Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-10 / 82. szám

10 MAGYARORSZÁG 1930. április 10. csütörtök A zseniális Mihály Dénes zseniális apja Írta: Révész Béla Tavasutas m­egbuzdulással egy ifjú ember felé fordul a petsti közönség figyelme. Mihály Dénes magyar mér­nök Berlinből hazahozta nagyhírű Telehor-ját, valamint egyéb találmá­nyait', amik körül gyárak alakulnak'’ Berlinben, ‘Londonban, New Yorkban. Mihály­ Dénes, produkciói meghök­kentették­ az embereket. Csudálkozó lelkesedéssel üdvözlik körünkben a pompás fiatalembert, akinek másik sikere,az, hogy meg tudta mozdítani egyénisége körül a tömegek szerető­jét. Zseniális .Edison-f­óka, az egysze­rűsége megvesztegető; kedves, köz­vetlen, amikor a boszorkányosságot elmagyarázza­ az embereknek és póz­­talan közléssel­ adja át briliáns té­teleit; humorkedvelő, temperamentu­mos, az ötlet úgy tűz fel rajta, mint a tavaszi fákon a friss levelek. Kü­lönös, ritka fajt­a ember, nagyon em­lékeztet az urnára. Róla akarunk írni, a­ nemrég meghalt Mihály Józsefről, az íróról, a tanárról, orvosról, akinek alakjára, a fiú eseményes napjaiban, rágondolunk. Nekem tanárom volt Mihály József, az ifjúságom idején, amikor, már érett volt ,az íróiságonl és az emléke­zésnek ezzel az érzékenységével, lá­tásával, ítéletével, úg­y érzem őt, mint a kallódó zsenit, nyűgös diákok kö­zött muszáj-ka­tedrán. Mihály Dénes megcsillogása, logi­kus. A tanítók, tanárok meghatott galé­riájából kiválasztom Mihály Józse­fet. Felejthetetlen szövetségem volt .V­ele. A diák és tanár ismerkedőbb isme­retsége ott kezdődik, hogy valamikor én nehézbeszédű voltam. Pontosab­ban : dadogtam. Ma már meg tudom állapítani hogy e gyötrelmes tulaj­donságomnak csupán az idegzetem nyugtalansága volt az oka ; folyé­kony, rendes beszédű voltam, ha tár­saimmal társalkodtam, de ha a ta­nár felszólított a felelésre, oda idézett a katedra, a tábla elé, hogy most az­után, mint a vízfolyás, mormoljam a mondanivalót, ilyenkor szavaim közé lebírhatatlanul beékelődtek a kata­­rakták, haraptam a nyelvemet, a sza­vakat, de a XXi.d pillanat : ,,«• felelés,, a .számonkérés olt, a mindenki figyel­me előtt, elkapta a lélekzésemet és én, a jóhangú gyerek, sőt ön­képzőkön szónok, dadogtam, keservesen dadog­tam. Nem volt az könnyű eset. El­fáradt vagy tanári fizetéssel küszkö­dő vagy gyomor- és májbajos taná­rok üldöztek még tsvindlizéssel­ is meggyanúsítottak. Remegő idegzettel, kiszolgáltatottan, a hatalmas tanárok­kal szemben, szenvedtem. Mihály József, egy­szer-két­szer csit­­tított és többé nem hívott ki­ felelni. Odaült­­mellém, az iskolapadba. Nem feleltetett, de beszélgetni kezdett ve­lem. A magyar irodalomról, máskor már nem is irodalomról, de minden­féléről. Folyamatos, könnyűszavú let­tem, ahogyan Mihály József mellém telepedett, mind sűrűbben, egyszerű emberiességgel, a tanár és tanítvány mogorva akadályait félrehajítva és a jósággal, mely halk, észrevétlen volt, csak a felszabadulás ajzotta fel a gondolatcserére hajlamos, már meglobbant érzelmemet. Meghatott, igaz írást tudnék írni a két lélek tal­­ák­ozásáról abban az iskolapadban. Az egyi­k férfié, próbákkal maga mögött, a másik a gyermeké, aki felkészülten, már írói éberséggel várta a sorsát. Mai írni valóim is, még minidig, tán örökké, abból a korszakból bukkan­nak elém és azért tudom, hogy aján­­dékos élmény volt a számomra, ahogyan Mihály