Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-24 / 92. szám

Csikolgós kékszakáll (burleszk, 7 felv.) — Glenn Bryon komédiája a: Sárgarigók klubja — Mgyar Híradó (V-6, ’/*8, ’/d0), Palace Filmszínház (Erzsébet körút 8. T. 365—23). Szegény lány szerencséje (élet­kép, 8 felv., Jacqueline Logan, William Colier) —• Két szomszédvár (vágj., 7 felv., Eddie Quillan) -J- Híradó (I/16, 8, 10). Pátria Hangos Mozgó (Népszínház ucca 13. J. 456—73): Miénk az éjszaka (németül beszélő, zenélő, éneklő film, 11 felv., Hans Alberts, Charlotte Ander) — Magyar és Angol Híradó (5, V.8,­­10). Phönix Mozgó (Rákóczi út 68 J. 379—10): Éjféli randevú (dráma, 10 felv., Margaréta Livingston, Vera Reynolds) — Várisii szerelőn (9 felv., Lina Basquette) — Más­fél serif (8 felv., Hoot Gibson) Vs5, ‘A'S, VdO).­lládius Mozgó (Nagymező ucca 22—24, Aut. 220—98 és Aut. 292—50): Paramount Rangos világattrakció! Lukács Pál első magyarul beszélő filmje. A farkasok dala (Lupe Valez, Garry Cooper) — Ruth Jetting, a híres amerikai dizűz két dalt énekel — Hangos Híradók (6, 8, 10), Royal Apolló Mozgó (Erzsébet körút, J. 429—46 és J. 419—02), Az ezerszemű em­ber (Hajsza Európán keresztül, Fox han­gos film, 12 felv., Lue Carol, Nick Stuart) ■— Hawai­ i dalok és táncok — Fox hangos album Stresemann és Celemenceart utolsó beszéde (6, 8, 10). Tivoli Mozgó (Nagymező ucca S. Aut. 230—49). A berlini Klangfilm­ G. m­. b. H. készülékén hangos filmleadás: Anna May A Wong első beszélő filmje: Hai Tang (drá­ma, 8 felv.) — Pétervári démon (10 felv.) — Honos Híradó (4, 17, Ve10); Túrán Mozgó (Nagymező ucca és Mozsár ucca sarok, Aut. 264—20); Sérelmi keringő (Willy Fritsch, Lilian Harvey beszélő, éneklő filmje) — Nagy kérdőjel (színmű, 8 felv., Marceline Day, Laurence Gray) (Ve4, Ve6, 548, 10). UFA Filmszínház (Teréz körút 60. szám, Aut. 197-67 és Aut. 197—68). Emil ,Tan­nings hatalmas beszélő filmje a: Kék an­gyal (Erich Pommer UFA-produkció re­mekműve, Heinrich Mann , Professor Un­­rathe c. regénye után) — UFA Híradó — Szekeres Ferenc orgonajátéka (5, VÍ8, VI0) Uránia Színház (Rákóczi út 21. J. 460— 45 és J. 480—46). Emil Jannings első be­szélő filmje: Kék angyal (Erich Pommer UFA-produkció, rendezte Josef v. Stern­­berg, fősz. Marlene Dietrich) — A brekegő trubadúr (rajzos trükkfilm) — Híradók (VÍG, VÍ8, VeIO). Vesta Mozgó (Erzsébet körút 30. J. 326— 39). Jégbehűtött boxbajnok (vígj., 8 felv., Zoro—Huru) — Édes paprika (budapesti film, 9 felv., Wawrick Ward, Éva Gray, magyar zenével) (’­14-től folyt.). A rádió szerdán és csütörtökön SZERDA: 7.05 Prága: Mary Cavan amerikai dalokat énekel. 7.25 Budapest: Az Országos Postás Zene- és Kultúr­egyesület hangversenye. 7.ú1 Stockholm: A göteborgi filharmóniai ze­nekar jubileumi hangversenye. 7.55 Hamburg: Puccini Tyrandot c. operája a városi színházból.­­ 8.80 Rádió Paris: Offenbach Hoffmann meséi c. operája. Zágráb: A nemzeti színház operaelőadása. Prága: A cseh Űrharmo­nikusok hangversenye Nedbal vezénylete alatt. Stuttgart: Strindberg Hitelezők c. drámája. 1.39 Lipcse: Tudiszikrék­ák, három h­a­ngjáték előadása. 8.45 Budapest: Részletek a Halványsárga rózsa c. operettből. 8.30 Königsberg: Zenekari hangverseny. 0.00 Brüsszel: Massé Jeannette menyegzője c. vígoperája. 9.02 Nápoly, Róma: A Teatro San C­arlo ope­raelőadása. CSÜTÖRTÖK: 9.15 Budapest: A házi kvartett hangversenye. 9.30 Budapest: Hírek. 9.45 Budapest: A hangverseny folytatása. 12­00 Bécs: A Lidving-zenekar hangversenye. 