Magyarország, 1929. november (36. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-16 / 261. szám
1929. november 16. szombat Az új vármegye írta: Jánosi György Nemsokára összeül az a vármegye, amelynek bizottsági tagjait az új választási törvények szerint küldték be a vármegye szavazó polgárai. A választási rendszer lehetővé tette azt, hogy a polgárok minden rétege belépjen abba a csarnokba, amely a magyar törvények szerint nagy nemzetiérdekek szemmeltartása mellett kormányozza, a megye szőkebb területét. Megtörtént ugyan most is az, ami minden választásnál meg szokott történni, hogy a közvélemény szerint bejutottak olyanok, akik maguk sem remélték és kimaradtak olyanok, akiknek közérdekű munkáját a nemzeti megújhodás alig nélkülözheti, de ma már az az igazán lényeges és fontos,hogy ez a nemes testület az Isten és a szebb, jobb jövő nevében elvégezze a vármegye minden polgára javára, áldására köteles és elvállalt nehéz feladatait. A múlt vármegyéje és az új vármegye között formában, külső összetételben, az eljárások módozataiban lehet és lesz különbség, de nem lehet és nem lesz különbség abban a nemzeti, örök tartalomban, amelynek hűséges eszközei vagyunk mindnyájan minden helyen és nem lehet különbség abban az örök célban, amely széltében-hosszában átitatja e jégverte, csonkult föld minden porszemét és amely röviden kifejezve így hangzik: Nagy-Magyarország valamennyi polgárának boldogulása. Mindenki tudja, hogy az áldástermő magyar rónák ezer sebből véreznek. De nem mindenki tudja és látja az utakat és módokat, amelyek a síszabaduláshoz elvezettek.. A szűk látkörű, önimádó hazafiság és a céltudatos rosszakarat megelégszenek azzal, hogy telesírják, vagy handabandázzák a közvéleményt és keserűvé tegyék még a száraz kenyeret is, de akinek lelke messze jár és nem kételkedik az ezeréves nemzet jövendőjében, az még a végsőbb ponton sem vizsgálja az örvény mélyebb részeit, a halálra kellemesebb helyeket, hanem lázas energiával kutatja azt, hogy mit lehet tenni bölcset, szükségszerűt? Mit lehet tenni ? Először is egyet nem szabad tenni: belebeszélni a nemzet lelkébe, hogy a helyzet tarthatatlan és menthetetlen. Ez volna a legnagyobb történelmi vétek, amely csak arra való, hogy felfordulást szüljön és nem kívánatos elemeket juttasson szóhoz, szerephez. Azután magától adódik a tengernyi lehetőség. Nem üres szóvirág az, hogy a magyar nemzetnek olyan hatalmas munkakészsége és ereje van, hogy, képletesen szólva, a Duna vizét vissza lehetne vele vezettetni a forrásig egy vele megásatott, új mederben. Ez a faj jó katonának, kereskedőnek, iparosnak, gyárosnak, gyári munkásnak, tisztviselőnek, tudósnak, írónak, szóval mindennek, amire a társas együttélésnek szüksége van. Ezt a munkaerőt állandóan foglakoztatni nagy, nemzeti, általános értékű vállalkozásokban, ezt a munkaerőt gyümolooztatnii úgy, hogy belőle általános jólét fakadjon, ez a nemes vármegye hivatása volt és az is marad a szőkébb pátria határai között. Nem mondhatjuk, hogy ez a vármegye rendeltetésének központja, amelyből sugárként ered a többi, nagy, rendeltetésben gyökerező feladat. A régi, római útrendszer korszerű kiépítése és jó karban tartása éppúgy lényeges, értékes és hivatásszerű, mint a kultúra kicövekett medrének megásása, vagy a modern gazdálkodás rendszerének, elveinek felkarolása és irányítása. A múlt fénye és nagysága, elismert és elfogadott értéke a magyar történelem egyik ékes gyöngyszeme és tudjuk, hogy nemcsak lelkesítő, hanem sokszor kockázatos példáját mutatta a magyar nemzeti élet, a független gondolat és szabadság lelkének határozott megoltalmazásában. Ellenállt és alkotott. Célt kitűzött és orvtámadásokat szerelt le. Melegágya volt az ősi, értékes hagyományoknak éppúgy, mint ahogy módot, és alkalmat nyújtott azoknak az eszméknek, amelyeket a nemzeti megújhodás nagyjai: Széchenyi, Kossuth, Deák a politikában, Arany, Vörösmarty, Petőfi, Tompa, Mikszáth, Jókai, Vass Gereben stb. az irodalomban képviselt. Volt, tudjuk, hogy volt egy vármegye, mely az ezeréves magyar nemzet borús-napfényes életének miniatűr képe volt és babért alkotott Hungária felhős homlokán. Reméljük, hogy az új vármegye méltó lesz ahoz és amit jóban, tökéletesben, alkalmasban, hasznosban, nemzetiben, általános és maradandóban nyújtani, alkotni tud, azt legjobb tehetsége és képessége szerint nyújtani és alkotni is fogja, hogy kiragadni segítse az immár csüggedező lelkeket, a helyzetet az áporodottságból és a dicsőség örökmécsét meggyújtás. « szent oltárkép: Nagy-Magyarország könnyes arca előtt. És mert az új vármegye ezekre és mindezeknél is többre vállalkozni kész, az Úr áldása és segedelme kísérje végig a még töretlen, hosszú, látatlan úton a szebb magyar jövő felé és adjon erőt a kéznek, a szívnek, a gondolatnak, amely