Magyarország, 1930. július (37. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

4 sérfre, úgy,szükség van­ arra a, külföldön. Szükség­ van arra, hogyha, a külföldön lépünk fel, egységesen lépjünk fel. i Helyeslés: Mi ne a magunk vitáit, ne a magunk ellentéteit vigyük a külföld közvéleménye elé, hanem ha valamiről beszélünk'. . 'akkor beszél­jünk azokról az­ igazságokról, ame­lyek minket magyarokat mind egybe­fognak és egyesítenek. Szőke Gyula: Csendes hazaárulás! Bethlen miniszterelnök: Én erre nagy súlyt nem vetek, mert hiszen ma már­ott is tudják, hogy olyan uraknak, akik árulkodni mennek saját ha­zájuk ellen, saját hazájukban nincs súlyuk. Úgy t­udom, hogy Balt­hazár püspök úr több izben­ volt külföldön. Amerikában is járt a­ püspök­ úr­ és erről az útjáról előzetesen engem ér­tesített, majd utólag, amikor vissza­tért­, referált és elmondotta benyomá­sait. Ezt az útját sohasem lehetett és nem­ lehet kifogásolni. Hiszen, hogy­­Ezzel az írtjával használt a magyar református egyháznak és a magyar ügynek is. Tudok arról, hogy később Londonban­ járt, akkor azonban már nem tett nekem tíz útjáról előzőleg je­lentést és később, amikor én érdeklőd­tem nála, hogy mit végzett London-Hagyjuk oldalt azokat a különb­ségeket, amelyek minket elvá­­­lasztanak. Az utóbbi időben sok hibát követ­tek el ebből, a­ szempontból. Horthy hivatkozott egy esetre, amely londoni útja alkalmából fordult­ elő, ahol egy előkelő magyar­ ügyvéd, akinek bizo­nyos angol nexusai..vannak, annak következtében, hogy megboldogult édesatyja előkelő szerepet vitt és Angliának tanácsadója is volt. bár, akkor röviden elmondta útjának eredményeit és benyomásait. Értesül­tem arról, hogy tavasszal Párizsban járt a püspök úr és hogy a francia külügyi bi­zottság tagjai előtt felolvasást, beszédet tartott a magyar köz­állapotokról. Előzetes értesítést nem kaptam, utó­lag is csak az újságból értesültem arról, hogy mit végzett a­ püspök­ úr Párizsban. Külképviseleti hatósá­gaink jelentést tettek erről és meggyőződésem­ szerint teljesen helyes információim vannak arról, hogy mit végzett a püspök úr és milyen beszédet mondott Párizs­ban. ő kiment Párizsba és két szociál­demokrata képviselő segítségével .Mozgás a felsőházban­ összekötte­tést­ kapott a francia kamara egyik református püspökképviselőjéhez is, akinek segítségével azután sikerült a kamara külügyi bizottságának tag­jait összetoborozni, hogy előttük Ma­gyarországon felolvasást tarthasson. (Halljuk! Halljuk!) Előttem van ennek a beszédnek nem a szövege, mert hiszen gyorsírói feljegyzések nem készülte­k, de összefüggő,­­ bő eszmevonala. Előadása három rész­ből áll. Az első részben­­ történelmi szempontból tárgy­alja Magyarország utolsó, három-négy századát és­ ez minthogy történelmi fejtegetés, m­eg­ VI­­. Te­rmészetesen nem mentes azok­tól a színezésektől,­ amelyektől Bal­tazár püspök úr felszólalásai nem mentesek. (Derültség.) Nagyjából az egész első rész megfelel ,annak, amit mi az iskolában tanultunk.. .A máso­dik rész, amelyben­­ még történelmi kérdésekkel is foglalkozik, még meg­felel a valóságnak, de azt mondja, hogy a magyar nemzet óriási többsége elégedetlen a mostani kormányzattal, mert azt hiszi, hogy a nagy, nyugati nemzetek nem fog­ják megadni az erkölcsi és anyagi tá­mogatást, amire mai helyzetünkben szükségünk van és hogy nem visel­tetnek rokonszenvvel revíziós törek­vésünk iránt, éppen a reakciós kor­mányzat következtében. Baltazár püspök úr szeretné a magyar nemzet­tel ezt elhitetni. Kérdem, vájjon ez Magyarország javára szolgáló propaganda-e. Ez mást nem szolgál, mint pártpoliti­kai célzatokat, amelyekért mégis en­nek a nemzetnek nagy, nemzetközi ér­dekeit kockára tenni, —­ az én felfo­gásom szerint —­ olyan bűn, amit a közvélemény előtt meg kell bélyegezni. (Élénk helyeslés és taps.) Jónak látta az én utamat felhasználni arra, hogy mindent elkövessen Londonban abból a célból, hogy barátságtalan fogadtatásban részesüljek. „Olyan bűn, amelyet meg kell bélyegezni– Baltazár Dezső amikor már politikai térre megy át, helytelen nyomon halad. "Azt mondja