Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-08 / 80. szám
4 rolni. De 860.000 kisgazdát nem lehet hirtelen meggyőzni arról, hogy helytelen az általa követett gazdálkodási ■módszer. Ebben a konzervativizmusban nagyon sok érték van, mert ha a kisgazdák olyan könnyen engednék magukat rendelettel kommandírozni, annak nagy kárát szenvednék a kisgazdák is, az ország is. A kormánynak ma csak a termelés és az egyes termelési ágak fejlesztése terén kell irányító befolyást gyakorolnia. Itt nagyon enged a kisgazda az okos irányításnak. Akármit termelünk, a búza az, amivel nekünk állnunk vagy buknunk kell és nem fogunk bukni, hanem állni fogunk. A búza az, amely tárolható, elraktározható és amely feltétlenül világcikk, azért ragaszkodnunk kell hozzá, ki kell tartanunk a búza mellett. Búzánk feltétlenül versenyképes. A gabona- és lisztkísérleti állomás, amióta a gabonaprobléma felvetődött, igen fontos tudományos munkát végzett. Ez fejlődésképes intézmény, melyet fejleszteni és jobban dotálni kell is. Öt-hat év kell hozzá, hogy a magyar búza versenyértéke tudományosan megállapíttassék. MAGYARORSZÁG A mezőgazdasági válság világjelenség, nem reménytelen a helyzet Ami a gazdasági krízist illeti, annak nem a kormány az oka. A mezőgazdasági válság világgazdasági jelenség és mezőgazdasági válságunknak külpolitikai okai is vannak. Reménytelennek nem mondható a helyzet, hiszen a kamatviszonyok enyhülnek és ha a nemzetközi pénzpiac helyzete alkalmas lesz arra, hogy hosszú lejáratú agrárhitelt vegyünk fel, nem fogjuk elmulasztani ezt az alkalmat. Ami a mezőgazdasági munkanélküliséget illeti, ez a munkanélküliség nem nagyobb arányú, mint volt az elmúlt esztendőben. Kizárólag a kubikosok körében van nagyobb nyugtalanság, ezek a vízszabályozási és útépítési munkálatoknál fognak munkát kapni. Az a kívánság, hogy a miniszter a munkabéreket rendeletileg állapítsa meg, helytelen, mert akkor esetleg mindig a minimális munkabéreket fogják fizetni. Új földreformot nem lehet most csinálni, inkább arra kell törekedni, hogy akik földet kaptak, azon a területen boldogulni tudjanak. A mezőhegyesi telepen megkezdték a yorkshirei tenyésztést. Ami a baromfikölcsönt illeti, kölcsönt csak annak adtak, akinek megfelelő berendezése, törzsállománya és szakértelme volt. A cél az volt, hogy ahol már megfelelő telepek vannak, azokat fejlesszék. A kormány ragaszkodott a bankgaranciához, vagy az ingatlan fedezethez. Ivády Béla izolált fel ezután. Felveti azt a kérdést, nem volna-e helyes újra megszervezni az országos gazdasági tanácsot. Erdészeti kérdésekkel foglalkozik ezután. Főleg a faértékesítés problémáit fejtegeti. Mayer János földművelésügyi miniszter a következő felszólaló, bejelenti, hogy az erdőtörvényjavaslat dolgában ankétet fog összehívni. A szövetkezetek ellen Erdélyi Aladár beszél ezután. — Az utolsó öt évben — mondotta — mindenki meggyőződhetett arról, hogy az úgynevezett akciók hangzatos jelszavakkal egyéni érdekeket képviseltek. Mi szükség van minden kérdésben szövetkezetre, mikor ezek a szövetkezetek óriási összegekbe kerülnek. Erősen bírálja a FAKSz-ot. Izgalmait kelt az a bejelentése, hogy a FAKSz nagy összegekkel van érdekelve a Földhitelbanknál. A FAKSz-nál harmincöt hivatalnoka ül és ma ott áll ez az intézmény, hogy nem tudja végrehajtani azt a célt, amelyre alakult. A többi akciókról beszélt ezután Erdélyi Aladár, hangoztatva ezek céltalanságát és eredménytelenségét.A termelést szerinte csak akkor tud A gazdasági felügyelőket már eddig is kidirigálták a járásokba, hogy a közvetlen érintkezést a gazdákkal tartsák fenn. A legközelebbi jövőben ezen a téren további intézkedések lesznek. Végül kijelenti, nem áll az, mintha közömbös, a dolgokkal nem törődő, vagy intézkedéseket elmulasztó kormányzatnak volna köszönhető az, hogy a mai gazdasági nehézség bekövetkezett. A minisztériumban hazafias, lelkes, az ország legkiválóbb képzettségű tisztviselői állanak rendelkezésére a földművelésügyi miniszternek, akik fáradtságot nem kímélve igyekeznek legjobb tudásukkal az ország helyzetén