Magyarország, 1930. július (37. évfolyam, 146-172. szám)
1930-07-01 / 146. szám
4 sérfre, úgy,szükség van arra a, külföldön. Szükség van arra, hogyha, a külföldön lépünk fel, egységesen lépjünk fel. i Helyeslés: Mi ne a magunk vitáit, ne a magunk ellentéteit vigyük a külföld közvéleménye elé, hanem ha valamiről beszélünk'. . 'akkor beszéljünk azokról az igazságokról, amelyek minket magyarokat mind egybefognak és egyesítenek. Szőke Gyula: Csendes hazaárulás! Bethlen miniszterelnök: Én erre nagy súlyt nem vetek, mert hiszen ma márott is tudják, hogy olyan uraknak, akik árulkodni mennek saját hazájuk ellen, saját hazájukban nincs súlyuk. Úgy tudom, hogy Balthazár püspök úr több izben volt külföldön. Amerikában is járt a püspök úr és erről az útjáról előzetesen engem értesített, majd utólag, amikor visszatért, referált és elmondotta benyomásait. Ezt az útját sohasem lehetett és nem lehet kifogásolni. Hiszen, hogyEzzel az írtjával használt a magyar református egyháznak és a magyar ügynek is. Tudok arról, hogy később Londonban járt, akkor azonban már nem tett nekem tíz útjáról előzőleg jelentést és később, amikor én érdeklődtem nála, hogy mit végzett London-Hagyjuk oldalt azokat a különbségeket, amelyek minket elválasztanak. Az utóbbi időben sok hibát követtek el ebből, a szempontból. Horthy hivatkozott egy esetre, amely londoni útja alkalmából fordult elő, ahol egy előkelő magyar ügyvéd, akinek bizonyos angol nexusai..vannak, annak következtében, hogy megboldogult édesatyja előkelő szerepet vitt és Angliának tanácsadója is volt. bár, akkor röviden elmondta útjának eredményeit és benyomásait. Értesültem arról, hogy tavasszal Párizsban járt a püspök úr és hogy a francia külügyi bizottság tagjai előtt felolvasást, beszédet tartott a magyar közállapotokról. Előzetes értesítést nem kaptam, utólag is csak az újságból értesültem arról, hogy mit végzett a püspök úr Párizsban. Külképviseleti hatóságaink jelentést tettek erről és meggyőződésem szerint teljesen helyes információim vannak arról, hogy mit végzett a püspök úr és milyen beszédet mondott Párizsban. ő kiment Párizsba és két szociáldemokrata képviselő segítségével .Mozgás a felsőházban összeköttetést kapott a francia kamara egyik református püspökképviselőjéhez is, akinek segítségével azután sikerült a kamara külügyi bizottságának tagjait összetoborozni, hogy előttük Magyarországon felolvasást tarthasson. (Halljuk! Halljuk!) Előttem van ennek a beszédnek nem a szövege, mert hiszen gyorsírói feljegyzések nem készültek, de összefüggő, bő eszmevonala. Előadása három részből áll. Az első részben történelmi szempontból tárgyalja Magyarország utolsó, három-négy századát és ez minthogy történelmi fejtegetés, meg VI. Természetesen nem mentes azoktól a színezésektől, amelyektől Baltazár püspök úr felszólalásai nem mentesek. (Derültség.) Nagyjából az egész első rész megfelel ,annak, amit mi az iskolában tanultunk.. .A második rész, amelyben még történelmi kérdésekkel is foglalkozik, még megfelel a valóságnak, de azt mondja, hogy a magyar nemzet óriási többsége elégedetlen a mostani kormányzattal, mert azt hiszi, hogy a nagy, nyugati nemzetek nem fogják megadni az erkölcsi és anyagi támogatást, amire mai helyzetünkben szükségünk van és hogy nem viseltetnek rokonszenvvel revíziós törekvésünk iránt, éppen a reakciós kormányzat következtében. Baltazár püspök úr szeretné a magyar nemzettel ezt elhitetni. Kérdem, vájjon ez Magyarország javára szolgáló propaganda-e. Ez mást nem szolgál, mint pártpolitikai célzatokat, amelyekért mégis ennek a nemzetnek nagy, nemzetközi érdekeit kockára tenni, — az én felfogásom szerint — olyan bűn, amit a közvélemény előtt meg kell bélyegezni. (Élénk helyeslés és taps.) Jónak látta az én utamat felhasználni arra, hogy mindent elkövessen Londonban abból a célból, hogy barátságtalan fogadtatásban részesüljek. „Olyan bűn, amelyet meg kell bélyegezni– Baltazár Dezső amikor már politikai térre megy át, helytelen nyomon halad. "Azt mondja ebben a részben, hogy