Magyarország, 1930. április (37. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-08 / 80. szám

4 rolni. De 860.000 kisgazdát nem lehet hirtelen meggyőzni arról, hogy hely­telen az általa követett gazdálkodási ■módszer. Ebben a konzervativizmus­ban nagyon sok érték van, mert ha a kisgazdák olyan könnyen engednék magukat rendelettel kom­mandírozni, annak nagy kárát szenvednék a kis­gazdák is, az ország is. A kormánynak ma csak a termelés és az egyes termelési ágak fejlesz­tése terén kell irányító befolyást gyakorolnia. Itt nagyon enged a kis­gazda az okos irányításnak. Akármit termelünk, a búza az, amivel nekünk állnunk vagy buknunk kell és nem fogunk bukni, hanem állni fogunk. A búza az, amely tárolható, elraktá­rozható és amely feltétlenül világ­cikk, azért ragaszkodnunk kell hozzá, ki kell tartanunk a búza mellett. Búzánk feltétlenül versenyképes. A gabona- és lisztkísérleti állomás, amióta a gabonaprobléma felvetődött, igen fontos tudományos munkát vég­zett. Ez fejlődésképes intézmény, me­lyet fejleszteni és jobban dotálni kell is. Öt-hat év kell hozzá, hogy a ma­gyar búza versenyértéke tudományo­san megállapíttassék. MAGYARORSZÁG A mezőgazdasági válság világjelenség, nem reménytelen a helyzet Ami a gazdasági krízist illeti, an­nak nem a kormány az oka. A mező­gazdasági válság világgazdasági je­lenség és mezőgazdasági válságunk­nak külpolitikai okai is vannak. Reménytelennek nem mondható a helyzet, hiszen a kamatviszonyok enyhülnek és ha a nemzetközi pénzpiac helyzete alkalmas lesz arra, hogy hosszú lejá­ratú agrárhitelt vegyünk fel, nem fogjuk elmulasztani ezt az alkalmat. Ami a mezőgazdasági munkanélkü­liséget illeti, ez a munkanélküliség nem nagyobb arányú, mint volt az el­múlt esztendőben. Kizárólag a kubikosok körében van nagyobb nyugtalanság, ezek a vízszabályozási és útépítési munkálatoknál fognak munkát kap­ni. Az a kívánság, hogy a miniszter a munkabéreket rendeletileg állapítsa meg, helytelen, mert akkor esetleg mindig a minimális munkabéreket fogják fizetni. Új földreformot nem lehet most csinálni, inkább arra kell törekedni, hogy akik földet kaptak, azon a területen bol­dogulni tudjanak. A mezőhegyesi telepen megkezdték a yorkshirei tenyésztést. Ami a baromfikölcsönt illeti, kölcsönt csak annak adtak, akinek megfelelő berendezése, törzsállomá­nya és szakértelme volt. A cél az volt, hogy ahol már megfelelő telepek van­nak, azokat fejlesszék. A kormány ragaszkodott a bankgaranciához, vagy az ingatlan fedezethez. Ivády Béla izolált fel ezután. Fel­veti azt a kérdést, nem volna-e helyes újra megszervezni az országos gazdasági tanácsot. Erdészeti kérdésekkel foglalkozik ez­után. Főleg a faértékesítés problé­máit fejtegeti. Mayer János földművelésügyi mi­niszter a következő felszólaló, bejelenti, hogy az erdőtörvényjavaslat dolgában an­kétet fog összehívni. A szövetkezetek ellen Erdélyi Aladár beszél ezután. — Az utolsó öt évben — mondotta — mindenki meggyőződhetett arról, hogy az úgynevezett akciók hangzatos jelszavakkal egyéni érdekeket képviseltek. Mi szükség van min­den kérdésben szövetkezetre, mi­kor ezek a szövetkezetek óriási összegekbe kerülnek. Erősen bírálja a FAKSz-ot. Izgal­mait kelt az a bejelentése, hogy a FAKSz nagy összegekkel van érdekelve a Földhitelbanknál. A FAKSz-nál harmincöt hivatal­­noka ül és ma ott áll ez az intézmény, hogy nem tudja végrehajtani azt a célt, amelyre alakult. A többi akciók­ról beszélt ezután Erdélyi Aladár, hangoztatva ezek céltalanságát és eredménytelen­ségét.­­A termelést szerinte csak akkor tud­ A gazdasági felügyelőket már eddig is kidirigálták a járásokba, hogy a közvetlen érintkezést a gazdákkal tartsák fenn. A legközelebbi jövőben ezen a téren további intézkedések lesznek. Végül kijelenti, nem áll az, mintha közömbös, a dolgokkal nem törődő, vagy intézkedéseket elmulasztó kor­mányzatnak volna köszönhető az, hogy a mai gazdasági nehézség be­következett. A minisztériumban ha­zafias, lelkes, az ország legkiválóbb képzettségű tisztviselői állanak ren­delkezésére a földművelésügyi mi­niszternek, akik fáradtságot nem kí­mélve igyekeznek legjobb tudásukkal az ország