tized és tizenegyed részre is történtek szerződések. Az egyezkedés olyan gyorsan történt, hogy a több ezer aratómunkás egy-kettőre szerződéshez jutott, aminek az az oka, hogy Békéscsabán szívesebben aratnak kézi-, mint gépi erővel. Mindössze néhány 20—30 holdas gazda arat géppel, ezek is csak azért, mert a kis földecske hozama alig bírná el az aratókereseteket. A többi gazda szerint a kézierővel való aratás megbízhatóbb is és gazdaságosabb is, aminek az az oka, hogy míg a kézierővel történő aratásnál a hordás is elintéződik, addig a géppel való aratásnál a hordásról külön kell gondoskodni. Nem csekély részben oka azonban a csabai gazda helyes szociális érzéke is, melynek következtében arra igyekszik, hogy mennél több gazdasági munkás jusson kenyérhez s így az aratógéptől talán még akkor is eltekintene, ha az gazdaságosabbá tenné számára az aratást. F. Serényi Béla gróf szobra, amelyet vasárnap lepleztek le Putnokon. Jobboldalt: a Serényi-család tagjai Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszterrel, aki részt vett az ünnepségen Kanadában a normális átlag alatt marad a termés Elkéstek a kanadai esők? London, július 2. A Reuter Iroda winnipegi jelentése szerint a kanadai prairie-tartományokból érkező legújabb vetésjelentések arról számolnak be, hogy a gabonaárak bushelenként három centtel emelkedtek egy nap alatt. A jelentések szerint a legutóbbi napok esőzése már elkésett, úgyhogy Észak- és Közép-Alberta, továbbá Saskatchewan tartományok termése a legutóbbi nagy szárazság után nem tudott magához térni és minden valószínűség szerint a prairie-termés a rendes átlag alatt fog maradni. Egy szökött fegyenc kalandos útja Havidtól Hartáig Minden nyáron „vakációt“ tartott az elítélt híres falbontó Szolnok, július 2. (A Magyarország tudósítójától.) Boros István mezőtúri legényt 1914-ben rablás miatt tizenkét évre ítélte a szolnoki törvényszék. A büntetés egy részét elengedték neki, szabadlábra került, megnősült, de már 19- ben ismét tizenkét, évi fegyházra ítélték. A jóviselésű rab Hartára került, ahol gazdasági munkákat végzett. Egy ideig nem volt rá semmi panasz 1927 május 4-én azonban megszökött, nem tudtak nyomára akadni. Boros István — mint később kiderült — Gyöngyösre ment, ahol néhány hónapig Kádár Antal név alatt egy szanatórium építkezésénél dolgozott. A felfedezéstől való félelem nem hagyta nyugodni, átszökött cseh megszállott területre, itt azonban elfogták és miután a tiltott határátlépés miatt rászabott kétheti fogházbüntetést kitöltötte. Hidasnémetinél áttették a határon. Boros hazafelé indult Mezőtúrra. Útközben, 1927 szeptember 27-én Túrkevén késsel kibontotta Neuwirth Jenő rőföskereskedő üzletének falát és 1300 pengő értékű rőfösárut, kendőt, szövetet lopott el. A lopott árukat három zsákban Budapestre szállította és ott a Teleki téren egy kereskedőnek eladta. A kapott 600 pengővel újra Csehországba, majd Lengyelországba ment, de a honvágy nem engedte tovább. Visszajött. Mikorra hazaért, a rablás miatt elítélt parasztiból szakképzett falbontó betörő lett. Októberben Endrődön, novemberben Újszászon, decemberben Dévaványán tört be. A zsákmány körülbelül ötezer pengő értékű rőfös- és szövöttáru. Januárban, pihen Mezőtúron a feleségénél. Februárban Kunhegyesen, márciusban Izsákon, áprilisban Jászladányban bontja ki egy-egy vőföskereskedő boltjának falát és visz el hatezer pengő értékű szövetet. Májusban Kúnmadarason szerepel; eredmény: háromezer pengő értékű ruhanemű. Specializálja magát a vörösáruk lopásában. Szeptemberben Püspökladány, októberben újra Jászladány, novemberben Mezői Kovácsházán tört be és amikor elérte a huszonötezer pengős jubileumot, a csendőrök elfogták. — Bűnösnek érzem magam, — mondotta a szolnoki törvényszék Bodnár tanácsa előtt tegnap tartott főtárgyaláson — Hartán nagyon elfogott a szabadságvágy, élni akartam még egy kicsit, szabadon. — Maga sokat lopott össze, mit csinált azzal a rengeteg pénzzel — kérdezte Bodnár elnök. — Drága volt az élet, — felelt a vádlott könnyedén, sokba került az életem és főként a szálloda, ahol laktam. — Minden hónapban betört egyszer, kivéve a nyári hónapokat. Mit csinált akkor? Boros István elmosolyodott. — Pihentem. Nyáron az én módszerem szerint nem lehet betörni. Rövidek az éjszakák, nincs elég idő a falbontáshoz és az áru elszállításához. A törvényszék Boros István négyévi fegyházra ítélte. Négy új sietni iskolát és óvodát építenek (A Magyarország tudósítójától) A főváros középítési ügyosztálya most tette meg az előkészületeket,, hogy a kétmilliós iskolaépítési hitel igénybevételével hozzákezdhessen az új iskolák építkezéséhez. Négy elemi iskolát építenek ebből az összegből, mégpedig a Farkasréten, Németvölgyi úton, Miskolci utcában és az Ihász utcában. Ezenkívül a Maglódi úti elemi iskolára új emeletet húznak. A Maglódi úti városi bérházak mellett és a Miskolci úti iskolával kapcsolatban óvodát is fognak építeni. Az iskolák közül kettőt, a farkasrétit és az Ihász utcait a középítési ügyosztály saját mérnökeivel tervezteti meg, a másik két épület terveit magánépítészekkel dolgoztatják ki. A Miskolci úti iskola tervezésével a tanács már meg is bízta Kauser Andor építészt, a Kőbányai úti új iskola tervezésével pedig Kommer József építészt. Többet isznak Finnországban, amióta tilos az alkohol Kopenhága, július 2. (A Magyarország külön tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt nyílt meg az első nemzetközi antiprohibiciós kongresszus. Az üléseken a legszomorúbb alkoholviszonyokról számolnak be a szakértő szónokok. Nagy feltűnést keltett Ernroot dr. finn delegátus előadása a finnországi alkoholtilalom bukásáról. Tíz éve van alkoholtilalom ebben az országban, de a várt eredmények teljesen elmaradtak. Sőt a helyzet sok tekintetben rosszabbodott. A prohibició előtt a gyógyszertárak orvosi célokra 14.000 gallon szeszes italt mértek ki, most pedig ugyancsak „orvosi célokra« évi ■■■7.009 gallon alkoholt adnak ki a gyógyszertárak. Tavaly a finn rendőrség több mint százezer embert ítélt el tiltott alkohol fogyasztásért és az alkoholos elmebetegek száma néhány év alatt 25 százalékkal emelkedett. A nyerskoszt mint természetes gyógytigyező. Táplálkozási reformunk elfogulatlan tanácsadója és teljes szakácskönyve. Irta : Ducsányi Lajos dr. Ara 3 pengő. Kaptató Az Fst könyvkereskedésében, Erzsébet körút 2. Vidékre csakis az összeg előzetes beküldése ellenében szállítunk