Magyarország, 1931. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

Mas Mi Remarque Aralo fillér MAGYARORSZÁG Budapest, 1931. január 1. csütörtök Telefon: J. 455—50-től 56-118, J. 464-19. XXXVIII. évfolyam 1. szám Bestiális gyermekgyilkosságok a Zuglóban (Tudósítás az 5-ik oldalon) (A Magyarország tudósítójától.) Jelentette tegnap a Magyarország, hogy Scitovszky Béla elnöklésével értekezlet volt a belügyminiszté­riumban, amelyen a községek háztar­tásának rendezéséről szóló törvény­­javaslatot tárgyalták. A konferen­cián résztvett Ladik Gusztáv nyu­galmazott belügyi államtitkár, Blaha Sándor a belügyminiszter adminisz­tratív államtitkára, azonkívül a mi­nisztérium szakreferensei, a pénz­ügyi kormányt pedig Vargha Imre államtitkár és Lukács Ödön minisz­teri tanácsos, a városi és községi fő­osztály vezetője képviselte. Az értekezlet bizalmas volt, és arról hivatalos közlést nem is adtak ki. Mi­­után azonban a városok és községek körében érthető izgalommal és nyug­talansággal várják az immár több, mint­ két éve vajúdó törvényjavaslat sorsát, amellyel a legszorosabb ösz­­s­zefüggésben van a magyar városok és községek egész pénzügyi jövője, a Magy­arország munkatársa a pénz­ügyminisztériumban beavatott helyen érdeklődött a nagy fontosság­ú tör­vényjavaslat tekintetésen hozott dön­tés iránt. Annál jelentősebb a tegnapi értekezleten történt megállapodás, mert hosszú, idő óta­ nagy ellentétek voltak a községi háztartások rende­zéséről szóló törvény­javaslat alapel­vei dolgában a belügyi, és pénzügy­minisztériumok között és voltaképpen ez hátráltatta ennek a törvényjavas­latnak a tető alá kerülését. Hiába küldte át a belügyminisztérium a pénzügynek, az viszont a belügyi kormányzat szakreferenseinek a tö­r­­ényjavaslatot,­­ nem sikerült az el­lentéteket elsimtani, úgyhogy nem­régiben a pénzügyminisztériumban kellett egy közös értekezletet össze­hívni, amelyen ugyancsak hasztalan tárgyaltak. Most végül a tegnapi konferen­cián a törvényjavaslat alapelvei tekintetében megtörtént a végle­ges megegyezés a két miniszté­rium vezetői között. Erről a megállapodásról a­ követke­zőkben informálták munkatársunkat: " A pénzügyminisztérium és a bel­ügyi kormányzat között a legfőbb irányelvek dolgában létrejött a legteljesebb megegye­zés. Mindenekelőtt megállapítandó, hogy a községek háztartásának rendezője nem a városokkal azonos alapon tör­ténik. A két problémát teljesen külön választottuk, bár egy javaslatban történnek meg úgy a községekre, mint a városokra vonatkozóan a szükséges intézkedések. Tegnap csak a községi háztartá­sok rendezésének kérdését tár­gyaltuk le, a városokkal a következő konferen­cián foglalkozunk. — A pénzügyi megállapodás lé­­nyege az, — folytatta informátorunk — hogy az ország községei számára külön Országos Alap létesül azokból a jövedelmekből, amelyek a közsé­geknek vannak átengedve. Ebből a közös Országos Alapból nyer fedezetet az öaszts községek elemi, közigazgatási szükséglete. A közsé­geknek a javaslat értelmében normál­ ­ Országos Alapban fogják kezelni a községek jövedelmeit Ebbe az alapba folynak be a községeknek átengedett adók, innen fizetik ki a közigazgatási szükségleteket.Országosan egységes közigazgatási pótadó az esetleges hiányok fedezésére A belügy és pénzügy végleg megegyezett a községek háztartásának rendezése ügyében ­ Mécsben agyonlőtte magát Esterházy Pál gróf v­olt jószágigazgatója Cinkat évvel ezelőtt Felvette végkielégítését és Mécsbe költözött a pénz elfogyott, a győri jószágigazgató egy kis szállodában felakasztotta, azután agyonlőtte magát Bécs, december 31. (A Magyarország külön tudósítójá­tól.) Az alsershofi kerület egyik szál­lodájának lakója, aki Magyarország­ról jött Bécsbe, kedden este előbb felakasztotta az ajtófélfára, aztán agyonlőtte magát. Kedden este jelentkezett a­­vendég egy nővel a szálloda portásánál és ki­bérelt egy földszinti szobát. A beje­lentőlapra azt írta, hogy Schindler Lajos 50 éves volt győri jószágigazgató. A nő, aki a portás állítása szerint valószínűleg rendőri felügyelet alatt levő nő volt, hamar eltávozott. Nem­sokára azután dörrenés hallatszott a földszinti szobából, mire a portás betörte az ajtót. Ott találták az ajtó mellett a magyar ven­déget. Nagy vértócsában holtan fe­küdt. A kiszállott rendőri bizottság a helyszíni szemlén megállapította, hogy a szerencsétlen ember szíjra fel­akasztotta magát, de a szíj elsza­kadt és ekkor revolverével jobb­halántékába lőtt. Az asztalon több búcsúlevél feküdt Az egyik a rendőrségnek szól s ebből kiderül, hogy az öngyilkos Schindler Lajos nemrégen még Esterházy Pál gróf jószágigazgatója volt. vég-A bécsi jelentés vétele után telefo­non érintkezésbe léptünk Esterházy Pál gróf szentpétervári osztrák-magyar nagykövet szigli­geti kastélyával, onnan kértünk felvilágosításokat a tragikus vé­get ért jószágigazgató mattjáról. Innen tudtuk meg, hogy Schindler Lajos Esterházy Pál gróf győri déki birtokainak vezetője volt s Győrből, irányította a környéken fekvő több­ezer holdas birtokrész kezelését, kielégítéssel elbocsátották és Győrből Bécsbe költözött, hogy eg­zisztenciát teremtsen magának. Ked­dig a waehringi kerületben lakott. Részletesen leírja, hogy mi mindent követett el, csakhogy keresethez jus­son, végül elfogyott a­ pénze. Zsebében alig néhány sillinget találtak. A bécsi rendőrség érintkezésbe lépett a győri hatóságokkal az eset tisztázása végett Schindler hosszú ideig volt Ester­házy Pál gróf szolgálatában. A gróf kedvelte a szorgalmas, megbízható igazgatót, ennek anyagiakban is kife­jezést adott. Körülbelül tíz évvel ez­előtt történt, hogy a gróf Vonka­­pusztán negyven hold földet is ajándéko­zott a jószág igazgatójának, aki ettől kezdve nagy szeretettel fog­lalkozott ezzel a kis darab saját föld­del. Felesége, családja nem volt, hivatalának betöltésében soha semmi­féle összeütközése lefelé vagy fölfelé n­em történt, helyzetével elégedettnek látszott és elégedett is lehetett, urának teljes bizalma birtokában volt, éppen ezért nagy meglepetést keltett az uradalomnál, hogy Schindler jószágigazgató öt-hat évvel ezelőtt bejelentette Ester­házy Pál grófnak, hogy távozik az uradalomtól és végkielégítését kérte. A gróf nem szívesen engedte el a megbízható jószágigazgatót, de Schindler ragaszkodott távozási szán­dékához. Felvette végkielégítését, ér­tékesítette Ilonapusztai negyven hold földjét, és nemcsak az uradalomtól élvezett jószágigazgatói lakásból, ha­nem Győrből is elköltözött. Bécsbe ment és távozása óta — most érkezett róla, az első hír, tegyük hozzá, hogy tragi­kus hír a szigligeti Esterházy grófi kastélyba... Mit mondanak az öngyilkosról a szigligeti kastélyban ?

Next