e bús hazáért minden jóra kész. A HÍRES JAZZ November TvH-től EDDIE SOUTH amerikai zenekara minden este a NEW YORK BÁRBAN MAGYARORSZÁG A belügyminiszter nagy viharban nyújtotta be az új fővárosi törvényt Erélyes ellenzéki tiltakozásra visszavonta sürgősségi indítványát Heves vita után a többség megszavazta a fegyverhasználati szakaszt Mind a két javaslatot részleteiben is elfogadták (A Magyarország tudósítójától.) A képviselőház mai ülését, délelőtt 10 órakor nyitottaar meg Almási László elnök s az elnöki előterjesztések után folytatták a katonai büntetőjavaslatok részletes tárgyalását. A 31. szakasznál, amely a sajtójogi felelősségről szól, Bródy Ernő szólal fel s azt mondja, hogy az a magyar alkotmány alapját támadja meg, mert megszünteti a fokozatos sajtójogi felelősséget. Nem előjele-e ez a miniszterelnök által tegnap bejelentett sajtóreformnak. Erre semmi szükség nincs, ha, csak nem akarnak abszolutizmust teremteni és azt a sajtójogi fokozatos felelősség eltörlésével megkezdeni. A sajtószabadság nélkül ez az ország elpusztul. Nem szívesen látja tehát, ha a közönséges büntetőjogi felelősséget hozzák be a fokozatos sajtójogi felelősség helyett, mert ez az abszolutizmus legnagyobb fegyvere. Megvolt ez más országokban is, de mindig forradalom követte. Kérem, ne törjük át azt az elvet, ami Magyarországon sajtószabadságot jelent. A szakaszt nem fogadja el. Pakots József hasonló értelemben beszél. A sajtószabadság megsértését félti ettől a szakasztól, kifejti súlyos aggodalmait. Nem fogadja el a szakaszt. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter kijelenti, hogy igaza van Bródy Ernőnek abban, hogy ő mindig a fokozatos sajtójogi felelősség elve alapján állott és ezt az elvet vallotta a sajtóankéten is. Ez a szakasz azonban semmi összefüggésben sincs a sajtószabadsággal úgy, ahogy azt Bródy Ernő állítja. A fokozatos felelősség elve sincs összefüggésben a sajtószabadsággal. Csupán arról van szó, hogy ha valaki lazítást vagy zendülést akarna sajtó útján szítani, ne állíthasson maga helyett strómanokat. Kéri a szakasz változatlan elfogadását. A Ház változatlanul fogadja el a szakaszt. Görgey József nem tudja belátni, hogy miért tiltakoznak a kardhasználati szakasz ellen, tehet a hadsereg és a polgárok között. Az a kifejezés is feltűnő és helytelen, hogy a hadsereg pártok felett van. Nem pártok felett, hanem pártokon kívül. Gömbös Gyula: Gaal Gaston állapította ezt meg. Pakots József: Igen helyesen. Ne tessék kimélyíteni a különbséget a polgári és a katonai társadalom között. Gömbös Gyula: Nem is akarom. Pakots József: Mivel ez a szakasz ezt teszi, nem fogadom el. „Nincs szükség külön privilégiumra*1 Gál Jenő: Ki fogja megállapítani a cenzúrát, hogy eddig tartott a támadás és ezután az önvédelem? Honnan tudja valaki, hogy a másik fél folytatni akarta a támadást? Ki képes arra, hogy a másik lelkiállapotának folyamatát maga döntse el? Ez mégsem lehetséges. A jogos önvédelem kritériumát a világ Gál Jenő egyetlen büntetőjogi törvénye sem tudja olyan precízen megállapítani, mint a Csemegi-kódex. Hát ez nem Gál Jenő Pakots a székesfehérvári kardafférról hangoztatta, Pakots József Pakots József azt hangoztatta, hogy a hadsereg iránt mindenki a legnagyobb jóérzés- JST.." Ja fel és becsüléssel van áthatva. Meg kell állapítani, hogy W |? J a nemzeti hadsereg $1 önmagát tisztította IppP** , meg és jó szellem van bennük. Éppen ezért nem látja be, miért szükséges Pakots József ilyen jogokat adni a hadsereg tisztjeinek. Ennek semmi értelme nincs. A kardafférek nem szolgálják a hadsereg tekintélyét. Példának felhozza a székesfehérvári kardaffért. A vélt sértés nem is a kardot használó századosnak szólt, nem kellett volna rögtön kardot rántania és egy boros embert fejbeverni. Ez nem szolgálta a katonai prezstizst és kitűnő katonai emberek is fel vannak háborodva. Nem kell alkalmat adni az embereknek ilyesmire. Ha túlságos önbizalmat adunk valakinek, azzal visszaélhet. Az ilyen önbíráskodást nem tartja helyénvalónak. Még a katonatiszt érdekében is veszélyesnek tartom ezt a szakaszt. Ha felel is érte, nem kell őt abba a helyzetbe hozni, hogy önmagát súlyosan érintő cselekményt kövessen el. Elkövet egy gikszert és egész életén át viseli a következményeit. Mert én tudom, hogy az ilyen gikszerért súlyos büntetés jár. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter helyeslőleg bólint. Erődi-Harrach Tihamér: Az egész életen át minden gikszernek meg vannak a következményei. Pakots József: Ne tessék általános aksziómákat mondani. A katona tartson két Icardot és egyet adjon át mingjárt ellenfelének. Ama lovagias érzület folytán, amely kell, hogy a nemzeti hadsereget eltöltse, tegyen le a miniszter erről a szakaszról és ne támasszon ellenté IWVWWVWVVVWWVWVWW