József mellém ült, mellém szegőd­ött, és a gondolatvilágát megnyitotta előttem. Észrevett, meg­különböztetett, beszéltetett. Talán a magányosságot érezte az iskola fogó­­jában, alighanem odakünn is némul­­tabban,kellett járnia az útjait, mel­lettem, az iskolapadban, elbocsátotta a témát, gondolatokkal teáiktól­­, amiktől megra­kétázott az eszem, vi­tatkozásra invitált, egy-egy kijelen­tése felszakította­­a távlatokat, amik megleptek szűzies újdonságokkal, éveken át tartott ez az ismerkedésem Mihály Józseffel és bizonyos, hogy a t­ápászkodó éles szemléletemet jórész­ben ez a nagyszerű tanárom állította hirtelenebből és bátorabban talpra. . A hajdani fogékonysággal, ezzel­ A­ magyar filmvilágban nagy fel­tűnést keltett Farkas Elemér ország­­gyűlési képviselőnek tegnapi indít­ványa a képviselőház pénzügyi bi­zottságában, ahol azt javasolta, hogy a vidéki színészet megmentése érde­kében többek között a mozgóképszín­házakat adóztassák meg olyképpen, hogy a filmszínházak a belépőjegyek­nél 2 fillért szolgáltassanak be a vi­déki színészet támogatására. Ebben az ügyben a Magyarország munkatársa ma kérdést intézett a Ma­gy­a­r Mozgóképs­­zem­en­gedély­esek Országos Egyesületéhez, ahol Gyár­fás Gyula ügyvezető alelnök a követ­kezőket mondotta: — Farkas Elemér képviselő úrtól, mint a színházak őszinte és önzetlen barátjától, más véleményt vártunk, mint a rádió és a mozi megadóztatását. A magyar filmszín­házak együttesen körülbelül hárommillió pengő köztelket viselnek, amely számukra már elbírhatat­lan és ha még hozzávesszük á fé 'ál­alános' gazdasági depressziót és a hangosfilm bevezetése folytán beállott ne­héz helyzetet, akkor elképzeljük, hogy hová fog vezetni, ha a m­imoziadót megcsi­nálnák. Magyarországon 531 mozgószín­­házjátszási-engedélyt­ adtak ki, amelyből 210 van üzemben, de ki tudja, hogy ezek is meddig bírják az iramot? Általában sajnáljuk, hogy mindig egy nézőszempont­ból tekintik a magyar mozgóképszínházak helyzetét és pedig azt, hogy azt látják, hogy egyik-másik mozgószínház eg­y-egy jobb filmnél »,jobban megy«. — Önvédelmi harcot kezdünk szakmánk fentartása és fenmaradása érdekében, ezt a harcot becsületesen akarjuk megvívni és harcolni fogunk az ellen a felfogás el­len, hogy az egyik szakma rovására a másik szakmát támogassák. — A magyar filmszínházak a vigalmi adóval, a forgalmi adóval, különböző köz­terhekkel máris túl vannak terhelve, jö­vedelem már alig jön számításba. — Farkas Elemér képviselő úr egyéni­ségét és közszereplését a legnagyobb mér­tékben becsüljük és tiszteljük, úgyhogy ma indíttatva érezzük magunkat, hogy megkeresést intéztünk hozzá, amelyben kér­jük őt, tegye lehetővé, hogy a Moziegyesület­­ elnöksége számszerűleg világosítsa őt fel­mekkel fénylik előttem Mihály József alakja. Székely származzá­sú ember sóit és valahogy úgy fuva­ll felém az emléke, mint amilyen élesen, tisztán érint a­­ Nemere-szél. Olykor megállt az is­kolapadok előtt, a leckére nem gon­dolt és beszélt olyasmiről, ami nem volt éppen a diákok elé való. Teli volt impressziókkal, a, közlés vágya el-el­­kapta és áradt, filozofált — önma­gáért. Mendegélő utamon mindvégig rá­gondoltam erre a tanáromra, az ötle­teinek ízét, képzeletének játékosságát, a temperamentumának sodrát nem felejtem és mind biztosabban kiala­­­lkult a felismerésem, hogy visszhan­­gos ifjúságom idején, a lefogott, be­fogott zseni csardosott