Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-24 / 92. szám
Csikolgós kékszakáll (burleszk, 7 felv.) — Glenn Bryon komédiája a: Sárgarigók klubja — Mgyar Híradó (V-6, ’/*8, ’/d0), Palace Filmszínház (Erzsébet körút 8. T. 365—23). Szegény lány szerencséje (életkép, 8 felv., Jacqueline Logan, William Colier) —• Két szomszédvár (vágj., 7 felv., Eddie Quillan) -J- Híradó (I/16, 8, 10). Pátria Hangos Mozgó (Népszínház ucca 13. J. 456—73): Miénk az éjszaka (németül beszélő, zenélő, éneklő film, 11 felv., Hans Alberts, Charlotte Ander) — Magyar és Angol Híradó (5, V.8,10). Phönix Mozgó (Rákóczi út 68 J. 379—10): Éjféli randevú (dráma, 10 felv., Margaréta Livingston, Vera Reynolds) — Várisii szerelőn (9 felv., Lina Basquette) — Másfél serif (8 felv., Hoot Gibson) Vs5, ‘A'S, VdO).lládius Mozgó (Nagymező ucca 22—24, Aut. 220—98 és Aut. 292—50): Paramount Rangos világattrakció! Lukács Pál első magyarul beszélő filmje. A farkasok dala (Lupe Valez, Garry Cooper) — Ruth Jetting, a híres amerikai dizűz két dalt énekel — Hangos Híradók (6, 8, 10), Royal Apolló Mozgó (Erzsébet körút, J. 429—46 és J. 419—02), Az ezerszemű ember (Hajsza Európán keresztül, Fox hangos film, 12 felv., Lue Carol, Nick Stuart) ■— Hawai i dalok és táncok — Fox hangos album Stresemann és Celemenceart utolsó beszéde (6, 8, 10). Tivoli Mozgó (Nagymező ucca S. Aut. 230—49). A berlini Klangfilm G. m. b. H. készülékén hangos filmleadás: Anna May A Wong első beszélő filmje: Hai Tang (dráma, 8 felv.) — Pétervári démon (10 felv.) — Honos Híradó (4, 17, Ve10); Túrán Mozgó (Nagymező ucca és Mozsár ucca sarok, Aut. 264—20); Sérelmi keringő (Willy Fritsch, Lilian Harvey beszélő, éneklő filmje) — Nagy kérdőjel (színmű, 8 felv., Marceline Day, Laurence Gray) (Ve4, Ve6, 548, 10). UFA Filmszínház (Teréz körút 60. szám, Aut. 197-67 és Aut. 197—68). Emil ,Tannings hatalmas beszélő filmje a: Kék angyal (Erich Pommer UFA-produkció remekműve, Heinrich Mann , Professor Unrathe c. regénye után) — UFA Híradó — Szekeres Ferenc orgonajátéka (5, VÍ8, VI0) Uránia Színház (Rákóczi út 21. J. 460— 45 és J. 480—46). Emil Jannings első beszélő filmje: Kék angyal (Erich Pommer UFA-produkció, rendezte Josef v. Sternberg, fősz. Marlene Dietrich) — A brekegő trubadúr (rajzos trükkfilm) — Híradók (VÍG, VÍ8, VeIO). Vesta Mozgó (Erzsébet körút 30. J. 326— 39). Jégbehűtött boxbajnok (vígj., 8 felv., Zoro—Huru) — Édes paprika (budapesti film, 9 felv., Wawrick Ward, Éva Gray, magyar zenével) (’14-től folyt.). A rádió szerdán és csütörtökön SZERDA: 7.05 Prága: Mary Cavan amerikai dalokat énekel. 7.25 Budapest: Az Országos Postás Zene- és Kultúregyesület hangversenye. 7.ú1 Stockholm: A göteborgi filharmóniai zenekar jubileumi hangversenye. 7.55 Hamburg: Puccini Tyrandot c. operája a városi színházból. 8.80 Rádió Paris: Offenbach Hoffmann meséi c. operája. Zágráb: A nemzeti színház operaelőadása. Prága: A cseh Űrharmonikusok hangversenye Nedbal vezénylete alatt. Stuttgart: Strindberg Hitelezők c. drámája. 1.39 Lipcse: Tudiszikrékák, három hangjáték előadása. 8.45 Budapest: Részletek a Halványsárga rózsa c. operettből. 8.30 Königsberg: Zenekari hangverseny. 0.00 Brüsszel: Massé Jeannette menyegzője c. vígoperája. 9.02 Nápoly, Róma: A Teatro San Carlo operaelőadása. CSÜTÖRTÖK: 9.15 Budapest: A házi kvartett hangversenye. 9.30 Budapest: Hírek. 9.45 Budapest: A hangverseny folytatása. 1200 Bécs: A Lidving-zenekar hangversenye. 