Magyarország, 1930. november (37. évfolyam, 249-273. szám)
1930-11-01 / 249. szám
JSp. november 1. szombat MAGYARORSZÁG Halottak emléke Nincs nemzedék, amely többet és több kegyelettel emlékezne, mint a mai magyar, hiszen többet nemzedék nem temetett és többet nemzedék nem vesztett a magáéból és világtörténelmi hagyatékából, mint ez a mi nemzedékünk. 1914-gyel kezdődik az óriás temetkezési menet. Messze, idegenben kezdődött, anemzet színe-virága idegen völgyeken tűnt le nagy pihenőjére; alig vall család, amely az elmúlt viharos időkben ne temetett volna s egy család sincs, amely ki ne vette volna részét a trianoni nagy csapásból. Ó-német városokban a temető a város középén "van, szinte az élet peremén; a halál kertje s a halál kertje körül zajlik az élet, nemzedékeken és nemzedékeken, évszázadokon és évszázadokon át jönnek és mennek a generációk és átadják a helyüket a másiknak, felbukkanva napvilágra s letűnve megint, megpihenve a temetőben, amelyet szinte minden nap láttak életükben, amely lágyabbá, engesztelékenyebbés megértőbbé tette magát az életet is. Most valahogy az egész emberiség így van, a temető ott van a világ közepén, még mindig a világkatasztrófa peremén zajlik le az élet. Nincs egyetlen nap, amelyen, ne emlékeznénk azokra, akik elszólíttattak körünkből, nincs az életnek egyetlen órája, amely fölött ne lebegne az elmúlt szörnyű veszteségek bódulata. A világkatasztrófában közelebb került, az élet a halálhoz, a «.u»agyan»usgye keskenyebb vteti, a gyász gyakoribb,' a veszteség több— itt már nem a fiziológiai törvények,' a szerves élet biákitörvényei voltak azok, amelyek megritkították a családban az évfolyamokat, a nemzedékeket, ez más volt, egészen más. Itt a fiatalság erdejéből dőlt ki annyi szépség és ígéret az egész világon, s más volt a háború, vége is, mint máskor és más volt a békekötés is , hisz a békekötéssel itt nem,egy szebb élet kezdődött, hisz az igazi béke tulajdonkép meg sem kezdődött, ezekben a békekötésekben permanenssé vált a szenvedés, ezek a békekötések önmagukban nem hoztak vissza semmit a békebéliségből. A nagy összeomlás nyomán megkezdődött, talán még a közgazdasági bizalomválság előtt is, vagy annak kíséretével a »bizalmi válság« az emberekben, — a politika, dulóbb lett, mint valaha,• a pártellentétek és világnézleti ellentétekben emelt válaszfalak erősebbek, mint valaha, a küzdelem eszközei a háború utáni ,z első években vadabbak, jelszópolitikák jöttek és tomboltak, szembeállítva embereket, akiknek csak egymás mellett volna a helyük. A gyűlölet légköre forralta a fejeket, a pártharcok elfajultak a nemzetközi politika a maga képmutatásaival, jelszavaival, amelyek mögött csak a zsákmányt féltették, , a. .nemzetközi politika, amelyben szinte intézményessé vált a bizalmatlanság, hogy legyűrje a bizalomnak olyan intézményét, mint a Népszövetség! A nemzetközi politika, amely ahelyett hogy az egyenjogúság elvét érvényesítette volna, valósággal megmerevítette esztendőkön át az erősek és gyengék, a háborúnyertesek és háborúvesztesek viszonyát, dacolva, a történelem törvényeivel, a közgazdasági élet törvényszerűségeivel, dacolva magával az . emberséggel, , dacolva törvényekkel, amelyek jogot hirdettek a kisebbség számára s amelyek kegyetlenül üldözőbe vettéka kisebbségek nyelvét, kultúráját is " az utódállamokban,. Mennyi csapás, mennyi gizász. Valamikor a halottak nevében beszéli minden szónok, hogy a halottak követelik ezt vagy azt: valóban a halottak követelnek, a halottak, akik nem hiába haltak meg, követelnek , békét követelnek azoktól, akik itt maradtak, azt követelik, hogy idebent béküljünk össze valamennyien a földért, amelyért ők meghaltak. Igen, akik a legnagyobb áldozatot hozták, csak azt a kis áldozatot követelik, hogy értsük meg egymást, hogy száműzzünk minden gyűlölködést, hogy fogjon össze minden kéz és szív a nagy újjáépítés számára, a nagy Magyarország számára, amelybe elsőkor azok a halhatatlanok vonulnak be, akikről most Halottak napján megemlékezünk, de akikről minden órában meg kell emlékeznünk... „As... étet,kegyeletét, visszük ki a temetőbe halottak nap-,ján, hozzuk vissza onnyin az életbe a békét aránym- -kicsinyesnek, mi--i lyen messzinek, milyen érthetet- , A£ opera szalonban uzsonna 1.