Magyarország, 1931. március (38. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
_2 a pénzügyminisztert, akivel nyomban megkezdték a népjóléti tárca 1931—32. évi költségvetésének tárgyalását. A költségvetést órák hosszat tárgyalták, és a munkával teljesen végeztek is. Amíg a többi tárcák költségvetését 5—6%-kal csökkentették, a népjóléti tárcánál előreláthatólag csak 2—3% -os csökkenést érnek el. 14 népjóléti miniszter legnagyobbproblémája a Társadalombiztosító, amellyel kapcsolatban a következőket mondotta a Magyarország munkatársának: — A Társadalombiztosító kérdése foglalkoztat úgyszólván éjjel-nappal. Állandóan tárgyalok a Társadalombiztosító problémájának megoldásáról. Minthogy azonban a Társadalombiztosítónál nem lehet fix tételekről beszélni, a kérdés egyike a legnehezebbeknek. Egyébként, hatalmi probléma is a Társadalombiztosító ügyeinek szanálása. A Táradalombiztosító megszervezésénél annak idején az az elv érvényesült, hogy az ipari munkásságnak abból minden körülmények között előnye legyen. Mindenáron azt akarták elérni, hogy az ipari munkásság a legteljesebb mértékben meg legyen elégedve az intézménnyel. A bajok egy része innen származik. Ugyanis a kisiparosoknál és főleg a mezőgazdasági nagyüzemeknél ezzel szemben bizonyos elégedetlenség mutatkozik. Szétágazó érdekek vannak itt, melyeket összeegyeztetni nagyon név kéz. Amikor gyökeres rendezést, akarunk és törvényhozásilag fogjuk a problémát megoldani, szükség van arra, hogy az összeütköző érdekeket lehetőség szerint kiegyenlítsük. Már most kijelenthetem, hogy a járulékok felemeléséről nincs szó. A szolgáltatások leszállítását pedig lehetőség szerint mérsékelni fogjuk és a megtakarításokat inkább ott óhajtjuk elérni, ahol ezt a legkevésbé érzik: az adminisztrációs költségeket fogjuk minden körülmények között lefaragni. Ez már részben meg is történt. Továbbá a szolgáltatások között van egynéhány, amelynek csökkentése nem sértene különösebb érdeket, viszont nagy megtakarítást érhetnénk el vele.. Értesülésünk szerint a törvényjavaslat már a legrövidebb időn belül elkészül. Omgnattatás a másfélmilliós kárt okozó nagyatádi selyemgyánégést Egész Nagyatádot veszélyeztette az óriási tűz — Ezen emben végezte az oltást — a kaposvári tűzoltóság nem tudott eljutni Nagyatádra Kaposvár,, február 28. (A Magyarország tudósítójától.) Ma hajnalban fél öt órakor a nagyatádi Mez Vater és Fiai Rt. selyemfonógyár kapusa észrevette, hogy a gyár 60 méter hosszú, selymekkel, selyemfonalakkal és egyéb selyemanyagokkal zsúfolásig megtelt raktárából füst tör elő, majd rövidesen tőznyelvek csapnak fel. A kapus azonnal alarmirozta a gyár munkásságát és a község lakosságát. Értesítették a szomszédbeli községek tűzoltóságát. Nagyatádon félreverték a harangokat s rövidesen közel ezer főnyi tömeg sietett vitéz Kovács Dénes dr. járási főszolgabíró és Szecsey István dr. tűzoltóparancsnok vezetésével a tűz eloltására. A lángok akkor már majdnem ellepték az egész raktárépületet, úgyhogy annak megmentéséről szó sem lehetett. Lángban égett a készáru raktár, a dobozgyár helyisége és az irodahelyiség is. A szomszédos községekből közben egyre érkeztek a tűzőrségek és kivonult a nagyatádi csendőrőrs is. Értesítették a kaposvári tűzoltóságot is a veszedelemről, de a rossz utak miatt az 191.A órai járásnyira levő Kaposvárról a tűzoltóság nem tudott Nagyatádra jutni. Az embereknek minden törekvése oda irányult, hogy a raktár közelében levő gyárat megmentsék és ez nagy erőfeszítés árán sikerült is. Tizenkét órára végre annyira sikerült eloltani a tüzet,, hogy már csak kisebb őrséggel maradtak a helyszínen. A tűz eloltása után hozzákezdtek a tűzvizsgálathoz. Eleinte az volt a gyanú, hogy valamelyik, az utóbbi időben elbocsátott munkás gyújtotta fel a gyárat. Kovács Dénes nagyatádi főbíró telefonon tett jelentést Somogy megye alispánjának, aki intézkedett, hogy a vármegye tűzrendészet felügyelője azonnal szálljon ki a tűz keletkezési okának kiderítésére. Szakértői vélemények szerint a tüzet nem gyújtogatás, hanem