ebben a részben, hogy a magyar demokrata protestantizmus ■jelenleg Magyarországon milyen har­cot folytat a reakciós katolicizmus­­sal. (Élénk mozgás.) Sehol másutt a katolikus egyháznak nincsen annyi veszteni valója, mint Magyarorszá­gon — mondja Baltazár püspök úr. — Itt vannak a legnagyobb egyházi javadalmak, a püspöki és érseki ura­dalmak és­ az óriási, egyházalapítvá­­nyok. Magyarországon vannak a leg­nagyobb latifundiumok Baltazár püspök úr­ szerint, egyedül Eszter­­házy hercegnek 280.000 holdnyi terü­let van. Azok a főpapok és főurak, akik félnek attól, hogy ha a Habs­burgok, akiktől e birtokokat kapták, nem jönnek vissza Magyarországra, elveszítik birtokukat és befolyásukat, ilyen irányú működést fejtenek ki. Szigeti János: Történelemhamisí­tás! Bethlen István gróf: Az én tudo­másom szerint a katolikus egyházi birtokok nem a Habsburgoktól, hanem az Árpá­doktól származnak. De a magyar főuraknak is csak egy nagyon csekély része kapta a birto­kait a Habsburgoktól. A legtöbbjének birtokai sokkal régebbi eredetűek. Vannak például olyan birtokok is, mint például az én birtokaim, amelye­ket a romániai földreform elvett tő­lem, amelyek nyolcszáz éve vannak már a csa­lád birtokában. Azt mondják a külföldön, hogy Ma­gyarországon református kormány van, tehát a püspök úr állításai sze­rint, a katolikus főpapok református kormánnyal irányítják Magyarország politikáját. (Derültség.) De a magyar főurak eddigi kiváltságai is lényege­sen csökkentek. Éppen itt ebben a felsőházban. (Helyeslés.) Ilyen nyi­latkozatot, mint amit Baltazár püspök úr tett, el lehet mondani Párizsban, de nem lehet elmondani Budapesten. De még Párizsban is vigyázni kell az ilyen nyilatkozatnál, mert az el­jön Budapestre is. Azt mondotta Baltazár Dezső püs­pök, hogy a gyülekezés és szabad vé­leménynyilvánítási jogot lábbal ti­porják és ezért a nép óriási­ többsége elégedetlen a mai kormányzattal. Nem tudom, vagy jobban mondva azt tartom, ízlés dolga, hogy egy magyar po­litikus kimegy a külföldre és ott ilyen nyilatkozatot tesz. Lehetünk különböző véleménnyel a titkos választás, az egyesülési és gyü­lekezési jog tekintetében, én nem vi­tatom el senkinek azt a jogát, hogy kritikát gyakoroljon. Csak annak nem szabad megtörténnie, hogy éppen Winitett kün­ön értesítés­ehelyett. Mélységes nagy fájdalommal tudat­juk, hogy a legjobb férj és legjobb apa firkas Misci ! Beszlár ny. főpályamester­­­e hó 1-én, kedden este 18 órakor hosz­­szas betegség után 55 éves korában el-s hányt. Temetése e hó 3-án, csütörtökön délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temetőben. Emlékét szeretettel őrizzük! Farkas Józsefe­st neje és egyetlen fia Laci, valamint a nagyszámú rokonság. MAGYARORSZÁG 1930. júlus 3. csütörtök Baltazár Dezső püspök úr gyakorol ilyen kritikát. Mert, hiszen Baltazár Dezső püspök úr abban az időben, amikor a­ választásokat megejtették, az egységeséért­ tagja volt. Baltazár püspök úr részt vett ab­ban az­­elnyomásban­, ha volt el­nyomás, amely akkor történt. Mindenki beszélhet tehát erről a kérdésről, csak éppen ő nem. Mert hiszen mindenki tudja, hogy a debreceni választás alkalmával engem támogatott. (Helyeslés.) . Baltazár és a „dunai konföderáció“ De tovább megyek. Következik a­ külpolitikai rész : y)A magyar nemzet óriási többsége elégedetlen a mostani kormányzattal, mert érzi,­ hogy nem lehet mindig hadiállapotban, az­ é rovására igaz­ságtalanul meg­gyarapodott országok­kal és hogy arra kell törekednie, hogy méltányos alapon keresse velük a megértést.