Magyarország, 1929. október (36. évfolyam, 223-248. szám)

1929-10-02 / 223. szám

Ma: 6lé­g_4Qemben ||5| 10 MAGYARORSZÁG Budapest, 1929. október 2. szerda Telefon: J. 455—50-től 56-ig, J. 464—18, J. 464—19 XXXVI. évfolyam 223. szám A követőmunkások közé rohant, egy munkást agyongázolt, egyet súlyosan megsebesített a teherautó A 20-as autóbusz felborított egy teherautót, három ember megsebesült is Magyarország tudósítójától.­ Két súlyos autószerencsétlenség tör­tént ma a kora délutáni órákban a fővárosban. Mindkét szerencsétlen­ség alkalmával több sebesülés tör­tént, sőt az egyiknek halálos áldozata is van. A halálos autógázolás a Falu Miksa ucca és a Klotild ucca sarkán történt. Itt egy teherautó fordult ki a Klotild utcából és a sofőr nem­­vette észre, hogy az úttest közepén kövezőmunkások dolgoznak. A mun­kások később ugrottak fel, mint kel­lett volna s ketten közülök a teher­autó kerekei alá kerültek. Az egyik kövezőmunkást, Nagy Károlyt a kerekek összelapították s mire a mentők kiérkeztek, már kiszenvedett. A másik szerencsétlenül járt kövező­­munk­ást, Turza Mihályt súlyos sebesüléssel a Kun uccai kórházba szállították. A Vágány uccában történt a másik autószerencsétlenség. A Vágány ucca 12-es számú házban van az Óceán konzervgyár. Ide for­dult be a gyár egyik teherautója, amelyet Schindler József sofőr veze­tett. A teherautóba hátulról belesza­ladt a 20-as jelzésű autóbusz, amely a kistípusú teherautót felbo­rította. Az autóbusz utasai között nagy ria­dalom támadt, de senkinek komo­lyabb baja nem­ történt, ellenben a felborult teherató alól három sebesültet emeltek ki. A sebesültek közül a legsúlyosabb sérüléseket Schindler József szenved­te, akit kórházba kellett szállítani. Az­ autón ülő másik két ember csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Titokzatos gyilkosság áldozata egy osztrák köztársasági védőőr A tettest elfogták, „szerencsétlen véletlennel" védekezik 1 ' ' , . v,r,y ■■ - ' .. ... Bécs, október 1. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) A Favoriten munkásnegyedben a munkásotthon egy szobájában ma titokzatos eset történt. Telefonon ér­tesítették a rendőrség riadó készült­ségét, hogy a köztársasági védőrség egy tag­ját vagy­­szándékosan vagy vélet­lenül megölték. • A rendőrség emberei percek alatt ott termettek és a munkásotthonnak ab­ban a termében, ahol a köztársasági védőrsereg őrszolgálatot tart, a föl­dök­ holtan találták Tommerle József 20 éves asztalossegédet, aki a védőr­sereg tagja. Melléből szivárgott a vér és teste már megmerevedett. A rendőrorvos csak a halált konstatál­hatta. Mingyárt feltűnt a rendőrök­nek, hogy a holttest mellett a vért felmos­ták a padlóról. A köztársasági védőrsereg telefon­­központjának egy alkalmazottja, akit ott a helyszínen kihallgattak, elmon­dotta, hogy lövést hallott és mikor berohant a szobába, már csak a halottat ta­lálta, a szoba üres volt. Rövid nyomozás után megállapította a rendőrség­, hogy közvetlenül a lövés dörrenése után egy Petraseh János nevű ci­pészsegéd, aki szintén tagja a véd­őrseregnek, kifutott abból a szo­bából, ahol Tommerlet holtan ta­lálták. Többen látni vélték, hogy Petraseh keze véres volt. Előkerítették Pet­­rasch Jánost, aki remegett az izga­lomtól. Jobb keze be volt kötve és a köteléken keresztül szivárgott a vér. Kihallgatásakor