a magyar demokrata protestantizmus ■jelenleg Magyarországon milyen harcot folytat a reakciós katolicizmussal. (Élénk mozgás.) Sehol másutt a katolikus egyháznak nincsen annyi veszteni valója, mint Magyarországon — mondja Baltazár püspök úr. — Itt vannak a legnagyobb egyházi javadalmak, a püspöki és érseki uradalmak és az óriási, egyházalapítványok. Magyarországon vannak a legnagyobb latifundiumok Baltazár püspök úr szerint, egyedül Eszterházy hercegnek 280.000 holdnyi terület van. Azok a főpapok és főurak, akik félnek attól, hogy ha a Habsburgok, akiktől e birtokokat kapták, nem jönnek vissza Magyarországra, elveszítik birtokukat és befolyásukat, ilyen irányú működést fejtenek ki. Szigeti János: Történelemhamisítás! Bethlen István gróf: Az én tudomásom szerint a katolikus egyházi birtokok nem a Habsburgoktól, hanem az Árpádoktól származnak. De a magyar főuraknak is csak egy nagyon csekély része kapta a birtokait a Habsburgoktól. A legtöbbjének birtokai sokkal régebbi eredetűek. Vannak például olyan birtokok is, mint például az én birtokaim, amelyeket a romániai földreform elvett tőlem, amelyek nyolcszáz éve vannak már a család birtokában. Azt mondják a külföldön, hogy Magyarországon református kormány van, tehát a püspök úr állításai szerint, a katolikus főpapok református kormánnyal irányítják Magyarország politikáját. (Derültség.) De a magyar főurak eddigi kiváltságai is lényegesen csökkentek. Éppen itt ebben a felsőházban. (Helyeslés.) Ilyen nyilatkozatot, mint amit Baltazár püspök úr tett, el lehet mondani Párizsban, de nem lehet elmondani Budapesten. De még Párizsban is vigyázni kell az ilyen nyilatkozatnál, mert az eljön Budapestre is. Azt mondotta Baltazár Dezső püspök, hogy a gyülekezés és szabad véleménynyilvánítási jogot lábbal tiporják és ezért a nép óriási többsége elégedetlen a mai kormányzattal. Nem tudom, vagy jobban mondva azt tartom, ízlés dolga, hogy egy magyar politikus kimegy a külföldre és ott ilyen nyilatkozatot tesz. Lehetünk különböző véleménnyel a titkos választás, az egyesülési és gyülekezési jog tekintetében, én nem vitatom el senkinek azt a jogát, hogy kritikát gyakoroljon. Csak annak nem szabad megtörténnie, hogy éppen Winitett künön értesítésehelyett. Mélységes nagy fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj és legjobb apa firkas Misci ! Beszlár ny. főpályamestere hó 1-én, kedden este 18 órakor hoszszas betegség után 55 éves korában el-s hányt. Temetése e hó 3-án, csütörtökön délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Emlékét szeretettel őrizzük! Farkas Józsefest neje és egyetlen fia Laci, valamint a nagyszámú rokonság. MAGYARORSZÁG 1930. júlus 3. csütörtök Baltazár Dezső püspök úr gyakorol ilyen kritikát. Mert, hiszen Baltazár Dezső püspök úr abban az időben, amikor a választásokat megejtették, az egységeséért tagja volt. Baltazár püspök úr részt vett abban azelnyomásban, ha volt elnyomás, amely akkor történt. Mindenki beszélhet tehát erről a kérdésről, csak éppen ő nem. Mert hiszen mindenki tudja, hogy a debreceni választás alkalmával engem támogatott. (Helyeslés.) . Baltazár és a „dunai konföderáció“ De tovább megyek. Következik a külpolitikai rész : y)A magyar nemzet óriási többsége elégedetlen a mostani kormányzattal, mert érzi, hogy nem lehet mindig hadiállapotban, az é rovására igazságtalanul meggyarapodott országokkal és hogy arra kell törekednie, hogy méltányos alapon keresse velük a megértést. Azért elégedetlen tehát a magyar nemzet a magyar kormánnyal, mert a magyar kormány nem keresi a megértést a szomszédokkal, vagy ha keresi, a maga részéről, nem képes megtalálni, amiben benne van az az inszinuáció, hogy itt a magyar kormány hibás azért, hogy szomszédainkkal, Csehországgal, Romániával és Jugoszláviával megegyezést nem tudunk találni és nem a túloldalon van a hiba. Baltazár ezután így folytatta: »Érzi, hogy azoknak a népeknek, amelyek a Duna medencéjében élnek, meg kell egyezniök egymással, nem csupán azért,, mert gazdasági érdekeik amegértést