Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-08 / 80. szám

1930. április 8. kadii magyarország Párizs után . Jó idő óta, de már nagyon h­osz­­szú idő óta Bethlen István gróf hozza az első jobb hírt a politika számára: azt, hogy a párizsi tár­gyalások érdemi része a hét végé­re remélhetőleg befejeződik. Re­méljük, hogy ezekben a tárgyalá­sokban most már megérlelődnek Vagy kifejezésre jutnak és érvé­nyesülnek — a hágai eredmé­nyek. A miniszterelnök úr­nak bizonyára elreferálják, hogy mi történt azóta itthon, meny­nyiben változott és főkép mennyiben nem változott a hely­zet , majd azt mondhatnók, hogy a miniszterelnök csak most fogja igazán megtudni, mennyire szük­ség van azokra az eredményekre, amelyeket odakint Párizsban el kell érni. Elég ha elolvassa az azóta volt agrár-, iparos- vagy kereskedő­gyűlések beszédeit és memorandu­mait, de elég, ha a saját pártjabeli szónoklatokat olvassa, arról nem is szólva, hogy mennyire elég: a­ sta­tisztika, amely mögött aztán iga­zán nincs semmi a sokat említett és keresett »politikai tendenciá­ból«. Általában azt hisszük, hogy szakíthatnánk már azzal a szisz­témával, amely főleg a közgazda­­sági kritika mögött politikát ke­­ltel. Legyünk vele végre tisztában, hogy a politika, ép közgazdasági kérdésekben nemcsak hogy nem hajszolja ma a népszerűséget, de valósággal elkerüli a tájékát, mint valami elvarázsolt erdőnek. Ma mindenki tisztában van vele, hogy az ellenzéki politika felelőssége is mekkora és azt hisszük, az ellen­zéki politika is akkor volna a leg­boldogabb, ha minél kevesebb vol­na a kritizálnivalója. Ma az egy­séges párttól a szélső­jobboldalig és az egységes párttól a szociál­demokratákig egyetlen kritikai egységfront áll szemben az egész közgazdasági politikával, de csak azért, hogy azt megjavítsa és fel­javítsa. Politika? Ugyan miféle politika van mondjuk a tegnapi mérnök és építészgyűlésen elhang­zott panaszok mögött. Ugyan mi­féle politika az orvostársadalom panaszai mögött? Ugyan miféle politika a kereskedő és iparosgyű­­lések panaszai mögött, az agrárius panaszok mögött? Ami meg a pártpolitikát­­illeti, a pártpolitikának csak egy köte­lessége van: a közgazdasági kri­tika közül — minél kevesebbet hallatni, tudatni és láttatni magá­ból. Amennyiben a közgazdasági helyzet és a közgazdasági politi­ka speciális politikumokat is sür­getne, az csak a kormány részéről jöhet. Hogy milyen irányban, azt körülbelül megmondta a minap Teleszky János előadása, amely meglehetős határozottan állapítja meg — nem azt, hogy a politika mit kíván a közgazdaságtól (mert a politika nem kíván és nem kí­vánhat a közgazdaságtól semmit), hanem azt, hogy mit kíván a köz­­gazdasági helyzet a politikától, nem mint pártpolitikától persze, de mint ama magasabbrendű poli­tikától, amely a mai kérdéseket az ország gazdasági helyzetének és jobb jövőjének perspektívájába tágítja. A volt pénzügyminiszter felhozza a szabadságjogok kérdé­sét — a közgazdaság szempontjá­ból. Nem először merül fel ez az összefüggés, de mindig azt mond­ták, hogy »előbb a közgazdasági helyzetet kell megoldani«. Mi, bármennyire sürgettük is a sza­badságjogokat és sürgetjük ma is, most is belemennénk ebbe az idő­rendi egymásutánba, hogy előbb hozzuk rendbe a gazdasági hely­zetet, aztán beszéljünk a szabad­ságokról és titkos választójogról. Pedig már előttünk van több esz­tendő tanulsága és több esztendő­nek az az eredménye , illetve eredménytelensége, hogy a szabad­ságjogok és titkos választójog még mindig késnek — a gazdasági helyzet megoldása pedig szintén ... késik. Nem tartjuk ideális hely­zetnek, hogy kisgazdagyűléseken, mint a múltkor, vagy a kereskedő és iparos gyűlésen, mint a minap, szóbahozzák a titkos választójo­got, de nem hoznák szóba és nem hatna zavaró momentumként, ha már nyugvópontra jutott volna a kérdés. Mi veszedelmesnek tarta­nók, ha a demagógia, a napi poli­tika demagógiája bármilyen úton és bármilyen formában átszivá­­rogna a közgazdasági életbe s a közgazdasági kérdések disputájá­ba. Még csak ez kellene! Szeren­csére erre még kísérletet sem lá­tunk, szerencsére­ van az egész közvéleményben annyi judicium, hogy ez lehetetlenné is váljon. Ez azonban nem menti fel a kor­mányt ama kötelesség alól, hogy amennyiben maga is szükségét látja akárcsak a hangulat szem­pontjából is, hogy maga ne jöjjön elő ebbéli kezdeményezésekkel és a közgazdasági légkört, amelyet a párizsi eredmények híre kétségte­lenül jótékonyan felfrissít, ne frissítse fel a saját programjának megvalósításával is. A politikai világ örömmel fo­gadja a hosszú idők óta első jó hírt, a párizsi tárgyalások kedve­ző alakulásának a hírét, amelyet a miniszterelnök úr hoz. De várja a további jó... nemcsak jó híre­ket, hanem a további eredménye­ket is, amelyeket Párizs után most már Budapesten kell produkálni. „A mezőgazdasági válság világjelenség, de a helyzet nem mondható reménytelennek.