helyzetén segíteni. A mi­nisztérium a mezőgazdasági termelés ütőerét tartja a kezében és sohasem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy megtegye a maga kötelességét. Ezek alapján kéri, hogy a bizottság úgy általánosságban, mint részletei­ben fogadja el tárcájának költség­vetését. Prónay György báró, Ernszt Sán­dor azt állította, hogy az ország ga­bonakészlete 1.3—1.5 millió mázsa. Ez teljesen helytelen szám. Ernszt Sán­dor, úgy látszik, a fölösleget összeté­vesztette a készlettel, mert a készlet körülbelül 6 millió mázsa. Az elnök ezután azt javasolja, hogy a szokásos háromórai tárgyalási idő helyett a bizottság négy óra hosszat, vagyis délután két­ óráig tárgyaljon. Beck Lajos azt javasolja, délután 2 órakor ne fejezze be a bizottság a­ a tárca részletes vitáját, hanem az ülés megszakításával délután foly­tassa. A bizottság 9 szavazattal 2 ellené­ben kimondotta, hogy a vitát 2 órakor bezárja c­sak olcsóbbá tenni, ha nem terhelik a szükséges eszközöket súlyos vámokkal. Amikor a gyapjú ára annyira le­esett, a posztógyárak nem akarnak engedni az árakból. A mezőgazdasá­gon csak a tarifakérdések megoldásá­val tudnak segíteni. Mayer János földmívelési miniszter elismeri, hogy történtek egyes akciók­nál hibák. Ami a FAKSz érdekeltsé­gét illeti a­ Földhitelbanknál, arra nézve megjegyzi, hogy a FAKSz üzletrésztőkéjét helyezte el a Földhitelbankn­l, de­ ezt a kihelyezést az illetékes ténye­zők véleményének kikérése alapján eszközölték. Szabó Sándor kifogásolta, hogy a Nemzeti Bank kamatpolitikáját le­szállítás tekintetében nem követik a vidéki pénzintézetek. A h­ízlalási hitel kérdésében kifogásolja, hogy kisgaz­dák nem jutnak hitelhez. A közrak­tárakat meg kell csinálni, de­ ezt nem az állam, hanem az érdekeltség vál­lalkozásának kell tekinteni, amelyet megfelelő kautélák mellett pénzzel látnának el.­­ ■ Mayer miniszter: ’A mezőgazdasági hitel kérdése a pénzügyi kormány ál­landó gondoskodásának tárgya. A hizlalási hitel feltételeit rendeletben írták körül. Ebben a tekintetben na­gyobb összeg van a kisgazdák részére kihasítva. Beck Lajos szerint nagy baj szár­mazott a gazdasági életre abból, hogy a gazdasági miniszterek nem tudtak, vagy nem akartak szerves programot kidolgozni. Mayer miniszter hangsúlyozza, hogy mezőgazdasági programja megvolt és nem rajta múlt, hogy annak végre­hajtásához a­ szükséges fedezet nem állott rendelkezésre. A baromfitenyész­tés érdekében izolált farmokat kí­vánnak létesíteni. Ezután a bizottság az első címet el­fogadja. A második címnél Erdélyi Aladár kérdezi, hogy miért kell Esztergomban külön erdőőri és vadőri iskolát fentartani, nem volna-e helyes az iskolát Diósgyőrbe áthe­lyezni! Szabó Sándor: Az Alibid erdősítésé­nek fokozottabb tempóját kívánja. Mayer miniszter kijelenti, hogy az erdő- és vadőri iskola áthelyezését tervbe vették. Ezután a bizottság a második cí­met is elfogadja. A harmadik címnél Farkas Elemér kérdezi, hogy ha a községek részére Svájcból hozatnak tenyészállatot, akkor mi fogja gaz­dáinkat arra sarkalni, hogy maguk is tenyészállatokat neveljenek. A te­nyészállat beszerzést minimumra kell redukálni. Mayer miniszter felvilágosításai szerint a svájci tenyészállatbehozatal rekompenzációs üzlet volt, de a piac felvesz minden mennyiséget, amit a gazdák nevelnek. Erdélyi Aladár: Gondoskodni kell arról, hogy a minisztériumnak meg­felelő szerve legyen, amely az ellen­őrzésben előljár és ezek szervei, a gazdasági felügyelők stb. a járás szék­helyén, vagy annak valamelyik falu­jában dolgozzanak. Kifogásolja, hogy a most létesült tejtermelő szövetkezet belépett a tejkard­ba s hajlandó ugyan Budapesten le­szállítani a tej árát, de ugyanak­kor leszállítja a termelőnél is. Ez megengedhetetlen. Budapesten a kisárusító literenként 8 fillért kap a békebeli 2 fillérrel szemben. Szabó Sándor a községek tehénnel való ellátásának intenzívebb mérték­ben való programbevételét kéri. Mayer miniszter szerint a tej ára azért olyan nagy, mert a tejnél túl­­produkció következett be, úgyhogy a tejtermékek nagy részét iparilag kell feldolgozni. Igyekezni fog a kérdést megoldani. Az ötödik címnél