12.05 Budapest: A Mándits-szalonzenekar hang­versenye­. MAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ Éva-kivonat Egy nő szőke és szláv erotikával, egy egészen furcsa és egy egészen nagyszerű orosz. . . nő... és amint É azzal a külön va­nr riété rekedtséggel és azzal a külön variété ordenáré- V ták­ságg­al előadja azt i­s a bizonyos san­[ Mi zont! Mennyi em­­­­­beri­esség a játé­kában és mennyi embertelenség, mennyi zúzottság és mennyi bes­­tialitás. Amikor ő játszott, annak a mozgó fényképnek nemcsak hangja volt, hanem atmoszférája is. Teljes és tökéletes realizmus. Felmagasztosult csirke az ő női ostobaságában és tu­datlan cinizmusában. Éva-extraktum. A legszőkébb, a legkarcsúbb, a leg­­penetránsabb Éva-kivonat. * Maga a beszélőfilm (Kék angyal) Klein­­rich Mann Professzor Aurath? című re­gényéből készült, tehát egy igazi író iga­zán írói munkájából, úgyhogy a filmen alig valami veszett el az eredeti pitiből. Minden a színpadra dramatizált regényből több veszik el, mint ebből a megfilmesí­tett regényből. Ami természetes. Itt lehet adni az epizódokat is, a képek tisztessége­sen követhetik a regény epikus folyama­tát, nem kel mindent három felvonásban é­s egy színtérbe gyömöszölni. Nem kell min­dig két embernek egymással találkozni, két embernek egymással beszélni. Az em­berek hallgathatnak is, elgondolhatnak, az utcán járhatnak, egy ágyban alhatnak éppen úgy, mint abban a két nagy reali­tásban, ami közül az egyiknek a neve regény, a másiké élet. Ki lehet hozni nü­anszokat. Lehet adni pszichológiát. Le­het ábrázolni lelkiállapotokat. Lehet... Holnap már talán írónak is lehet lenni a filmen. Nem feliratírónak. De írónak. Nem happy end-írónak. De írónak, író­nak. (Talán) gátlások és megalkuvások nélkül írónak. Jannings erősen a színházon felül ebben a végig át- és megélt alakításá­ban, megkapó kis nüiatiszaival, folyton magát illusztrálva és az egész mégis egy kötésből. Lapoz­ni lehet ebben az alakításban, mint egy nagy regényben. . És oly érdekes. Nem lehet letenni a kézből Janning­sot. Amikor beszél... És amikor a többiek beszélnek. Ez az. Tetszett nekem ezen a filmen a beszéd ökonómiája. Itt nincs az, ami a színpa­don, azok a kihegyezett párbeszédek, azok a dialógus tornák a trapézon. Ha­nem... Tetszik érteni! Mint a regényben a párbeszéd a maga helyén és csak ami­kor szükség van rá, szervesen benne­ a történésben, magától adódva és nem mindig és muszájból este nyolctól tizen­egyig, mint ezekben a háromfelvonásos vígjátékokban, amelyek . . . Hát ez az. Nem a beszélő film, de a háromfelvonásos vígjáték: ez az igazi beszélőgép. Néha sokkal inkább beszélőmasina, mint . . . Mert itt a gép csak reprodukálja a beszé­det, de ott a dialógusban van gépiesség. Mechanizmus és automatizmus az egy­másra következő muszáj­i­el­enetek­ben. (Na­gyon sajnálom, de a mai este után már nem­ tudom a filmet úgy lenézni,­ ahogyan teretném.)* Kísérőhangok? Nem. Ezek nem kí­sérőzörejek, mint az első kezdetleges hangosfilmeknél voltak. Itt, amikor a víz csobog, egy ajtót becsapnak, az óra üt, akkor az a víz, az az ajtó, az az óra valóban beszél. Minden ját­szik, nemcsak az emberek. Játszik egy bútordarab, egy szoba, egy csapóajtó, egy könyv, egy katedra, egy kapu, egy folyosó. Játszik az egész élet. Itt megszűnt a színpadi embermonopólium. Az, hogy csak az emberek játszhatnak. Itt minden, mint az életben. A színpadon a tár­­g­yak, kellékek. A filmen a tárgyak, szereplők. (Mint a regényben. Mint az életben.)