Magyarország, 1931. október (38. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-01 / 223. szám

M­a:­GROCIÓ SZERV MAGYARORSZÁG Budapest* 1931 október 1 csütörtök Telefon: J.455—50-től 57-ig, J.404-18, J.464—19. A XXXVfd­.étfolyam 223. szám Heumann Klára magyar nő szerelmi bosszúból Párizsban rálőtt Winkfield néger trénerre (Tudósítás a 7. oldalon) Sem széndrágítás, sem sorbaállás nem fenyegeti a közönséget *-mondta ma Kenéz miniszter a Nagy vita után megszavazták a — külföldi szén behozatalát miniszteri engedélyhez kötik — Mottnap a mező­gazdasági exportprogramot tárgyalták (A Magyarország tudósítójától.) A 33-as bizottság ma délelőtt ülést tartott, amelyen a kormány részéről Károlyi miniszterelnök, Kenéz­­Béla kereskedelmi miniszter,, továbbá Da­rányi és Vargha Imre államtitkár jelent meg. A bizottság ülésén Kenéz Béla kereskedelmi miniszter bemu­tatta rendelettervezetét a szénellátás tárgyában. A rendelet a következőképpen hang­zik: 1. Az 1924. évi XXI. törvénycikk mellékletét képező vámtarifa 299, 300, 301 és 315. tételszám alatt felsorolt kőszenet, barnaszenet, brikettet és kokszot Magyarország területére be­hozni csak a kereskedelmi miniszter engedélye alapján szabad. 2. A minisztérium felhatalmazza a kereskedelmi minisztert, hogy az or­szágnak kőszénnel, barnaszénnel, bri­kettel és kokszszal való ellátása ér­dekében a szükséges rendelkezéseket megtegye. 3. A kereskedelmi miniszter a má­sodik szakasz alapján kiadott ren­delkezéseinek foganatosítására mi­niszteri biztost és helyettes miniszteri biztost nevez ki. A miniszteri biztos az Államvas­utak szénellátásának ügyét is intézi. A miniszteri biztos és helyettese a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt áll és utasításai szerint jár el. A miniszteri biztos és helyettese az ügykörükbe utalt tennivalókban a büntetőtörvények alkalmazása és a titoktartás szempontjából a közhiva­talokkal esnek egy tekintet alá. 4. Amennyiben a cselekmény sú­lyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a kereskedelemügyi miniszter­nek a jelen rendelet 2. §-a alapján ki­adott rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. A pénzbüntetésnél az 1928. évi X. t.-c. rendelkezései az irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb­ mértéke 8000 penne. A pénzbüntetés átváltoz­tatására és a kihágás elévülésére az 1931. évi XXVI. t.-c. rendelkezései nyernek alkalmazást. Ama kőszén, barnaszén, brikett és kokszkészlet tekintetében, amelyre nézve a kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékét az orszá­gos ínségakció céljaira kell fordítani. A kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint rendőri bün­tető bíróságnak, a m. kir. államrend­­őrség működése területén a rendőrség hatáskörébe tartozik. 5. A jelen rendelet kihirdetése nap­ján lép életbe. A legterhesebb tétele a külföldről beho­zott szén és koksz értéke. 1930-ban 88.000 vágón kül­földi szenet és 38.000 vágón kül­földi kokszot hoz­tunk be 48 millió pengő értékben. Ezt a helyzetet to­vább fentartani Kenéz Béla nem lehet. Először is: nem rendelkezünk annyi külföldi valutával és amennyi valutánk van, azt a termeléshez szükséges anyagok beszerzésére kell elsősorban fordítani; másodszor: külkereskedelmi mérle­günk paszivitása vagyoni helyzetün­ket rontja; végül: minden vágón kül­földi szénből legalább 10—12 munkás napszámlát­­fizetjük meg, nálunk pedig ugyanakkor a munkanélküliek ■száma éppen a téli hónapokban sok­­ezerre nő. Mindezek az okok arra bírták a kormányt, hogy a külföldi szén behozatala elé kor­látokat állítson fel, amit annál könnyebben megtehet, mert hazai széntermelésünk elegendő és minőségre is, alkalmas a külföldi szén pótlására. A közműveknek, mezőgazdaságnak és közlekedésnek egyáltalán nincs szüksége külföldi szénre. Az iparnál is legalább 2000 vágón belföldi­ szenet használhatunk fel. Ipari szenünk van bőven, pótolható a 47.000 vágón külföldi háztartási szén, illetőleg most már csak 36.000 vagon pótlásáról lehet szó, mert HJ1OO vagon már beérkezett. A pótlás nehezebb, mert darabos szénre van szükség, ennnek előállítá­sát pedig nehéz fokozni, mert a hazai szén sajátságos természete miatt a kitermelt szén jórésze elporlik. Ez a porlás csak kis részben értékesíthető, de meg fogjuk oldani ezt a feladatot is a következőkép: 1. A 36.000 vagon külföldi háztartá­si szén pótlására, ami 150 fűtési na­­nót­­számítva napi 240 vágón külföldi szenet jelent, kalória értékben átszá­mítva napi 300 vágón hazai darabos szénnel többet kell termelniük bá­nyáinknak. 