Szabó Sándor, szóvá teszi, hogy az állategészségügyi körzetek beosztásá­ban nincs észszerűség­. Erdélyi Aladár azt hangoztatja, hogy az oltóanyagok túl sokba kerül­nek. Mayer miniszter kijelenti, hogy az állategészségügyi körzeteket az új állategészségügyi törvény értelmé­ben ő fogja megállapítani. Az állat­egészségügyi körzetek beosztása való­ban nem megfelelő és nem is tart­ható fenn. Erdélyi Aladár a hatodik címnél kifogásolja, hogy sokba­ kerülnek a gazdasági szakoktatási intézetek. Szabó Sándor fejvizsgáló állomá­sokat kíván létesíteni. Farkas Elemér szomorúan látja, hogy a népiskolák gazdasági szak­oktatásánál 30.000 pengővel keveseb­bet fordítanak mint az előző eszten­dőben. A téli gazdasági iskolák, ame­lyek most épülnek, sokkal kevésbé szolgálják azt a célt, amit az eddigi téli tanfolyamok szolgáltak. Mayer János miniszter megvédi a mezőgazdasági szakoktatás intézmé­nyét Szerinte a téli gazdasági szak­­tanfolyamok is szép eredményeket mutattak fel. Fejleszteni kívánja eze­ket a tanfolyamokat. A talajtani la­boratóriumokat is szaporítani fogja. A bizottság a 6. és 7. címet is változatlanul fogadja el a­­8. címhez Erdélyi Aladár szól hozzá. Sürgeti, hogy a budai állami kerté­szetet telepítsék ki, mert igen drága, a telek és így nem, rentábilis. Sürgeti a Hortikultúra szövetkezet állami tá­mogatásánál, megszüntetését. Rassay Károly kevesli a hágy­i­­iparra felvett 7000 pengőt. Szerinte legalább 400.000 pengőt kellene erre a célra beállítani. Arról van szó, hogy a mezőgazdaságban a 7-8 hó­napos munkát ki lehessen tolni 121 hónapra. E téren pedig­ 7000 pengő­­vel nem lehet csinálni semmit semm Mayer földmívelési miniszter is szükségesnek tartja az állami ker­tészetnek Budáról való kitelepí­tését. A Hortikultúrára vonatko­zólag bejelenti, hogy a cél nemes volt ugyan, azonban az emberek nem voltak megfelelők és ezért többet a szövetkezetet nem fogja támogatni. A háziiparra valóban kevés a 7009 pengő, de erre a célra három tárcá­ban is van összeg. A borházak A nyolcadik címet változatlanul fo­gadja el a bizottság •a kilencedik címnél Erdélyi Aladár az állami pincegazda­ság szerepéről beszél. Szóváteszi a borházaknál uralkodó hallatlan állapotokat. A budafoki borpincészet egyik ve­zetőjének sürgős elmozdítását köve­telte. A bizottság folyton fokozódó izgalommal hallgatja Erdélyi Ala­dárnak csaknem e­z összes címeknél hangoztatott éles bírálatát. Erdélyi Aladár rámutatott arra, hog­y a zürichi borház abszurd eljárást követ. Francia borokat ajánl, míg a ma­gyar borokról valósággal lebeszéli a vendégeket. A berlini és hamburgi borházak bu­kása után követeli, hogy a földmívelési miniszter sürgősen szüntesse be az egész borházakciót. Oberhamme­r Antal kifogásolta, hogy a földművelési minisztérium néhány olyan üzemet tart fenn, ame­lyek a nagy gondokkal küzdő magyar iparnak versenyt okoznak, így az ál­lami borpincékben eladásra is gyár­tanak pezsgőt. Lehetetlennek tartja ezt és megszüntetését kéri. Mayer János földmívelési minisz­ter szerint a borházak nem végle­geseknek készültek és ha a pro­pagandát elvégzik, fasanként meg fognak szűnni. Ha a­ kereskedelem elvégezné a maga­ funkcióját, teljesen feleslegesek vol­nának a borházak. Kijelenti továbbá, hogy a budafoki pincészet pezsgőt csak tancélokra gyárt, eladásra nem. A erdőgazdasági birtokoknál Er­délyi Aladár kifogásolja, hogy az ország 77­ 909 hold erdején nagyon csekély jövedelem mu­tatkozik. A földművelési miniszter szerint, ha­ a beruházási költségek megszűn­nek, az erdőbirtokok több bevételt produkálnak. A mezőgazdasági birtokokhoz is­hozzászólt Erdélyi Aladár. Követelte a selyemtermelésnek új alapokra való helyezését. Mayer János földművelési minisz­ter kijelentette, hogy az ország ma több selyemgubót termel (550.090 kg-ot), mint béké­ben. A bizottság ülése fél háromkor ért véget. Holnap délelőtt és délután is lesz ülés, a kultusztárcát tűzik napi­rendre. A részletes tárgyalás 25 százalékkal olcsóbban utazhatik április hó 12-én délután Nagykanizsán keresztül gyorsvonat 111. osztályon ha péntekig jelentkezik Az Est utazási osztályában (VII., Erzsébet körút IS—20. szám)

Next