Magyarország, 1931. augusztus (38. évfolyam, 174-197. szám)
1931-08-01 / 174. szám
1931. augusztus 1. szombat MAGYARORSZÁG Hetet kérünk! Zsilinszky Endre: Nem köszöni meg a kormány az ilyen Honvédot. Az ellenzéki képviselők állandóan kiáltoznak. Akaásy elnök végre szóhoz jut és a következőket mondja: — A képviselő urak azt kérték, hogy korlátozzam a felszólaló képviselő urat beszédében... Pakuts József, Fábián Bála és Friedrich István egyszerre ugrik fel helyéről és kezével int az elnök felé. — Nem úgy van, ezt nem kívántuk! — kiáltozzák. Almásy László elnök: Akkor félreértés történt. Szilágyi: A kisebbségben maradt pártoknak mindig van keserűségük. Gaal Gaston pártját nem ismerik Bihar megyében. Egyik jelöltje azt hangoztatta, hogy a volt képviselők bizottsági tagságokban ültek és Montecarlóban szórakoztak. A párt egyik jelöltje mást sem tett programbeszédében, mint negyed órán keresztül gyalázta a volt képviselőt. Feltételezem, hogy Gaal Gaston képviselőtársam Apponyi Abertnek éppen olyan tisztelője, mint én. Mégis megtörtént, hogy egyik jelöltje és főkortese gyalázta Apponyit és szóvátette a 250.000 pengős nemzeti ajándékot ... Szilágyi nem tudta tovább folytatni felszólalását. Legutolsó mondatára elementáris erővel tört ki a felháborodás a baloldalon, Nagy Emil felugrik helyéről, az asztalt csapkodja s kiáltoz: — Kár itt ezt felhozni! Szégyelje magát! Az óriási zaj percekig tart, az elnök állandóan csenget, de nem tudja helyreállítani a nyugalmat. Az ülésteremben tomboló lárma a folyosókra is kihallatszik, ezért minden képviselő besiet az ülésterembe, amelynek padsorai ritkán látott sűrűséggel telnek meg. A zaj folytonosan tart. Felkiáltások az ellenzéken: Hol a javaslat? Mi van a javaslattal? Az elnök az egész terem harsogó lármája közben figyelmezteti Szilágyit hogy ilyen széles alapon mégsem lehet a javaslattal foglalkozni. Szilágyi Lajos azonban továbbra is a basár megyei választásokkal foglalkozik és azt állítja, hogy az ellenzéki pártok agitációja alatt úrgyűlölet kapott, lábra a vármegyében. (Cgy van, úgy van a középen, ellentmondások a baloldalon.)Különösen Gaal Gaston pártját támadja, és ennek a pártnak választási agiteícióját kifogásolja. A szónok szerint Gaal Gaston pártjának kortesei a Magyarországot osztogatták és a Magyarországba kommunista röpiratok voltak begöngyölve. (óriási, zaj, ellentmondások a baloldalon.) Mjraímmal tiltakozást Felkiáltások: Nem igaz! Hazugság! Fábián Béla: Szörnyűség! Biztosan provokátorok csinálták! (Állandó nagy zaj a baloldalon, az egységes párt pedig némán nézi a baloldal felzúdulását Szilágyi ellen.) Felkiáltások: Miről van itt szó? Erről tárgyalunk? Bethlen miniszterelnök (széttárja karjait): Hát tehetek én . '''‘'''róla? *ntk.«va* Pesthy Pál is integet, hogy ő sem tehet róla. ' Az elnök folytonosan' F&'zzti 'H'csenget, de az ellenzék egyre nagyobb erővel támad Szilágyira. Sokan az asztalokat csapkodják. Végre is az elnök figyelmezteti Szilágyit, hogy maradjon a tárgynál! Szilágyi Lajos hátrafont karokkal áll a helyén, a körülötte kavargó viharban. Mojzes János: Felségsértés történt, mert egy kisgazda fel meri lépni Sziláityísl Lajos: Nincs semmi baj, ráérünk! Ezért zárták be a bankokat! Szilágyi Lajos: Önök a miniszterelnökhöz fordulnak, hogy hallgattasson el engem. Hát vegyék tudomásul, hogy ő nem hallgattathat el. Rassay Károly: De igen el! Felkiáltások a baloldalon: El! El! El! Szilágyi Lajos: Számítok arra, hogyha előbb nem, de halálom után Rassay képviselő úr bocsánatot fog kérni tőlem. A képviselő úrnak volt egy Purjesz Lajos nevű barátja, aki a Világ szerkesztője volt és akit ön életében nem egyszer megbántott. Rassay Károly (széttárja karjait): Ez tiszta elmebaj! Szilágyi Lajos: A képviselő úr odament Purjesz holttestéhez és ráborítva mondotta: /Bocsáss meg nekem Lajos!