Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-09 / 81. szám

­ SZENZÁCIÓS VILÁGVÁROSI VARIETÉ-MŰSOR ROYAL ORFEUMBAN Legdrá­bb hely 6 pengő Kezdete fél 9 órakor 1930. április 9. szerda MAGYARORSZÁG (Tolsztoj regénye hangos filmen, 12 felv. Iván Mosjoukine, Lil Dagover, Doni ko­zákok közreműködésével) — A fogház an­gyalai (vígj., 7 felv., Kari Dane, George Arfehur) (544,­­/tő, 5/18, 10). I­FA Filmszínház (Teréz körút 60. szám, Aut. 197—67 és Aut. 197—68). A nagy si­kerre való tekintettel folytatja útját az első magyarul beszélő hangos film a Va­sárnap délután (rendezte H. Schwarcz, fősz. Dita Parlo, Willy Fritsch, Mály Gerő, Simon Marosa, Körmendi János és Ligeti Juliska) —­­JVA Világhír­adó. To­vábbá érdekes vígjáték — Szekeres Fe­­renc orgonajátéka (5, '/1 8, ‘A 10). Uránia Színház (Rákóczi út 21. J. 460— 45 és J. 460—46). Szerelmi keringő (szín­padi részben fellépnek: Horváth Éva, Martinek István, Palásthy Géza, Lészai Kató, Fekete Pál. Fősz.: Lilian Harvey, Willy Fritsch, Hans Junkermann. Beve­zetőt mond: Kerekes György)) —" Miki egér kalandjai (ragyogó amerikai bur­­leszk) — Híradók (5, '/M S, V.10). Vesta Mozgó (Erzsébet körút 39. J. 326— 39). Hangos: Maurice Chevalier: Párizs gyermekei (vígj., 10 felv.) — Az én fiam (filmregény, 8 felv., Emil Jannings) (’M- től folyt.). _________ A színházak e heti műsora Magyar Királyi Operaház. Szerda: Fak­­tá ii (E. bérlet 24. szám). Csütörtök: A nürnbergi, mesterdalnokok (Leuer Hubert vendégfelléptével, A. bérlet 24. szám). Szombat: Moments Musicals; Pásztoróra; Parasztbecsület (C. bérlet 24. szám). Va­sárnap: A Rajna kincse (A Wagner-cik­­lus I. estje, Leiter Hubert vendégfellép­­tével, D. bérlet 24. szám). Hétfő: Jancsi és Juliska: Mályvácska királykisasszony (Gyermmekelőadás, Bérletszünet). Kedd: Seherezádé; Halomé­ — Nemzeti Szín­ház. Szerda: A­­képzelt beteg (D. bérlet). Csütörtök, vasárnap délután: Légy jó mindhalálig. Péntek: A velencei kalmár. Szombaton: A képzelt beteg. Vasárnap este: János vitéz. Hétfő, kedd: Igazi Pas­sió. — A Nemzeti Színház Kamaraszín­háza. Szerda, szombat este: A krétakör. Csütörtök, péntek, vasárnap délután: Azra. Vasárnap este: Amihez minden asz­­szon­y ért. .Hétfő: Szertárey Jézk­a. Kedd: Atra­. — Vígszínház: Szerda, péntek, va­sárnap este, hétfő: Ma este vagy soha! Csütörtök este, szombat este: Grand Ho­tel. Vasárnap délután: Marsall. Egy, kettő, három. — Magyar Színház: Szerda, vasárnap este, hétfő: Önagysága, kime­nője. Csütörtök este, szombat este: Vol­­pone. Péntek: Morfium. Vasárnap dél­után: Hófehérke és a hét törpe (Gyermek­­előadás.) Kedd: Romeo és Júlia. — Ki­rály Színház. Szerda: Alvinci huszárok (Először). Csütörtök, péntek, szombat, va­sárnap Alvinci huszárok. Vasárnap d­ u.: Viktória. — Városi Színház: Szerda este: Nincs előadás. Csütörtök : Tosca (Anne Rosello vendégfelléptével). Péntek: Nincs előadás. Szombat: Meluzina (Először). Va­sárnap este, hétfő: Meluzina. — Belvárosi Színház: Egész héten minden este: Fruska. — Fővárosi Művészszínház: Egész héten