Magyarország, 1930. május (37. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

u4 nyugdíjas tisztviselők, akik­­a kor­mány megbízásából vagy a kormány engedélyével foglalnak helyet vala­mely vállalat igazgatóságában és­­hogy hány vállalatnál milyen minő­ségben szerepelnek ilyképpen. Ezután elismerését fejezi ki a pénz­ügyminiszternek azért, hogy az ed­dig fölfelé tendáló költségvetés he­lyett lefelé tendáló irányzatot való­sított meg. Határozott módját javasolja az egyes minisztériumok költségei­nek leszállítása tekintetében. Elsősorban a hatáskörök megnyir­bálását, mert abszurdum, hogy a kormány — bocsánat a ki­fejezésért ma már minden klözet­­üggyel foglalkozik. A másik megtakarítást a dologi ki­adásoknál lehet keresztül vinni, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ha akárminő kis munkának a felülvizs­gálásáról van szó, amelyet egy ember is el tudna végezni, akkor egy csomó tisztviselő száll ki és a legapróléko­sabb ügyek elintézését nagyszámú tisztviselőgárdával ellenőrzik. Ki kell dobni ezeket a klórét - ügyeket. Súlyos hibának tartja az autósmániát ebben szenved a jelenlegi rezsim Visz­­szaemlékezik arra az időre, amikor ő még fiatal képviselő volt. 1906-ban ke­rült a Házba. Akkoriban ő gyalog tette meg az utat a Lánchídon keresz­tül és minden nap pontosan találko­zott Wekerle Sándor akkori minisz­terelnökkel, akivel azután együtt jöt­tek gyalog a képviselőházig. Most hol találunk olyan miniszteri tisztviselőt, aki nem jár autón. Valóságos autóláz van, isEzt csak azért mondja, mert az autó­láz csak szimbóluma a pazarlásoknak, amely az utóbbi időben lá­brakapott. Ezek a pazarlások igen rossz vért szülnek (úgy van, úgy van), a pazarlások sorában láttunk már olyant is, hogy szalon kocsiban mennek vadászni, az autót külön tehervonat hozza le és külön ka­lauzok állnak a vagonok mellett. Ezek rossz vért­ szülnek, az ilyen események idézték elő annak idején­­a francia forradalmat. Amikor, ami­kor ilyen pazarlások vannak, meg­történhetik az, hogy egy helyes, cél­szerű kérdésnél a földművelésügyi minisztérium megtakarít 30.000-— 35.000 pengőt, olyankor, amikor a miniszter saját maga és ellenőrző tisztviselője által győződhetett meg arról, amire ez a 30.000—35.000 pengő fordíttatott, feltétlenül szükséges. Az OMGE-nál a mezőgazdaság kér­désének rentabilitásával a kolstcsobin­­­ban bizonyos statisztikai alefnök­kény­használására és felkutatására a múlt évben be volt állítva 35.000 pedsg a. miniszter azonban arról értesítette az OMGE-t, hogy legnagyobb sajná­latára ezt az összeget, nem tudja to­vább az OMGE rendelkezésére bo­csátani. És ugyanakkor, amikor ő gyalog ment fel az OMGE ülésére, az OMGE előtt két állami autót lá­tott, amelyen a minisztérium két államtitkára ment az OMGE ülésére. Nem hiszi, hogy ezek az­­ urak von Haus aus szokták meg az autót. Nem lenne sokkal okosabb, ha például az egyik autójáratot a miniszter úr be­szüntetné és igen fontos közgazda­­sági érdekeket szolgáló statisztikai célra irányozná elő a 30.000—35 000 pengőt? A kormány adóztatási törvényeit hibáztatja ezután, amelyek miatt­­ annak ide­jén levonta a konzekvenciákat. Amikor ezekről az adóztatási tör­vényekről szó volt, Prónay György báró és Hoyos Miksa gróf szintén az adóztatási törvény­ek­en beszéltek, de ugyanakkor, amikor ő levonta a konzekvenciáit, kilépett az egységes pártból és lemondott az alelnökség­­ről, azok az urak bent maradtak és továbbra is a kormány érdekeit­ szol­gálták. Ő már akkor figyelmeztette Kállay Tibort, hogy ezek a törvé­nyek hova fognak vezetni,­ milyen veszedelmet rejtenek magukban és Kállay Tibor most belátta, hogy azok a törvények, melyeket annak idején beterjesztett és amelyeket az egységes párt megszavazott, hova ve­zettek. Igaz ugyan, hogy ő ma azt mondja, hogy nem így képzelte elf ^tfsm.ily|th sigjback^kejet? akart bizto­­s­mmi ezen a téren az­ adminisztrá­ciónak, tény azonban, hogy Kállayt ízeli az­,adátovényekikrémul kitették az ellenzéki oldalai. A mai helyzetért viselték a felelős­séget azok, akik ezt előidézték. Az 1918-as