* Amint a nemzetközi pénzpiac helyzete alkalmas lesz, hosszúlejáratú­ agrárhitelt vesz föl a kormány — Új földreformot nem lehet csinálni Mayer miniszter beszéde a pénzügyi bizottságban (A Magyarország tudósítójától.) A képvielőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt folytatta a földmivelési tárca költségvetésének tárgyalását. Mayer János földmívelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a mai nehéz idők­ben mindenki a kormánytól vár irá­nyítást, amit a kormány a közgaz­dasági élettől nem is tagadhat meg. Az államgazdaság azonban a magán-­­ gazdasággal együtt szenved. A kor­mány redukálta a költségvetést, hogy a közterheket eny­híthesse. Ha a me- Mayer János zőgazdaság nem prosperál, ez kihat az egész állami életre. Kifogásolták, hogy a föl­d­­mívelésügyi tárca g­yengén van dotálva. Figyelembe kell venni, hogy a pénzügyminiszter a költségvetésen kívül is jelentékeny összeget bocsá­tott a földművelésügyi tárca, rendel­kezésére hasznos beruházások címén, összesen 13,373 000 pengő erejéig, ami­vel együtt a költségvetésbe­ illesztett összeg az 50 millió pengőt jóval meg­haladja. Ez az összeg sem elég arra, hogy nagy problémákat meg tudja­nak oldani, de reméli hogy az elke­rülhetetlenül sürgős kérdések ezzel megoldhatók lesznek. A mezőgazdasági krízis egyik gyökere a hitelhiány és a magas kamat, amelyet a mezőgazdaság nem bír el. Az ipar át tudja hárítani a maga­sabb termelési költségeket a fogyasz­tókra, de a mezőgazda nem tudja ezt megtenni. A magas kamatviszonyok oka az, hogy a háború alatt Amerika monopóliumot teremtett és ezt ma is tartja a nemzetközi gazdasági élet­ben. A mezőgazdasági termények és az iparcikkek árai között a paritás­ban nagy differencia van. A kartelek megszervezettsége nem biztosíthat magának olyan előnyöket, amelyek a mezőgazdaságot megfosz­tanák rentabilitásától, mert ebben az esetben az ipar elveszti fogyasztó­­piacát. A kormány mindent elkövetett a kereskedelmi mérleg passzivitásának kiküszöbölésére. Ebből a célból meg­kezdte a hizlalási hitelek kiadását, hogy terményeink állatok formájá­ban kerüljenek külföldre. Messzemenő intézkedések történtek a bor, a vaj és a zsír kivitele tekintetében. A kor­mány rendeletet adott ki a vaj és a zsír márkázására. Ez előnyösen ha­tott a kivitelre. A búza áralakulása nemzetközi kérdés. A kormány a Futurának megbízást adott a kisebb tételek összeszedésére, hogy ezáltal a kisembereket nagyobb veszteség ne érje. Ezeknek az intézkedéseknek követ­keztében a kormány a kereskedelmi mérleg 386 milliós passzivitását 22 millióra csökkentette, sőt ebben az évben kereskedelmi mérlegünk ak­tívvá vált. Ez azonban nem vég­­readásszerű export volt, mint ahogy Ernszt Sándor állította. A kormány rövidlejáratú kedvező kamatozású kölcsönökkel igyekszik a mezőgazdaság segítségére sietni. A felvett 100 millió minden­esetre enyhíteni fog a fennálló fe­szültségen. _A kormány súlyt helyez a talajja­vításra, növény és állattenyésztésre, terményeink ipari feldolgozására és ebben a formában való kivitelre, továbbá a gyümölcstermelésre és a borkivitel kérdésére. A galonárak stabilitásának kérdése beható tanács­­kozás tárgya. A termelés átszervezése Ami a termelés olyan értelembeni leendő átszervezését illeti, hogy csak a belső fogyasztásra elégséges­ búzát termeljünk, és többi terület­eken pedig ipari feldolgozásra alkalmas növé­nyeket, ez olyan kívánság, amit csak a teoertikusok eszelhettek ki. A termelés szervezését nem lehet kormányrendelettel megcsinálni. A nagyhutáiknál a vezetés megfelelő szakemberek kezében van és csak a kisgazdáknál lehet irányítást gyakor BECSERÉLHETI ELAVULT TELEPES KÉSZÜLÉKÉT A StandardCSEREAKCIÓ ..ÚTJÁN TUNGSRAM BARIUMCSÖVEKKEl FELSZERELT .­ MODERtt HÁLÓZATI f­­­m standardtrne­rei RÁDIÓKERES­KEDŐJE BEMUTATJA ÉS FELVILÁGOSÍTÁST AD KEDVEZŐ HAVI PÉSZJETE­ZETES 3 Miért van olcsóbb és miért van drágáid jelzésű Bemberg selyem­harisnya ? Mert különböző kivitelben és finomságban készül, egészest! és luxus kiviteliben A fontos, hogy rajta legyen a G 1% jelzés, mely a minőséget garantálja Kérjen Gfb harisnyát

Next