minden este: Huszárfogás. Vasárnap dél­után:­­A csúnya lány. — I ! Színház: Szerda, csütörtök: Az »English­ Players« vendégjátéka: Az első feleség; Az út vége. Péntek este, vasárnap este: A népbiztos. Szombat: Béla, aki 211 éves. Vasárnap dél­után: Húsvéti passió. — Andrássy K­ti Színház: Egész héten minden este és va­sárnap délután: A legújabb divat; A sö­tét pont; A nagyságos asszony álmodik; Braun ki lesz csapva; Békesi konferansza. — Terézkörúti Színpad: Minden este 9 emkor: Nagy Endre, Salamon Béla, Rajna Alice, Baross Géza, Gárdonyi Lajos, Her­czeg Jenő felléptével. Az antenna-betyár; Az utolsó éjszaka; Ártatlan József; Gandhi elindul. Minden vasárnap délután fél 4 órakor: Igazi gyermekszínház. — Royal Orfeum: Minden este V:9 órakor: Ciane Loyal, 3 Santomas és a varieté műsor. — Komédia Orfeum: Egész héten minden este: Steinhardt Géza és Tábori Emil együttes fellépte. Két bohózat. Steinhardt, Solti, Weygand magánszámai és külföldi attrakciók. Minden este VI9-kor, vasárnap és ünnepnap délután Vf-l-kor. SZÍNHÁZ Itt igazságtalanság történt Itt (jelen esetben) a Magyar Szín­ház egy tömeg­­szórakoztatásra szánt színházi épület. Két eme­lettel és fronttal az Izabella térre. Az igazságtalan­ság szenvedő ala­nya viszont az »Önag­ysága ki­menője® című da­rab 3 felvonás­ban, 6 képben és rengeteg ötlettel, kedvességgel, eredetiséggel, viccel, bűbájjal , poézissel. (Araont és Gerbidon.)* Ez a darab nem járt jól a premieren. Igazságtalanság. Mert ez a darab friss, mulatságos és bölcs. Megindító is ezzel a furcsa happy end nélküli végével. (Túl­­finom Pestnek.) Igazságtalanság. Mert ez egy ízléssel és kultúrával megcsinált vígjáték (nem egy nagy ügy, de melyik mai vígjáték az?) roppant tiszta és gusz­tusos munka, jó kis színházi est, finom kis színházi est, ízléses és finom emberek­nek való. (Tehát reménytelen Pesten? Nem mondom, csak kérdem: tehát re­ménytelen Pesten?) Istenem, ha meggon­dolom, hogy itt már milyen daraboknak volt sikerük és ennek .. ? * A kiindulási ötlet nem valami új. A nagyvilági hölgy, a splenes nős­­ténysnob, aki tulajdon szobalányá­nak öltözve kalandot megy keresni a nép közé. De milyen fordulatai van­nak ennek az ötletnek, micsoda par­fümje, micsoda tálalása. Két kép, az a könyvkötőműhelyben és az a má­sik a fotográfusnál két trouvaille telve viccel, furcsasággal, eredeti­séggel, színházzal és egy tolakodás­­nélküli poézissel. (A darab jó, a da­rab nem fog menni.) * ... könyvkötészet! Szeretem ezt az ipart, amely felöltözteti a könyveket, szeretem­ ezt a mesterséget a maroquin házakkal és a pergament borításokkal, a fél és egész bőrkötésekkel (disznók számára az egyet­len életigazolás, hogy végül könyveket kötnek belőlük), szeretem ezt a mestersé­get, mert nagy ügyet csinál a könyvből. Ó, én eszem a könyveket. Mint az egér, úgy eszem és ha az óceán tűzoltó sziréna búg fel, első ijedtségem mindig annak szól, nem-e szép és jó könyvek pusztulnak el valahol a tűz által. Ö, könyv! Ö, bib­­losz­,! És egy könyvet felöltöztetni néha nagyobb