12.05 Budapest: A Mándits-szalonzenekar hangversenye. MAGYARORSZÁG SZÍNHÁZ Éva-kivonat Egy nő szőke és szláv erotikával, egy egészen furcsa és egy egészen nagyszerű orosz. . . nő... és amint É azzal a külön vanr riété rekedtséggel és azzal a külön variété ordenáré- V táksággal előadja azt is a bizonyos san[ Mi zont! Mennyi emberiesség a játékában és mennyi embertelenség, mennyi zúzottság és mennyi bestialitás. Amikor ő játszott, annak a mozgó fényképnek nemcsak hangja volt, hanem atmoszférája is. Teljes és tökéletes realizmus. Felmagasztosult csirke az ő női ostobaságában és tudatlan cinizmusában. Éva-extraktum. A legszőkébb, a legkarcsúbb, a legpenetránsabb Éva-kivonat. * Maga a beszélőfilm (Kék angyal) Kleinrich Mann Professzor Aurath? című regényéből készült, tehát egy igazi író igazán írói munkájából, úgyhogy a filmen alig valami veszett el az eredeti pitiből. Minden a színpadra dramatizált regényből több veszik el, mint ebből a megfilmesített regényből. Ami természetes. Itt lehet adni az epizódokat is, a képek tisztességesen követhetik a regény epikus folyamatát, nem kel mindent három felvonásban és egy színtérbe gyömöszölni. Nem kell mindig két embernek egymással találkozni, két embernek egymással beszélni. Az emberek hallgathatnak is, elgondolhatnak, az utcán járhatnak, egy ágyban alhatnak éppen úgy, mint abban a két nagy realitásban, ami közül az egyiknek a neve regény, a másiké élet. Ki lehet hozni nüanszokat. Lehet adni pszichológiát. Lehet ábrázolni lelkiállapotokat. Lehet... Holnap már talán írónak is lehet lenni a filmen. Nem feliratírónak. De írónak. Nem happy end-írónak. De írónak, írónak. (Talán) gátlások és megalkuvások nélkül írónak. Jannings erősen a színházon felül ebben a végig át- és megélt alakításában, megkapó kis nüiatiszaival, folyton magát illusztrálva és az egész mégis egy kötésből. Lapozni lehet ebben az alakításban, mint egy nagy regényben. . És oly érdekes. Nem lehet letenni a kézből Janningsot. Amikor beszél... És amikor a többiek beszélnek. Ez az. Tetszett nekem ezen a filmen a beszéd ökonómiája. Itt nincs az, ami a színpadon, azok a kihegyezett párbeszédek, azok a dialógus tornák a trapézon. Hanem... Tetszik érteni! Mint a regényben a párbeszéd a maga helyén és csak amikor szükség van rá, szervesen benne a történésben, magától adódva és nem mindig és muszájból este nyolctól tizenegyig, mint ezekben a háromfelvonásos vígjátékokban, amelyek . . . Hát ez az. Nem a beszélő film, de a háromfelvonásos vígjáték: ez az igazi beszélőgép. Néha sokkal inkább beszélőmasina, mint . . . Mert itt a gép csak reprodukálja a beszédet, de ott a dialógusban van gépiesség. Mechanizmus és automatizmus az egymásra következő muszájielenetekben. (Nagyon sajnálom, de a mai este után már nem tudom a filmet úgy lenézni, ahogyan teretném.)* Kísérőhangok? Nem. Ezek nem kísérőzörejek, mint az első kezdetleges hangosfilmeknél voltak. Itt, amikor a víz csobog, egy ajtót becsapnak, az óra üt, akkor az a víz, az az ajtó, az az óra valóban beszél. Minden játszik, nemcsak az emberek. Játszik egy bútordarab, egy szoba, egy csapóajtó, egy könyv, egy katedra, egy kapu, egy folyosó. Játszik az egész élet. Itt megszűnt a színpadi embermonopólium. Az, hogy csak az emberek játszhatnak. Itt minden, mint az életben. A színpadon a tárgyak, kellékek. A filmen a tárgyak, szereplők. (Mint a regényben. Mint az életben.)