2. A brikett gyártást fokozni kell. 3. A MÁV mozdonyaiban naponta eltüzelt 350 vágón üzemszánból kiros­tálják ■ a 40 milliméternél durvább szenet. , A hazai­ szénbányák vállalják na­­ponta körülbelül 278 vágón szén töb­b­­term­elését. A külföldi szén elmaradása követ­keztében szükséges hazai szénpipny­­nyiség tehát a termelés fokozásával biztosítva van. A minőségi pótlás nem egészen tökéletes és a­­ közönség ide­genkedésével, is találkozik. Ez azon­ban m­egokolatlan, mert főleg onnan származik, hogy­­ a közönség a magyar szénnel bán­­ó, nem tild,­­­­ részben pedig onnan, hogy nem meg­felelő kályhákat használ. Vannak azonban olyan magyar kályhák, me­lyek nemcsak a magyar szenet, de még a­ legsilányabb lignitet is ,olyan tökéletesen égetik el, hogy a szobában semmi füst és bűz nem keletkezik. Gondoskodni akarok arról, hogy eze­ket a kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kö­telező vásárlása ellenében a szegé­nyebb háztartások is megszerezhessék. A közönséget pedig kioktatjuk majd a hazai szén megfelelő hasz­nálatára. A legközelebbi napokban egy fűtési kiállítást rendezünk. A közönségnek el kell viselnie a kényelmetlenséget a hármas nagy cél: a kereskedelmi mérlegünk javí­tása, devizakészletünk megkímé­­lése és a kettes cél megjavításával pénzünk értékállásán­ak biztosí­tása és végül a magyar munkás­kezek ezrének foglalkoztatása ér­dekében. Hangsúlyozni kívánom, hogy kötött szén­gazdálkodásra egyáltalán nem gondolok, de erre nincs­­ is szükség, mert a szükséglet teljes mértékben fedezve van. A rendeletben tervezett szankciók inkább preventív intézke­dések és erősen hiszem, hogy alkal­mazásukra nem kerül sor. M szénpenderet ■ - -< » *. ■ M kormány megad a szénárak emelését Temesváry Imre előadó hangsúlyoz­za, hogy bár a gazdasági élet minden megkötöttsége za­­varólag hat a gaz­­da­sági élet men­- ny­­ére, a jelenlegi ib­ m helyzetben igen­­ fontos körülmények szükségessé teszik a v&k- ■ V szénellátás kérdé- Spci-'A sének szabályozá­­sát. Szociális szem-­­ár pontból és valutá­­ris szempontból )S Temesvár­­ Imre fontos ennek a kér­désnek szabályozása. Nem­ lehet kö­zömbös ránk nézve a külföldi szén nagymértékű behozatala. Ez az el­múlt évben is több mint 80.000 vágon volt. Szociális szempontból is rend­kívül fontos, hogy a szénbehozatal helyett a hazai széntermelés minél nagyobb mér­tékben fokoztassék. Erre való tekintettel akarja a kor­mány a szénellátás kérdését úgy sza­bályozni, hogy a kőszén, koksz és brikettbehozatal engedélyhez legyen kötve. A szénellátás irányítására minisz­teri biztost állít a kormány és minden visszaélést kihágásnak minősít, amely két hónapig ter­jedő elzárással büntethető. Az engedély nélkül behozott szén el­kobozható. Kiemelte végül az előadó, hogy a kormány, minden erejével megakadályozza a­­szénárak feleme­lését és megemlítette még, hogy a háztartási szénellátás semmiféle kor­látozásnak nem lesz alávetve. Kenéz miniszter a szén­­ellátásról és a fiatati termelés fokozásáról Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutat arra, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlegének egyik i♦ Csak a devizakor tartamára kössék engedélyhez a szénbehozatalt ■ Szterényi József báró hangsúlyoz­ta,­ hogy elvi ellensége minden kötött, gazdasági rendszernek; a sajnálatos­­devizahelyzet közepette azonban meg kell alkudni az elvi kérdéssel. Ke­­reskedelempolitikai Szempontból

Next