segíteni. A minisztérium a mezőgazdasági termelés ütőerét tartja a kezében és sohasem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy megtegye a maga kötelességét. Ezek alapján kéri, hogy a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el tárcájának költségvetését. Prónay György báró, Ernszt Sándor azt állította, hogy az ország gabonakészlete 1.3—1.5 millió mázsa. Ez teljesen helytelen szám. Ernszt Sándor, úgy látszik, a fölösleget összetévesztette a készlettel, mert a készlet körülbelül 6 millió mázsa. Az elnök ezután azt javasolja, hogy a szokásos háromórai tárgyalási idő helyett a bizottság négy óra hosszat, vagyis délután két óráig tárgyaljon. Beck Lajos azt javasolja, délután 2 órakor ne fejezze be a bizottság a a tárca részletes vitáját, hanem az ülés megszakításával délután folytassa. A bizottság 9 szavazattal 2 ellenében kimondotta, hogy a vitát 2 órakor bezárja csak olcsóbbá tenni, ha nem terhelik a szükséges eszközöket súlyos vámokkal. Amikor a gyapjú ára annyira leesett, a posztógyárak nem akarnak engedni az árakból. A mezőgazdaságon csak a tarifakérdések megoldásával tudnak segíteni. Mayer János földmívelési miniszter elismeri, hogy történtek egyes akcióknál hibák. Ami a FAKSz érdekeltségét illeti a Földhitelbanknál, arra nézve megjegyzi, hogy a FAKSz üzletrésztőkéjét helyezte el a Földhitelbanknl, de ezt a kihelyezést az illetékes tényezők véleményének kikérése alapján eszközölték. Szabó Sándor kifogásolta, hogy a Nemzeti Bank kamatpolitikáját leszállítás tekintetében nem követik a vidéki pénzintézetek. A hízlalási hitel kérdésében kifogásolja, hogy kisgazdák nem jutnak hitelhez. A közraktárakat meg kell csinálni, de ezt nem az állam, hanem az érdekeltség vállalkozásának kell tekinteni, amelyet megfelelő kautélák mellett pénzzel látnának el. ■ Mayer miniszter: ’A mezőgazdasági hitel kérdése a pénzügyi kormány állandó gondoskodásának tárgya. A hizlalási hitel feltételeit rendeletben írták körül. Ebben a tekintetben nagyobb összeg van a kisgazdák részére kihasítva. Beck Lajos szerint nagy baj származott a gazdasági életre abból, hogy a gazdasági miniszterek nem tudtak, vagy nem akartak szerves programot kidolgozni. Mayer miniszter hangsúlyozza, hogy mezőgazdasági programja megvolt és nem rajta múlt, hogy annak végrehajtásához a szükséges fedezet nem állott rendelkezésre. A baromfitenyésztés érdekében izolált farmokat kívánnak létesíteni. Ezután a bizottság az első címet elfogadja. A második címnél Erdélyi Aladár kérdezi, hogy miért kell Esztergomban külön erdőőri és vadőri iskolát fentartani, nem volna-e helyes az iskolát Diósgyőrbe áthelyezni! Szabó Sándor: Az Alibid erdősítésének fokozottabb tempóját kívánja. Mayer miniszter kijelenti, hogy az erdő- és vadőri iskola áthelyezését tervbe vették. Ezután a bizottság a második címet is elfogadja. A harmadik címnél Farkas Elemér kérdezi, hogy ha a községek részére Svájcból hozatnak tenyészállatot, akkor mi fogja gazdáinkat arra sarkalni, hogy maguk is tenyészállatokat neveljenek. A tenyészállat beszerzést minimumra kell redukálni. Mayer miniszter felvilágosításai szerint a svájci tenyészállatbehozatal rekompenzációs üzlet volt, de a piac felvesz minden mennyiséget, amit a gazdák nevelnek. Erdélyi Aladár: Gondoskodni kell arról, hogy a minisztériumnak megfelelő szerve legyen, amely az ellenőrzésben előljár és ezek szervei, a gazdasági felügyelők stb. a járás székhelyén, vagy annak valamelyik falujában dolgozzanak. Kifogásolja, hogy a most létesült tejtermelő szövetkezet belépett a tejkardba s hajlandó ugyan Budapesten leszállítani a tej árát, de ugyanakkor leszállítja a termelőnél is. Ez megengedhetetlen. Budapesten a kisárusító literenként 8 fillért kap a békebeli 2 fillérrel szemben. Szabó Sándor a községek tehénnel való ellátásának intenzívebb mértékben való programbevételét kéri. Mayer miniszter szerint a tej ára azért olyan nagy, mert a tejnél túlprodukció következett be, úgyhogy a tejtermékek nagy részét iparilag kell feldolgozni. Igyekezni fog a kérdést megoldani. Az ötödik címnél