azt mondta, hogy a védősereg több tagjával együtt ké­szültségi szolgálatot tartott és valamennyien töltött szolgálati re­volvert kaptak, amelyet ő is egyenruhájának nadrág­zsebébe tett. A fegyver véletlenül el­sült a zsebében, lehetséges, hogy ha­donászás közben hozzáért és így tör­tént, hogy a golyó keresztülfúrta jobb keze­­fejét és Tommerle mellébe hatolt. Annyira megrémült, hogy a revolvert a szekrény mögé rejtette, aztán kiro­hant a szobából. A rendőri vizsgálóbizottság meg is találta a fegyvert a jelzett helyen és most újabb gyanús körülmény me­rült föl. Mind az öt golyó hiányzott a re­volverből és csak egy üres hü­vely volt benne. A rendőrség a szemtanukkal együtt, akik a dörrenés után összefutottak, bekísérte Petrasek Jánost a rendőrigazgatóságra és most val­latják. Csüggedemml a he­t­­em – mondta Búd János a Tiszántúl kereskedőinek és iparosainak Az állami építkezéseket elsősorban a fagy­káros vidékeken kezdik meg (A Magyarország tudósítójától.) Búd János kereskedelmi miniszter ma­ délelőtt a fagykár sújtotta tiszán­túli vármegyék kereskedőinek és ipa­rosainak küldöttségét fogadta. A kül­döttség, amelyet Stettina Jenő felső­házi tag,­­ Csontos Imre és Maday Gyula országgyűlési képviselők ve­zettek, memorandumot nyújtott át a kereskedelmi miniszternek, amely a fagykár sújtotta vidékek iparosainak és kereskedőinek nehéz helyzetét vá­zolja és annak orvoslása érdekében a közmunkáknak a Tiszántúlra való koncentrálását, ezekben a közmunkákban a kisiparo­sok részesítését, a hitelkérdés rende­zését s adókönnyítéseket kér. Stettina Jenő, majd a debreceni kereskedelmi­­ iparkamara titkára részletesen ki­fejtették a kereskedelmi miniszter előtt a memorandumban foglaltakat. Bod János kereskedelmi miniszter hosszabb beszédben válaszolt, amely­nek során többek között a következő­ket mondotta: " A kormány teljes tudatában van an­nak, hogy a fagykár milyen nehéz hely­zetbe juttatta a tiszántúli vármegyéket. Magam is abban a felfogásban vagyok hogy ez a nehéz helyzet kétszeresen érezteti hatását az iparosoknál és kereskedők­nél, mert hiszen a fagykár következtében ki­maradt az az időszak, amikor a termés értékesítése adja meg a gazdaközönség vá­sárlóképességét és erejét.­­ A kormányzat törekedett is arra, hogy ezen a helyzeten segítsen és a meg­tett intézkedésekkel, hogy azok kedvezően hassanak. A nyújtott kölcsön feltétlenül fokozni fogja a gazdatársadalom erejét. Átmeneti időszakról van szó, maguk az iparosok és kereskedők is átmeneti in­tézkedéseket kérnek azért, hogy a fagy­kár következtében előállott nehéz helyzet idején biztosítsák a maguk részére fog­lalkoztatásuk lehetőségét. A felvetett kér­dések nagyrészt olyanok, hogy nem tar­toznak kizárólag csak az én hatáskö­römbe, ezért nem volna helyes, ha nyilat­koznék, még mielőtt az egyes tárcák ve­zetőivel a kérdést megbeszélném és velük együtt keresném az orvoslás módját. Teljes erővel azon leszek, hogy a köz­munkákat, elsősorban a fagykár súj­totta vidékeken rendeljék el. A magam hatáskörében különös súlyt he­lyezek erre, de érintkezésbe lépek a lobbi tárcák vezetőivel is oly irányban, hogy az építkezéseket elsősorban a fagy­­kár sújtotta vidékeken indítsák meg. Örömmel mondhatom, hogy a debreceni postapalota építkezése rövidesen meg­indul. — Az egyéb panaszok ügyében, amelyek

Next