forradalmat mesterségesen csinálták, ma azonban más a helyzet. Mi van a vámrevízióval? Vámtörvényünk intézkedései Ma­gyarországot abba a helyzetbe hoz­ták, amelyben most van. Teljességgel lehetetlen ez a vámtörvény. A kor­mány több ízben kijelentette hogy a vámrevíziót a mezőgazdaság érdeké­ben keresztül fogja vinni. Mégis azt látjuk, hogy ezek a vámkérdések m­ég mindig nincsenek elintézve. Mesterségesen előidézték, hogy a magyar mezőgazdaság ilyen ka­tasztrofális helyzetbe került. A búza kérdésének a katasztrófája is, ezzel függ össze. Hova vigyük ki a búzát! Talán Romániába? Nekünk egyedüli piacunk a nyugat volt és azt mesterségesen elzárták előlünk. És amikor a nyugatnak szüksége volt búzára, akor nem adtak búzát és így rákényszerítették a nyugatot ar­ra, hogy az amerikai búzát vásárolja, amely kétségtelenül jobb, mint egyes magyar vidékek búzafajtái. Ezután a vámtörvénnyel kapcsolat­ban felhozza Méhely Kálmánnak ak­kori beszédét, amelyben állást fogl­­alt a kartelek ellen és már előre be­jósolta azt a katasztrófát, amelyet a vámtörvény mostani alkalmazásával előidéz. Matlekovits Sándor, aki pe­dig­ nemcsak Magyarországnak, ha­nem Európának is , egyik legismer­tebb tudósa volt a vámkérdésben, szintén a mai vámtörvény ellen nyilatkozott. Látjuk, hogy hova fejlődött és ho­va vitt bennünket ez a mostani tör­vényünk. Legjellemzőbb, hogy az osztrákokkal egy év óta folynak a bizalmas tárgyalások. Vannak bizal­mas átiratok, amelyek nem publikál­tattak. Az osztrák földművelési mi­niszter most egy bécsi lapban úgy nyilatkozott, hogy a bizalmas tárgya­lások során ők arra kérték Magyar­­országot, hogy faszükségletét, ameny­­nyire lehetséges, azokról a vidékek­ről szerezze be, amelyek Magyaror­szággal határosak s ahonnan a fa könnyen szállítható. Ezzel szemben ők a búzakivitelnél adnának rekom­­penzációt. Érdekes, hogy a kereskedelmi mi­nisztériumhoz érkezett az átirat s in­nen a GYOSz-nak adták át, hogy mondjon véleményt. A GYOSz a maga álláspontját leszögezte s 30% kedvezményt kér a maga részére. Ilyen hatalom a GYOSz és ez ellen nincs is segítség. Amikor az ország érdekéről van szó, akkor elsősorban a GYOSz érdekeit nézik s az ő véle­ményétől tesznek függővé dolgokat. Központi Tejcsarnok Naponta friss YOGHURT MAGYARORSZÁG 1930. május 1. csütörtök Aki a vidék hangulatát ismeri, annak a háta borsódzik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) 74 francia falu sorsának megismétlődé­sét látom. Ezután­­sürgeti a földbirtokokat terhelő adók leszállítását, majd éles bírálat alá veszi a magas védővámo­kat. Semmisítsék meg az IBUSz szerződést! Ezután az IBUSz-kérdéssel foglal­kozik. Az IBUSz mindig visszatérő kérdés és amikor ezt az ügyet a par­lament tárgyalta, akkor Bod János közgazdasági miniszter kijelentette, hogy nem tud hozzányúlni, mert meg­levő szerződésről van szó. Kérdi, hogy miért ne lehetne az ország ér­dekében ilyen szerződéseket revi­deálni. Ha ősöktől öröklött, vagy szerzett birtokokra törvényes intéz­kedéseket lehet tenni, akkor miért ne lehetne ilyen szerződése­ket is megsemmisíteni. Az ország érdeke követeli, hogy akik ilyen szerződéseket kötnek s­ akik a vámtörvényt megalkották, ne maradhassanak a helyükön és vegyék el méltó büntetésüket. Ezután az iparcikkek vámkedvez­ményeiről és refrakcióiról szól, me­lyet a mezőgazdasággal szemben al­kalmaznak. Ez szintén a GYTOSZ be­folyásának köszönhető. A kartél kér­désénél szóváteszi, hogy van tüzifakartelünk, amely nem Magyarországról, hanem külföld­ről szerzi be az anyagot és ezzel kereskedelmi mérlegünket erősen rontja. Támadás a MÁV ellen Ezután a Máv és­ a vicinális menet­rendek összeállításával foglalkozik és szóváteszi, hogy­ a vasutakat nem az adófizető pol­gárok kedvéért tartják, hanem egyes kiváltságosok részére. Ha végignézzük a vonatok indítását, járását, akkor azt látjuk, hogy reg­gel indítanak vonatot azért hogy 20—25 vasutas gyermek bemehessen­ a szomszédos városba az iskolába és egy órakor a­’ gyerekeket vissza is hozza a vonat. Tehát már belenevelik a gyerekekbe a visszaélés