Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

2 halasi út építési munkálatait és remélik, hogy ennek, az útszakasz­nak építésénél is nagyobb csapat munkanélkülit sikerül munkához jut­­tani.­ A hatóságok azon fáradoznak, hogy a gátépítési munkálatoknál és az út­építési munkálatoknál elhelyezett munkanélkülieken­ kívül mezőgazda­sági munkálatokba­n is elhelyezzék a m­un­ka­n­élkü­­leket. MAGYARORSZÁG úit Maliea 1930. április 1. kedd A kis manekennek „sokkal jobb dolga lesz" — így gondolja a nővér, a szülők azonban nem! — és leányszöktetésért feljelentették Solymossy Árpád bárót azt Magyarország tudósítójától.) .A budapesti főkapitány­ságott olyan ér­dekes bűnvádi nyomozás indult meg, amihez hasonló hosszú idők óta egy­általában nem fordult elő. Egy Kő­bányán lakó­­sörfőzőmester felesége tett feljelentést a rendőrségen Sóly­mossy Árpád báró ellen, lányszökte­­tés miatt. A büntető törvénykönyv­ben leányszöktetés címén állapítot­ták meg ezt a cselekményt, amely büntetendő még az esetben is, ha 11 éven felüli leányt saját beleegyezésével, de szülei tudta nélkül visznek (­ és emiatt a szü­lők, mint indítványra jogosultak, feljelentést tesznek. Az­ elszü­ktetett leány’ 17 éves és­­az egyik Kristóf téri nemi divatszülőn manökenje volt. A feltűnően csinos, szőke hajú, nagyon jó alakú leányt a divatszalonok körében jól ismerték. Azok a ruhák, amelyeket,, ő próbált !, és ő mutatott be a hölgyvevőknek.,, általában elkeltek, mert mintjén Yu-jj fia jól állt­­neki. ] A leánynak két év óta ko­­l­moly uk­varlója, vőlegénye van. A báró néhány nappal ezelőtt ismer­kedett meg a szép manekennel. A leánynak a nővére egy gróffal áll is­meretségben és ebből az ismeretség­ből nemsokára házasság lesz. Itt, a nővérnél történt a megismerkedés, amelynek során a bárónak annyira megtetszett a leány, hogy hevesen ud­varolni kezdett neki. A leányt egy­­szer-kétszer el is vitte kiállításra, más nyilvános helyekre, amikről a maneken odahaza beszámolt, édesany­­­jának. Czid­rorek Ferencné, a leány I édesanyja, figyelmeztette a kis man­é-i ken-leányt, hogy I szüntesse meg a báróval való is­meretségét mert ezzel veszélyez­teti készülő házasságát és biztos­­ jövőjét is. A leány úgy látszik hajlott a szép szóra; a vőlegény is a lelkére beszélt s már-már úgy látszott, hogy a ké­szülő házasság zavaró felhői eloszlot­tak. Csütörtökön a vőlegény abban állapodott meg­ a leánnyal, hogy másnap telefonon fel­hívja őt a divatszalonban és akkor megbeszélnek péntekre egy találkozót. Amikor azután pénteken a vőlegény felhívta a divatszalont, a tulajdonosnő azt­ válaszolta, hogy a leány nem jött be, sőt a leány nővére felhívta telefonon és közölte vele, hogy a kis maneken lányt többé ne várják, nem lesz többé próbakisasszony. A tulajdonosnő sajjnálkozását fejezte ki efelett, mert szerette a 17 esztendős, csitt­os szőke leányt .­A nővére azon­ban ezt felelte neki: Ne tessék sajnálni, mert most már jobb sorsa lesz. A vőlegény megdöbbenéssel vett erről tudomást, azonnal elsietett a leány,­ édesanyjához, aki szintén meg­lepődve és lesújtva hallotta a tudtán kívül történt dolgokat. Elszaladt idősebb lányának Bajza utcai laká­sára. Itt megállapította, hogy idő­sebb leánya grófi udvarlójával, azon­kívül a báró kisebbik leányával e­gyütt négyesben megebédeltek, azután beültek a báró autójába s ezzel vidékre hajtattak a báró birtoká­nak egyik tanyájára. Az asszony ezután elhatározta a vőlegénnyel való megbeszélés alap­ján, hogy a főkapitányságra megy és a lányszöktetés miatt feljelentést tesz. Ez meg is történt. A főkapitány­ság most a megtett feljelentés alap­ján megindította a­ nyomozást. A leány édesanyja kijelentette, hogy az ügyet szigorúan veszi és számon­­kéri a bárótól a történteket. Ragasz­kodik ahoz, hogy a báró az elkövetett hibát oly módon tegye jóvá, hogy az elszöktett 17 esztendős leányt felesé­gül veszi. "Az eltűnt Cziczvarek-lasty Bethlen hazaérkezésétől várják a gazda­társadalom helyzetének megjavítását Szabó Sándor nyilatkozata a mezőberényi kisgazdagyűlésről „Titkos választójoggal nem lehet eltüntetni a bajokat" — mondja (A Magyarország tudósíójáról.) A Békés megyei Kisgazdák Egyesüle­tének tegnapi mezőberényi gyűlése