Magyarország, 1929. augusztus (36. évfolyam, 172-196. szám)
1929-08-01 / 172. szám
4 MAGYARORSZÁG Egy berekháti kisgazda 2 hold földjén 41 mázsa búza termett A szentesi határban rizstermeléssel kísérleteznek Inspekciós úton a csongrádi aratók között A „Magyarország“ aratási és termés jelentései Ecjer, Csongrád vármegye, július hó. (A Magyarország tudósítójától.) Nagy Sándor (fr. szentesi városi rendészeti tanácsnoktól és Péter Pál Ottokár dr. városi kerületi orvostól meghívást kaptam, hogy menjek ki velük autón a messze határba. Ők aratás idején az aratómunkások szállásait ellenőrzik a nagyobb tanyákban, uradalmakban. Most hetenként háromszor ellenőrző körútra mennek ■délutánonVént, a gazdáik dicséretére legyen mondva, eddig még sehol sem találtak kifogásolni valót. A fóbiául vasútállomástól jó negyedórányira van még autón is, a Jurcnák-major. Ide tértünk be legelőször. Amerre jöttünk, még mindenütt láttuk az aratást, a gabona30 százaléka még lábon áll. A legtöbb helyen meghűlt, a kalászok lefeküdtek a földre, lenyomta őket a sok, kiadós június végi eső, ami jó volt a fejlődő kukoricának, de ártott a búzának. Az utak mindkét oldalán feletéllik a tarló, rajtuk a végtelen keresztsor. Tavaly sokkal sűrűbben álltak erre a keresztek. — Attól függ, mennyi búza van egy keresztben — mondják — 30—32 kilónél, nem több. Csak nincs olyan termés, mint tavaly volt . . . Poros düllőútról kanyarodunk be a T.Túrénak major bejárójára. Ezt a majort egy Dancsó János nevű kisgazda bérli, akiről csodákat mesélnek errefelé. . Dancsó János olyan egyszerű 15 holdas kisgazda volt ezelőtt. Jó időben, jóáron eladta a földjét, házát, azután belevágott a bérlekbe. Amihez hozzányúl, minden sikerül, most kerek 600 holdon gazdálkodik. Az istálló lakói Az autó m megáll a fehérre meszelt hasztélya előtt. Két-három kuvasz ugat ránk illendőségből a rekkenő melegben. Ilyen kánikulában még az is sok tőlük. Azt mondják, hogy 16 fokot mutatott a tűző napon a hőmérő, árnyékban ötfokot. (A levegő szinte megállt, levél nem rezdül, e cséplők füstje, a por nyílegyenes vonalban száll fölfelé. Ember, állat eltikkadt, szenved a forróságtól. Az aratómunkások, cséplőmunkások — amit máskor meg nem tettek — délután, 1 a legnagyobb melegben pihenőtartanak. Nem bírják a munkát, kidőlnek. Rengeteg vizet isznak, még több kovászos uborkát esznek, pedig egyik sem jó. .." Az elhanyagolt majorudvar halsarkában fehérre meszelt, alacsony épület. Lehet vagy 30 méter hosszú. Az istálló. Ebben laknak az aratómunkások. I0són aradiak, számszerint 16 pár. Már harmadik hete aratnak. Most bejöttek a munkából, mert nem bírjuk a meleget. — Tessék, tekintetes urak, — mondja a jól megtermett ilancsóné — erre ■vannak ... Odamegyünk az istállóhoz. Az istállóajtó,, előtt a gyepün barnára lehűlt, eltikkadt férfiember ül a feleségével. Az asszony a marokszedő. Mellettük egy kis bogrács, amiben lebbencslevest fa-.ek délre. Abból falatoznak. Utána néhány falat fehér szalonnát esznek, azután sok kovászos uborkát. Azistállóajtóban két falatozó marokverő lány áll, a többiek odabent tűnek,esznek, pihennek. Belépünk az istállóba. Köröskörül a fal mellett pokrócokkal letakart szalma, a pokrócok végében szineshuzalú párnák A mestergerentynról lógó" kötelekre erősítve"ott van * kenyér, szalonna, liszt, paprika, só a 16 pár csongrádi aratómunkás elemózsiája. ]/Bökkenő,vakmeleg van~az istállóban', szakad!.aj emberről verejték, kényér ég a légy. Szemtelenek, nem lehet tőlük szabadulni, ellepik a kenyeret, amit a munkások a kezükben tartanak, beszállnak az ember nyitott szájába ... Alacsony, kékgatyás,szikkad! idős ember, áll elénk tisztességtudóan. Ő az első, emberi — Hát, nem embernek való ez! Mán sok ti.esztendőn körösitül vagyok aratásba, de így még nem vöt. Mán félkutyák a agyunk oszt még van egy hétre való. Bajosan hiszem, hogy kibírjuk lábon ... Ilyen meleget! Nem való ez mán se embernek, sz állatnak, se búzának, se semminek. A kukor