Magyarország, 1929. október (36. évfolyam, 223-248. szám)
1929-10-02 / 223. szám
Ma: 6lég_4Qemben ||5| 10 MAGYARORSZÁG Budapest, 1929. október 2. szerda Telefon: J. 455—50-től 56-ig, J. 464—18, J. 464—19 XXXVI. évfolyam 223. szám A követőmunkások közé rohant, egy munkást agyongázolt, egyet súlyosan megsebesített a teherautó A 20-as autóbusz felborított egy teherautót, három ember megsebesült is Magyarország tudósítójától. Két súlyos autószerencsétlenség történt ma a kora délutáni órákban a fővárosban. Mindkét szerencsétlenség alkalmával több sebesülés történt, sőt az egyiknek halálos áldozata is van. A halálos autógázolás a Falu Miksa ucca és a Klotild ucca sarkán történt. Itt egy teherautó fordult ki a Klotild utcából és a sofőr nemvette észre, hogy az úttest közepén kövezőmunkások dolgoznak. A munkások később ugrottak fel, mint kellett volna s ketten közülök a teherautó kerekei alá kerültek. Az egyik kövezőmunkást, Nagy Károlyt a kerekek összelapították s mire a mentők kiérkeztek, már kiszenvedett. A másik szerencsétlenül járt kövezőmunkást, Turza Mihályt súlyos sebesüléssel a Kun uccai kórházba szállították. A Vágány uccában történt a másik autószerencsétlenség. A Vágány ucca 12-es számú házban van az Óceán konzervgyár. Ide fordult be a gyár egyik teherautója, amelyet Schindler József sofőr vezetett. A teherautóba hátulról beleszaladt a 20-as jelzésű autóbusz, amely a kistípusú teherautót felborította. Az autóbusz utasai között nagy riadalom támadt, de senkinek komolyabb baja nem történt, ellenben a felborult teherató alól három sebesültet emeltek ki. A sebesültek közül a legsúlyosabb sérüléseket Schindler József szenvedte, akit kórházba kellett szállítani. Az autón ülő másik két ember csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Titokzatos gyilkosság áldozata egy osztrák köztársasági védőőr A tettest elfogták, „szerencsétlen véletlennel" védekezik 1 ' ' , . v,r,y ■■ - ' .. ... Bécs, október 1. (A Magyarország külön tudósítójától.) A Favoriten munkásnegyedben a munkásotthon egy szobájában ma titokzatos eset történt. Telefonon értesítették a rendőrség riadó készültségét, hogy a köztársasági védőrség egy tagját vagyszándékosan vagy véletlenül megölték. • A rendőrség emberei percek alatt ott termettek és a munkásotthonnak abban a termében, ahol a köztársasági védőrsereg őrszolgálatot tart, a földök holtan találták Tommerle József 20 éves asztalossegédet, aki a védőrsereg tagja. Melléből szivárgott a vér és teste már megmerevedett. A rendőrorvos csak a halált konstatálhatta. Mingyárt feltűnt a rendőröknek, hogy a holttest mellett a vért felmosták a padlóról. A köztársasági védőrsereg telefonközpontjának egy alkalmazottja, akit ott a helyszínen kihallgattak, elmondotta, hogy lövést hallott és mikor berohant a szobába, már csak a halottat találta, a szoba üres volt. Rövid nyomozás után megállapította a rendőrség, hogy közvetlenül a lövés dörrenése után egy Petraseh János nevű cipészsegéd, aki szintén tagja a védőrseregnek, kifutott abból a szobából, ahol Tommerlet holtan találták. Többen látni vélték, hogy Petraseh keze véres volt. Előkerítették Petrasch Jánost, aki remegett az izgalomtól. Jobb keze be volt kötve és a köteléken keresztül szivárgott a vér. Kihallgatásakor azt mondta, hogy a védősereg több tagjával együtt készültségi szolgálatot tartott és valamennyien töltött szolgálati revolvert kaptak, amelyet ő is egyenruhájának nadrágzsebébe tett. A fegyver véletlenül elsült a zsebében, lehetséges, hogy hadonászás közben hozzáért és így történt, hogy a golyó keresztülfúrta jobb kezefejét és Tommerle mellébe hatolt. Annyira megrémült, hogy a revolvert a szekrény mögé rejtette, aztán kirohant a szobából. A rendőri vizsgálóbizottság meg is találta a fegyvert a jelzett helyen és most újabb gyanús körülmény merült föl. Mind az öt golyó hiányzott a revolverből és csak egy üres hüvely volt benne. A rendőrség a szemtanukkal együtt, akik a dörrenés után összefutottak, bekísérte Petrasek Jánost a rendőrigazgatóságra és most vallatják. Csüggedemml a hetem – mondta Búd János a Tiszántúl kereskedőinek és iparosainak Az állami építkezéseket elsősorban a fagykáros vidékeken kezdik meg (A Magyarország tudósítójától.) Búd János kereskedelmi miniszter ma délelőtt a fagykár sújtotta tiszántúli vármegyék kereskedőinek és iparosainak küldöttségét fogadta. A küldöttség, amelyet Stettina Jenő felsőházi tag, Csontos Imre és Maday Gyula országgyűlési képviselők vezettek, memorandumot nyújtott át a kereskedelmi miniszternek, amely a fagykár sújtotta vidékek iparosainak és kereskedőinek nehéz helyzetét vázolja és annak orvoslása érdekében a közmunkáknak a Tiszántúlra való koncentrálását, ezekben a közmunkákban a kisiparosok részesítését, a hitelkérdés rendezését s adókönnyítéseket kér. Stettina Jenő, majd a debreceni kereskedelmi iparkamara titkára részletesen kifejtették a kereskedelmi miniszter előtt a memorandumban foglaltakat. Bod János kereskedelmi miniszter hosszabb beszédben válaszolt, amelynek során többek között a következőket mondotta: " A kormány teljes tudatában van annak, hogy a fagykár milyen nehéz helyzetbe juttatta a tiszántúli vármegyéket. Magam is abban a felfogásban vagyok hogy ez a nehéz helyzet kétszeresen érezteti hatását az iparosoknál és kereskedőknél, mert hiszen a fagykár következtében kimaradt az az időszak, amikor a termés értékesítése adja meg a gazdaközönség vásárlóképességét és erejét. A kormányzat törekedett is arra, hogy ezen a helyzeten segítsen és a megtett intézkedésekkel, hogy azok kedvezően hassanak. A nyújtott kölcsön feltétlenül fokozni fogja a gazdatársadalom erejét. Átmeneti időszakról van szó, maguk az iparosok és kereskedők is átmeneti intézkedéseket kérnek azért, hogy a fagykár következtében előállott nehéz helyzet idején biztosítsák a maguk részére foglalkoztatásuk lehetőségét. A felvetett kérdések nagyrészt olyanok, hogy nem tartoznak kizárólag csak az én hatáskörömbe, ezért nem volna helyes, ha nyilatkoznék, még mielőtt az egyes tárcák vezetőivel a kérdést megbeszélném és velük együtt keresném az orvoslás módját. Teljes erővel azon leszek, hogy a közmunkákat, elsősorban a fagykár sújtotta vidékeken rendeljék el. A magam hatáskörében különös súlyt helyezek erre, de érintkezésbe lépek a lobbi tárcák vezetőivel is oly irányban, hogy az építkezéseket elsősorban a fagykár sújtotta vidékeken indítsák meg. Örömmel mondhatom, hogy a debreceni postapalota építkezése rövidesen megindul. — Az egyéb panaszok ügyében, amelyek