dolog, mint egy embert. (Nem.... Nem igaz. Azért mégis az ember az első. Mindig az ember az első. Könyvbarátnak lenni, de elsősorban emberbarátnak. Min­dig emberbarátnak.) A könyvkötészet leg­nagyobb mesterei a franciák. * Itt jut eszembe : várjon a mai pesti színházi válságnak nem egyik legna­gyobb oka, hogy a francia színpadi irodalom elbán­y­atlőtt? Fontos ná­lunk, ahol a színpadon az olaszoktól csak az operát, a bécsiektől csak az operettet, az angoloktól csak a varie­tét, az amerikaiaktól csak a finm­et, a németektől csak a semmit, de pró­zai darabot (a magyarokon kívül) csak a franciáktól fogad el a közön­ség. önagysága kimenője —­ francia darab, olyan friss és kedves, mintha a műfaj virágzásának java idejében írták volna. Itt igazságtalanság tör­tént. Nem tehetek róla : itt igazság­talanság történt.* •Pedig az előadás is­­kitűnő.. (Jó darabot játszerei*'kk'.,­ é­s jó szituációkkal mindig­ könnyű jól játszani.) Makay Margit (aki a Vígtól kimenőt kapott a Magyarba), an­gyalian kedves és jó. Megvesztegetően finom. Jávor Pál, a könyvkötő briliáns. Furcsa, eredeti, groteszk, emberi, vicces (olyan, mint a fiatal Csontos volt) és mi­lyen ízléses és milyen mértéktartó. Jávor­nak anyanyelve a színészet. Vágó (mint rendező is ötletes) és Vágóné két kitűnő, két emlékezetes kabinetfigura. Nagyon jó Justh Gyula, nagyon jó Turay Ida, kicsit­­jó Hollós Juci (nem... Hollós Juci kicsit se jó), de megint nagyon jók Dénes György, Faragó Erzsi és Balassa János. Simon Marcsa és Vándory Gusztáv dicsé­retre méltóak, Bulla Mariska dicséretre nem méltó. Viszont egészen kitűnő, írói, csiszolt, kulturált Hajó Sándor fordítása. Milyen tehetséges, milyen briliáns író- Miért, nem rendelnek nála a színházak darabot. Kizárólag ezért kérem. Mert te­hetséges. Mert író.E­lis­mert éppen könyvekről van szó, most csak azt nem tudom, vájjon Ptolemaiosz Szótér egyiptomi ki­rály, az alexandriai könyvtár ala­pítója, valóban kultúrember volt vagy csak betafetisizm­u­sban szenve­dett? Kultúrkirály volt vagy csak snobkirály? De őseim ott ültek az alexandriai könyvtárban. Dolgoztak benne. És rengeteget olvastak. Tőlük örököltem.* De érdekes volt figyelni ezt a­­közönsé­get. Az arcukra volt írva a darab rossz híre. Kedvetlenül jöttek el, nehezen ül­tek bele a székekbe, tiltakozó lassúsággal, már előre is opponálva a színháznak és az estének. A függöny felmegy." Nehéz, ellenséges öt perc, gyűlölködő atmosz­féra. Azonban mégis kuncogások gyáván... egyik a másikra néz kérdőn: szabad-e ... azután bátrabb és felszabadult neveté­sek ... egyik a másikat biztatja ... a tömeglélektan ... végre kezdik magukat jól érezni... Nagy tapsok, nyíltszíniek is... jókedvű, elégedett arcok és a fel­­vonásközökben büszke emberek. Büszkék arra, hogy fölfedeztek egy darabot. Büsz­kék arra, hogy nevelni tudtak. Büszkék arra, hogy ma este jól megy nekik. Büszkék arra, hogy valami, amiről azt akarták, hogy ne tessen nekik, most tet­szik nekik. Büszkék arra, hogy szembe­­szálltak magukkal. Büszkék arra, hogy le­győzték