Icának meg egyenesen méreg... Mán sokfele gyüket rá az eső, késő van ... * És megindul a beszélgetés. Arról, hogy gyengén fizet a búza, nem lesz kukorica. Gazda, munkás mind attól fél, hogy úgy járunk, mint tavaly, amikor a szépen fejlődött kukoricatáblákat elégette, kiszárította, lepörkölte a meleg. — Mán körülöttünk csőpörgetnek mondja Dancsóné — nem sokat mond egyik se. A legtöbb,amit hallattam, hét mázsa, nyele kisholdanként ... De van, aki négy mázsát mond... Sem egyforma... Nálunk olyan hat-hét fele les, ha lesz... Holnapután mán mi is nekikezdünk... A kastély bűvös szobájában illik néhány kanállal enni a hideg birkasavóból, az ízletes birkasajtból, azután köszönünk, megyünk tovább. „ Valami csodás termés“ Kanász Nagy Imre gazdálkodó tanyája a soros. Itt már előbbre váltnak. Tágas, szellős, magas felszetben alszanak az aratók, jobb is a kedvük. A tanyaudvron rengeteg aprójószág, a pacséta szélén két szép szomorúfűz, az operfa alatt hosszú asztal, amin az aratók vacsoráznak majd. — Már mi megpróbáltuk a csépléit, — mondja Kanász Nagy Imre — hát, valami csodás. Egy kis hold adott nyolc mázsát. Lehet, hogy lesz tábla, amelyik többet is ad, de van, amelyik meg csak ötöt fizet. Egyforma munkát, egyforma műtrágyát, veszédséget kapottmindegyik, mégis úgy van, hogy egy és ugyanazon búzatáblából két hold homlokegyenest ellenkező cséplési eredményt ad. Holnap reggel nekieresztjük a traktort a csépléinek, ha nem bírjuk, nekiült még az öreg gőzkazán is. Van egy öreg cséplőm, az most jár a határban csépelni, ha végeznek, hát hazarendeljük majd... Hideg savanyú bor, bonütött szódavíz kerül az asztalra, azután folyik tovább a beszélgetés. Búzáról, kukoricáról. — A búza? Rendes, jó, de — nincs ára. Hallom, hogy Amerikában följebb meni! abúza. Hát miért nem halad fölfelé itt is az ára? Nem tudom, mi lesz velünk!.. in még ek megvagyok, de azok zöldhiteleztek, aztán most oda ki adni a búzát tizenkilencbe, tizennyolcba . .. — A kukorica__Milyen szépen fátnőtt, egy szálon három, négy eső. Aagyobbak a szálak, mint az emberek! Volt eső rá sok is, jó is,, idejében is, de már lassan-lassan adaté:..! Azt mondják: füstöltön már odavan.Von hiszem ugyan, egy-két, esetleg három, napot még kibírnak a kisfokés kukoricák is, emezek többel, de téteje volna mán, ha esne. Én nagyon félek a kukoricától ... Gyerünk irmon is ... Két holdon 41 mázsa Szomorú ez a lehangoltság, ez a bizonytalanság. Valami megmagyarázhatatlan, valami furcsa volt az időjárással, vetőmaggal, műtrágyával, mindennel az idén. Vannak táblák, ahol rekordtermést értek el. Most jött hír arról, hogy egy berekháti kisgazda két katasztrális holdas földjén 41 métermázsa búza termett . Maga a gazda mondja mindenkinek büszké kedve, hogy neki 20 és félmázsás termése van holdanként. Másfelé meg alig néhánymázsás termésről beszélnek. Az igazság az, hogy még ma sem lehet, a megyében meghatározni, hogy mennyi hát a termésátlag. Annyi bizonyos, hogy katasztrális holdanként 10 mázsánál nem igen lesz több. Errefelé sehol nem látni a nyomát a földmívelésügyi miniszter által tanácsolt ipari növényeknek. Van ugyan a határban néhány hagymával próbálkozó gazda, de ez még mind csak tapogatódzás, kísérlet, próbálkozás. A hagyma — mondják — az idén bevág , nem is baj, hogy szárazság van, ez érleli, keményíti a fejet. Tary Ernő ny. huszárszázados próbálkozott meg a rizstermeléssel a szentesi határban. A napokban járt lent nála a földmívelésügyi miniszter rizsterrelési szakértője,azt mondotta, hogy várakozáson felüli eredmény várható. Nézegetik a rizsvetést a gazdák, de nem sokat, értenek hozzá, nem tudják még, hogy szép-e, jó-e, csak azt látják, hogy több a Vesződség. Igaz, azt is tudják, hogyha sikerül, megérte a fáradtságot, mert jól fizet. Öreg este lesz már, mire beérünk Szentesre. A város alatt egymás után jönnek búzakévékkel megrakott kocsik. Lassan poroszkálnak a kocsik előtt a lovak, kiálltak az eltikkadt állatok, fent, a rakomány