* Kitűnő egy Geron nevű művész. Nagy­­szerűen züllött lélek, fenomenálisan för­telmes a kerítő varieté-direktor szerepés­ben. Zseniális rothadtság néhány száz méteren és pár rekedt mondaton át. És... És nagyon szerettem volna büszke lenni Huszár Pufyra, aki egy kocsm­árost ját­­szik. (Nem rajtam múlt, hogy... Igazán! nem én rajtam.) De Rosa Valetti hízó és hervadó, hervadó és hízó vén artistanője egy darab legjobb Zola és Diegelmann és Winterstein Reinhardt-színészek meg­­maradtak Reinhardt-színészeknek a hany gosfilmen is. A lepedőn, amelynek meg­­jött a szava. (Sehol egy felirat az egész filmért és a mikrofon is csak tíz százalékban rekedt és kár ezt a szép és művészi produkciót elrontani azzal a kis torz­­rajzos sbárgyúsággal, ami megelőzi. Igaz hogy csak öt perc az egész. De­ öt perc nagy dolog a színpadon Öt perc alatt hallhatok egy egész Sha­­kespeare-jelenetet. Vagy a Grál-le­gendát. Öt perc, kezd egy igen nagyi dolog lenni ebben az életben, amely­ben mind ritkább lesz a jó öt perc­öt perc tud esemény is lenni. Öt perc...) L. L. vígszínház Szombaton, április 26-án először: Az ifjú pásztor Vígjáték 3 felvonásban. írta Jacques Dévai. Fordította: Harsányi Zsolt Főszer­eplők: Varsányi Irén, Makay Margit, Gazsi Mariska, Ladomerszt­y Margit, Simon Gizi, Hegedős, Rajnai, Gárdonyi, Makláry, Perényi 9 mmmmm­ Lasky bejelenti Párizsban Zabot­ Adolf érkezését 74 két filmvezér együtt járja be Európát Mint már megírtuk, Párizsba érke­zett Jessie Lasky. Zukor Adolf társa, a világhírű film­vállalkozó. Lasky ontja Párizsban az interjúkat. Leg­utóbb a Paris-Soir munkatársának ér­dekes kijelentést tett Zukor Adolf­ról, a híres magyar származású film­gyárosról. Zukor Adolf “.Én csak meg­előztem Zukor Adolfot, — mondotta — mert ő maga is készül Európába. Párizsban fogunk találkozni és együtt megyünk tovább keletre, hogy tanulmányozzuk az új helyzetet, amit a beszélőfiln terem­tett. Zukor Adolf — Ki a legnagyobb beszélőfilm­­sztár? — kérdezte az egyik hírlapíró. — úgy látszik, felelte Lasky, hogy­ Greta Garbó ezen a téren is magához fogja ragdni a vezetést. Legújabban beszélőfilmje, az Anna Krisztina, amely csak a jövő szezonban jön Európába, a szakköröket bámulatba ejtette. Chevalierről, a franciák kedvencé­ről elmondotta Lasky, hogy hallatla­nul sokat fejlődött. A harmadik be­szélőfilmje, amelyik még ismeretlen Európában, mindenkit meg fog lepni tökéletességével. Laskyt és Zukor Adolfot T. Kauf­­mann, a gyár egyik igazgatója kíséri európai útjukra. T. Kaufmann szin­tén magyar és mintegy húsz eszten­dővel ezelőtt vándorolt ki Ameri­kába. A színpadi szerzők harca a tantiemért Négy budapesti színház nem fizeti rendesen a tantiemet A Színpadi Szerzők Egyesülete Heltai Jenő elnöklésével ülést tartott, amelyen elsősorban a május 2- án megnyíló nem­zetközi­­szerzőkongresszus előkészületeit tárgyalták. A jelentkezések egyre na­gyobb számmal érkeznek, úgyhogy a kon­gresszus minden tekintetben sikerülni fog. Remény van arra, hogy Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogja fogadni a kongresszus külföldi tagjait. A kongresszus előkészítési anyagának letárgyalása után áttért a szerzők egye­sületének igazgatósága a legaktuálisabb és legsúlyosabb problémára, a tank­ém kérdésre. A beszámolóból kiderül, hogy négy budapesti színház nem fizeti rende­sen a tantiéme­ket. Az ülés elhatározta, hogy érintkezést keres a színpadi kiadók­kal és velük együtt állapítja meg azokat a módokat, amelyekkel fel lehet lépni a tantiemet nem fizető színházak elén. Mint értesülünk a színpadi szerzők végső esetben még attól sem riadnak vissza, hogy bojkott alá hevezi­ azokat a színháza­kat, amelyek nem fizetik meg a­ tantiemet. LONDON tündöklése, fénye és árnya, erénye és bűne ez a LONDONI ÉJSZAKÁK melyet a Szumátrai nagybácsi­val egy műsorban holnap mutat be az OMNI­A

Next