Magyarország, 1930. június (37. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-01 / 123. szám
' ' ’ ^ Ma, RMUmimiJ /X , Mas ,JUaveprimt‘ Ara 10 fülén MAGYARORSZÁG ........... ■ . . . r^r.177", . ...1 ... I M Budapest, 1930. június 1. vasárnap Telefon: J. 455—50-től 56-ig, J. 464-18, J. 464—19 XXXVII. évfolyam 123. szám Pótegyezménnyel lezárták a magyar-osztrák kereskedelmi szerződés első fázisát Munkatársunk leleplezte a bankrablót, a cinkos még szökésben van Czinóber József, a felbujtó és Kovács János, az álarcos , már gyermekkora óta nagyszabású betörésről ábrándozott Czinóber elfogása csak órák kérdése Száz pengő jutalmat kapott Tóth sofőr, aki az első nyomot adta el Magyarország tudósítójától.) A főkapitányság bűnügyi osztályán tegnap délután hat óráig vallattáknynóbrr Józsefet, a Leszámítolóbank hazai tisztviselőjét, akit már a szenzációs bankrablás első órájában is azzal gyanúsítottak, hogy ismeri a tettest és valószínűleg segítségére volt a rablás végrehajtásában. A fiatalembert órákig kérdezgették, de egyre csak azt hajtogatta, hogy ő is csak áldozat, csak halálos félelmében engedett a rablótámadónak. Czinóber Józsefet este hat órakor elbocsátották a főkapitányságról. Révész György hírlapíró nyomozni kezd Délután kapcsolódott bele a nyomozás munkájába Révész György, Az Est-lapok riportere. A kitűnő újságíró elhatározta, hogy önállóan nyomoz, a Leszámítolóbank banditája után. Gyanúsnak találta Czinóber személyét, a fiatal banktisztviselő baráti és ismeretség körében remélte megtalálni a bankrablót. A Remete ucca 5■ számos házban megtalálta Czinóber Józsefek lakását. A tisztviselő apja festő és mázolómester. Az apjával nem beszélhetett, mert Szolnokra utazott. A lakóknál kérdezősködött Czinóber József után. Meglepő felfedzésre jutott: Czinóber József, a Leszámítolóbank tisztviselője, akit feltétlen megbízható fiatalembernek tartottak a bankban, két évvel ezelőtt mint kereskedelmi iskolai tanuló betört az iskolába, hogy kijavítsa, levakarja a szekundákat a bizonyítványáról. Ennél az esetnél Kovács János és Fábián Sándor volt a fiatalember társa. Akkor Czinóber rendőrkézre került, be is csukták. Révész a régi barátokat kereste. Fábián Czinóberékkel egy házban akott, de ismeretlen helyre elköltözött. Kovács Jánost a szomszéd házban, Remete ucca 3., földszint 2. alatt, piálta meg az újságíró. Azaz csak Kovács János szüleit találta otthon, akik Czinóbert s fiúknak Czinóberhez fűződő barátságát szidták. Az újságíró ezután megkereste Fábián Sándort is, egy hórihorgas, nyílttekintetű, gyerekes beszédű hentessegédet. Az elmondotta Révésznek, hogy Kovács és Czinóber a legjobb barátságban vannak. Révész hat óra tájban vissszatért Kovács János lakására, de a fiatalembert még akkor sem találta otthon. Beültette az autóba Kovács János anyját, elvitte azokra a helyekre, ahol a fiú sétálgatni szokott, de nem találták Kovácsot. Sok keresgélés után viszszatértek a Remete uccába. Az újságíró ekkor látta Czinóber Józsefet két fiatal lány társaságában a Gát ucca sarkán. Czinóber a Hallér ucca felé haladt, eltűnt az újságíró elől és eltűnt a rendőrség szeme elől is. A döntő bejelentés Révész bement a főkapitányságra. Onnan a Gresham kávéházba ment, ők ketten tervezték ki annak idején a kereskedelmi iskolai betörést is és azóta Fábián csak nagyon ritkán találkozott velük, annak a terraszán találta meg Dorning főkapitányhelyettest, a bűnügyi osztály vezetőjét. — Méltóságos