Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-08 / 80. szám
1930. április 8. kadii magyarország Párizs után . Jó idő óta, de már nagyon hoszszú idő óta Bethlen István gróf hozza az első jobb hírt a politika számára: azt, hogy a párizsi tárgyalások érdemi része a hét végére remélhetőleg befejeződik. Reméljük, hogy ezekben a tárgyalásokban most már megérlelődnek Vagy kifejezésre jutnak és érvényesülnek — a hágai eredmények. A miniszterelnök úrnak bizonyára elreferálják, hogy mi történt azóta itthon, menynyiben változott és főkép mennyiben nem változott a helyzet , majd azt mondhatnók, hogy a miniszterelnök csak most fogja igazán megtudni, mennyire szükség van azokra az eredményekre, amelyeket odakint Párizsban el kell érni. Elég ha elolvassa az azóta volt agrár-, iparos- vagy kereskedőgyűlések beszédeit és memorandumait, de elég, ha a saját pártjabeli szónoklatokat olvassa, arról nem is szólva, hogy mennyire elég: a statisztika, amely mögött aztán igazán nincs semmi a sokat említett és keresett »politikai tendenciából«. Általában azt hisszük, hogy szakíthatnánk már azzal a szisztémával, amely főleg a közgazdasági kritika mögött politikát keltel. Legyünk vele végre tisztában, hogy a politika, ép közgazdasági kérdésekben nemcsak hogy nem hajszolja ma a népszerűséget, de valósággal elkerüli a tájékát, mint valami elvarázsolt erdőnek. Ma mindenki tisztában van vele, hogy az ellenzéki politika felelőssége is mekkora és azt hisszük, az ellenzéki politika is akkor volna a legboldogabb, ha minél kevesebb volna a kritizálnivalója. Ma az egységes párttól a szélsőjobboldalig és az egységes párttól a szociáldemokratákig egyetlen kritikai egységfront áll szemben az egész közgazdasági politikával, de csak azért, hogy azt megjavítsa és feljavítsa. Politika? Ugyan miféle politika van mondjuk a tegnapi mérnök és építészgyűlésen elhangzott panaszok mögött. Ugyan miféle politika az orvostársadalom panaszai mögött? Ugyan miféle politika a kereskedő és iparosgyűlések panaszai mögött, az agrárius panaszok mögött? Ami meg a pártpolitikátilleti, a pártpolitikának csak egy kötelessége van: a közgazdasági kritika közül — minél kevesebbet hallatni, tudatni és láttatni magából. Amennyiben a közgazdasági helyzet és a közgazdasági politika speciális politikumokat is sürgetne, az csak a kormány részéről jöhet. Hogy milyen irányban, azt körülbelül megmondta a minap Teleszky János előadása, amely meglehetős határozottan állapítja meg — nem azt, hogy a politika mit kíván a közgazdaságtól (mert a politika nem kíván és nem kívánhat a közgazdaságtól semmit), hanem azt, hogy mit kíván a közgazdasági helyzet a politikától, nem mint pártpolitikától persze, de mint ama magasabbrendű politikától, amely a mai kérdéseket az ország gazdasági helyzetének és jobb jövőjének perspektívájába tágítja. A volt pénzügyminiszter felhozza a szabadságjogok kérdését — a közgazdaság szempontjából. Nem először merül fel ez az összefüggés, de mindig azt mondták, hogy »előbb a közgazdasági helyzetet kell megoldani«. Mi, bármennyire sürgettük is a szabadságjogokat és sürgetjük ma is, most is belemennénk ebbe az időrendi egymásutánba, hogy előbb hozzuk rendbe a gazdasági helyzetet, aztán beszéljünk a szabadságokról és titkos választójogról. Pedig már előttünk van több esztendő tanulsága és több esztendőnek az az eredménye , illetve eredménytelensége, hogy a szabadságjogok és titkos választójog még mindig késnek — a gazdasági helyzet megoldása pedig szintén ... késik. Nem tartjuk ideális helyzetnek, hogy kisgazdagyűléseken, mint a múltkor, vagy a kereskedő és iparos gyűlésen, mint a minap, szóbahozzák a titkos választójogot, de nem hoznák szóba és nem hatna zavaró momentumként, ha már nyugvópontra jutott volna a kérdés. Mi veszedelmesnek tartanók, ha a demagógia, a napi politika demagógiája bármilyen úton és bármilyen formában átszivárogna a közgazdasági életbe s a közgazdasági kérdések disputájába. Még csak ez kellene! Szerencsére erre még kísérletet sem látunk, szerencsére van az egész közvéleményben annyi judicium, hogy ez lehetetlenné is váljon. Ez azonban nem menti fel a kormányt ama kötelesség alól, hogy amennyiben maga is szükségét látja akárcsak a hangulat szempontjából is, hogy maga ne jöjjön elő ebbéli kezdeményezésekkel és a közgazdasági légkört, amelyet a párizsi eredmények híre kétségtelenül jótékonyan felfrissít, ne frissítse fel a saját programjának megvalósításával is. A politikai világ örömmel fogadja a hosszú idők óta első jó hírt, a párizsi tárgyalások kedvező alakulásának a hírét, amelyet a miniszterelnök úr hoz. De várja a további jó... nemcsak jó híreket, hanem a további eredményeket is, amelyeket Párizs után most már Budapesten kell produkálni. „A mezőgazdasági válság világjelenség, de a helyzet nem mondható reménytelennek.