—pengő VI. kerület, Andrássy út 21.szám Délután és este TÁNC Jazz-band Kitűnő konyha! AZ OPERA KÁVÉHÁZBAN békebeli nívó. Polgári árak! 3 Szép, hát fillérért. Van már Pixavon -shop Egy csomag 2 mosásra elég és ára csak 36 fillér A Pixavon-shampoon mentes a szódától, puha, bőséges habot ad és pompásan illatossá teszi a hajat lennek is tűnik fel a temető perspektívájából mindaz, amiért itt kmarakszanak,, Milyen kevés az, idő, amit itt töltünk — várjon nincs-e igazá a nagy francia bölcselőnek, aki azt mondja: nem volna-e újabb ezt a kevés időt szeretetben és békében, egymás megértésében, egymás támogatásában eltölteni. Bizony így volna jobb emberileg is, így volna jobo,’köszérített is — hisz a magyarság nagy érdeke egységét:békét, ‘öseífel’égáste követel tőlünk! Klein amerikai államtitkár felesége beszél Amerika szívéről, a Papperről, a szerelem kis vagy nagy ügyéről, a férfiakról meg a papucsról Csomagolásközi interjú a dunaparti hotelban (A Magyarország tudósítójától) A dunaparti szállod,a János szobájában nagy a rendetlenség. Egy középtermetű, barna hölgy csomagol. A szoba minden sarka tele van táskákkal, kofferekkel, toalettek, cipők hevernek szerte,széjjel Amikor belépünk, a barna hölgy először exkuzálja magát a rendetlenség miatt, aztán amikor megtudja jövetelünk célját, kedvesen hellyel kínál. A csomagoló hölgy, Mr. Julius Klein-nek, az amerikai Egyesült Államok kereskedelmi helyettes államtitkárának felesége. A férje most valahol nagyban tárgyal, különben — a felesége szerint — egész élete nem áll másból, mint folytonos tárgyalásból, meg munkából — Alig él az ember! — mondja kissé lemondóan és aki Július Klein nevét és munkáját ismeri, az kétségtelenül el is hiszi. Klein államtitkár Hoover elnök jobbkeze és az Egyesült Államok legelső kereskedelmi szaktekintélye. Az év nagy részét utazással tölti, új piacokat keres Amerika számára. Egyetlen titkár utazik vele és eddig ahányszor hazatért valamelyik útjáról, az amerikai ipar és kereskedelem elé új perspektívák nyíltak. A nő és a papucs Amerikában — igen, — kezdi Mrs. Klein — az uram annyit dolgozik, hogy az már rettenetes. És’ kérem, ő ad, ha akar, interjúkat, én nem. Én a felesége vagyok, útjain elkísérem, de semmiféle politikai kérdéssel nem foglalkozom. — És nem politikai kérdésekkel! — Ó, azzal inkább! Például mire gondol? — Kenn szereplők udvariatlan lenni, de nekünk itt Európában valahogy nincs a legjobb véleményünk az amerikai nőkről! Miben látja ennek az okát? Elgondolkozik, aztán lassan mondja: — Látja, Európa más és Amerikai más. Maguk valahogy sokkal nehezebben élnek, mint mi, mások a szokásaik. Sok mindent, amiben mi semmit sem találunk, önök elítélnek. Azt mondják, hogy az amerikai nők felületesek. Hát Istenem! Amerikában is van felületes nő és van másmilyen is. Általában az amerikai nő talán határozottabb, jobban tudja, hogy mit akar és a pénzéért, meg az idejéért pár százalékig meg akarja kapni a magnet. Ez természetesen sokak előtt nem szimpatikus és, ha egy, amerikai nő jelenetet csap azért, mert be akarják csapni, akkor, ráfogják, hogy nem elég decens! Az pedig légből kapott ostobaság, hogy Amerikában Mi nők vagyunk uraimon. Hájaj, de még mennyire nem! Amerikában éppen annyi terrorista férj és éppen annyi papucs van, mint maguknál! Félreismernek bennünket! Mindenországban van kipécézni való,, nálunk is másutt is! — De érdekes, hogy az amerikai, lányt sefti szeretik! Vállat von. Nemcsak a flapper a világ — hát, ezt is ki fogják bírni! Európában felkaptak egy amerikai leánytípust, a flapert, aztán most azt hiszik, hogy rajtuk és a révügörlökön, kívül más nincs is. Pedig az egyetemeink tele vannak komolyan tanuló nőkkel, akik persze örülnek, ha közben csinosak isés szórakozhatnak is. Mi rossz van ebben. És az úgynevezett Izom és ízületi fájdalmakat és a fejfájást csillapítják és megszüntetik a Togal-tabletták. Kérdezze meg orvosát! Minden gyógyszertárban kapható. Ára 1, 80 nli.