uram, — mondotta az újságíró Dorningnak, — határozott meggyőződésem, hogy egy Kovács János nevű asztalossegéd követte el a bankrablást, Czinóberrel együtt. A főkapitányhelyettesnek részletesen referált nyomozása eredményéről, tapasztalatairól. Dorning ugyanakkor közölte az újságíróval, hogy nem azért engedte el Czinóbert, mert ártatlannak tartja, hanem mert nem volt bizonyíték és reméli, hogy szabadlábon talán majd inkább elárulja magát a fiatal tisztviselő. Detektívekkel figyelteti őt. Mutókörút— Kovács felbukkan Kovács Jánost Bardócz Lipót, a mesterfogásairól ismert detektívfelügyelő csatlakozott az újságíróhoz, éjféltájban együtt mentek ki Kovács János lakására. Kovács anyja azt mondja, hogy a fiú már itthon van, de alszik, felkeltheti. Pár pillanat múlva a gyanúsítot megjelenik egy szál ingben, amelynek egyik sarka véres. Ez is gyanúsnak látszik, de kiderül, hogy Kovácsnak orrvérzése volt. A detektívfelügyelő keresztkérdések alá veszi Kovács Jánost. Az első ellentmondásra megkérdezi: — Honnan vetted az új ruhádat? — Ma délelőtt vásároltam. — Mennyiért? -- Száznegyvenért. — Honnan volt pénzed? — Munkát kaptam és előleget adtak. — Nem kaptál munkát — szól közbe az újságíró. — Két év óta munka nélkül vagy. És ha kaptál volna, akkor sem fizetnek 110 pengő előleget egy asztalossegédnek. . . . A fiatalember fordít egyet vallomásán. Azt mondja, hogy bizonyos Pali bácsitól 609 pengőt kapott. Ezt a Pali bácsit a Ludovika-kertből ismeri. Kért tőle valamit a pénzért, de ő nem tett semmit. Az 500 pengő elszámolása sehogysem sikerült. — Mutasd a kezedet! — szólítja Révész a fiatalembert. A tettes személyleírása sebes kezet említ. Kovács jobb tenyerén megtalálják az apró sebet. Egyszerre csak azt mondja a detektívfelügyelő: — Most pedig hozd ki azt a revolvert. — A revolvert?... A revolvert?... Nincs itt a revolver... Odaadtam a Pali bácsinak. Hol a pénz ! A fiú gyorsan elmondja "a Pali bácsié, személyleírását. A bankrablás tettesének személyleírásához ragaszkodik. A detektívfelügyelő bemegy a szobába, kutatni kezd. Százas bankók kerülnek elő. Kovács most már azt mondja, hogy nem 600-at, hanem 700 pengőt kapott. A detektív suttogva beszél az öreg Kováccsal és Kovácsnéval. — Mondják meg őszintén, amíg nem késő, hogy nem dugott-e el valamit a fiú, mert ha nem mondják meg, bajba kerülnek. Révész a fiatal Kovácshoz fordult. — Hol van a barna irattáskád? — Nekem nem volt olyan. — Reggel is nálad volt. Hol a táska? — Nincs táskám. A detektívfelügyelő rámordul Kovácsra. — Mondd meg rögtön, hogy hová dugtad a pénzt. A fiatalember a vállát vonogatja, sápadtan tiltakozik: — Én nem tettem sehová. Milyen pénzt? — Mondd meg, hol a pénz! — A detektívfelügyelő Kovácsáéhoz fordul: — Mondják meg azonnal, hogy mit dugott el a fiú! Kovácsné: Jancsi, miért nem mondod meg, ha eldugtál valamit. Tudod, hogy valami cekkert láttak nálad. Bardócz: Van padlásuk? Pillanatnyi ijedt hallgatás után Kovácsné azt mondja, hogy igen. Izgalmas pillanat. A fiatal Kovács János egész megmerevedik a rémülettől. A detektívfelügyelő kérdi: — Ugye, a padlásra vitted a csomagot? A fiú nagy sóhajjal mondja: — Igen. — Mi van benne? — A pénz. — Az egész? — Az egész. A fiú most már egész megkönnyebbülten vezeti fel a detektívet és az újságírót a padlásra. A küszöb alatt megtalálják a barna irattáskát. Felpattanják a zárját, ezresek, százasok, ötvenesek, ezüst pénzek tömege tárul eléjük. Kovács János maga keresi ki az ezre