Magyarország, 1930. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

7 A 1­0 / 4 fi fi 1930 JAN 3­1.­­ Ma: Ezer ember asszony nélkül -a­ v­ajra IQ fift+i* MAGYARORSZÁG Budapest, 1930. február 1. szombat Telefon: J. 455—50-től 56-ig, J. 464—18, J. 464—13 XXXVII. évfolyam 26. szám Életfogytiglani fegyházra ítélték a harmadik arzéngyilkosságért úr kán Mronnét K­étszer I5 évre ítélték, most férjgyilkosságért vonták felelősségre V Tikostársát felmentették a volt csereulány döntő vallomása az asszony házasságáról, szerelmeiről és gyilkosságról Zalaegerszeg, január 31. Ma reggel 9 órakor kezdte meg a zalaegerszegi törvényszék Czikó Já­­­nos törvényszéki bíró elnöklésével .Orbán Áronné hatvanötéves kertea­­ném­etfalui kocsmárosnő és fia, Orbán József arzénmérgezési bűnperét. Orbán Áronnét 1927-ben a bíróság vadházastársán, Németh Ferencen el­követett arzénmérgezésért tizenötévi fegy­házra ítélte. Orbánné 1928 elején ismét a bíróság elé került, amikor Molnár Ferencné negyvenéves asz­­szony megmérgezése miatt újabb ti­zenötévi f­egyházat kapott. Orbán Áronné most ez év január 8-án ismét a zalaegerszegi királyi törvényszék előtt állott. Az akkori főtárgyaláson az ügyész azzal vádolta, hogy férjét, Orbán Áront, 1914-ben éte­lébe s italába kevert arzénnal meggyilkolta. Az ügyész egyben Orbán Józs­et nagybátyjának, Orbán Árpádnak a­ddegmérgezésével vádolta. A hatósá­gok mindkét holttestet exhumáltatták és a vegyvizsgálat mindkét esetben pozitív eredménnyel járt. A január 8-i tárgyalás végén a bíróság elhatá­rozta, hogy újabb tanúkat és orvos­szakértőket hallgat meg ebben az ügy­ben és ezért a tárgyalást elnapolta. A bűnper mai tárgyalásán az elnök az Országos Bírói Vegyészeti Intézet véleményét ismertette az exhumálá­sok eredményéről. A Vegyészeti Intézet Orbán Áron esetében teljes bizonyossággal megállapítja, hogy a halált a gyo­morba jutott arzén okozta. Orbán Árpád hullarészeiben kevesebb arzént talált, de itt is majdnem biz­tosra veszi, hogy a halál arzénmérge­zés miatt következett be. Az Intézet az utóbbi esetre vonatkozólag orvos­szakértő kihallgatását kérte. Thassy Gábor dr. orvos-Szakértő an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy az Orbán Áron holttestében talált arzén elegendő volt ahoz, hogy halált okozzon, után visszamentem a konyhába. Ké­­­­sőbb Orbánné kijött és mondta, hogy­­ meghalt a férje és kért, hogy hívjam­­ a rokonokat. Elnök: Orbánné hogyan viselkedett a halálesetkor? Tanul Jajgatott, mintha el akart volna ájulni, de könnyet nem láttam a szemében. Az elnök ezután Orbánnéhoz intéz kérdést a tanúvallomásra vonatkozó­lag. Orbánné kijelenti, hogy a vallo­más nem igaz és Hermann Verő csak bosszúból vall ellene. Verőn, mikor szolgálatba állt, szerelmi viszonyt folytatott Orbánné testvérével. Ez neki nem tetszett, meg is­­ pirongatta és elküldte. Hermann Verőn ezért ha­ragszik rá. Vallomásának igazolá­sára több tanúra hivatkozott, de kiderült, hogy ezek már mind meghaltak. Hermann Verőn Orbánná vallomá­sára kijelenti, hogy meg­­mer esküd­ni, hogy becsületesen ment férjhez és nem ismert férfit esküvője előtt. Orbánnétól azért ment el, mert az asszony férje halála után szerelmi viszonyt folytatott egy férfival és többször a másik szobába ment éjjel, ő pedig félt egyedül aludni abban a szo­bán, ahol Orbán meghalt.