tudatát. Már a gyerek tudja azt hogy az ő kedvéért jár­­a(von­at. Egyes vállalat­­ok összeköttetésekkel rendelkeznek, amelyeknek a ■­­,kormányjához való nexusuk révén minden lehetséges. En­nek fő okát az összeférhetetlenségi törvény hiányában látja. A legna­gyobb hiba, hogy­ nincs meg­ a közjo­gi összeférhetetlenség. Ezt mielőbb meg kellene szüntetni. A kormánytól függő köztisztviselők ne lehessenek képviselők ne vehessenek fel dupta fizetéseket. Követelték már ezt a kormánytól, hogy szüntesse meg, de minden ered­mény nélkül. _ Az idő rövidségére való tekintettel nem tud egyéb kérdésekről beszélni,­ de kénytelen egy régebbi költségve­tési beszédére felhívni a figyelmet. Még Búd János pénzügyminiszter volt, amikor szóvátette, hogy a ban­kok nem f­izetik le a bély­eg illetéket, ellenben a feleken,­­behajt téle. Búd ekkor kijelenttette, hogy meg fogja in­­­­dítani a vizsgálatot. Ennek öt eszten­deje, a vizsgálat még mindig tart, de még mindig nem kapott választ. A­ vizsgálat megállapította, hogy a jegybankon keresztülmenő levelek nem láttatnak el bélyeg illetékkel. Kérdi, hol van az­ a titokzatos erő és a nagy összeköttetés,­­ amely ezt megengedi. Wekerle Sándor pénzügyminiszter. A közigazgatási bíróság határozatát hajtották végre. Amely esetekben nem döntött a közigazgatási bíróság, ott folyamatban van a­ vizsgálat. A központi bürokrácia !­0.Sok katasztrófából vezethet ! Gaal Gafita ezután so­m.bürokréciát föl beszél-e ennek során, kijelenti, hogy egy olyan központi Bürokrácia kitermelését inaugurálja a kor­mány, amely, csak katasztrófához vezethet. Vessen ennek véget a kormány, ne szaporítsa a bürokráciát. Meg kell állni ezen a téren,­­m­ert ebből csak az ország pusztulásai származikatik. Elég példa van a világtörténelemben arra, hogy a bürokrácia mint tett tönkre bi­rodalmakat, országokat. Ott van a kelet-római birodalom és a frank birodalom. Ezeket is az elégedetlenség, a­­­bürokrácia tette tönkre. Ugyanakkor, amikor a­ bü­rokrácia nagyszerűen él, rongyokba kényskel­íti,él,'fahi 'népét és amikor egyik kereskedőház a másik után zár be és a kisiparo­sok egymásután adják vissza iparigazolványaikat, akkor a bü­rokrácia terjeszkedik és nagysze­rűen él. A paraszt vásárlóképessége meg­szűnt, pedig ez táplálja az iparost és a kereskedőt. Ezután bírálja a kormány közgaz­dasági politikáját, majd kijelenti, hogy bár a kormánnyal és különösen gazdasági politikájával szemben bi­zalommal nem viseltetik, a költség­vetést, amelyet az ország fizetőképes­sége szempontjából tart fontosnak, elfogadja. A Gaal Gaston beszédét követő tapsokat csakhamar elnyomja a Halljuk! Halljuk! kiáltás. Bethlen István gróf miniszter­­elnök emelkedett szólásra Mindenekelőtt­­beterjesztette a leg-­­felsőbb számvevőszék 1930/31. évi költ­ségvetésének első felére vonatkozó je­lentését, majd pedig előadta, hogy­­ nem tud foglalkozni teljes terjedel­mében Gaal Gaston beszédével, mert annak elején még nem volt benn az ülésteremben. M­indenesetre A lillafüredi programjai szombaton délután két órakor indulás a keleti pályaudvarról gyorsvonaton a JTBO­RGE 'S­’&II fenntartott kocsikban. . Miskolcra érkezés este félhatkor. Elszállásolás az Abbázia és a Pannónia szállodákban. Séta a vámosban. Az Avas megtekintése. Félidőjekor díszelőadás a­ Miskolci Nemzeti Színházban.­­Díszvacsora az Abbáziában. Vacsora közben katonazenekar, hangverseny. Utána táncmulatság. MÜ&SBB, vasárnap reggeli után feliíjazás különvonattal Diósgyőrön keresztül Lillafüredre Érkezés féltizenegykor. A Palota-száló, a cseppkőbarlang, a fi­gfió-kertek, stb. megtekintése. Félkettőkor ebéd a Kisszálló fedett teraszán. Séta, eset­leg autótúra a golfpályához, a hegytetőre. Négy órakor indul vissza a kis­vasút Miskolcra. Dzs­onna­ az Abbáziában. Fél hétkor visszautazás Buda­pestre gyorsvonattal. Érkezés Budapestre 10 óra után. A gyorsvonata, kisvasúti jegyek, a díszvacsora, reggeli, ebéd, uzsonna, szálloda és táncmulatság ára összesen 22 Csütörtökön délig lehet jelentkezni Az Est utazási osztályánál (Erzsébet körút IS—20). Telefon : 455—56

Next