magukat. Büszkék arra, hogy okosabbak és bátrabbak önmaguknál. És végül arra büszkék, hogy minderre büsz­kék tudnak lenni. Büszke arcok a felvo­­násközökben. Ó emeleti dohányzó terve cigarettafüsttel és gőggel. * A Mahatma a tenger partján! In­dia? Nősté­­y terület. Tarka, álmodo­zó, termékeny. "Önmagától bármire képtelen. Illetve: majd meglássuk... Majd meglássuk... (Warren Has­­tings, India kormányzója, az angol uralom legelső időiből írja: »Az in­diai filozófusok írásai akkor is élni fognak, amikor az indiai brit uralom már régen megszűnt léteznie) Hát majd meglássuk... Majd meglás­suk... Türelem. Nem kell várni már csak egy-kétezer évig. Va­gy hétig? Az ilyesmit sosem lehet előre tudni. Sosem lehet előre tudni. * Önagysága kimenője: kellemes és finom este egy színházi igazságtalanság fölött. Mert­ a darab jó, jó, jó! Hiába, ezek a franciák tudnak... És a darab tanul­sága? Nők szeretni fogják. A darab ta­nulsága az, hogy­ hazudni kell a férlak­nak. Sosem megmondani az igazat. 4kor sem leleplezni magukat. Kis filozófia a nemek harcában. Pesten talán nem is olyan ismeretlen. Ami pedig a gyakori­latot illeti... _____ L. Lr. 9 A vidéki színházak reformja a városok kongresszusán Az Országos Színészegyesület elké­szítette a vidéki színházak reform­­tervezetét. A javaslatot Stella Gyula elnök, Hegedűs Gyula, Palán­yi Lajos és Halmi Jenő váci színigazgató elő­terjesztették a városok országos kon­gresszusának vezetősége elé. A terv­ egyelőre Szeged, Debrecen, Pécs és Miskolc városokra vonatkoznék, ké­sőbb azonban kiterjedne az összes magyar városokra. Lényegében arról van szó, hogy ezekben a nagyobb vá­rosokban központi irányítás mellett jól megszervezett opera-, operett- és drámai előadásokat tartsanak. A polgármesterek nagy jóindulat­tal fogadták az előterjesztést és elha­tározták, hogy városonként vitatják meg annak a végrehajtását. Wide Oscar helyett Gordon Lyon A Budapesten vendégszereplő English’ Players angol színtársulat megnyitó mű­sorában változás állott be. Wilde Oscar híres bohózatát, a Bunburyt az egyik fő­szereplő megbetegedése miatt nem lehet előadni. Helyette Gordon Lyon modern írónak The white cargoo című drámá­ját játsszák. Az újdonság magyar címe: A fehér rakomány. Nálunk még nem ját­szották a darabot, ellenben Bécsben és Berlinben sokszor került, színre. A fehér angolok gyarmati életéről szól a darab és hőse egy felverő nő. Kedvezményes jegyakciónk !Az Est-lapok kedvezményes előadá­­­sai: Légy jó mindhalálig, Nemzeti Színház, április 10. Az igazi Passió, Nemzeti Színház, április 15. Április 14-én, hétfőn gyermekelőadás kereté­ben kerül színre az Operaházban a­ Jancsi és Juliska és Mályvácska ki­rálykisasszony. Erre az előadásra több minden kategóriájú kedvezmé­nyes jegy kapható kiadóhivatalunk­ban. Az Önerőhöz igazgatósága min­den előadásra kedvezményes jegyet bocsát rendelkezésünkre. Ren­­les áru jegyek kaphatók a Fórum-mozi min­den előadására. VIKINGER V­I­K­I­NG “ Elejétől végig a természetes színű hangos Metró-film. Csütörtöktől K­­ÉCSI

Next