­­ Hermann Veront vallomására meg­esketik, amiért a védő semmiségi okot jelent be. Tóth Gyula földmíves kihallgatása következik, aki öt évig volt Orbánék­­nál alkalmazásban és akit a védelem Hermann Veron vallomásának meg­cáfolására­ idéztetett meg. A tanú rögtön kijelenti, hogy­­ Hermann Veront nem ismeri, soha nem is látta, mert abban az időben, mikor ez Orbá­­néknál volt, ő Budapesten katonásko­dott. A Védelem erre el is áll Tóth kihallgatásától. Ezután­ az elnök Hatokat ismertet. Életfogytiglani fegyfiát A perbeszédek után a bíróság öz­vegy Orbán Áronnét bűnösnek mon­dotta ki szándékos emberölés bűntet­tében és ezért életfogytiglan tartó fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélte. Orbán Józsefet a bíróság az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányá­ban felmentette. Az ítélet ellen az el­sőrendű vádlott, a védő és az ügyész fellebbezést jelentettek­ be. A koronatanú vallomása, szerelmekről és Orbán Iron haláláról Ezután következett Varga Pálnál született Hermán Veronának, a pált koronatanújának, kihallgatása. El­­­ mondotta, hogy 1914 tavaszán, tizen­három éves korában került Orbánok­hoz, mint cseléd. Állandóan a házas­párral egyszobásban aludt, kivéve Or­bán Áron halálának éjszakáját. Ci­­vódást a házastársak között nem ta­pasztalt, de nem látott családi szere­­tetet sem. Erre a következtetésre kel­lett jutnia már csak azért is, mert észrevette, hogy amikor a férj ■nem volt otthon, egy fiatalember járt az asszonyhoz, akivel szerel-­­­m­eskedett. Orbán Áron panaszkodott neki, hogy a felesége el akarta tenni őt láb alól. Orbán Áron elmondotta még-­­neki, hogy rétesében és palacsintájában már tűt is talált. Ezért őt, (Hermán Veronát) is kérte, hogy vigyázzon rá. Az elnök kérdésére elmondta a ta­nú, hogy Orbán Áron nem szokott volt feküdni és betegeskedni és nem is panaszkodott, hogy fáj a gyomra. Ezt csak a felesége állította. — Csak a halált megelőző délelőtt láttam, — mondja — hogy Orbán a gyomrát fájlalja és lefekszik. Be is mentem a beteghez, aki akart vala­mit mondani, de ekkor belépett az asszony, mire nem szólt semmit Ezen az estén Orbánné a konyhába küldött aludni.­ A szokatlan helyen azonban nem ment az alvás. Később Orbánné kijött és kért, hogy segítsek férjét az ágyra tenni. Bementem és láttam, hogy Orbán a földön fekszik, hörög és eszméletlen. Orbánnéval feltettük az ágyra, az­ Egy orosz sofőr állítólag szemtanúja volt Kuljepov tábornok elrablásának . Paris Midi szerint titkos pincebörtön van a követség épületében Tardieu tájékoztatásra szólította föl Chiappe rendőrfőnököt Párizs, január 31. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) A Kuljepo­v-ügynek­ messzemenő politikai következményei­­ lesznek. Scapini és Tallinger szélsőjobboldali képviselők bejelentették, hogy inter­pellációt fognak intézni Briand­ kül­ügyminiszterhez az orosz emigráns tábornok eltűnése ügyében és felszó­lítják a kormányt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kap­csolatot Szovjet-Oroszországgal, mert nyilvánvaló, hogy bolsevista ügynökök szöktették meg Kutyepov tábornokot. Tardieu miniszterelnök, akit értesí­tettek a két képviselő szándékáról távirati utasítást küldött .Londonból Chiappe rendőrfőnöknek, hogy kí­sérje a legnagyobb figyelemmel az ügyet és a nyomozás minden részle­téről tájékoztassa őt. A Paris Midi szenzációs hírt közöl a titokzatos afférról. Jelentkezett egy orosz sofőr, aki elmondta, hogy szemtanúja volt­­ , Kutyepov elrablásának. Vasárnap délben a Rue de Grenelle-n járt és egyszerre csak autót látott megállani a szovjet követség palotája előtt. Három férfi szállt ki és egyi­kük, akiben ő Kutyepov tábornokot vélte felismerni, részegnek látszott, mert a másik két férfi átkarolva ve­zette a palotába. Ingadozó léptekkel ment és nem ellenkezett. A­ Paris Mi­di biztosra viszi, hogy a csóka párizsi embereinek vezetője, Janovic, szök­tette meg a tábornokot. A lap szerint Dovgalevszki szovjetkövet aligha tu­dott a tábornok elrablásáról. Azt ír­ja a lap, hogy tudomása szerint a külföldi szov­jetkövetségek épületeiben titkos pincebörtön van, ide zárják a szovjet számára, kelle­metlen emigránsokat, sőt a varsói szovjetkövetség pincéjében halott­égető kemence is van, amelyben el­égetik a meggyilkolt emigránsokat. Valószínűleg ilyet építettek legutóbb a párizsi szovjetkövetség palotája- Tardieu Chiappe

Next