izgalmas hangulatában folyt le. A résztvevő kisgazdák több ízben Csiz­madia András elnök ellen foglaltak állást, egyes felszólalók pedig­ elté­rően ez évsig­­i kisgazdagyűlésektől po­litikai térre is terelték a követelései­ket, hangztatván, hogy a titkos választójog törvénybe­­iktatása most már ne­m halaszt­­ható tovább. Szabó Sándor képviselő aki néhány agrárképviselővel részt­­vett az ülésen, ma délelőtt nyilat­ko­zott az izgalmas gardőértékelésről: — Mindenesetre olyan impressziókat sze­reztünk,­ — mondotta Szabó Sándor — hogy a kisgazda társadalom most már ra­dikálisabb megoldásokat sürget. Különö­sen Békés­ megyében igen erős a mozgalom és ennek megfelelően a kritika is. — A kormánynak ezzel számolnia kell, mi pedig különösen nem hagyhatjuk Szabó Sá­n­dor­ figyelmen­ kívül a földműves nép pana­szait és bajait a bajok legtöbb okai a termés értékesitése, súlyos nehézségei, piacok hiánya és a hitelkérdés. A külföldi tárgyalások miatt e tekintet­te Tíz tétben semmit sem tudunk. — Mindenesetre meg kell várnunk Bethlen István gróf hazaérkezését, akkor azt hiszem tisztázódni fog a hitelkérdés is. Az adó és a kenyérkérdés mellett tehát a munkaalkalom, az olcsóbb hitel és a piac problémája a legfontosabb. Itt van­nak a legnagyobb bajok, ezeket kell megoldani elsősorban. Hiába beszélnek most titkos választójogról, ezzel még nincs megoldva a hitel és a kedvező ér­tékesítés kérdése. Szabó Sándor kijelentette végül, hogy a gazdaképviselők politikai természetű kérdésekben most nem kívánnak lépéseket tenni, ellenben egy pillanatig sem szűnnek meg szorgalmazni a tisgazdatársadalom égető bajainak orvoslását. A közjegyző-szövetség és a kamara közgyűlése (A Magyarország tudósítójától.) A királyi közjegyzők országos szövet­sége vasárnap közgyűlést tartott Lá­zár Ferenc elnöklete alatt. ■ — A közjegyzői kar távoli tartja magát a politikai áramlatoktól,, ez azonban nem jelent a nemzeti fel­adatoktól való eltávolodást — mon­dotta többek, között az elnök — meg­nyíló beszédében. Sümegi László főtitkár terjesztette el­ő a múlt évről szóló jelentést. Be­jelentette, hogy az idei vándorgyűlés első napját,■június havában Szombat­helyen, második­ napját Sopronban tartják meg. Az évi jelentést egyhan­gúan elfogadták. .A szövetség közgyűlése után,­a bu­dapesti királyi­­közjegyzői kamara is közgyűlést tartott. Ezen Javíts Imre kam­­a­rei elnök,­­kom­ányfőtakácsos elnökölt Elnöki megnyitójában fog­lalkozott azokkal a támadásokkal, amelyek a közjegyzőket az ügyvédi kar részéről érték. Április 1-től Budapesten először a Kanadai 10 tagú A|| STEPHEN SIMPHONIC MM,m KIRÁLY MAGYKÁVEMáZsái gtfg ■■hhdélután és este hangversenyez Állást is közvetít ezután a mérnöki kamara (A Magyar­­rszág tudósítójától.) A budapesti mérnöki kamara vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését a régi­­ké­pviselőházban. Kossalka János dr. egyetemi tanár elnökölt. Thoma Fri­gyes titkár előterjesztésére elfogad­ták a kamara ügyrendjének kiegészí­tését, amely szerint a kamara tevékenységi köre jövő­ben a mérnöki munka és a mér­nöki állások közvetítésével is bővül. Ezután megtartották a választásokat. A mérnöki kamara­ közel 60G0 tagja tagja közül 1756 vett részt a válasz­tásban. Ebből 1723 szavazat esett a­ hivatalos listára. Elnökké ismét Kos­salka Jánost, alelnökökké Létáig­i­ Gyula műegyetemi tanárt és Zorkóczy Samu vezérigazgatót választották. Leesett a teherautóról s a kerekek közé került (A Magyarország tudósítóját­ól.) Délután két órakor a Laktanya ucca 3. számú ház előtt egy teherautó el­gázolta Leinberger Ferenc II. éves ácstanoncot. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a fiú leesett a teherautó­ról és a kerekek közé került. Gerinc­törést és belső sérüléseket szenvedett. Beszállították a Margit-kórházba. Ál­lapot­a életveszélyes. Távbeszélő: Auf, 879—65 1911. ÁLTALÁNOS AUKCIÓ Kiállítás: 1930 március 30-ától • április 1-ig, hétköznapokon délelőtt­­ és délután, vasárnap csak délelőtt­, l Árverés: 1930 április hó 2-tól | április lm 15-ig, a. u. 1/14 órától, a Árverésre kerülnek: Milbecsís f­ietm­ények, szobrok, porcella-­g nők, keleti szünszegek, művészi és­­ közhasználatú bútorok, ékszerek,­­ könyvek stb.

Next