* Rassay Károly: Határtalan hazugság, elejétől végig!, (Tomboló nagy zaj.) Tiszta elmebaj. Az elnök megint csak nehezen tudja a rendet helyreállítani. Közben Wekerle pénzügyminiszter Bethlenhez megy és kezével a helyükről felugráló és az asztalt csapkodó képviselőkre mutat. Rassay Károly: Nem fogok önnek elégtételt adni, mert halottakra hivatkozva hazudik! Nem méltó elégtételre! Az elnök rendreutasija Rassayt. Szilágyi Lajos:, Ha a képviselő úr nekem nem ad elégtételt... Rassay Károly: Nem! Szilágyi Lajos: ...akkor a képviselő urat a magyar úri társadalom közmegvetésének adom át! (Fülsiketítő lárma minden oldalon.) Diniek Ödön: ön sem adott nekem elégtételt! Az elnök figyelmezteti Szilágyit, hogy beszédideje lejárt. Szilágyi Lajos kéri beszédidejének tíz perccel való meghosszabbítását, de továbbra is csak a választásokkal kapcsolatban az ellenzék agitációjáról beszél. Felkiáltások az ellenzéken: Agyrémek! Szilágyi Lajos tovább beszél, de a nagy zajban nem is hallani szavait. Csak pár perc múlva hallani a következő mondatát: »Nem a szociáldemokrata párt, hanem Gaal Gaston pártjának agitációja egyengette a kommunisták útjait.« (Óriási zaj az ellenzéken.) ) Felkiáltások a baloldalon: Gaal Gaston mint kommunista? Hallat-A független kisgazdapárt tagjai felugrálnak helyükről, és magukból kikelve kiáltoznak Szilágyi felé. Szilágyi Lajos: Én " nem " játszom kétkulacsos, farizeus politikát. (Gúnyos derültség.) Azzal fejezi be Szilágyi beszédét, hogy a javaslatot elfogadja. Az elnök a gyorsírói jegyzetekből megállapítja, hogy Szilágyi sértő kifejezést használt és ezért őt utólag rendreutasítja, majd jelenti, hogy Gaal Gaston következik szólásra. Tüntető ováció Gaal Gaston mellett Amikor Gaal Gaston feláll helyéről, a független kisgazdapárt tagjaival az élén, a baloldal tüntető tapssal ünnepli őt Gaal Gaston Hatalmas érdeklődés kíséri Gaal Gaston szavait. Nem volt szándékom felszólalni. — kezdi beszédét a Független Kisgazdapárt vezére — a tárgyalás alatt levő javaslatról pártom álláspontját ismertette annak egy illusztris tagja. Szükségtelen ahoz bármit is hozzátenném. Miután azonban az előttem szóló Szilágyi Lajos képviselő úr aposztrofálta a pártot és engem, kénytelen vagyok az ő emlékezetét egy kissé felfrissíteni. Kénytelen vagyok visszamenni olyan régen történt dolgokra, amelyek a helyzet megítélése szempontjából feltétlenül ismertetendők. Bethlen István gróf miniszterelnök ekkor feláll a helyéről és kifelé indul a teremből. Felkiáltások a baloldalról. Kár pedig most kimennie. Gaal Gaston: Valóban nagyon sajnálom, hogy a miniszterelnök úr éppen most megy ki a teremből. Mojzes János (Szilágyi Lajos felé): A köpönyegforgatás világrekordja, amit csinált. Gaal Gaston: Az egységes párton foglaltam helyet annak idején. Soha semmiféle belső forrongásban nem vettem részt, sőt a belső ellentéteket elsimítani igyekeztem. Amikor a kormány elhatározta magát, új gazdaságpolitikára, amikor Kállay pénzügyminiszter beterjesztette adójavaslatát, akkor legnagyobb csöndben először magával a pénzügyminiszter úrral beszéltem. Meg akartam győzni az adójavaslat helytelenségéről. Rámutattam arra, hogy milyen rettenetes túladóztatás következnék, amelyet a gazdaközönség nem tudna elviselni. Amikor a pénzügyminiszter urat nem tudtam meggyőzni, akkor fordultam Bethlen István gróf miniszterelnök úrhoz, őszintén feltártam előtte, aggodalmaimat. Hetekig tartó tárgyalások során iparkodtam meggyőzni a kormányt gazdasági terveinek végzetes voltáról. Amikor ez a célom nem sikerült és a tárgyalások eredménytelensége nyilvánosságra jutott, akkor megírtam levelemet, amelyben bejelentettem, hogy lemondok a Ház elnökségiről és kilépek az egységes pártból. Itt a Házban is a legnagyobb tárgyilagossággal kritizáltam a javaslatokat és előre megmondtam, mik lesznek azoknak a következményei. Sajnos. az események száz százalékig igazoltak engem. Őszintén szólva, életem egyik legnehezebb elhatározása volt ez a lemondás. Nem az elnöki tisztségről, mert Bethlen