körülöttem. Egyszerűen, forró sugallattal, mo­solygós olvadással, úgy, amint most Mihály Dénes nyilatkozik a bagatell­­ről, a Telekor csudá­járól , álláspontjának helytelenségéről egyrészt, a magyar filmszínházak helyzetéről más­részt. Meg vagyunk arról győződve, hogy­ha Farkas Elemér képviselő úr ezeket a borzalmas számokat meg fogja látni, véle­ménye és felfogása a magyar mozgókép­­színházakat illetőleg meg fog változni. •Joe May, a kiváló német filmrendező április 16-án hosszabb tartózkodásra Amerikába utazik, hogy az ottani han­gosfilm-viszonyokat, tanulmányozza. A­­legszebb berlini nők címet egy né­met filmiművésznő kapta: Daisy Fi Ora (Freyberg bárónő). Tizenkilenc jelölt kö­­­zül Daisy D'Ora kapta, a legtöbb szavaza­tot és így lett a Miss Berlin. Roda-Roda, a kiváló osztrák novella­író és katonai szakértő sK. u. K. Fehl­­marsehall'­ címmel hangosfilmet írt, amelynek cselekményét ,a­ régi osztrák­­magyar ár­pádja­,életéből, merítette. A filmen játszik maga Roda-Roda is. A csikós bárónő. Most alakult Berlinben, egy új német filmgyár, amely egyelőre négy hangosfilm készítését hirdeti. Az egyiknek a címe »Die Csikós Baroness« és alkalmasint a közismert keretben fogja bemutatni a magyar pusztát, a szokásos dinom-dánomos miliővel és nem hiányzik természetesen majd a Terka bárónő sem, — mint a propagandafüzet már jelzi — aki körül az egész cselekmény lejátszódik. A propagandairat az nédes magyar muzsi­káról is említést tesz, amely természetesen főleg csárdás-melódiákból fog állni. Otto Gebühr, az ismert német karakter­­színész elvállalta az »Erlk­inig« című né­met nemzeti hangosfilm címszerepét.­ ­„,iiiiiimmm vm mi irin-n-mn----------------­A . FILM A Moziegyesület feltárja a magyar filmszínházak helyzetét Kirándulásaid Az Est-lapok utazási osztálya április 13-án, vasárnap , autóbusz-kirándulást rendez a börzsönyi hegyekbe, Drégely várához, a Szondi-kápolnához. Indulás vasárnap reggel 7 óra 30 perckor a Rákóczi út 54. szerkesztőségi ház elöl. Útirány : Vác—Rétság—Drégelypalánk (ebéd)—Szondi-kápolna—Hont—Ipolyság —Kemence—Vámosmikola—(Márianosztra)—Szob—Zebegény— Vác—Budapest Érkezés 8 óra után. Ára 13.50 pengő (útiköltség, ebéd, uzsonna) Április 11-én,pénteken délig lehet jelentkezni Az Est-lapok utazási­­ osztályánál, (VII. ker., Erzsébet körút 18­90. szám­) Budapesti ügetőversenyek (A Magyarország tudósítójától.) A csü­törtöki ügetőversenyek főszáma a Panno­­nia-díj, melyben Gjerdannak újra alkalma lesz klasszisát és állóképességét bebizo­nyítani. Most nemzetközi lovakkal fog ta­lálkozni, de eddigi formái alapján most is az ő győzelmét kell várni Graffit és Dunái előtt. A Háromévesek versenyében Maszár Fe­renc állíthatja starthoz a nyerőt, három lova közül mindegyiknek nyerősansza lévén. A Kabai-díjat valószínűleg Csitri fogja megnyerni Pergő és Kallivka választottja ellen. A Celdömölki-díjban Olivia győzelmét jósoljuk Matyóka és Futórózsa ellen. A Bába-díjat Decapo nyerheti meg, de Conrad nagyon veszélyes ellenfele lehet, ha ebben a versenyben, nem a Pannónia­­díjban indul. Ingeborg mindig jól fut mostanában. A hendikep jobb sanszai: Codero, Didó és Cella. A Lágymányosi-díjban Hom­olka a je­löltünk Kallinka lova és Dombóvár előtt. A versenyek egyébként délután 1-kor kezdődnek. A kultuszminiszter a közoktatási reformokról Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter a képviselőim-/­ pénzügyi bizottságá­nak kedd esti ülésén részletes tájékoztat-,­tót­ adott tárcája ügyéről, mert a költség­­vetés parlamenti tárgyalása idején Svéd-, Észt- és Finnországokban­ tartózkodik fel­olvasási körúton. A miniszter védelmébe vette az állami színházakat,, amelyeknek igazgatói megérdemlik a dicséretet, majd felszólította Budapestet, hogy ő is áldoz­zon, az egyetemért. A népoktatást tovább fejlesztették s eddig 1600 B-listás tanítót reaktiváltak. A középiskolai tanterv túl­terheli a gyermekeket, ezért itt bizonyos reformot tervez. A­ tankönyveket olcsób­bakká kell tenni. Nagy súlyt fektet a pol­gári iskolák fentartására. Végül azt han­goztatta, hogy a Collegium Hungaricu­­mokra szükség van. Jól sikerült a győri tenyészmarhavásár (A Magyarország tudósítójától.) A Felsődunántúli Szarvasmarhate­­nyésztő Egyesületek Szövetsége va­sárnap rendezte első tenyészmarh­a­­vásárát Győrben. Ez a vásár jelentős eseménye a magyar szarvasmarha­­tenésztésnek, mert az első olyan kí­sérlet volt, amelyen kizárólag­ oly anyag került eladásra és bemutatás­ra, amelyet hiteles ellenőrzés alatt tenyésztettek. A vásárt Khuen-Héder­váry Károly gróf nyitotta meg, ő is­mertette a díjazás eredményét is. A­ telivér és siementhali bikák csoport­jában az első díjat Mesterházy Ernő veszkényi­ tenyészetének Baba VI. nevű bikája, a második díjat ugyan­­csak Mesterházy tenyészetének Diana VII. nevű bikája nyerte. Az uradalmi magyar pirostarkú bikák csoportjá­nak első díj­át a pannonhalmi főapát­ság­ becsei gazdaságában tenyésztett Óvár 25­, a második díjat ugyanennek a gazdaságnak Óvár 1., a harmadik díjat Baiin 6. nevű bikája nyerte. A népies magyar pirostarka bikák cso­portjában az első díjat Grafits István tenyésztő Vitéz 53., a második díjat B. Szalay Antal és József Fritzi 10., a harmadik díjat Szalay János Tetté­r 41. számú biká­ja nyerte. A népies magyar pirostarka üszők csoportjá­ban az első díjat a győrúj,falusi Ga­lambos Mihály, Narancs II. nevű üszője nyerte. A vásáron a felhajtott bikák 00 százaléka cserélt gazdát. A­ legkisebb vételár 840 pengő, a legma­gasabb 1950 pengő volt. Kiadólaktárok! Bimbó ucca 1-3­5. sz. (szemben a Statisztikai Hivatallal) egy-egy 2-, 4. és 5-szobás hallal. Margit körút 43. sz. házban 4-szobás lakás hallal Elegáns kivitel! Olcsó bérek! Bővebbet a helyszínen, vagy Aut.: 298—29 | ' ---------------J Í€Ü H na8» kernel, több 2, 3v «*• esetleg 4-szobás lakás­sal, bérelnék belterületen. — Részletes ajánlatokat ármegjelöléssel ..Éves lakó" jeligére a kiadóhivatalba. BÚTORHITEL Évtizedek óta közismert bútoráruházunkat megnagyobbítottuk. Mintatermek földszinten, I. és II. emeleten. Hálószobák, ebédlők, úriszobák legkedvezőbb fizetési feltételek mellett. Csak jó minőség és olcsó árak. „BOG-MN­/1 Kereskedelmi Rt. bútoráruháza, V., Vilmos császár út 43. (Saját ház) Büfé-bérlet ■MHBBÚ—■WMWMR a Balatonboglári f­ü­rdőegyesü­let új fürdőházában: étterem, cukrászda, konyha, kamra, veranda és egy 2 ágyas lakószobából álló büfé, jelen idényre, esetleg hosszabb időre is bérbeadó nyilvános árverésen 1930. április 20-án (húsvét első napján) délután 2 órakor a fürdőigazgatói irodában. Italmérés jogfolytonosság alapján gyakorolható. Bá­natpénz a bérösszeg felére azonnal kiegészítendő és a fürdőigazgatónál befizetendő, másik fele pedig beköl­tözés előtt fizetendő ki. Felvilágosítást a fürdőigazgató nyújt.

Next