­ Azért elégedetlen tehát a magyar nemzet a magyar kormánnyal, mert a magyar kormány nem keresi a megértést a szomszédokkal, vagy ha keresi, a maga részéről, nem képes megtalálni, amiben benne van az­ az inszinuáció, hogy itt a magyar kormány hibás azért, hogy szomszédainkkal, Csehor­szággal, Romániával és Jugoszlá­viával megegyezést nem tudunk találni és nem a túloldalon van a hiba. Baltazár ezután így folytatta: »Érzi, hog­y azoknak a népeknek, amelyek a Duna medencéjében élnek, meg kell egyezniök egymással,­ nem csupán azért,, mert gazdasági érdekeik a­­megértést parancsolják, hanem azért is, hogy megvalósítsák Kossuth Lajos nagy gondolatát, a, dunai, konföderá­ciót, még­pedig a Habsburgok kizárá­sával és hogy ellenálljanak egyrészt a németek keleti expanziójának, amely ma is fennáll, másrészt ellen­álljanak az északi szlávok óriási ered­ményre irányuló előtör­éseinek. Mind­két utóbbi törekvés egyformán veszé­lyezteti a­­világbékét a Csináljunk dunai konföderációt, ez ezt hirdeti Baltazár püspök Párizs­­ban. Hát,igenis, Kossuth annak ide­jén a dunai konföderáció eszméjét lanszírozta, de milyen idők voltak azok, amikor egy egységes nagy Ma­gyarország még létezett és déli szom­szédaink török iga alatt állottak. Még nem volt független Szerbia, füg­getlen Románia. Szerbia nem ért Sza­badkáig és Románia nem ért Nagy­váradon innen majdnem a Tiszáig. Kossuth Lajos a dunai konföderá­ciót azért állította oda a magyar nemzet elé, mint politikai célt, hogy elválassza Magyarországot Ausztriától és hogy a Közép- Európában élő kis nemzetek kö­zött Magyarország mint primus inter pares, a mai független­ségét megóvhassa azokkal a ten­denciákkal szemben, amelyek Ausztria részéről mindig jelent­keztek. Ma is hallunk dunai konföderáció­ról. De egészen más helyről. Prágából halljuk! (Derültség.) Azt a dunai kon­föderációt halljuk, amelyben nem Magyarország a primus inter pares, hanem amelyben Magyarország börtöne lenne (Úgy van! Úgy van!) Hát Baltazár püspök úr azt hiszi, hogy amikor ő a dunai konföderációt, mint Magyaror­szág fő vágyát állítja oda Párizsban, hogy ott nem ezt a dunai konföde­rációt értik, hogy ott nem azt gon­dolják, hogy Magyarország e mellett a dunai konföderáció mellett szól, amely Benes külügyminiszter úrnak a vesszőparipája, de amelyre Kos­suth Lajos sohasem gondolt. Mert az a mulasztás, hogy ebben a tekintetben homály hagyatott, a ma­gyar nemzet szempontjából nagy kárt okoz. (Helyeslés.) Mert azt a hi­tet kelti, hogy itt Magyarországgal azonnal ki lehetne békülni a nemzeti er­zés alapján, ha nem volna egy­­erő­szakos kormány, amely ezt lehetet­lenné teszi. Baltazár és Károlyi Mihály Azt mondta továbbá Baltazár, hogy Magyarországot, akarata ellenére és a német vágy szolgálatába rántották bele a világháborúba. A mostani reakciós kormányzat Magyarországot ismét ahoz a családhoz és ahoz a né­met politikához akarja kapcsolni, amelynek elsősorban köszönheti, hogy tíz évvel ezelőtt elveszítette te­rületének háromnegyed részét és la­kosainak több mint a felét. Ezek a fejtegetések szomorúan hasonlítanak azokhoz, amelyeket Károlyi Mihálytól hallottunk 1918-ban. (Általános helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Azokhoz a fejtegetésekhez, amelye­ket akkor mondott el, amikor lement Belgrádba és azt hitte, hogy ha meg­tagadjuk azt a dicső időt, amelyben Magyarország fegyvertársa volt Né­metországnak a világháború alatt, akkor karjainkba dől az egész világ. Hát mutálunk már tudjuk, hogy az antant Károlyit, mint bolsevikit állítván oda, Magyarországot megcsonkította és trianoni szer­ződés következett be. Kérdem: hát ez a propaganda az, amelytől Magyarország valamit vár­hat a külföldtől? Azt hiszi, hogy ha megtagadjuk a múltunkat, nemzeti becsületünket, akkor talán mi a külföldtől többet várhatunk? Hiszen a külföld is csak azzal áll szóba, aki a maga részéről a becsület álláspontján áll. (Élénk helyeslés és taps.) Ez a propaganda tipikus példája a dilettáns és káros propagan­dának, (Helyeslés) amely az ország nagy ér­dekeit nemcsak hogy nem veszi figye­lembe, hanem annak rovására dolgo­zik. Eklatáns bizonyítéka ez annak, hogy sajnos, szaporodnak azok a fér­fiak Magyarországon, akik a ma­gyar belpolitikai kérdéseket és ellentéteket kiharcolják a külföld­re abból a célból, hogy a külföl­dön keltett hangulatok segítségé­vel idebent befolyást gyakorolja­nak belpolitikai pozícióikra. Nem­ kellene Lengyelország példá­jával handabandázni, mert, hiszen Lengyelország annak idején azon ment tönkre, hogy a belpolitikai té­nyezők mellé külföldieket állított és az lett a vége, hogy Lengyelország csataterévé vált a külföldnek. Ha mi

Next