parancsolják, hanem azért is, hogy megvalósítsák Kossuth Lajos nagy gondolatát, a, dunai, konföderációt, mégpedig a Habsburgok kizárásával és hogy ellenálljanak egyrészt a németek keleti expanziójának, amely ma is fennáll, másrészt ellenálljanak az északi szlávok óriási eredményre irányuló előtöréseinek. Mindkét utóbbi törekvés egyformán veszélyezteti avilágbékét a Csináljunk dunai konföderációt, ez ezt hirdeti Baltazár püspök Párizsban. Hát,igenis, Kossuth annak idején a dunai konföderáció eszméjét lanszírozta, de milyen idők voltak azok, amikor egy egységes nagy Magyarország még létezett és déli szomszédaink török iga alatt állottak. Még nem volt független Szerbia, független Románia. Szerbia nem ért Szabadkáig és Románia nem ért Nagyváradon innen majdnem a Tiszáig. Kossuth Lajos a dunai konföderációt azért állította oda a magyar nemzet elé, mint politikai célt, hogy elválassza Magyarországot Ausztriától és hogy a Közép- Európában élő kis nemzetek között Magyarország mint primus inter pares, a mai függetlenségét megóvhassa azokkal a tendenciákkal szemben, amelyek Ausztria részéről mindig jelentkeztek. Ma is hallunk dunai konföderációról. De egészen más helyről. Prágából halljuk! (Derültség.) Azt a dunai konföderációt halljuk, amelyben nem Magyarország a primus inter pares, hanem amelyben Magyarország börtöne lenne (Úgy van! Úgy van!) Hát Baltazár püspök úr azt hiszi, hogy amikor ő a dunai konföderációt, mint Magyarország fő vágyát állítja oda Párizsban, hogy ott nem ezt a dunai konföderációt értik, hogy ott nem azt gondolják, hogy Magyarország e mellett a dunai konföderáció mellett szól, amely Benes külügyminiszter úrnak a vesszőparipája, de amelyre Kossuth Lajos sohasem gondolt. Mert az a mulasztás, hogy ebben a tekintetben homály hagyatott, a magyar nemzet szempontjából nagy kárt okoz. (Helyeslés.) Mert azt a hitet kelti, hogy itt Magyarországgal azonnal ki lehetne békülni a nemzeti erzés alapján, ha nem volna egyerőszakos kormány, amely ezt lehetetlenné teszi. Baltazár és Károlyi Mihály Azt mondta továbbá Baltazár, hogy Magyarországot, akarata ellenére és a német vágy szolgálatába rántották bele a világháborúba. A mostani reakciós kormányzat Magyarországot ismét ahoz a családhoz és ahoz a német politikához akarja kapcsolni, amelynek elsősorban köszönheti, hogy tíz évvel ezelőtt elveszítette területének háromnegyed részét és lakosainak több mint a felét. Ezek a fejtegetések szomorúan hasonlítanak azokhoz, amelyeket Károlyi Mihálytól hallottunk 1918-ban. (Általános helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Azokhoz a fejtegetésekhez, amelyeket akkor mondott el, amikor lement Belgrádba és azt hitte, hogy ha megtagadjuk azt a dicső időt, amelyben Magyarország fegyvertársa volt Németországnak a világháború alatt, akkor karjainkba dől az egész világ. Hát mutálunk már tudjuk, hogy az antant Károlyit, mint bolsevikit állítván oda, Magyarországot megcsonkította és trianoni szerződés következett be. Kérdem: hát ez a propaganda az, amelytől Magyarország valamit várhat a külföldtől? Azt hiszi, hogy ha megtagadjuk a múltunkat, nemzeti becsületünket, akkor talán mi a külföldtől többet várhatunk? Hiszen a külföld is csak azzal áll szóba, aki a maga részéről a becsület álláspontján áll. (Élénk helyeslés és taps.) Ez a propaganda tipikus példája a dilettáns és káros propagandának, (Helyeslés) amely az ország nagy érdekeit nemcsak hogy nem veszi figyelembe, hanem annak rovására dolgozik. Eklatáns bizonyítéka ez annak, hogy sajnos, szaporodnak azok a férfiak Magyarországon, akik a magyar belpolitikai kérdéseket és ellentéteket kiharcolják a külföldre abból a célból, hogy a külföldön keltett hangulatok segítségével idebent befolyást gyakoroljanak belpolitikai pozícióikra. Nem kellene Lengyelország példájával handabandázni, mert, hiszen Lengyelország annak idején azon ment tönkre, hogy a belpolitikai tényezők mellé külföldieket állított és az lett a vége, hogy Lengyelország csataterévé vált a külföldnek. Ha mi