István megmondhatója, hányszor ajánlottam fel már lemondásomat. Nehéz volt, kiválnom, ama férfiak közül, akikkel annyi éven keresztül együtt, dolgoztam. De ki kellett válnom, mert a felelősséget továbbra nem oszthattam. Én az egységes pártból úgy mentem ki, hogy emberileg áldozatot hoztam meggyőződésemért. Szilágyi képviselő úr a folyosón nemrég tanuk előtt jelentette ki, hogy a mi pártunkhozcsatlakozott volna, de belekényszerítették az egységes pártba, mert a mi pártunk ellenjelöltet állított neki. — A, á, á — kiáltozzák az ellenzéken. Bethlen miniszterelnök ekkor már visszaérkezett az ülésterembe és ismét elfoglalta a helyét. Gaal Gaston: Következett a vasúti tarifa megváltoztatása. Ez egy másik olyan kérdés, amelynek abszolút agrárellenes irányzatát nem tehettem magamévá. Következett i Ma este 9 órakor kezdődik a ^ i § M §! Júliusi éjszakaaí? i!* TM íj Néhány jegy még kapható a Síül llliiWi lil !$€£Hf 11 hullámfürdő pénztáránál! 50 szereplővel 3 GraiMteBtl! lemezek óriási választéisban! 20 cm moziságerekx.............................P 10A® 25 cm lánc- és művészlemezek..............P SJIO-tol 30 cm művészlemesz)...........................P 4 50-tol kikinettetáskagramofón as. 10 darab 25 cm lemezzel együtt...........Peci minős budapest VI. ker., Vilmos császár út ns. Nagymező ucca sarok egy új gazdasági politika, amely az ország gazdasági jellegének meg nem felelően egy gyári Magyarországot akart létrehozni és ennek terheit a magyar közönséggel akarta viseltetni. Itt van a hitelkérdés, a kamatkérdés; mind olyan dolgok, amelyeknek agrárellenes irányzata kétségtelen. A közéleti tisztaság, az összeférhetetlenség és néhány más ilyen probléma mellett ezek voltak ama tényezők, amelyek lehetetlenné tették rám nézve, hogy azt a lépést, amelyet annak idején csináltam, megmásítsam és visszalépjek az egységes pártba. — Kilépésemtől, 1922 augusztus 4-től egészen a múlt év decemberéig, amikor a kisgazdapárt meghívott tagjául, soha népgyűlésen nem vettem részt, agitációban nem szerepeltem. Szemrehányást is kaptam, hogy miért, nem megyek ki az ország elé? Tudatosan és készakarva voltam azonban ezen az állásponton. Nem akartam ugyanis, hogy felrójják nekem azt, hogy a népben felgyülemlett nagy elégedetlenséget az én izgatásom idézi elő. Az én magatartásomért nem kell védekezni senki előtt, legkevésbé Szilágyi képviselő úr előtt, aki rövid pályafutása alatt a politikai kaméleon olyan példáját produkálta, , hogy ép száz esztendő alatt se tudnék a nyomába jutni. Viharos derültség a Ház minden oldalán, felkiáltások az ellenzéken: — Világrekord! Világrekord! Gaal Gaston: El fogom majd mondani, hol mindenütt fordult meg a képviselő úr! Rassay Károly: Ili volt a főpolgármesteri állással? (Nagy zaj.) ,9 a legradikáliisabb szárny vezetnie** Gaal Gaston: Ott ült a képviselő úr a legszélsőbb jobboldalon, mint a kisgazdapárt egyik generálstéklerje. Kemény harcot vívott a másik generálstéklerrel, nem is maradhatott vele egy csárdában és ezért átjött a baloldalra. A legradikálisabb szárny vezetésére vállalkozott. Blokkot alakított a szociáldemokratákkal, Dénesékkel, az októbristákkal, Csernyékkel ,az összes elégedetlen elemeket összehozta, csak engem és néhány elvbarátomat nem tudott megnyerni a képviselő úr és nem tudott belevinni a blokkba. Hogy mikép viselkedett abban a blokkban, azt legjobban jellemezte a szociáldemokrata párt egyik képviselője, Farkas István. Élő tanúra hivatkozom, nem halottra! (Viharos derültség és taps.) Azt mondotta Farkas István: ■:Mi egy blokkban voltunk és ezután történt, hogy összevesztünk. Igaz, hogy Szilágyi képviselő úr nálunk is radikálisabb volt, odakint a nép előtt, igaz, hogy olyanokat mondott politikusokról, amilyeneket soha nem mondtunk, de aki kimegy a munkások közé és olyan demagógiát produkál, amilyet a munkás nem tud csinálni, az ne álljon fel és ne beszéljen így. A szociáldemokrata, párt más ember