öngyulladás okozta. Nagyatádon még most is — a tűz eloltása után — nagy az izdalom, szerencse, hogy a tegnapi nagy vihar az éjszaka megszűnt, különben minden oltási munka lehetetlen lett volna és esetleg az egész község leég. Így is tűz fenyegette a szomszédos gőzmalmot és a házakat és csak a tűzoltóság megfeszített munkájával sikerült a nagyobb veszedelmet megakadályozni. A kár fél1 millió pengőre becsülhető. Ez azonban biztosítás útján megtérül. Hétfőn folytatják az üzem munkáját (A Magyarország tudósítójától.) Érdeklődtünk a Mez Vater és Fiai R. T. budapesti irodájában, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a legutóbb érkezett jelentések szerint a gyár, ahol a gépek vannak, teljes épségben maradt, úgy hogy hétfőn már ismét teljes üzemmel fognak dolgozni. A kár összegét eddig még nem lehetett pontosan megállapítani. Csak a helyszíni szemle és leltározás után fog kiderülni, hogy mennyit és mit pusztított el a tűz. _________MAGYARORSZÁG —M—IIMII l l> 11 i i 11 1'ilHmWiMeBBiMMailM1931. március 1. vasarnaf Öt revolverlövéssel megölte két apacsbarátját egy előkelő fiatal özvegy Párizs, februárbagyott hátra. A fiatalasszony férje halála után nem búsult sokat, hanem igyekezett minél mondaniebb életet élni. Nyolc év óta özvegy és ezalatt az idő alatt Párizsban tizenkét lakásban lakott. Mindenhonnan hangos tivornyái miatt kellett elköltöznie. Szerencsétlen beteges szenvedély vonzotta a férfiakhoz. Először még jobb társaságbeli férfiakkal tartott fenn érintkezést, később azonban egyre lejjebb züllött és Párizs apacsvilágából toborozta ismerőseit. ,A, jó vágású, jóképű csirkefogóktermesztésen a lehetőségig kihasználták a jómódú asszonyt, aki az idők folyamán már alaposan lecsökkent vagyon felett rendelkezett. Legutóbb két párizsi apaccsal tartott fenn közeli ismeretséget. Az egyiket,La Chaloupe-nak, a másikat pedig Le Petardnak nevezték Párizs lebújaiban. Chaloupe 25 éves volt, Petard pedig 21. A tragédia éjszakáján a két férfi és Madame Panglos együtt mulattak, majd mindhárman hazatértek az asszony lakására. A két fiatalembert felszólította az asszony, hogy adjon pénzt neki. Panglos asszony kijelentette, hogy ebben a hónapban már nem kapnak több pénzt Vitatkozásra, majd veszekedésre került a sor és a két fiatalember kijelentette, hogyha nem kapnak pénzt, akkor elmennek. Az asszony tartóztatni próbálta őket, azonban nem sikerült. Erőszakoskodott és ekkor Peteard fejbevágta öklével, majd amikor az asszony elsírta magát, mindketten hangosan nevetni kezdtek. Ez annyira felháborította madame Panglost, hogy revolvert fogott és öt lövéssel leterítette két barátját. A gyilkos asszonyt letartóztatták. (A Magyarország alkalmi tudósítójától.) Borzalmas sikoltás rázta fel ma hajnalban a Rue de Richelieu 92-es számú házát. A sikoltás elhangzott, utána néma csend borult a házra. A hatalmas bérkaszárnya lakóinak egy része, akiket éjszakai nyugodalmukból riasztott fel a sikoly, kitódultak a folyosókra, hogy megnézzék, mi történt? Csak egy lakás ablakai maradtak sötétek. Ebben a lakásban lakott Madame Juliette Panglos. A portás is felébredt, végignézték az összes lakásokat és a végén Lan fitos asszony lakosztálya elé értek. Megpróbálták kinyitni, azonban mielőtt még sikerült volna, az előszobaajtó kicsapódott és hálóruhában kirohant a lakás főbérlője, Panglos asszony. Egyenesen a folyosó korlátjának ugrott és le akarta magát vetni az emeletről. Még idejében megakadályozták az öngyilkosságot, megfogták a rúgkapálózó asszonyt és visszavitték a lakásába. A hálószobában borzalmas látvány tárult a házbeliek szeme elé. A parketten átlőtt fejjel feküdt egy fiatalember, az ágyon pedig ugyancsak átlőve egy másik. Az előhívott rendőri bizottság hoszszú ideig nem tudta kihallgatni Panglos asszonyt, aki ideggörcsökben fetrengett. Végre délelőtt tíz órakor anynyira megnyugodott, hogy előadhatta a kettős gyilkosság történetét.Pangolos asszony már évek óta özvegyen élt. Férje jómódú kereskedő volt és az akkor 28 éves özvegyének tisztességes, polgári évjáradékot ha