* Kitűnő egy Geron nevű művész. Nagyszerűen züllött lélek, fenomenálisan förtelmes a kerítő varieté-direktor szerepésben. Zseniális rothadtság néhány száz méteren és pár rekedt mondaton át. És... És nagyon szerettem volna büszke lenni Huszár Pufyra, aki egy kocsmárost játszik. (Nem rajtam múlt, hogy... Igazán! nem én rajtam.) De Rosa Valetti hízó és hervadó, hervadó és hízó vén artistanője egy darab legjobb Zola és Diegelmann és Winterstein Reinhardt-színészek megmaradtak Reinhardt-színészeknek a hany gosfilmen is. A lepedőn, amelynek megjött a szava. (Sehol egy felirat az egész filmért és a mikrofon is csak tíz százalékban rekedt és kár ezt a szép és művészi produkciót elrontani azzal a kis torzrajzos sbárgyúsággal, ami megelőzi. Igaz hogy csak öt perc az egész. De öt perc nagy dolog a színpadon Öt perc alatt hallhatok egy egész Shakespeare-jelenetet. Vagy a Grál-legendát. Öt perc, kezd egy igen nagyi dolog lenni ebben az életben, amelyben mind ritkább lesz a jó öt percöt perc tud esemény is lenni. Öt perc...) L. L. vígszínház Szombaton, április 26-án először: Az ifjú pásztor Vígjáték 3 felvonásban. írta Jacques Dévai. Fordította: Harsányi Zsolt Főszereplők: Varsányi Irén, Makay Margit, Gazsi Mariska, Ladomerszty Margit, Simon Gizi, Hegedős, Rajnai, Gárdonyi, Makláry, Perényi 9 mmmmm Lasky bejelenti Párizsban Zabot Adolf érkezését 74 két filmvezér együtt járja be Európát Mint már megírtuk, Párizsba érkezett Jessie Lasky. Zukor Adolf társa, a világhírű filmvállalkozó. Lasky ontja Párizsban az interjúkat. Legutóbb a Paris-Soir munkatársának érdekes kijelentést tett Zukor Adolfról, a híres magyar származású filmgyárosról. Zukor Adolf “.Én csak megelőztem Zukor Adolfot, — mondotta — mert ő maga is készül Európába. Párizsban fogunk találkozni és együtt megyünk tovább keletre, hogy tanulmányozzuk az új helyzetet, amit a beszélőfiln teremtett. Zukor Adolf — Ki a legnagyobb beszélőfilmsztár? — kérdezte az egyik hírlapíró. — úgy látszik, felelte Lasky, hogy Greta Garbó ezen a téren is magához fogja ragdni a vezetést. Legújabban beszélőfilmje, az Anna Krisztina, amely csak a jövő szezonban jön Európába, a szakköröket bámulatba ejtette. Chevalierről, a franciák kedvencéről elmondotta Lasky, hogy hallatlanul sokat fejlődött. A harmadik beszélőfilmje, amelyik még ismeretlen Európában, mindenkit meg fog lepni tökéletességével. Laskyt és Zukor Adolfot T. Kaufmann, a gyár egyik igazgatója kíséri európai útjukra. T. Kaufmann szintén magyar és mintegy húsz esztendővel ezelőtt vándorolt ki Amerikába. A színpadi szerzők harca a tantiemért Négy budapesti színház nem fizeti rendesen a tantiemet A Színpadi Szerzők Egyesülete Heltai Jenő elnöklésével ülést tartott, amelyen elsősorban a május 2- án megnyíló nemzetköziszerzőkongresszus előkészületeit tárgyalták. A jelentkezések egyre nagyobb számmal érkeznek, úgyhogy a kongresszus minden tekintetben sikerülni fog. Remény van arra, hogy Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogja fogadni a kongresszus külföldi tagjait. A kongresszus előkészítési anyagának letárgyalása után áttért a szerzők egyesületének igazgatósága a legaktuálisabb és legsúlyosabb problémára, a tankém kérdésre. A beszámolóból kiderül, hogy négy budapesti színház nem fizeti rendesen a tantiémeket. Az ülés elhatározta, hogy érintkezést keres a színpadi kiadókkal és velük együtt állapítja meg azokat a módokat, amelyekkel fel lehet lépni a tantiemet nem fizető színházak elén. Mint értesülünk a színpadi szerzők végső esetben még attól sem riadnak vissza, hogy bojkott alá hevezi azokat a színházakat, amelyek nem fizetik meg a tantiemet. LONDON tündöklése, fénye és árnya, erénye és bűne ez a LONDONI ÉJSZAKÁK melyet a Szumátrai nagybácsival egy műsorban holnap mutat be az OMNIA