tetején egykedvűen ülnek a fáradt emberek, még köszönniük is nehezükre esik. Az útszéli fákról, a kukoricásból, a szállók felől hallatszik a tücskök muzsikája. Minden ami él, elfáradt, elerőtlenedett a kánikulában, csak az Alföld víg dalosai, fáradhatatlan hegedűsei a, régiek. ...Cirip... cirip ... cirip... Aratnak, csépelnek, szomorkodnak az Alföldön... (R.c.) 1929^u^ztttsijcsoport^ A kormány elvileg hozzájárult a játékkaszinó engedélyezéséhez? Szállodákat, lóverseny- és golfpályát, utakat, szanatóriumokat építene az engedélyes részvénytársaság (A Magyarország tudósítójától.) A Magyarország többször beszámolt már azokról a tárgyalásokról, amelyek a Halat önfejlesztő törvényűjavaslat és annak középpontjában a berlatoni játékkaszinó dolgában folynak. Az lsz a legutóbbi értesülések alapján közölte, hogy a játékkaszinó kérdésében a tárcaközi bizottság, élén Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárral behatóan foglalkozott azokkal az ajánlatokkal, amelyek a Balaton fejlesztése, illetve a játékkaszinó létesítése kérdésében a magyar kormányhoz beérkeztek. A két első ajánlatot tudvalévően egy svájci és egy francia nagyvállalkozó, a harmadik ajánlatot pedig a Zoppoli játékkaszinó társaság tette Az ajánlatok nagyjában megegyeznek abban, hogy nagyobb tőkével részvénytársaság alakul, amely különböző beruházásokat eszközöl a Balatonnál. Külsősorban a játékkaszinó építésére befektet hárommillió pengőt, azután 400 szobás szállodát épít, ugyancsak 3 millió költséggel, továbbá lóverseny- és golfpályás, utakat készít, csatornázási és vízvezetéki munkálatokat végeztet, végül szintén 3 millió pengőért a Balaton egy másik pontján szanatóriumot, vagy szállodát emel. Nagy vita folyt a tárcaközi bizottság tagjai közél arról is, hogy a játékkaszinót hol, helyezzék el. Mint Az Est mai száma megírta, a különböző felmerült tervek között szerepelt az is, hogy Siófok és Balatonszabadi között létesítsék a kaszinót. Ez a terv azonban a bizottság tagjainak többségét nem nyerte meg. Úgy hogy végül három hely került szóba a bizottságban, mégpedig Balatonföldvár, Fonyód és Balatonfüred. Az. .egyik ajánlattevő Földvárra már opciót is szerzett. A játékkaszinó helyének tekintetében még nem alakult ki végleges álláspont, akadtak olyan hangok is, amelyek egy téli és egy nyári kaszinó létesítését óhajtanák. Eszerint a téli kaszinót Budapest közelében létesítenék, nagyszabású tervek középpontjában, a nyári kaszinót pedig Balaton egyik pontján, mégpedig vagy Fonyódon, vagy Földváron. A Fonyód mellett egyelők a Hunyady gróf birtokra gondolnak,mint amelynek keretében a jétékka- 1 sírteit és tartozékait elhelyeznék. A tárgyalások mindegyik javaslat fölött még tovább folynak és végeredményben az összes javaslatok Bethlen miniszterelnök elé fognak kerülni, elbírálás végett. Ő fog dönteni a tervek sorsa fölött, hogy hol létesítsék a játékkaszinót. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elvileg a kormány hozzájárult a játékkaszinó létesítéséhez. Ha már a miniszterelnök átnézte a Darányi államtitkár által eléje terjesztett adatokat, akkor kerül az egész komplexum a minisztertanács elé. A kormány a minisztertanácson vagy a jelenleg működő tárcaközi bizottságot, vagy más szűkebb körű bizottságot fog megbízni azzal, hogy a javaslattevőkkel a Balatonfejlesztés, illetve a játékkaszinó létesítésének kérdését részletesen letárgyalták. Csak ezután kerülhet sor a balatonfejlesztési törvényjavaslatra, amelyet a népjóléti minisztérium, az igazságügvi és a belügyminisztériuminal együtt készítene el. (v. f.) Külföldre való hosszabb utazás miatt átadó Budán, Szsvetonai Alagornfil 2-szobás, hallos lakás, minden mellekhelyiséggel, központi fűtéssel, a legkényesebb igényeknek megfelelően berendezve. A lakás áll: Hálószoba (Mária Terézia), szálán (Biedermeyer), hali (Empire) antik bútorokkal berendezve. Csakis előkelő magányos úrnak vagy úrnőnek. Telefon: 556—44, délután 4—Hő őrt között.