* Amint a nemzetközi pénzpiac helyzete alkalmas lesz, hosszúlejáratú agrárhitelt vesz föl a kormány — Új földreformot nem lehet csinálni Mayer miniszter beszéde a pénzügyi bizottságban (A Magyarország tudósítójától.) A képvielőház pénzügyi bizottsága ma délelőtt folytatta a földmivelési tárca költségvetésének tárgyalását. Mayer János földmívelésügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben mindenki a kormánytól vár irányítást, amit a kormány a közgazdasági élettől nem is tagadhat meg. Az államgazdaság azonban a magán- gazdasággal együtt szenved. A kormány redukálta a költségvetést, hogy a közterheket enyhíthesse. Ha a me- Mayer János zőgazdaság nem prosperál, ez kihat az egész állami életre. Kifogásolták, hogy a földmívelésügyi tárca gyengén van dotálva. Figyelembe kell venni, hogy a pénzügyminiszter a költségvetésen kívül is jelentékeny összeget bocsátott a földművelésügyi tárca, rendelkezésére hasznos beruházások címén, összesen 13,373 000 pengő erejéig, amivel együtt a költségvetésbe illesztett összeg az 50 millió pengőt jóval meghaladja. Ez az összeg sem elég arra, hogy nagy problémákat meg tudjanak oldani, de reméli hogy az elkerülhetetlenül sürgős kérdések ezzel megoldhatók lesznek. A mezőgazdasági krízis egyik gyökere a hitelhiány és a magas kamat, amelyet a mezőgazdaság nem bír el. Az ipar át tudja hárítani a magasabb termelési költségeket a fogyasztókra, de a mezőgazda nem tudja ezt megtenni. A magas kamatviszonyok oka az, hogy a háború alatt Amerika monopóliumot teremtett és ezt ma is tartja a nemzetközi gazdasági életben. A mezőgazdasági termények és az iparcikkek árai között a paritásban nagy differencia van. A kartelek megszervezettsége nem biztosíthat magának olyan előnyöket, amelyek a mezőgazdaságot megfosztanák rentabilitásától, mert ebben az esetben az ipar elveszti fogyasztópiacát. A kormány mindent elkövetett a kereskedelmi mérleg passzivitásának kiküszöbölésére. Ebből a célból megkezdte a hizlalási hitelek kiadását, hogy terményeink állatok formájában kerüljenek külföldre. Messzemenő intézkedések történtek a bor, a vaj és a zsír kivitele tekintetében. A kormány rendeletet adott ki a vaj és a zsír márkázására. Ez előnyösen hatott a kivitelre. A búza áralakulása nemzetközi kérdés. A kormány a Futurának megbízást adott a kisebb tételek összeszedésére, hogy ezáltal a kisembereket nagyobb veszteség ne érje. Ezeknek az intézkedéseknek következtében a kormány a kereskedelmi mérleg 386 milliós passzivitását 22 millióra csökkentette, sőt ebben az évben kereskedelmi mérlegünk aktívvá vált. Ez azonban nem végreadásszerű export volt, mint ahogy Ernszt Sándor állította. A kormány rövidlejáratú kedvező kamatozású kölcsönökkel igyekszik a mezőgazdaság segítségére sietni. A felvett 100 millió mindenesetre enyhíteni fog a fennálló feszültségen. _A kormány súlyt helyez a talajjavításra, növény és állattenyésztésre, terményeink ipari feldolgozására és ebben a formában való kivitelre, továbbá a gyümölcstermelésre és a borkivitel kérdésére. A galonárak stabilitásának kérdése beható tanácskozás tárgya. A termelés átszervezése Ami a termelés olyan értelembeni leendő átszervezését illeti, hogy csak a belső fogyasztásra elégséges búzát termeljünk, és többi területeken pedig ipari feldolgozásra alkalmas növényeket, ez olyan kívánság, amit csak a teoertikusok eszelhettek ki. A termelés szervezését nem lehet kormányrendelettel megcsinálni. A nagyhutáiknál a vezetés megfelelő szakemberek kezében van és csak a kisgazdáknál lehet irányítást gyakor BECSERÉLHETI ELAVULT TELEPES KÉSZÜLÉKÉT A StandardCSEREAKCIÓ ..ÚTJÁN TUNGSRAM BARIUMCSÖVEKKEl FELSZERELT . MODERtt HÁLÓZATI fm standardtrnerei RÁDIÓKERESKEDŐJE BEMUTATJA ÉS FELVILÁGOSÍTÁST AD KEDVEZŐ HAVI PÉSZJETEZETES 3 Miért van olcsóbb és miért van drágáid jelzésű Bemberg selyemharisnya ? Mert különböző kivitelben és finomságban készül, egészest! és luxus kiviteliben A fontos, hogy rajta legyen a G 1% jelzés, mely a minőséget garantálja Kérjen Gfb harisnyát