Szabó Sándor, szóvá teszi, hogy az állategészségügyi körzetek beosztásában nincs észszerűség. Erdélyi Aladár azt hangoztatja, hogy az oltóanyagok túl sokba kerülnek. Mayer miniszter kijelenti, hogy az állategészségügyi körzeteket az új állategészségügyi törvény értelmében ő fogja megállapítani. Az állategészségügyi körzetek beosztása valóban nem megfelelő és nem is tartható fenn. Erdélyi Aladár a hatodik címnél kifogásolja, hogy sokba kerülnek a gazdasági szakoktatási intézetek. Szabó Sándor fejvizsgáló állomásokat kíván létesíteni. Farkas Elemér szomorúan látja, hogy a népiskolák gazdasági szakoktatásánál 30.000 pengővel kevesebbet fordítanak mint az előző esztendőben. A téli gazdasági iskolák, amelyek most épülnek, sokkal kevésbé szolgálják azt a célt, amit az eddigi téli tanfolyamok szolgáltak. Mayer János miniszter megvédi a mezőgazdasági szakoktatás intézményét Szerinte a téli gazdasági szaktanfolyamok is szép eredményeket mutattak fel. Fejleszteni kívánja ezeket a tanfolyamokat. A talajtani laboratóriumokat is szaporítani fogja. A bizottság a 6. és 7. címet is változatlanul fogadja el a8. címhez Erdélyi Aladár szól hozzá. Sürgeti, hogy a budai állami kertészetet telepítsék ki, mert igen drága, a telek és így nem, rentábilis. Sürgeti a Hortikultúra szövetkezet állami támogatásánál, megszüntetését. Rassay Károly kevesli a hágyiiparra felvett 7000 pengőt. Szerinte legalább 400.000 pengőt kellene erre a célra beállítani. Arról van szó, hogy a mezőgazdaságban a 7-8 hónapos munkát ki lehessen tolni 121 hónapra. E téren pedig 7000 pengővel nem lehet csinálni semmit semm Mayer földmívelési miniszter is szükségesnek tartja az állami kertészetnek Budáról való kitelepítését. A Hortikultúrára vonatkozólag bejelenti, hogy a cél nemes volt ugyan, azonban az emberek nem voltak megfelelők és ezért többet a szövetkezetet nem fogja támogatni. A háziiparra valóban kevés a 7009 pengő, de erre a célra három tárcában is van összeg. A borházak A nyolcadik címet változatlanul fogadja el a bizottság •a kilencedik címnél Erdélyi Aladár az állami pincegazdaság szerepéről beszél. Szóváteszi a borházaknál uralkodó hallatlan állapotokat. A budafoki borpincészet egyik vezetőjének sürgős elmozdítását követelte. A bizottság folyton fokozódó izgalommal hallgatja Erdélyi Aladárnak csaknem ez összes címeknél hangoztatott éles bírálatát. Erdélyi Aladár rámutatott arra, hogy a zürichi borház abszurd eljárást követ. Francia borokat ajánl, míg a magyar borokról valósággal lebeszéli a vendégeket. A berlini és hamburgi borházak bukása után követeli, hogy a földmívelési miniszter sürgősen szüntesse be az egész borházakciót. Oberhammer Antal kifogásolta, hogy a földművelési minisztérium néhány olyan üzemet tart fenn, amelyek a nagy gondokkal küzdő magyar iparnak versenyt okoznak, így az állami borpincékben eladásra is gyártanak pezsgőt. Lehetetlennek tartja ezt és megszüntetését kéri. Mayer János földmívelési miniszter szerint a borházak nem véglegeseknek készültek és ha a propagandát elvégzik, fasanként meg fognak szűnni. Ha a kereskedelem elvégezné a maga funkcióját, teljesen feleslegesek volnának a borházak. Kijelenti továbbá, hogy a budafoki pincészet pezsgőt csak tancélokra gyárt, eladásra nem. A erdőgazdasági birtokoknál Erdélyi Aladár kifogásolja, hogy az ország 77 909 hold erdején nagyon csekély jövedelem mutatkozik. A földművelési miniszter szerint, ha a beruházási költségek megszűnnek, az erdőbirtokok több bevételt produkálnak. A mezőgazdasági birtokokhoz ishozzászólt Erdélyi Aladár. Követelte a selyemtermelésnek új alapokra való helyezését. Mayer János földművelési miniszter kijelentette, hogy az ország ma több selyemgubót termel (550.090 kg-ot), mint békében. A bizottság ülése fél háromkor ért véget. Holnap délelőtt és délután is lesz ülés, a kultusztárcát tűzik napirendre. A részletes tárgyalás 25 százalékkal olcsóbban utazhatik április hó 12-én délután Nagykanizsán keresztül gyorsvonat 111. osztályon ha péntekig jelentkezik Az Est utazási osztályában (VII., Erzsébet körút IS—20. szám)